Beszédzavar

A beszédzavar a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága következtében jön létre, a kommunikációs teljesítmények több területét egyidejűleg is érintheti. A beszédzavar lehet enyhe, amikor csak nehezen talál szavakat a beteg, viszont legsúlyosabb esetben teljes beszédképtelenség is kialakulhat.

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

---

A stroke gyakori velejárója de más idegrendszeri betegségek következményeként is kialakulhat. A stroke-betegségek okozta agyi károsodás következtében a betegek 30 százalékánál alakul ki beszédzavar.

Trauma kapcsán a kialakuló beszédzavarok két csoportba sorolhatók:

• a beszéd központi irányításában részt vevő idegrendszer sérülése
• a beszéd artikulációban fontos fej-nyak szervek sérülése (arc, nyelv, gége)

Afázia – a beszédkészség elvesztése – az az idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar, mely valamilyen agyi katasztrófa vagy agykárosodással járó balesetek folytán következik be a féloldali bénulás kísérőjelenségeként. A jobb oldal bénulása esetén sérül a beszéd, az írás, olvasás és számolás készsége.

Dizartria – a hangzó beszéd zavara a stroke következtében kialakult beszédzavarok közül az egyik leggyakoribb. Agyideg károsodása okozza, mely a beszédben részt vevő izmok irányításáért felelős.

Jellemzői

• a beszéd elkent vagy érdes
• rendezetlen artikulációs mozgások
• ép nyelvi folyamatok
• beszéd megértése nem probléma, csak maga a beszéd okoz gondot

A dizartria olyan szóbeli kommunikációs zavar, amely csak a beszéd kivitelezését gátolja, a gondolatok nyelvi formába öntése nem akadály.