Horner szindróma

Horner szindróma

Létrehozva: 2023.11.22 10:37 | Módosítva: 2023.11.22 11:47

A Horner szindróma más néven okuloszimpatikus bénulás vagy Bernard-Horner-szindróma. A Horner szindróma bizonyos tünetek keveréke, amelyek akkor jelentkeznek, amikor az agytól az arcig futó idegek útjában zavar lép fel. 

Horner szindróma - Tartalom

Mi az a Horner szindróma?

Horner szindróma tünetei

Horner szindróma okai

Horner szindróma kivizsgálása

Horner szindróma kezelése

Kezeletlen Horner szindróma lehetséges szövődményei

Mi az a Horner szindróma?

A Horner szindróma egy olyan ritka kórkép, amely az idegrendszer egy részének károsodását eredményezi, és szemészeti tüneteket okoz. Horner szindróma az autonóm idegrendszer egyes részeinak, mint például a szimpatikus idegrendszernek a károsodása miatt alakul ki.

Horner szindróma tünetei

A Horner szindróma tünetei sokfélék lehetnek az alábbiak azonban gyakran előfordulnak.

  • Ptózis (alsó szemhéj leereszkedése): Horner szindróma esetén az érintett oldalon az alsó szemhéj leereszkedik, ami a szem "lógó" vagy "lefelé húzott" megjelenését eredményezi. A ptózis általában enyhe és nem fájdalmas.
  • Miosis (összehúzott pupilla): Horner szindróma esetén érintett oldalon a pupilla, vagyis a szem középső része, kisebb méretű és összehúzott állapotban marad. Ez a tünet azért jelentkezik, mert a szimpatikus idegrendszer károsodása miatt nem tudja megfelelően kiterjeszteni a pupillát.
  • Anhidrosis (hiányzó verejtékmirigy működés): Horner szindrómában az érintett oldalon a bőr verejtékmirigyeinek működése csökken (anhidrosis), ami a bőr szárazabb, hűvösebb vagy sápadtabb megjelenéséhez vezethet.
  • Szimmetria hiánya: A Horner szindróma általában csak az egyik oldalon jelentkezik, így a szemhéjgörcs, a pupillaméret és az anhidrosis csak az egyik oldalon észlelhető.Horner szindróma

Ezek a tünetek az autonóm idegrendszer szimpatikus részének károsodása miatt alakulnak ki, ami az érintett oldalon szemészeti és idegrendszeri változásokhoz vezet. A Horner szindróma kiváltó okai között szerepelhetnek sérülések, tumorok, fertőzések vagy egyéb neurogén károsodások. A pontos diagnózis és kezelés az okoktól függ, és szakorvosi vizsgálatra van szükség.

Horner szindróma okai

A Horner szindróma okai kiterjednek az autonóm idegrendszer károsodásától az idegrostokat érintő más kórképekig. A következők néhány potenciális ok lehet Horner szindróma esetén.

  • Szimpatikus idegrendszer károsodása: A Horner szindrómát gyakran az okozza, hogy a szimpatikus idegrendszernek (az autonóm idegrendszer része) valamilyen része károsodik. Ez lehet sérülés, tumor vagy más neuropátiás folyamat következménye.
  • Idegrostok elzáródása: Az idegrostokat érintő elzáródás vagy károsodás is vezethet a Horner szindróma kialakulásához. Például a nyaki erek aneurizmája vagy disszekciója (szakadása) elzárhatja az idegrostokat és Horner szindrómát okozhat.
  • Tumorok: A nyak vagy a mellkasi régió tumorai, beleértve a tüdőt és a nyaki vagy mellkasi daganatokat is, nyomást gyakorolhatnak az idegrostokra és Horner szindrómát okozhatnak.
  • Idegroncsolódás vagy sérülés: A Horner szindrómát trauma vagy sérülés is okozhatja, például közlekedési balesetek, sportbalesetek vagy műtétek következtében.
  • Neurovaszkuláris kompresszió: A Horner szindrómát okozhatják olyan állapotok, mint a carotis artéria disszekciója (elzáródása) vagy más neurovaszkuláris kompressziós problémák.

Az okok változatosak lehetnek, és a Horner szindróma pontos okának meghatározásához szakorvosi vizsgálatra és diagnosztikai eljárásokra, például képalkotó vizsgálatokra van szükség. A korai diagnózis és kezelés segíthet csökkenteni a tünetek súlyosságát és az alapbetegség kezelhetőségét.

Horner szindróma kivizsgálása

A Horner szindróma kivizsgálása több lépésből áll, és általában az alábbi diagnosztikai módszereket alkalmazzák:

Betegkórtörténet és fizikai vizsgálat: Az orvos részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről és azok kezdetéről. A fizikai vizsgálat során az orvos észlelheti a ptózist, a miosist, és ellenőrzi a bőr állapotát az érintett oldalon.

Szemészeti vizsgálat: A szemészeti vizsgálat során az orvos felméri a pupilla méretét és reakcióját a fényre. A pupillától függően szűkül vagy tágul, és ez segít az orvosnak a Horner szindróma diagnózisában.

Fototest: A fototest során egy erős fényforrást használnak a pupilla reakciójának értékelésére.

Gyógyszerteszt: Egyes esetekben apraclonidine nevű gyógyszer alkalmazása segíthet a Horner szindróma diagnosztizálásában. Az apraclonidine szűkítheti az egészséges pupillát, de nem befolyásolja a Horner szindrómás pupillát.

Képalkotó vizsgálatok: Az orvos az esetek egy részében képalkotó eljárásokat alkalmaz, például MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatokat. Ezek a vizsgálatok segíthetik az ok pontos azonosítását, például tumor vagy elzáródás esetén.

Idegi vizsgálatok: Elektromiográfia (EMG) és idegvezetési vizsgálatok segíthetnek az idegrendszeri károsodás mértékének és típusának meghatározásában.

Az elvégzett kivizsgálás segíthet az orvosnak megállapítani, hogy a Horner szindrómát melyik tényező vagy állapot okozza, és ennek alapján kidolgozni egy megfelelő kezelési tervet. A Horner szindróma diagnózisához és kezeléséhez szakorvos, például szemész vagy neurológus bevonása szükséges.

Horner szindróma kezelése

A Horner szindróma kezelése az alapbetegségtől függ, amely a tüneteket okozza. Mivel a Horner szindróma különböző okokból eredhet, az alábbiakban általános kezelési lehetőségek találhatók, de fontos hangsúlyozni, hogy a kezelést mindig az okra szabják.

Alapbetegség kezelése: Ha a Horner szindrómát tumor, sérülés vagy más ok okozza, az alapbetegség kezelése lehet a fő cél. Ez magába foglalhat műtéti eltávolítást, sugárkezelést vagy más terápiás megközelítéseket.

Különféle gyógyszerek: Bizonyos esetekben gyógyszerek alkalmazhatók a tünetek enyhítésére vagy az érintett szem funkciójának javítására. Például apraclonidine, amely segíthet a pupilla szimmetrikus reakciójának elérésében.

Szemészeti kezelések: A szemészeti problémák esetén, mint például a ptózis vagy a miosis, szemészeti kezelések, például műtéti beavatkozások vagy speciális szemészeti eszközök alkalmazhatók.

Rehabilitációs terápia: Fizioterápiát, szemészeti rehabilitációt vagy más rehabilitációs terápiákat alkalmazhatnak Horner szindróma esetén az érintett szem funkciójának javítására.

A kezelési tervet mindig az alapbetegség okainak, a tünetek súlyosságának és a beteg egyedi körülményeinek figyelembevételével alakítják ki. Horner szindróma esetén az egyéni kezelési tervet egy szakorvos, például szemész vagy neurologus határozza meg, miután részletes kivizsgálást végeztek. A megfelelő kezelés lehetővé teheti a tünetek javulását és az érintett szem normális funkciójának visszanyerését.

Kezeletlen Horner szindróma lehetséges szövődményei

A Horner-szindróma kezeletlenül hagyása esetén lehetséges szövődmények kialakulhatnak, bár fontos megjegyezni, hogy a Horner szindróma maga nem szokott súlyos egészségügyi problémákat okozni, hanem inkább az alapbetegség vagy károsodás eredménye. Néhány lehetséges szövődmény Horner szindróma esetén.

Alapbetegség előrehaladása: A Horner szindróma általában más egészségügyi problémákból ered, például daganatból, idegrendszeri sérülésből vagy egyéb okból. Ha az alapbetegség nem kezelik, tovább haladhat, súlyosbodhat, és más szövődményeket okozhat.

Életminőség romlása: A Horner szindróma esetén az érintett szem kisebb és a szemhéj leereszkedik, ami az érintett egyén számára esztétikai és funkcionális problémákat okozhat, és így az életminőség csökkenhet.

Szociális és pszichológiai hatások: Horner szindróma esetén az esztétikai változások és az egyéb tünetek szociális vagy pszichológiai hatásokat is okozhatnak, beleértve a bizonytalanságot, a szorongást vagy az önértékelés csökkenését.

Szemészeti problémák: A szimmetria hiánya és az egyéb változások miatt az érintett szem esetleges szemészeti problémáknak is kitett lehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Horner szindrómának nem mindig van kezelése, mivel a tüneteket okozó okok nagyon változatosak lehetnek. Mindenesetre az alapbetegség vagy károsodás kezelése rendkívül fontos a szövődmények minimalizálása és az érintett egyén életminőségének javítása érdekében. A szakorvossal való rendszeres konzultáció és a kezelési terv betartása fontos lépések a Horner szindróma kezelésében és a potenciális szövődmények minimalizálásában. 

Téma szakértői

EEG vizsgálat

EEG vizsgálat

Dr. Simon Márta

Dr. Simon Márta

neurológus, alvásszakértő
Angi Nimród

Angi Nimród

gyógy- és sportmasszőr, fizikoterapeuta, SMT sportmanuálterapeuta, neuro-ortopédiai manuális terápia,

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a növekvő légúti megbetegedések száma miatt rendelőinkben újra kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!