Szédülés vizsgálat

Szédülés vizsgálat

Módosítva: 2024.02.21 14:27

A szédülés egy olyan tünet, amely sokak életét befolyásolja és számos kiváltó ok állhat mögötte. Időben történő kivizsgálása és kezelése kiemelt jelentőségű.

Szédülés vizsgálat - Tartalom

Mi az a szédülés?

Szédülés lehetséges okai

Szédülés kivizsgálásának lehetőségei

Specifikus neurológiai vizsgálatok a szédülésre

Szédülés kezelése

Online Bejelentkezés

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mi az a szédülés?

A szédülés egy olyan érzés, amelyben az egyén úgy érzi, mintha ő vagy a környezete körülötte forogna vagy mozogna, anélkül hogy valódi mozgás lenne jelen. Ez a kellemetlen érzés lehet ideiglenes vagy tartós, és sokféle okból adódhat. A szédülés lehet átmeneti jelenség, például amikor hirtelen felállunk, vagy tartósabb probléma, amely hátterében egészségügyi vagy vestibuláris (egyensúlyszervi) problémák állnak.

A szédülésnek többféle típusa lehet, épp ezért a szédülés kivizsgálata kiemelt jelentőségű.

Vertigo: Olyan érzés, mintha Ön vagy környezete forogna vagy mozogna. Általában a belső fül problémái vagy az egyensúlyszerv rendellenességei okozzák.

Preszinkópia: Az érzés, hogy majdnem elájul, amely lehet az alacsony vérnyomás vagy a keringési problémák eredménye.

Látványos szédülés: Az érzés, hogy a környezet mozog vagy forgó környezetben van, például autóvezetés közben.

Disszociatív szédülés: Olyan érzés, mintha a testrészletek (például a fej) elszakadnának a testtől.

Egyensúlyzavarok: Az érzés, hogy instabil vagy bizonytalan a járásban és az egyensúlyban.

Szédülés lehetséges okai

A szédülés lehet többféle okból adódó tünet, és a pontos ok meghatározása orvosi kivizsgálást igényel. A szédülés lehetséges okai között szerepelhetnek az alábbiak.

  • Belső fülproblémák
  • Benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV): A belső fülben lévő apró kristályok zavara okozza, ami szédüléshez vezethet.
  • Meniere-kór: A belső fül problémája, amely általában szédüléssel, halláskárosodással és fülzúgással jár.
  • Vestibularis neuritis vagy labirintitis: A belső fül fertőzése vagy gyulladása okozhat szédülést és egyensúlyproblémákat.
  • Migrén: A migrén fejfájással, hányással és szédüléssel járhat.
  • Magas vagy alacsony vérnyomás: Vérnyomásproblémák, például magas vagy alacsony vérnyomás, szédülést és ájulást okozhatnak.
  • Gyógyszerek mellékhatásai: Bizonyos gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentők, szédülést okozhatnak mellékhatásként.
  • Fertőzések: Például az alsó légúti fertőzések, vírusok vagy bakteriális fertőzések szédülést okozhatnak.
  • Vérkeringési rendellenességek: A vérkeringéssel kapcsolatos problémák, például az anémia, vérszegénység vagy az alsó végtagok artériás betegségei, szédülést okozhatnak.
  • Stressz és szorongás: A pszichológiai tényezők, például stressz vagy szorongás, szintén szédülést okozhatnak.
  • Életmódbeli tényezők: Alkohol, dohányzás, koffein vagy kábítószer-fogyasztás is hozzájárulhat a szédüléshez.
  • Neurológiai problémák: Az agy vagy az idegrendszer problémái, például agydaganatok vagy idegrendszeri betegségek, ritkábban okozhatnak szédülést.
  • Fejsérülés vagy agyi trauma: Egy fejsérülés vagy agyi trauma után szédülés jelentkezhet.

Ezek csak néhány példa a szédülés lehetséges okaira. Mivel a szédülés mögött számos kiváltó tényező állhat, fontos, hogy orvosi segítséget kérjen, ha gyakran vagy súlyos szédülést tapasztal. Az orvos szakember segíthet az okok meghatározásában és a megfelelő kezelés kiválasztásában a tünetek enyhítése vagy megszüntetése érdekében.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Szédülés kivizsgálásának lehetőségei

A szédülés kivizsgálása számos orvosi módszert foglalhat magában annak érdekében, hogy az okokat felderítsék és megállapítsák a szédülés hátterében álló tényezőket. A szédülés kivizsgálásához a következő lehetőségeket alkalmazhatják:

Orvosi anamnézis felvétele: Az orvos részletesen megkérdezi a beteget a szédülés tüneteiről, például mikor és hogyan jelentkeznek, a szédülés időtartamáról és az esetleges kiváltó tényezőkről.

Fizikai vizsgálat: Az általános fizikai vizsgálat során az orvos megvizsgálja a beteg állapotát, beleértve a vérnyomást, a pulzust és az egyensúlyt.

Neurológiai vizsgálat: Az orvos neurológiai teszteket is végezhet a beteg vizsgálatára, beleértve a reflexeket és az izomerejét.

Látás és hallás értékelése: A látás- és hallásvizsgálat segíthet az oka meghatározásában, különösen ha a belső fül problémáját vagy a szemészeti rendellenességet gyanítják.

Laboratóriumi vizsgálatok: A vér- és vizeletvizsgálatokat alkalmazhatják az olyan tényezők kimutatására, mint a vérszegénység vagy a fertőzések.

Vestibuláris vizsgálatok: A vestibuláris (egyensúlyszervi) vizsgálatok segíthetnek az egyensúlyproblémák vagy a belső fül rendellenességeinek diagnosztizálásában. Ide tartoznak a vestibuláris ideg elektrofiziológiai vizsgálatai vagy az egyensúlyszervi tesztek.

Képalkotó vizsgálatok: Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy a CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatok segíthetnek az agy vagy a belső fül sérülésének vagy rendellenességeinek kimutatásában.

Egyéb specifikus tesztek: Az orvos egyéb speciális teszteket is elrendelhet, például az Elektrokokleográfiát (ECoG), a videonystagmográfiát (VNG) vagy a kalorikus vizsgálatokat, amelyek a vestibuláris rendszer működését értékelik.

A szédülés kivizsgálására nincs univerzális protokoll, mivel az okok sokféle lehetnek. Az orvos a beteg panaszai és az anamnézis alapján választja ki a megfelelő vizsgálatokat és teszteket. A diagnózis és a kezelési terv kidolgozása során fontos az orvosi szakemberrel való szoros együttműködés. Ha rendszeresen vagy súlyos szédülést tapasztal, kérjen időben orvosi segítséget a probléma kezelésére.

Specifikus neurológiai vizsgálatok a szédülésre

A szédülés okainak és hátterében álló neurológiai problémák felderítése érdekében az orvos specifikus neurológiai vizsgálatokat is elrendelhet. Ezek a vizsgálatok segíthetnek az egyensúlyzavarok vagy a vestibuláris rendellenességek azonosításában, amelyek a szédülés okai lehetnek. Néhány specifikus neurológiai vizsgálat a következők:

Videonystagmográfia (VNG): Ez a vizsgálat a szemmozgásokat és a nystagmus nevű, gyors, ritmikus szemmozgásokat rögzíti infravörös kamerákkal. A VNG segít az egyensúlyzavarok és a vestibuláris rendellenességek diagnosztizálásában.

Kalorikus vizsgálat: A kalorikus vizsgálat során hideg és meleg vizet juttatnak a hallójáratokba, hogy értékeljék a vestibuláris rendszer működését és az egyensúlyszerv reakcióját a hőstimulusokra.

Elektrokokleográfia (ECoG): Az ECoG a belső fül elektromos aktivitását rögzíti, és segít az olyan rendellenességek diagnosztizálásában, mint a Meniere-kór.

Vestibuláris ideg elektrofiziológiai vizsgálatai: Ezek a vizsgálatok a vestibuláris ideg és a központi vestibuláris rendszer működését értékelik az elektromos aktivitás mérésével.

Release and Catch: Az orvos arra kéri a beteget, hogy nézzen ki egy fix pontot, majd hirtelen engedje el a fejét, és figyelje meg, merre mozog a szem.

Romberg-teszt: A teszt során a betegnek zárt szemmel kell állnia egyenesen, és az orvos megfigyeli az egyensúlyvesztést.

Ezen neurológiai vizsgálatok segíthetnek az orvosnak azonosítani az egyensúlyzavarok vagy a vestibuláris rendellenességek jelenlétét, amelyek szédülést okozhatnak. Az eredmények alapján az orvos képes lesz a megfelelő kezelési terv kidolgozására vagy további diagnosztikai lépések meghatározására. Fontos, hogy az orvossal együttműködve végezzék el ezeket a vizsgálatokat, ha rendszeresen szédülést tapasztal, mivel a megfelelő diagnózis és kezelés segíthet enyhíteni a tüneteket és javítani az életminőséget.

Kapcsolódó cikkünk

Szédülés fekve, lefekvés során – ezek a szédülés leggyakoribb okai

A szédülés sokszor ijesztő és nehezen megfogható panasz, amivel egy beteg a neurológushoz érkezhet. Ilyenkor ugyanis sokszor hosszú kikérdezés, próbálkozás után sem derül ki pontosan, hogy mit is érez a beteg és főleg nem, hogy miért érzi. Dr. Gács Gyula , a ...

Szédülés kezelése

A szédülés kezelése az októl és a szédülés típusától függ. Az orvos az alapos kivizsgálás során megpróbálja meghatározni a szédülés okát, és ennek alapján javasolja a megfelelő kezelési tervet. A szédülés kezelése magában foglalhatja a következő intézkedéseket:

Az alapbetegség kezelése: Ha a szédülés oka egy másik egészségügyi probléma, például magas vérnyomás, vérszegénység vagy cukorbetegség, az alapbetegséget kezelik először.

Gyógyszerek: Bizonyos esetekben az orvos gyógyszereket ír fel a szédülés tüneteinek enyhítésére vagy azok okának kezelésére. Például antiemetikumok (hányingert csökkentő gyógyszerek) vagy vestibuláris szuppresszánsok (egyensúlyzavarokat kezelő gyógyszerek) adhatók.

Fizioterápia: A fizioterápia segíthet az egyensúlyproblémák kezelésében és az egyén fizikai képességeinek javításában. A vestibuláris rehabilitáció kifejezetten a vestibuláris rendellenességek kezelésére szolgál.

Életmódbeli változások: Az életmódbeli tényezők, például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a koffein bevitel csökkentése segíthet a szédülés enyhítésében.

Dietetikai változások: A sóbevitel csökkentése vagy egy speciális diéta (pl. alacsony nátriumdiéta) segíthet a szédülés kezelésében, különösen a Meniere-kór esetén.

Hidratáció: A megfelelő hidratáltság fenntartása fontos lehet, különösen, ha a szédülést a dehidráció okozza.

Gyakorlatok: Az egyensúly- és koordinációfejlesztő gyakorlatok segíthetnek a szédülés enyhítésében és a betegség kezelésében.

Belső fül műtétek: Bizonyos esetekben, például a Meniere-kór vagy a benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV) esetén, az orvos műtétet javasolhat.

Az egyéni kezelési terv attól függ, hogy mi okozza a szédülést, és milyen típusú szédülésről van szó. Fontos, hogy az orvosával konzultáljon a szédülés tüneteiről és a megfelelő kezelési lehetőségekről. A szédülés súlyos esetekben akadályozhatja a mindennapi életet és veszélyes lehet, például vezetés közben, ezért az orvosi segítség kérésével nem szabad késlekedni.

Téma szakértője


 

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK