Beszédzavar

Beszédzavar

Szerző: dr. Babai László | Módosítva: 2024.02.21 12:10

Beszédzavarról akkor beszélhetünk, amikor nehezen találjuk a szavakat, nehézséget okoz a beszéd vagy elmosódottá válik. Lelki okok kifejezője is lehet, de egyéb betegségek is lehetnek okai a beszédzavarnak, mint például a száj vagy a nyelv elváltozása, vagy az agy beszédközpontját befolyásoló szerek használata.  A beszédzavar tünetei bármelyik életkorban megjelenhetnek és általában hosszan fennmaradhatnak. Beszéd zavar gyanúja esetében érdemes orvosi segítséget kérni, mivel a háttérben központi idegrendszeri betegség is állhat.

​Beszédzavar - Tartalom

Mi az a beszédzavar?

Beszédzavar tünetei

Beszédzavar okai

Beszédzavar kivizsgálása

Beszédzavar kezelése

Neurológus szerepe beszédzavar esetén

​Mi az a beszédzavar?

A beszédzavar a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága következtében jön létre, a kommunikációs teljesítmények több területét egyidejűleg is érintheti. A beszédzavar lehet enyhe, amikor csak nehezen talál szavakat a beteg, viszont legsúlyosabb esetben teljes beszédképtelenség is kialakulhat. 

A beszédzavar olyan rendellenesség, amelynek során problémái vannak a beszéddel vagy a mások mondandójának megértésével. Általában az agy egy részének károsodása miatt következik be a beszédzavar, de előfordulhat olyan körülmények között is, amelyek megzavarják az agy működését. A besédzavarnak is többféle típusa van. A károsodás helye az agyban meghatározza a beszédzavar típusát.

Ez az állapot szinte mindig egy másik probléma, például stroke vagy traumás agysérülés tünete . Ez olyan állapotok átmeneti hatásaként is előfordulhat, mint a migrén. Az beszédzavar gyakran kezelhető, különösen akkor, ha az alapbetegség kezelhető vagy önmagában gyógyulhat.

A stroke gyakori velejárója de más idegrendszeri betegségek következményeként is kialakulhat. A stroke-betegségek okozta agyi károsodás következtében a betegek 30 százalékánál alakul ki beszédzavar.

Beszédzavar tünetei

A beszédzavarok különféle típusúak lehetnek, és számos különböző tünetet okozhatnak, amelyek az érintett személy és az okok függvényében változhatnak. Néhány általános beszédzavar tünet:

  • Beszédértési nehézségek: Az érintett személy nehezen érti meg mások beszédét, vagy képtelen megfelelően értelmezni a hallott információkat.
  • Beszédkésés vagy apraxia: Nehézség van a szavak vagy hangok kiejtésével, vagy nehézség van a szavak megfelelő sorrendjének és ritmusának megtartásában.
  • Artikulációs zavarok: A hangok vagy szavak helytelen kiejtése, például s vagy z hangok helytelen használata vagy elhagyása.
  • Folyékonysági zavarok: A beszéd folytonosságának vagy folyékonyan történő beszédének hiánya, például a szavak vagy mondatok szünetezése vagy akadozása.
  • Nyelvtani zavarok: Nehézség a nyelvtani struktúrák megfelelő használatában, például helytelen igeidők vagy birtokos névmások használata.
  • Általános beszédkimaradás vagy beszédlelassulás: Az érintett személy nehezen találja meg a megfelelő szavakat, vagy lassú beszédtempóval rendelkezik.
  • Hangzavarok: A beszéd hangminőségének vagy hangerőjének változása vagy azok kontrollálatlansága, például rekedtség vagy suttogó hang.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek általánosak, és a beszédzavarok nagyon változatosak lehetnek. Az egyének tünetei és súlyossága jelentősen eltérhetnek az okoktól, például idegrendszeri károsodástól, agyi sérüléstől, beszédfolyamat-zavaroktól vagy egyéb kognitív problémáktól függően. A beszédzavarok diagnózisát és kezelését általában szakember végzi, például beszédterapeuta vagy neurológus.

Beszédzavar okai

A beszédzavarok különféle okokra vezethetők vissza, és azok nagymértékben változhatnak az érintett egyén, az életkora és az egészségi állapota szerint. Néhány gyakori ok:

  • Idegi eredetű problémák: Idegi rendellenességek, például agyi sérülések, stroke-ok, agyi daganatok vagy degeneratív idegrendszeri betegségek (pl. Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór) befolyásolhatják a beszédértést és a beszédprodukciót.
  • Fejlődési rendellenességek: Az egyén fejlődési rendellenességei, például autizmus vagy Down-szindróma, befolyásolhatják a beszéd- és nyelvfejlődést.
  • Beszédapraxia: Ez egy neurológiai rendellenesség, amelynek során az agyban található motoros területek nem képesek megfelelően irányítani a beszédmozgásokat, ami beszédproblémákat okoz.
  • Nyelvi zavarok: A nyelvi zavarok, például a diszlexia vagy a diszfázia, befolyásolhatják az egyén képességét a szavak megértésére, a megfelelő szavak megtalálására vagy a mondatok megfelelő szerkezetének használatára.
  • Halláskárosodás: A halláskárosodás korai életkorban vagy később kialakulva befolyásolhatja az egyén beszédének megértését és termelését.
  • Genetikai tényezők: Bizonyos genetikai rendellenességek, például veleszületett strukturális vagy funkcionális változások az agyban vagy a nyelvi területeken, szintén okozhatnak beszédzavarokat.
  • Trauma vagy sérülés: Traumás agyi sérülések, például balesetek vagy fejsérülések, befolyásolhatják az agyi funkciókat, ideértve a beszédet is.

Trauma kapcsán a kialakuló beszédzavarok két csoportba sorolhatók:

  • a beszéd központi irányításában részt vevő idegrendszer sérülése miatt kialakuló beszédzavar
  • a beszéd artikulációban fontos fej-nyak szervek sérülése (arc, nyelv, gége)

Afázia – a beszédkészség elvesztése – az az idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar, mely valamilyen agyi katasztrófa vagy agykárosodással járó balesetek folytán következik be a féloldali bénulás kísérőjelenségeként. A jobb oldal bénulása esetén sérül a beszéd, az írás, olvasás és számolás készsége.

Dizartria – a hangzó beszéd zavara a stroke következtében kialakult beszédzavarok közül az egyik leggyakoribb. Agyideg károsodása okozza, mely a beszédben részt vevő izmok irányításáért felelős.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes esetekben több ok is szerepet játszhat, és az okok kombinációja változhat az érintett egyén egyedi helyzetétől függően. A beszédzavarok diagnózisát és kezelését általában szakember végzi, például beszédterapeuta, neurológus vagy audiológus, az okok megfelelő azonosítása és kezelése érdekében.

Beszédzavar kivizsgálása

A beszédzavar kivizsgálása több lépésből áll, és általában multidiszciplináris megközelítést igényel. Néhány lépés a beszédzavar kivizsgálásában:

  • Orvosi és anamnézis felvétel: Az első lépés az orvosi kivizsgálás és az anamnézis felvétele. Az orvos áttekinti az egyén egészségügyi előzményeit és jelenlegi állapotát, és információkat gyűjt a beszédzavar kialakulásáról és lehetséges okairól.
  • Beszédészlelés: A szakember figyeli és értékeli az egyén beszédét, kiejtését, nyelvi készségeit és beszédtempóját, hogy azonosítsa a beszédzavarokat.
  • Beszédészlelési tesztek: A beszédészlelési tesztek segítenek az egyén beszédzavaráról és nyelvi képességeiről részletes kép kialakításában. Ezek a tesztek lehetnek egyszerű megfigyelő feladatok, szó- és mondatmegértési tesztek, valamint nyelvi tesztek a nyelvtani és szókincs készségek felmérésére.
  • Helyzet- és nyelvi értékelés: A szakember értékeli az egyén helyzet- és nyelvi készségeit a mindennapi életben, például az iskolában vagy a munkahelyen.
  • Képalkotó vizsgálatok: Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatokat lehet végezni, például MRI vagy CT vizsgálatokat az agy szerkezetének és működésének értékelésére, különösen ha az idegi rendellenesség gyanúja merül fel.
  • Hallásvizsgálat: Mivel a halláskárosodás gyakran kapcsolódik a beszédzavarokhoz, fontos a hallásvizsgálat elvégzése az egyén hallásának értékelésére.
  • Genetikai és laboratóriumi vizsgálatok: Bizonyos esetekben genetikai vagy laboratóriumi vizsgálatokat lehet végezni az okok azonosítása érdekében, például genetikai rendellenességek vagy hormonális egyensúlyhiányok kimutatására.

Ezek csak általános lépések a beszédzavar kivizsgálásában, és az egyes esetekben a szakember egyéni megközelítést alkalmazhat a legmegfelelőbb diagnózis és kezelés meghatározására. Fontos, hogy az egyén teljes körű értékelése és az okok alapos azonosítása érdekében együttműködjön a szakemberrel.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Beszédzavar kezelése

A beszédzavarok kezelése általában szakember felügyelete alatt történik, és a kezelési terv az egyén egyedi szükségleteihez és a beszédzavar okaihoz igazodik. Néhány általános módszer a beszédzavarok kezelésére:

  • Beszédterápia (logopédia): A beszédterápia az egyik leggyakoribb és hatékony módszer a beszédzavarok kezelésére. A beszédterapeuta segítségével az egyén különböző beszéd- és nyelvtechnikákat tanul, hogy javítsa a beszédkészségeket és megértse a kommunikációt.
  • Hang- és beszédfelismerési gyakorlatok: Hang- és beszédfelismerési gyakorlatok segíthetnek az egyénnek abban, hogy javítsa a hangok vagy szavak helyes kiejtését és megértését.
  • Nyelvi terápia: A nyelvi terápia olyan módszer, amelynek során az egyén nyelvi készségeit fejlesztik, például a szókincset, a nyelvtant és a beszédértést.
  • Mozgásterápia és apraxiaterápia: Az egyéneknek, akiknél beszédapraxiát vagy más mozgásos beszédzavart diagnosztizáltak, speciális mozgásterápiát és apraxiaterápiát lehet javasolni, hogy segítsenek a mozgások koordinálásában és a beszédmozgások irányításában.
  • Hallókészülék vagy más segédeszközök: Azoknál az egyéneknél, akik halláskárosodással küzdenek, hallókészüléket vagy más segédeszközöket lehet javasolni a halláskárosodás enyhítésére, ami javíthatja a beszéd- és nyelvi készségeket.
  • Kommunikációs technológia: Bizonyos esetekben a kommunikációs technológiát lehet használni a beszédzavarok kezelésére és a kommunikáció javítására, például beszédgenerátorok, szöveg-to-szöveg technológiák vagy beszédfelismerő szoftverek.

Fontos megjegyezni, hogy a beszédzavarok kezelése egyénenként változhat az okok és az egyén egyedi szükségletei szerint. Az időben történő kezelés és a rendszeres terápia általában hatékony eredményeket hozhat a beszédzavarok kezelésében és a kommunikációs készségek javításában.

Kapcsolódó cikkünk

Bármely testrészt érinthetik az idegi eredetű fájdalmak

Neuralgiáknak nevezzük azokat a komoly, sokszor éles fájdalmakat, amelyek a sérült vagy irritált idegek miatt alakulnak ki. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa az idegi fájdalmak tüneteire, lehetséges okaira és a kezelés lehetőségeire hívta fel a ...

Neurológus szerepe beszédzavar esetén

A neurológus elsődleges szerepe a beszédzavarok hátterében álló neurológiai okok azonosítása, képalkotó vizsgálatok és kivizsgálás irányítása. Diagnózist állít fel, kezelési tervet kidolgoz, és szükség esetén további terápiát vagy szakmai együttműködést irányít. Rendszeres követést végez az egyén állapotának nyomon követése érdekében, és további kezeléseket vagy beavatkozásokat javasolhat. Fontos szerepe van a teljes körű és integrált gondozás biztosításában, más szakemberekkel való együttműködésben a legjobb eredmények elérése érdekében.

Téma szakértője

  • Dr. Jakab Gábor PhD

  • Szakterületek:
    • neurológus
  • Specialitások:
    • sclerosis multiplex
    • stroke utáni másod szakvélemény
    • TIA utáni másod szakvélemény
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    Személyes, rendelői vizit

     

    A Főorvos úr rendelésére telefonon lehet bejelentkezni az alábbi telefonszámon:

    • +36 30 434 1744

     

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK