Beszédzavarról akkor beszélhetünk, amikor nehezen találjuk a szavakat, nehézséget okoz a beszéd vagy elmosódottá válik. Lelki okok kifejezője is lehet, de egyéb betegségek is lehetnek okai a beszédzavarnak, mint például a száj vagy a nyelv elváltozása, vagy az agy beszédközpontját befolyásoló szerek használata. Tünetei bármelyik életkorban megjelenhetnek és általában hosszan fennmaradhatnak. Ilyen esetben érdemes orvosi segítséget kérni, mivel a háttérben központi idegrendszeri betegség is állhat.
A beszédzavar a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága következtében jön létre, a kommunikációs teljesítmények több területét egyidejűleg is érintheti. A beszédzavar lehet enyhe, amikor csak nehezen talál szavakat a beteg, viszont legsúlyosabb esetben teljes beszédképtelenség is kialakulhat.
A stroke gyakori velejárója de más idegrendszeri betegségek következményeként is kialakulhat. A stroke-betegségek okozta agyi károsodás következtében a betegek 30 százalékánál alakul ki beszédzavar.
Afázia – a beszédkészség elvesztése – az az idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar, mely valamilyen agyi katasztrófa vagy agykárosodással járó balesetek folytán következik be a féloldali bénulás kísérőjelenségeként. A jobb oldal bénulása esetén sérül a beszéd, az írás, olvasás és számolás készsége.
Dizartria – a hangzó beszéd zavara a stroke következtében kialakult beszédzavarok közül az egyik leggyakoribb. Agyideg károsodása okozza, mely a beszédben részt vevő izmok irányításáért felelős.
A dizartria olyan szóbeli kommunikációs zavar, amely csak a beszéd kivitelezését gátolja, a gondolatok nyelvi formába öntése nem akadály.
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Jakab Gábor PhD
neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.
A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben ki kell vizsgálni a hátteret.
