Tudatzavar
A tudat tesz képessé minket arra, hogy észleljük a külvilágot: hogy tudjuk, kik vagyunk, hol tartózkodunk, melyik évben járunk, hány óra van. Ez egy természetes emberi képességnek tűnik, holott bizonyos betegségekben el lehet veszíteni. Tudatzavar esetén nem vagyunk tisztában ezekkel az információkkal, a térbeli és időbeli orientációnk kisebb-nagyobb mértékben károsodik.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Mit jelent a tudatzavar?
Miért jön létre tudatzavar?
Mik a tudatzavar tünetei?
Mik a tudatzavar különböző típusai?
Hogyan ismerhető fel a tudatzavar?Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- Neurológiai szakorvosi vizit
- Neuropszichológia
- Gyógyszeres kezelés
Mit jelent a tudatzavar?
A tudatzavar egy megváltozott mentális állapotot jelent. A tiszta tudat fenntartásáért felelős legfontosabb szervünk az agyunk. Az agy testünk fő parancsolóközpontja, az idegrendszer centruma. Az agy biztosítja szervezetünk állandóságát, ad parancsokat a mozgáshoz és teszi lehetővé a gondolkodást, tanulást. Az agyunk tesz képessé minket arra, hogy érzékeljük a külvilágot és megfelelően tudjunk reagálni rá. Az agy épsége tehát létfontosságú az élethez, azonban sajnos egy nagyon érzékeny szervről van szó. Az agy megfelelő működéséhez elegendő tápanyagra (oxigénre és glükózra) van szüksége, a salakanyagok folyamatos eltávolítására és megfelelő nyomásnak is kell lennie a koponyán belül. Ha ezekből bármelyik mechanizmus sérül, az agy működése is már perceken belül sérül, ami következtében létrejöhet tudtazavar. Az agyat érheti fizikai károsodás (például baleset), károsíthatják gyógyszerek vagy egyéb tudatmódosító szerek, valamint bizonyos betegségek következtében is kialakulhat tudatzavar.
A tudatossághoz szükség van az éberségre és összetettebb gondolkodási folyamatok képességére is. Az éberség a szem kinyitásának és az alapvető reflexeknek (például köhögés, nyelés) képességét jelenti. Az éberség hiánya miatt az alvás is megváltozott tudati szinttel járó állapot, ezt azonban nem soroljuk a tudatzavar típusai közé. A tudatossághoz összetettebb gondolkodási folyamatokra is szükség van, azt jelenti, hogy tudatában vagyunk önmagunknak és a környezetünknek. Érzékeljük és értjük a környezetünket és tudunk reagálni rá. Tudatzavar esetén ez különböző mértékben sérül, ettől függően különböző súlyosságú lehet a tudatzavar. Enyhe esetekben a beteg csak kissé zavart lehet, de még képes lehet önállóan gondoskodni magáról. Súlyosabb esetekben a beteg teljesen dezorientált lehet, és segítségre szorulhat a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez. A tudatosság jelenléte és a tudatzavar mértéke fizikális vizsgálat során könnyen felmérhető egy pontrendszer alapján. Kapcsolódó cikkünk
Miért fontos a Covid utáni neurológiai panaszok kivizsgálása?
Miért jön létre tudatzavar?
A tudatzavar leggyakrabban valamilyen tudatmódosító szer – főként alkohol, kábítószer vagy gyógyszer – túlzott használata miatt alakul ki. Emellett bizonyos betegségekben is felléphet tudatzavar, illetve minden olyan kórállapotban, amikor súlyos zavart szenved az agy vér- és oxigénellátása. A tudatzavar okai a következők lehetnek:
- Fertőzések: Az agyhártyagyulladás, a tüdőgyulladás és a húgyúti fertőzések súlyos formája miatt is létrejöhet tudatzavar.
- Sérülések: A fej sérülései, például a traumás agysérülés miatt is kialakulhat tudatzavar.
- Agy károsodása: Az agyat érintő károsodások, például stroke vagy epilepszia felléptekor is jelentkezhet tudatzavar.
- Pszichiátriai betegségek: A skizofrénia, a mánia és a demencia következtében létrejöhet tudatzavar.
- Keringés összeomlása: Szívinfarktus vagy hirtelen szívleállás következtében csökken, vagy megszűnik az agy keringése, ami perceken belül tudatzavar kialakulását okozhatja.
- Anyagcserezavarok: A cukorbetegség, a májkárosodás és a veseelégtelenség miatt is felléphet tudatzavar.
- Gyógyszerek mellékhatásai: A gyógyszerek közül tudatzavar alakulhat ki például barbiturátszármazékok vagy más altatók nem megfelelő használata esetén.
- Mérgezés: A gyógyszerek, az alkohol és a kábítószerek túlzott mértékű fogyasztása, valamint az egyéb mérgezések tünete is lehet a tudatzavar.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik a tudatzavar tünetei?
A tudatzavar tünetei egyre súlyosabbak lehetnek, ahogyan a tudatzavar mértéke is fokozódik. A tudatzavar korai tüneteinek felismerése és a korai orvosi beavatkozás életmentő is lehet. Így érdemes tisztában lenni vele, hogy mik is a tudatzavar tünetei. A tudatzavar tünetei a következők lehetnek:
- Egyensúlyzavar: A tudatzavar jele lehet, ha a beteg nem tudja megtartani testének egyensúlyát. Az egyensúlyzavar miatt a járás bizonytalanná válhat, az illető eleshet vagy nekimehet a környezetében található tárgyaknak.
- Szédülés: A tudatzavar gyakori kísérőjelensége a szédülés: a beteg úgy érezheti, hogy a világ elmozdul vagy forog körülötte. A szédülésnek különböző típusai vannak, előfordulhat forgó jellegű szédülés, míg máskor a szédülés inkább a lebegés érzésére vagy a részegségre hasonlít.
- Dezorientáció: Tudatzavar esetén előfordulhat, hogy az illető nem tudja térben és időben elhelyezni önmagát. Nem tudja hol van helyileg és milyen évet írunk. Memóriazavar is felléphet tudatzavar esetén.
- Gyengeség, zsibbadás: Az idegrendszer érintettségének jeleként előfordulhat általános gyengeség érzés vagy a test bizonyos részén, például az arcon vagy a végtagokon érzett zsibbadás.
- Szapora pulzus: A tudatzavar szív- és érrendszeri tünetekkel is járhat, ilyen lehet például a szabálytalan és/vagy szapora pulzus, valamint a vérnyomásesés.
- Idegrendszeri tünetek: Súlyosabb esetekben görcsrohamok, valamint hallucináció, delírium is kialakulhatnak tudatzavar során.
- Eszméletvesztés: A legsúlyosabb esetekben a beteg elveszítheti az eszméletét. Az eszméletvesztés hossza változó lehet
Mik a tudatzavar különböző típusai?
A tudatzavar három fő csoportra osztható aszerint, hogy az éberség zavarai (hypnoid tudatzavar) vagy a tudat tartalmának, integritásának zavara áll-e fent, illetve a harmadik csoportot a nem hypnoid állapotok alkotják. Mélységük és súlyosságuk alapján a hypnoid tudatzavar alábbi formáit különböztethetjük meg:
- Bódultság: Tudatmódosító szerek használata – például alkohol – hatására jelentkező állapot, az ember észleli a környezetét, reagál is rá, de az észlelése vagy a reakciója már zavart, túl erős vagy gyenge lehet.
- Somnolentia: A tudatzavar következő fokozata, a beteg alszik, de még könnyen ébreszthető, magára hagyva viszont visszaalszik.
- Sopor: Súlyosabb tudatzavar, a beteg folyamatosan alszik és nehezen ébreszthető, csupán fájdalmas ingerekre jelentkezik szemnyitás, hangadás vagy elhárító mozgások.
- Kóma: Ez a tudatzavar legsúlyosabb állapota, melyben az illető nem ébreszthető fel, és már fájdalomingerekre sem reagál.
A tudat integritásának zavarai közé az alábbi állapotok tartoznak:
- Tenebrositas: Ködös elmeállapotot jelent, a gondolkodás lassul, az összefüggések hiányozhatnak.
- Delírium: A delírium a tudatzavar súlyosabb formáját jelenti, zavart és illogikus gondolkodás jellemzi. A külvilág ingereire adott érzelmi reakciók a félelem és a düh között igen tág határok között változhatnak, időnként hallucináció is megjelenhet.
- Amentia: Ez a tudatzavar akut állapota, amit nagyfokú izgatottság, teljes zavartság, eleven és folyton változó érzékcsalódások jellemeznek.
A nem hypnoid állaptokban a páciens éber vagy legalábbis ébernek tűnik, azonban a kommunikációja nem elégséges. Ebbe a csoportba a következő állapotok tartoznak:
- Akinetikus mutizmus
- Apalliumos állapot
- Minimálisan tudatos állapot
- Locked-in szindróma (ami nem tudatzavar, mert a tudat ép)
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Pszichózis – nem csak skizofréniában jelentkezhet - Pszichiátriai Központ
Látászavar, zsibbadás a fejfájás alatt? Ezt lehet tenni az aurás migrénnel - Neurológiai Központ
Demencia javítása pszichiáterrel - Neurológiai Központ
A narkolepszia három jellegzetes tünete - JóAlvás Központ
Hogyan ismerhető fel a tudatzavar?
A tudatzavar fennállásának és mértékének értékeléséhez a leggyakrabban egy pontrendszert használnak, az úgynevezett Glasgow Coma Scale-t. A Glasgow Coma Scale (GCS) egy objektív pontozási rendszer, amelyet az általános éberség és a tudatosság szintjének mérésére használnak súlyos koponyatraumák, agyi sérülések vagy más mentális állapotok esetén. A pontozási rendszer három fő kategóriára oszlik, amelyek a szemnyitás, a verbális válasz és a motoros válasz alapján értékelik az egyén állapotát. Ezek az értékek összeadódnak, és az összpontszám általában 3 és 15 között mozog. Minél alacsonyabb az összpontszám, annál súlyosabb az agyi sérülés és a tudtazavar mértéke. A Glasgow Coma Scale részletes pontozása a következő:
Szemnyitás:
- 4 pont: Spontán, azaz a beteg nyitva tartja a szemét, míg alszik vagy ébren van.
- 3 pont: Hangos beszéd hatására (például kiáltásra) nyitja ki a szemét.
- 2 pont: Fájdalomra nyitja ki a szemét (például a bőr megszorítása, az arcon vagy más testrészen kifejtett nyomás)
- 1 pont: Nem nyitja ki a szemét sem hangra, sem fájdalomra.
- 0 pont: Nem értékelhető.
Verbális válasz:
- 5 pont: A személy térben, időben orientált, vagyis meg tudja mondani a nevét, a jelenlegi helyzetét és az aktuális időt.
- 4 pont: Zavart, de értelmezhető beszéd, vagyis a beteg beszél, de nem minden válasz értelmes.
- 3 pont: Hangosan beszél a beteg, de nem értelmezhető hangokat ad ki.
- 2 pont: Szótagok vagy nyögések hallhatóak csak.
- 1 pont: Nincs verbális válasz.
- 0 pont: Nem értékelhető.
Motoros válasz:
- 6 pont: A beteg felszólításra mozgatja a végtagjait.
- 5 pont: A beteg a fájdalom ingerére sziszeg, mozog vagy megpróbálja elkerülni a fájdalmat.
- 4 pont: A beteg reflexes mozgást végez a fájdalom ingerére, hárítja azt.
- 3 pont: A beteg extenziós tónusfokozódással, kinyújtott végtagokkal reagál.
- 2 pont: A beteg flexiós tónusfokozódással, hajlított végtagokkal reagál.
- 1 pont: Nincs motoros válasz.
- 0 pont: Nem értékelhető.
Természetesen a körülményekhez mérten fel kell venni az anamnézist is és fizikális vizsgálatot végezni. Fontos megtudni, hogy a beteg szedett-e valamilyen tudatmódosító szert a tudatzavar létrejötte előtt vagy hogy fennáll-e nála valamilyen tudatzavar kialakulását segítő alapbetegség (például cukorbetegség, májbetegség). A fentieken kívül a konkrét körülményekhez igazodva egyéb vizsgálatokra (például laborvizsgálat, képalkotó vizsgálatok) is sor kerülhet. Rendelés típusa: Személyes, rendelői vizitTéma szakértője
Professzor Dr. Gács Gyula
