A kézremegés okai: stressztől a Parkinson-kórig

A kézremegés (orvosi nevén tremor) nagyon zavaró és sokszor látványos tünet, ami semmiképp sem tekinthető egészségesnek. Azonban nem kell azonnal a súlyos neurológiai betegségekre, például Parkinson-kórra vagy szklerózis multiplexre gyanakodni, a kézremegés mögött sokféle ok állhat. Íme a leggyakoribbak:

Pszichés okok

Egy aktuális stresszhelyzet, illetve a tartósabb szorongás miatt is remeghet a kezünk, illetve ez lehet a pánikrohamok egyik tünete is. Ezeknél a remegés gyakran átmeneti és helyzetfüggő, de érdemes pszichológus, pánikbetegségnél pedig pszichiáter segítségét kérni.

Gyógyszerek és anyagok

A nagyobb mennyiségű koffein (például a sok kávé, energiaital), a nikotin és egyes gyógyszerek (például asztma elleni szerek, antidepresszánsok) szintén okozhatnak kézremegést, jobbára időszakos jelleggel. Előfordul, hogy épp egy anyag hiánya váltja ki a jelenséget, jellemzően az alkohol megvonáskor jelentkező egyik elvonási tünet is lehet a kézremegés.

Anyagcsere és hormonális okok

A cukorbetegek közül jónéhányan megélhették már az ún. hipoglikémiát, amely egy, a hirtelen leeső vércukorszint miatti rosszullét. Ilyen a remegés mellé izzadás, szédülés társul. Ugyancsak kézremegés, fogyás, idegesség, gyors anyagcsere lehet a pajzsmirigy-túlműködés tünete.

Egyéb betegségek

A kivizsgálások során felmerülhetnek bizonyos fertőzések, vesebetegség vagy májbetegség gyanúja, illetve olyan ritka betegség is, mint például a Wilson-kór, ami alapvetően idegrendszeri tüneteket okoz.

Idegrendszeri betegségek

• Esszenciális tremor

Ez az egyik leggyakoribb ok, amely gyakran családi halmozódást mutat.  Ez egy többnyire ártalmatlan idegrendszeri mozgászavar, amely kézremegést okoz – de érintheti a fejet, hangot vagy ritkábban más testrészeket is. Az esszenciális tremor esetén az agy mozgásért felelős területei (különösen a kisagyhoz kapcsolódó hálózatok) nem működnek teljesen „összehangoltan”, ezért ritmikus, akaratlan remegés jelenik meg. Jellemző, hogy mozgás közben jelentkezik (például pohár megfogásakor, íráskor) a finom, gyors remegés, gyakran mindkét kézben és stressz hatására erősödhet. Főként az különböztetheti meg a szorongásos zavar okozta kézremegéstől, hogy míg ez helyzetfüggő, addig az esszenciális tremor tartósan fennáll.

• Parkinson-kór

- A Parkinson-kór egyik legismertebb és legjellegzetesebb tünete a kézremegés, amely eleinte leginkább csak az egyik oldalon alakul ki, és esetleg remeghet a láb és az áll is. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor mindkét oldalon megjelenhet, felerősödhet – hangsúlyozza dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. - További parkinsonos tünet lehet a járás lassulása, az egyensúlyérzék gyengülése, az alvászavar, székrekedés. Meggyengülhet a szaglás, a kézírás, megváltozhat a hangerő és a hangminőség, lelassul a pislogás, merevebbé válik az arckifejezés. Mindemellett a Parkinson a lecsökkent dopaminszint miatt hat az érzelmekre, a hangulatra, ezért a betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése.

Nehéz pontosan megjósolni a Parkinson-kór progresszióját, már csak azért is, mert sokan nagyon jól reagálnak a gyógyszerekre, így az ő esetükben jelentősen lassítható a folyamat. Éppen ezért szükséges a rendszeres orvos-beteg találkozás, hiszen az állapotot rendszeresen felülvizsgálva szükség esetén módosítani kell a kezelést. Mindig az adott és esetleg új tünetekhez kell alkalmazkodni, amelyek megjelennek, hiszen a gyakran elsőként feltűnő kézremegésen túl idővel bővül a tünetek sora.

• Szklerózis multiplex

Az SM-nek több típusa van. Legjobban kezelhető a heveny shubokban, vagyis fellobbanásokban jelentkező forma, ami látványos idegrendszeri deficitként alakul ki.Tünet lehet bármi, ami az idegrendszer érintett részéhez kapcsolódik, így például a kézremegés. Nagyon gyakoriak az agytörzsi gócok, amelyek a kettőslátást, forgó szédülést eredményezhetnek. A kisagyi gócok a mozgáskoordinációban okoznak súlyos problémát, a gerincvelői gócok egyrészt izomgörcsösséget, másrészt vizelet-széklet szabályozási problémát tudnak előidézni. A lassú progresszív forma befolyásolása nehezebb kérdés, a kezelésben mindenképpen arra kell törekedni, hogy minél kevesebb idegsejt pusztuljon el.

Mikor kell neurológushoz fordulni a kézremegéssel?

A kézremegés sokszor ártalmatlan, de vannak helyzetek, amikor neurológushoz kell fordulni. Bizonyos jeleknél gyors orvosi vizsgálat, ellátás is szükséges. Ilyen például, ha a remegés hirtelen kezdődött, ha csak az egyik oldalon jelentkezik és olyan tünetek kísérik, mint a gyengeség, zsibbadás, a beszédzavar, a látászavar, az egyensúlyprobléma.
Nem sürgősen, de neurológiai kivizsgálás javasolt, ha:

• a remegés fokozatosan erősödik,
• zavarja a mindennapi tevékenységeket,
• nyugalomban is jelentkezik,
• további tünetek társulnak hozzá (pl. merevség, lassú mozgás).

Összeségében a tanulság, hogy a pácienseknek már az első gyanús jeleknél érdemes orvoshoz fordulni, még akkor is, ha nem feltétlenül azonosítják be, hogy az adott tünet neurológiai jellegű. Neurológiai kivizsgálással ugyanis meg lehet állapítani, esetleg Parkinson-kór, szklerózis multiplex vagy más idegrendszeri probléma okozza-e a tüneteket, vagy másról van szó. Ha megszületik a pontos diagnózis, bizonyos betegségeknél az ok kezelése is elérhető, de legalább az állapotromlás lassítása.

Tudástár:

https://www.nhs.uk/symptoms/tremor-or-shaking-hands/

https://www.advancedneurofl.com/post/whats-causing-your-shaky-hands

Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)