Szédülés? Hányinger? Erre a neurológiai betegségre utal

Szédülés? Hányinger? Erre a neurológiai betegségre utal

Módosítva: 2024.02.22 11:57

A szédülés és a hányinger roppant kellemetlen tünetek, amely számos embert érinthet élete során. Azonban, amikor ezek a tünetek rendszeresen előfordulnak, és nincs egyértelműen feltárt okuk, akkor érdemes egy, a háttérben megbúvó neurológiai betegségre gyanakodni. A neurológiai betegségek széles spektrumát jelentik, és többek között a központi idegrendszer különböző rendellenességeit tartalmazzák. Ezeknek a betegségeknek a megfelelő diagnózisa és kezelése rendkívül fontos, mivel előrehaladásuk akár súlyos következményekkel is járhat.

Szédülés? Hányinger? Ilyen neurológiai betegségre utal - Tartalom

Szédülés és hányinger érzésével kapcsolatos szolgáltatásaink

Szédülés és hányinger érzése általánosságban

A szédülés a térérzékelés és az egyensúlyérzet zavara, amelyet több szervrendszer kóros működése eredményezhet. A leggyakoribb formáját vertigónak nevezzük, amely során olyan érzés fog el minket, mintha megfordulna velünk a szoba és forogna a talaj a lábunk alatt. A szédülés érzését gyakran kíséri hányinger is. A vertigó előfordulása a népességbenjellemzően az életkor előrehaladtával nő, 65 év felettiek akár 80%-át is érintheti. A bizonytalan érzés, szédülés és hányinger kombinációja miatt általában gyorsan leülünk, lefekszünk és várjuk, hogy elmúljanak a kellemetlen tünetek. Az egyensúlyérzékelésért a belső fül egy része a felelős, gyakori, hogy ennek a fiziológiástól eltérő rendellenes működése okozza a kellemetlen szédülés és hányinger érzését, melynek több fajtája is ismert.

A szédülés leggyakoribb formája, a vertigó

A vertigó a szédülés leggyakoribb formája, melyet hányinger és hányás is kísérhet. Ha a diagnosztikus vizsgálatok után a vertigó jelenségére derül fény, a következő lépés utána járni annak, hogy a belső fülben található egyensúlyozó szerv valamilyen problémája vagy a központi irányítás érintettsége szenved-e zavart.  A vertigóval együtt az esetek többségében megjelenik egy rendellenes, ritmusos szemmozgás is (nystagmus).

A vertigó féle szédülést számos ok idézheti elő, többek között a BPPV, azaz benignus paroxysmalis pozicionális vertigó. A BPPV, azaz a jóindulatú helyzeti szédülés egy rövid ideig tartó, intenzív szédülés érzetet jelent, mely leggyakrabban a fej helyzetének változtatására alakul ki. Gyakran társul hozzá hányás, hányinger azonban rendszeres tornával a szédülés érzet leggyakrabban megszüntethető.

 A betegség leggyakrabban akkor jelentkezik, mikor a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös csatornáiba, ívjárataiba bejutn. Ezek a darabkák a mozgás során ingerelni fogják a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű érzést okoznak. A mozgássorok célja, hogy ezek a leszakadt mészkristályok a továbbiakban ne tudjanak úszkálni a félkörös ívjáratokban és szédülést, hányingert produkálni.

Online Bejelentkezés

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Vesztibuláris neuritisz kiváltotta szédülés 

A vesztibuláris neuritisz, azaz a belső fül gyulladása hirtelen intezív szédülést idézhet elő, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra akár állandó fekvő helyzetre, ágynyugalomra kényszerülhet. A betegség oka pontosan nem ismert, vírusos fertőzés merülhet fenn a háttérben. Szerencsére a gyulladás okozta szédülés és hányinger érzet néhány nap alatt magától meggyógyul. Sőt egyes vestibularis gyakorlatok elvégzésével a felépülés gyorsítható is.

Meniére-betegség miatti szédülés

A Meniére-betegség bármely életkorban kialakulhat és jellegzetesen pár óráig fennálló szédüléses epizódokat idézhet elő. A betegség okozta szédülés érzet hátterében feltehetően a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék felgyülemlése áll. A szédülés mellé általában hányinger, fülzúgás és fülcsengés (tinnitus) társulhat.

Akusztikus neurinóma okozta szédülés érzet

Szédülés? Hányinger? - Neurológiai KözpontA hallóideg egy fontos agyideg, mely a belső fület köti össze a hallás és egyensúly érzékelésére szolgáló agyi résszel. Az akusztikus neurinóma pedig ezen a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganatot jelenti. A tünetek közé tartozik a szédülés, halláscsökkenés, fülzúgás illetve az egyensúlyozás zavara is. Általában hányinger nem társul hozzá.

Gyengeségérzéshez kapcsolódó szédülésérzet

A gyengeségérzés, presyncope az ájulás előtti állapotot jelenti, mely során hirtelen fellépő gyengeségérzet alakul ki, azonban az állapotot nem követi eszméletvesztés. Hányinger, elsápadás és szédülésérzet is társulhat ehhez a gyengeségérzethez. Hátterében általában szív és érrendszeri problémák állnak, például elégtelen szívpumpafunkciót okozó szívritmuszavarok, szívizom megbetegedések (cardiomyopathiák) vagy az érelmeszesedés okozta érátmérő csökkenése.A hétköznapokban is gyakran tapasztalt, néha kifejezetten félelmetes érzés, mikor a túl gyors felülés vagy hirtelen felállás után ájulás és gyengeség érzetet tapasztalunk. Ha ez az érzés gyakorivá válik és szisztolés vérnyomás drámai csökkenését is mérhetjük, akkor orthostaticus hypotensioról beszélhetünk. Egészséges egyénnél is fellép bizonyos mértékű vérnyomás érték esés a testhelyzetünk megváltoztatásának hatására, azonban a megfelelően működő szabályozó rendszerek ezt normál tartományon belül regulálják, így nem alakul ki drámai ájulásérzet. 

Vestibularis migrén okozta szédülés, hányinger

A vestibularis migrén egy olyan típusú migrén, amelyet a szédülés és a járászavarok jellemzői kísérnek. A migrén egy általánosan ismert fejfájásos állapot, amelyet a fejfájás mellett általában émelygés, fényérzékenység, hangérzékenység és tompaság jellemzi. A vestibularis migrén azonban egy speciális típusa, amelyben a szédülés és egyensúlyzavarok a leginkább hangsúlyosak, míg a fejfájás enyhébb lehet, vagy akár teljesen hiányozhat is.

A vestibularis migrén tünetei változók lehetnek az egyéneknél, azonban a legtöbb ember számára a szédülés és egyensúlyzavarok szédüléssel járnak, melyek jellemzően egy vagy két órán át tartanak. Az egyensúlyzavarokhoz gyakran társulhat émelygés és hányinger, valamint fülzúgás és fülfájás is előfordulhat. A migrénes fejfájás a tünetek kialakulása előtt vagy után jelentkezhet.

A vestibularis migrén okai még nem teljesen tisztázottak, azonban számos tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához. Ezek közé tartozik a stressz, az alváshiány, az életmód változások, bizonyos ételek és italok (például az alkohol és a koffein) fogyasztása, valamint a hormonális változások, például a menstruáció. Az örökletes tényezők szerepe is befolyásoló tényező lehet a vestibularis migrén kialakulásában.

Gyors irányváltoztatás során tapasztalt szédülés és hányinger érzet

A hajózás, autóval, repülővel való utazás vagy egy kacskaringós út a hullámvasúton szintén okozhat szédülést, hányingert, ami a fülben található receptorokat érő intenzív ingerek miatt alakul ki. Ez egy természetes folyamat, azonban szélsőséges formái ebben az esetben is okot adhatnak az alaposabb kivizsgálásra.

Szorongásos betegséggel kapcsolatos szédülés és hányinger

Bizonytalanságérzetet, szédülést, hányingert, hányást okozhatnak egyes szorongásos rendellenességek is például pánikrohamok vagy a tág, nyitott terektől való rettegés (agorafóbia). A szorongásos betegség mellé gyakran társul rendellenes gyors lélegzés, másnéven hiperventilláció, mely szintén a bizonytalanságérzés fokozásához vezet.

Egyéb neurológiai betegséghez kapcsolt szédülés

Ritkán a vertigó egyéb, súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet. Akár sclerosis multiplex, agyi érelzáródás, agyvérzés is állhat a szédülés érzet hátterében. Nagyon fontos, ezeknek a társbetegségeknek az ismerete, ugyanis ezeknél az eseteknél a terápia magába foglalja az egyéb neurológiai betegségek kezelését is.

Gyógyszerek indukálta szédülés, hányinger érzet

Az egyensúlyvesztés érzése és a hozzá kapcsolódó hányinger, hányás érzete egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet, például az epilepszia elleni gyógyszerek, nyugtatók és altatók rendelkezhetnek ilyen mellékhatással. 

Szédülés és hányinger kivizsgálása

A diagnózis felállításához elengedhetetlen a kórtörténet felvétele. Fontos, hogy megismerjük a tünetek időtartamát, intenzitását, megjelenésének körülményeit, illetve egyéb előzményeket például társbetegségek, korábbi fejsérülések, gyógyszerszedés stb.

Szédülés vizsgálatakor továbbá megfigyeljük a szemmozgásokat, egyenesen állás biztonságát és a célzott mozgás pontosságát is.

Speciális vizsgálatok elvégzése indokolt lehet, ha az előzetes vizsgálatok alapján az agy betegsége okozhatja a szédülést. Ezen kivizsgáló módszerek közé tartozik a koponya komputertomográfia, röviden:CT vagy a mágneses rezonancián alapuló MR. Továbbá indokolt lehet az EEG, nyaki erek doppler vizsgálata és a nyaki gerinc röntgen vagy MR. Ha ezek alapján se állítható fel biztos orvosi vélemény, további neurológiai kivizsgálás válik indokolttá.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Szédülés és hányinger kezelése

A mihamarabbi diagnózis felállítása sürgetővé vállhat egyes esetekben, ugyanis a kiszámíthatatlan szédüléses rohamok rendkívül megnehezítik a páciens életét és óriási pszichés terhet jelentenek a hétköznapokban. A szédülés típusától függően lehet megkezdeni a gyógyszeres terápiát illetve a megfelelő tornagyakorlatok betanítását. Egyes étrendbeli változtatások is indokolttá válhatnak a diagnózis felállítása után. Súlyos esetben, ha a beteg nem reagál a kezelésekre és a tünetek továbbra is fennállnak, műtéti beavatkozás lehetősége is szóba jön. A műtét során egy szelepet helyeznek az egyes rétegek közé, ami képes a szédüléses rohamok alatt megnövekedett nyomás levezetésére, így csökkenti a szédülés és hányinger érzetet is.

Téma szakértője

Ha Ön is gyakran tapasztal szédülést, hányingert, érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, hogy kiderítsék az okát és megtalálják a megfelelő kezelési lehetőséget.

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK