Központi idegrendszer

Központi idegrendszer

Szerző: Neurológiai Központ | Módosítva: 2024.03.04 14:28

A központi idegrendszer egy lenyűgözően bonyolult rendszer, amelynek megértése évszázadók óta foglalkoztatja az emberiséget. Az egész testünk egy mérnöki precizitással működő rendszer, melyben minden szervrendszernek megvan a maga feladata. Ebben a felosztásban a központi idegrendszer felel az irányításért. A központi idegrendszer tehát lehetővé teszi a szervezet működését, reagálását a környezet változásaira.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
A központi idegrendszer bemutatása
A központi idegrendszer részei I: Az agy
A központi idegrendszer részei II: A gerincvelő
A központi idegrendszer gyakori betegségei

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

A központi idegrendszer bemutatása

Testünk működésének szabályozásáért az idegrendszer felel. Az idegrendszer segítségével érzékeljük és reagálunk a környezetükből származó ingerekre, valamint a test belső működését is szabályozza. Az emberi idegrendszer két fő részre osztható: a központi idegrendszerre és a perifériás idegrendszerre. A központi idegrendszer felel a gondolkodásért, az érzékelésért, a mozgás szabályozásáért és a test összes többi funkciójáért. A központi idegrendszer információt felvevő részét szenzoros, míg az információ leadó részét motoros résznek nevezzük. A központi idegrendszer is két szervből áll: az agyból és a gerincvelőből, melyeket körbevesz az agy-gerincvelői folyadék. A perifériás idegrendszer összeköttetést teremt a központi idegrendszer és a test többi része között, az idegrostokon keresztül információt szállít mindkét irányba.

Az idegrendszer sejtjei az idegsejtek, az úgynevezett neuronok. Ezek a sejtek a központi idegrendszer alapegységei, ők felelősek az információ feldolgozásáért és továbbításáért. A neuronok szinapszisokon keresztül kapcsolatban állnak egymással és információt tudnak szállítani, vagyis tudnak kommunikálni egymással elektromos impulzusok révén. A neuronok, az idegsejtek teste alkotja a szürkeállományt. A fehérállomány idegrostokból áll, amik a neuronok nyúlványai. Ezek a nyúlványok kötik össze a neuronokat egymással, melyek nevét és fehéres színezetét az axonokat burkoló myelinhüvely adja. A fehérállomány tehát a központi idegrendszer információ szállításért felelős része.

A központi idegrendszer működése tehát elengedhetetlen az élethez. Éppen ezért védett helyen is található, a koponya és a gerincoszlop védelmében. Ezen kívül további három védőhártya veszi körül a központi idegrendszert:

A központi idegrendszer részei I: Az agy

Az agy a központi idegrendszer legnagyobb része, ami a koponya védelmében helyezkedik el. A központi idegrendszer feladatai közül az agy felelős a gondolkodásért, az érzékelésért és a mozgásért, valamint az agy képes tanulni, emlékezni és érzelmeket átélni. Az agy különböző régiókból áll, amelyek mindegyike egy-egy specifikus funkcióért felelős.

NagyagyKözponti idegrendszer

A nagyagy két féltekéből áll, melyeket több millió idegköteg és a kérgestest köt össze. A gerincvelőhöz hasonlóan a nagyagy területén is jól elkülönül a szürke- és a fehérállomány, a szürkeállomány kívül található. A központi idegrendszer sejtjeinek több, mint 90%-a itt a szürkeállományban, az agykéregben található.

A nagyagy felszíne nagyjából 2200 cm2, így ez a hatalmas felület csak felgyűrődve, barázdálódva fér el. Ennek köszönhető az agykéreg jellegzetes, tekervényes szerkezete. A nagyagy felszínét az agykoponya alapján homlok-, halánték-, nyakszirt- és fali lebenyekre osztjuk. Ezek a lebenyek eltérő funkcióval bírnak, melyek kiesése segítheti a diagnózis megalkotását a központi idegrendszer betegségei esetén. A homloklebeny jelentős szereppel bír a gondolkodás, viselkedés és a személyiség kialakításában. A halántéklebeny az emlékezés, a nyakszirtlebeny a látásérzékelés, míg a fali lebeny a tapintásérzékelés és beszédértés központja.

Köztiagy

A központi idegrendszer egysége a köztiagy is, mely három részből áll: a talamusz, a hipotalamusz és a harmadik agykamra tartozik ide. Funkcionális szempontból a köztiagy legfontosabb része a hipotalamusz, melynek hatása van a szervezet legfőbb élettani működéseire. A központi idegrendszer ezen része szabályozza a hormonrendszer működését, így fontos szerepe van szervezet belső egyensúlyának fenntartásában. A központi idegrendszer ezen területe szabályozza a hőháztartást és a testfolyadékok viszonylagos állandó összetételét is. Hatással van továbbá a szexuális életre és az érzelmek átélésére is.

Ezenfelül fontos megemlíteni a központi idegrendszer érző pályákat befogadó sejtes állomását is: a talamuszt. A talamusz valójában egy átkapcsoló állomásként funkcionál, a rajta keresztül haladó idegpályák integrálását végzi és továbbítja a központi idegrendszer többi agyterülete felé. Közvetítő szerepén túl a tudat, az alvás és az ébrenlét szabályozásáért is a talamusz felel.

Kisagy

A központi idegrendszer fontos része a kisagy, melynek feladata a mozgások pontos koordinálása, összerendezése. A kisagy információt kap a test izmainak állapotáról, másrészt az agytörzs magvait befolyásoló információkat ad le. A kisagy kívülről szürke, belülről fehérállományból áll, amit az ,,élet fájának” is neveznek jellegzetes mintázata miatt.

Agytörzs (középagy, híd, nyúltagy)

Az agytörzs a központi idegrendszer egyik legősibb része, amely alsó részén a gerincvelőben folytatódik, így valójában fizikai összeköttetést jelent a központi idegrendszer két része között. Az agytörzsben keveredik a szürke- és a fehérállomány. Az agyvelőben idegsejtmagokat találhatunk, illetve az ezeket összekötő idegeket, melyek együtt alkotják az agytörzsi hálózatos állományt.

A gerincvelőből érkező felszálló érző pályák a háti oldalon, míg a mozgató pályák a hasi oldalon futnak. Ezekkel a pályákkal nem áll közvetlen kapcsolatban a hálózatos állomány, de oldalágain keresztül információt szerezhet a szervezet aktuális állapotáról, és befolyásolhatja annak működését.  Ennek köszönhetően a hálózatos állomány a központi idegrendszer fontos koordináló, összerendező állomása. Kiemelkedően fontos szerepe van az alvás-ébrenlét ciklusának szabályozásában is. Az agytörzsben számos reflex és irányító központ található, melyek a vérnyomástól kezdve a légzésen át számos, az élet szempontjából nélkülözhetetlen működést szabályoznak. Az itt bekövetkező trauma, vérzés eszméletvesztést, de súlyos esetben teljes keringés és szívleállást okozhat.

Kapcsolódó cikkünk

Bordaközi fájdalomtól az arcidegzsábáig

Az idegi eredetű fájdalmakat a szakorvosok az érintett testrészek szerint különítik el. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa szerint a pontos diagnózis a kezelés sikerének egyik legfontosabb kulcsa. 

A központi idegrendszer részei II: A gerincvelő

A gerincvelő az agytörzs közvetlen folytatása, mely a csigolyák által védve a gerinccsatornában helyezkedik el. A gerincvelő idegrostokból áll, melyek az ágyéki szakaszig tartanak nagyjából. Az alsó, kúp alakú végéből vékony szál húzódik a gerinccsatornában, ami azonban már nem tartalmaz idegsejteket. A gerincvelő felelős a mozgásért, az érzékelésért és a reflexekért, információkat szállít az agyból a test többi része és vissza az agy felé.

A gerincvelő szelvényekből épül fel, összesen 31 gerincvelői szelvény található. Szelvénynek nevezzük a gerincvelő azon szakaszát, ahol a ki és belépő rostok 1-1 gerincvelői ideg gyökereit képezik. A szelvényeket aszerint számozzuk, hogy a belőlük eredő idegek mely csigolyák között lépnek ki. A gerincvelő mindkét oldalán, a csigolyaközti résekben érzőidegdúcok találhatóak, melyek bipoláris neuronokat tartalmaznak. A kétnyúlványú neuronok az ingerfelvétel helyétől, a dúcon át a gerincvelő felé szállítják az ingerületet. Ezek a csigolyaközti dúcból a gerincvelőbe futó rostok alkotják a hátsó gyökeret. A gerincvelő hasi oldalán kilépő érzőidegsejtek rostjai alkotják a mellső gyökeret. A mellső és hátsó gyökerek később kevert idegekké egyesülnek, melyek tartalmaznak érző és mozgató neuronokat is.

A központi idegrendszer gyakori betegségei és tüneteik

A központi idegrendszer leggyakoribb betegségei a következők:

  • Stroke: A stroke az agy vérellátásának hirtelen megszakadását jelenti, ami az idegsejtek pusztulásához vezethet. A stroke tünetei közé tartozik a hirtelen fellépő zsibbadás, gyengeség vagy bénulás az arcon, karon vagy a lábban, a zavartság, beszédzavar és látási problémák.
  • Alzheimer-kór: Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka, amely memóriavesztéshez, gondolkodási nehézségekhez és viselkedési változásokhoz vezet. Az Alzheimer-kór tünetei fokozatosan alakulnak ki, és idővel súlyosbodnak.
  • Parkinson-kór: A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amely a mozgatórendszert érinti. A Parkinson-kór tünetei közé tartozik a remegés, az izommerevség, a lassú mozgás és a koordinációs zavarok.
  • Epilepszia: Az epilepszia egy olyan neurológiai rendellenesség, amely ismétlődő rohamokat okoz. A rohamok görcsrohamok, tudatzavar vagy furcsa érzések formájában jelentkezhetnek.
  • Sclerosis multiplex: A sclerosis multiplex egy autoimmun betegség, amely a központi idegrendszer sejtjeit károsítja. A sclerosis multiplex tünetei változatosak: a betegeknél gyengeség, zsibbadás, fájdalom, látási problémák és fáradtság jelentkezhet.
  • Depresszió: A depresszió egy tartós hangulatzavar, amely szomorúságot, reménytelenséget és érdeklődésvesztést okoz. A depresszió tünetei közé tartozik a fáradtság, az alvászavarok, az étvágytalanság és a koncentrációs nehézségek.

A központi idegrendszerrel kapcsolatos betegségek vezető tünetei közé tartozik a tartós vagy hirtelen fejfájás, szédülés, emlékezetkiesés, homályos látás, illetve a koordináció hiánya. Ha bármikor ilyesfajta tünetet tapasztal, mihamarabb forduljon orvoshoz! A központi idegrendszer egészsége kulcsfontosságú a szervezet működéséhez! A tünetek mögött a központi idegrendszer számos betegsége állhat, köztük olyanok is, amiket pár órán belül el kell látni. Nincs idő tehát késlekedni, a fenti tünetek esetén forduljon orvoshoz!

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő

Hírek

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK