Horner szindróma

Horner szindróma

Módosítva: 2023.11.22 11:47

A Horner szindróma más néven okuloszimpatikus bénulás vagy Bernard-Horner-szindróma. A Horner szindróma bizonyos tünetek keveréke, amelyek akkor jelentkeznek, amikor az agytól az arcig futó idegek útjában zavar lép fel. 

Horner szindróma - Tartalom

Mi az a Horner szindróma?

Horner szindróma tünetei

Horner szindróma okai

Horner szindróma kivizsgálása

Horner szindróma kezelése

Kezeletlen Horner szindróma lehetséges szövődményei

Mi az a Horner szindróma?

A Horner szindróma egy olyan ritka kórkép, amely az idegrendszer egy részének károsodását eredményezi, és szemészeti tüneteket okoz. Horner szindróma az autonóm idegrendszer egyes részeinak, mint például a szimpatikus idegrendszernek a károsodása miatt alakul ki.

Horner szindróma tünetei

A Horner szindróma tünetei sokfélék lehetnek az alábbiak azonban gyakran előfordulnak.

  • Ptózis (alsó szemhéj leereszkedése): Horner szindróma esetén az érintett oldalon az alsó szemhéj leereszkedik, ami a szem "lógó" vagy "lefelé húzott" megjelenését eredményezi. A ptózis általában enyhe és nem fájdalmas.
  • Miosis (összehúzott pupilla): Horner szindróma esetén érintett oldalon a pupilla, vagyis a szem középső része, kisebb méretű és összehúzott állapotban marad. Ez a tünet azért jelentkezik, mert a szimpatikus idegrendszer károsodása miatt nem tudja megfelelően kiterjeszteni a pupillát.
  • Anhidrosis (hiányzó verejtékmirigy működés): Horner szindrómában az érintett oldalon a bőr verejtékmirigyeinek működése csökken (anhidrosis), ami a bőr szárazabb, hűvösebb vagy sápadtabb megjelenéséhez vezethet.
  • Szimmetria hiánya: A Horner szindróma általában csak az egyik oldalon jelentkezik, így a szemhéjgörcs, a pupillaméret és az anhidrosis csak az egyik oldalon észlelhető.Horner szindróma

Ezek a tünetek az autonóm idegrendszer szimpatikus részének károsodása miatt alakulnak ki, ami az érintett oldalon szemészeti és idegrendszeri változásokhoz vezet. A Horner szindróma kiváltó okai között szerepelhetnek sérülések, tumorok, fertőzések vagy egyéb neurogén károsodások. A pontos diagnózis és kezelés az okoktól függ, és szakorvosi vizsgálatra van szükség.

Horner szindróma okai

A Horner szindróma okai kiterjednek az autonóm idegrendszer károsodásától az idegrostokat érintő más kórképekig. A következők néhány potenciális ok lehet Horner szindróma esetén.

  • Szimpatikus idegrendszer károsodása: A Horner szindrómát gyakran az okozza, hogy a szimpatikus idegrendszernek (az autonóm idegrendszer része) valamilyen része károsodik. Ez lehet sérülés, tumor vagy más neuropátiás folyamat következménye.
  • Idegrostok elzáródása: Az idegrostokat érintő elzáródás vagy károsodás is vezethet a Horner szindróma kialakulásához. Például a nyaki erek aneurizmája vagy disszekciója (szakadása) elzárhatja az idegrostokat és Horner szindrómát okozhat.
  • Tumorok: A nyak vagy a mellkasi régió tumorai, beleértve a tüdőt és a nyaki vagy mellkasi daganatokat is, nyomást gyakorolhatnak az idegrostokra és Horner szindrómát okozhatnak.
  • Idegroncsolódás vagy sérülés: A Horner szindrómát trauma vagy sérülés is okozhatja, például közlekedési balesetek, sportbalesetek vagy műtétek következtében.
  • Neurovaszkuláris kompresszió: A Horner szindrómát okozhatják olyan állapotok, mint a carotis artéria disszekciója (elzáródása) vagy más neurovaszkuláris kompressziós problémák.

Az okok változatosak lehetnek, és a Horner szindróma pontos okának meghatározásához szakorvosi vizsgálatra és diagnosztikai eljárásokra, például képalkotó vizsgálatokra van szükség. A korai diagnózis és kezelés segíthet csökkenteni a tünetek súlyosságát és az alapbetegség kezelhetőségét.

Horner szindróma kivizsgálása

A Horner szindróma kivizsgálása több lépésből áll, és általában az alábbi diagnosztikai módszereket alkalmazzák:

Betegkórtörténet és fizikai vizsgálat: Az orvos részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről és azok kezdetéről. A fizikai vizsgálat során az orvos észlelheti a ptózist, a miosist, és ellenőrzi a bőr állapotát az érintett oldalon.

Szemészeti vizsgálat: A szemészeti vizsgálat során az orvos felméri a pupilla méretét és reakcióját a fényre. A pupillától függően szűkül vagy tágul, és ez segít az orvosnak a Horner szindróma diagnózisában.

Fototest: A fototest során egy erős fényforrást használnak a pupilla reakciójának értékelésére.

Gyógyszerteszt: Egyes esetekben apraclonidine nevű gyógyszer alkalmazása segíthet a Horner szindróma diagnosztizálásában. Az apraclonidine szűkítheti az egészséges pupillát, de nem befolyásolja a Horner szindrómás pupillát.

Képalkotó vizsgálatok: Az orvos az esetek egy részében képalkotó eljárásokat alkalmaz, például MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatokat. Ezek a vizsgálatok segíthetik az ok pontos azonosítását, például tumor vagy elzáródás esetén.

Idegi vizsgálatok: Elektromiográfia (EMG) és idegvezetési vizsgálatok segíthetnek az idegrendszeri károsodás mértékének és típusának meghatározásában.

Az elvégzett kivizsgálás segíthet az orvosnak megállapítani, hogy a Horner szindrómát melyik tényező vagy állapot okozza, és ennek alapján kidolgozni egy megfelelő kezelési tervet. A Horner szindróma diagnózisához és kezeléséhez szakorvos, például szemész vagy neurológus bevonása szükséges.

Horner szindróma kezelése

A Horner szindróma kezelése az alapbetegségtől függ, amely a tüneteket okozza. Mivel a Horner szindróma különböző okokból eredhet, az alábbiakban általános kezelési lehetőségek találhatók, de fontos hangsúlyozni, hogy a kezelést mindig az okra szabják.

Alapbetegség kezelése: Ha a Horner szindrómát tumor, sérülés vagy más ok okozza, az alapbetegség kezelése lehet a fő cél. Ez magába foglalhat műtéti eltávolítást, sugárkezelést vagy más terápiás megközelítéseket.

Különféle gyógyszerek: Bizonyos esetekben gyógyszerek alkalmazhatók a tünetek enyhítésére vagy az érintett szem funkciójának javítására. Például apraclonidine, amely segíthet a pupilla szimmetrikus reakciójának elérésében.

Szemészeti kezelések: A szemészeti problémák esetén, mint például a ptózis vagy a miosis, szemészeti kezelések, például műtéti beavatkozások vagy speciális szemészeti eszközök alkalmazhatók.

Rehabilitációs terápia: Fizioterápiát, szemészeti rehabilitációt vagy más rehabilitációs terápiákat alkalmazhatnak Horner szindróma esetén az érintett szem funkciójának javítására.

A kezelési tervet mindig az alapbetegség okainak, a tünetek súlyosságának és a beteg egyedi körülményeinek figyelembevételével alakítják ki. Horner szindróma esetén az egyéni kezelési tervet egy szakorvos, például szemész vagy neurologus határozza meg, miután részletes kivizsgálást végeztek. A megfelelő kezelés lehetővé teheti a tünetek javulását és az érintett szem normális funkciójának visszanyerését.

Kezeletlen Horner szindróma lehetséges szövődményei

A Horner-szindróma kezeletlenül hagyása esetén lehetséges szövődmények kialakulhatnak, bár fontos megjegyezni, hogy a Horner szindróma maga nem szokott súlyos egészségügyi problémákat okozni, hanem inkább az alapbetegség vagy károsodás eredménye. Néhány lehetséges szövődmény Horner szindróma esetén.

Alapbetegség előrehaladása: A Horner szindróma általában más egészségügyi problémákból ered, például daganatból, idegrendszeri sérülésből vagy egyéb okból. Ha az alapbetegség nem kezelik, tovább haladhat, súlyosbodhat, és más szövődményeket okozhat.

Életminőség romlása: A Horner szindróma esetén az érintett szem kisebb és a szemhéj leereszkedik, ami az érintett egyén számára esztétikai és funkcionális problémákat okozhat, és így az életminőség csökkenhet.

Szociális és pszichológiai hatások: Horner szindróma esetén az esztétikai változások és az egyéb tünetek szociális vagy pszichológiai hatásokat is okozhatnak, beleértve a bizonytalanságot, a szorongást vagy az önértékelés csökkenését.

Szemészeti problémák: A szimmetria hiánya és az egyéb változások miatt az érintett szem esetleges szemészeti problémáknak is kitett lehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Horner szindrómának nem mindig van kezelése, mivel a tüneteket okozó okok nagyon változatosak lehetnek. Mindenesetre az alapbetegség vagy károsodás kezelése rendkívül fontos a szövődmények minimalizálása és az érintett egyén életminőségének javítása érdekében. A szakorvossal való rendszeres konzultáció és a kezelési terv betartása fontos lépések a Horner szindróma kezelésében és a potenciális szövődmények minimalizálásában. 

Téma szakértői

Dr. Blazsek Péter

Dr. Blazsek Péter

gondozóvezető főorvos, pszichiáter
Dr. Veres Andrea

Dr. Veres Andrea

pszichiáter, főorvos
Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK