Központi idegrendszer

Központi idegrendszer

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2019.08.23 11:22 | Módosítva: 2021.10.12 15:29

Az idegrendszer olyan szervek és szövetek egysége, melyek lehetővé teszik a szervezet működését, reagálását a környezet változásaira. Az idegek elhelyezkedése alapján beszélünk központi és környéki idegrendszerről.

A központi idegrendszer

A központi idegrendszer fehér-, és szürkeállományból épül fel. A fehérállományba leginkább az idegsejtek nyúlványait találjuk, melyek fehéres színezetét az axonokat burkoló mielynhüvely adja, míg a szürkeállományban az idegsejtek sejttestei tömörülnek.

Az ember központi idegrendszere az agyvelőből és a gerincvelőből áll. Közös bennük, hogy mindkettőt idegsejtek sejttestjei és nyúlványai alkotják.

Az agyvelő részei

Nagyagy

A nagyagy két féltekéből áll, melyek között a kapcsolatot idegkötegek milliói, és a kérgestest teremti meg. Akárcsak a gerincvelőben, itt is jól elkülönül a szürke- és a fehérállomány, de a nagyagyban a szürkeállomány kívül található. A központi idegrendszer sejtjeinek több, mint 90%-a itt a szürkeállományban, az agykéregben található.

A nagyagy felszíne nagyjából 2200 cm2, így ez a hatalmas felület csak felgyűrődve, barázdálódva fér el. Ennek köszönhető az agykéreg jellegzetes, tekervényes szerkezete. A nagyagy felszínét az agykoponya alapján homlok-, halánték-, nyakszirt- és fali lebenyekre osztjuk.

Központiagy

A köztiagy három részből áll: talamusz, hipotalamusz és a harmadik agykamra.
Funkcionális szempontból legfontosabb része a hipotalamusz, melynek hatása van a szervezet legfőbb élettani működéseire. Befolyásolja a hormon- és idegrendszer működését, szerepe van szervezet belső egyensúlyának fenntartásában. Szabályozza a hőháztartást, a testfolyadékok viszonylagos állandó összetételét. Hatással van a szexuális életre, és az érzelmek átélésére is.

Kisagy

A nyakszirtlebeny alatt található kisagy szintén két féltekéből áll, mely kívülről szürke, belülről fehérállományból áll. Feladata a mozgások pontos koordinálása, összerendezése.
A kisagy három ponton kapcsolódik az agy többi részéhez, melyeken egyrészt a test izmainak állapotáról kap információt, másrészt az agytörzs magvait befolyásoló információkat ad le.
Jellegzetes „életfa” megjelenése a nagyfokú barázdálódásnak köszönhető.

Agytörzs (középagy, híd, nyúltagy)

Az agytörzsben már keveredik a szürke- és a fehérállomány. Itt találhatunk idegsejtek sejttestei által létesített magokat, illetve ezeket összekötő idegeket, melyek együtt alkotják az agytörzsi hálózatos állományt.

A gerincvelőből érkező felszálló érző pályák a háti oldalon, míg a mozgató pályák a hasi oldalon futnak. Ezekkel a pályákkal nem áll közvetlen kapcsolatban a hálózatos állomány, de oldalágain keresztül információt szerezhet a szervezet aktuális állapotáról, és befolyásolhatja annak működését.  Ennek köszönhetően a hálózatos állomány fontos koordináló, összerendező szerephez jut a szabályozásban. Kiemelkedően fontos szerepe van az alvás-ébrenlét ciklusának szabályozásában is. 

A gerincvelő részei

A gerincvelő a központi idegrendszer része, mely a csigolyák által alkotott gerinccsatornában található, és közvetlen folytatása az agytörzsnek. Kiterjedése nem azonos a gerinccsatornával, az ágyéki szakaszig tart nagyjából. Legfőbb feladata az érző- és mozgató idegpályákon futó információk továbbítása a perifériától az agyig, és fordítva. 

Szerkezetére jellemző, hogy a kívül elhelyezkedő fehérállományában neuronok sejttestei által alkotott sejtcsoportosulásokat találhatunk. A hasi oldalon helyezkednek el a mellső, míg a háti oldalon a hátsó szarvak. A hátsó kötegben főként felszálló pályák futnak, melyek a perifériákból szállítják az információkat az agy felé, az elülső kötegek viszont az agy felől szállítják az információkat a leszálló pályákon keresztül. 

A gerincvelőben megtalálhatóak oldalsó kötegek is, melyek felszálló és leszálló pályákat is tartalmaznak.

A gerincvelő mindkét oldalán, a csigolyaközti résekben érzőidegdúcok találhatóak, melyek bipoláris neuronokat tartalmaznak. A kétnyúlványú neuronok az ingerfelvétel helyétől, a dúcon át a gerincvelő felé szállítják az ingerületet. Ezek a csigolyaközti dúcból a gerincvelőbe futó rostok alkotják a hátsó gyökeret. A gerincvelő hasi oldalán kilépő érzőidegsejtek rostjai alkotják a mellső gyökeret. A mellső és hátsó gyökerek később kevert idegekké egyesülnek, melyek tartalmaznak érző és mozgató neuronokat is.

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus
Dr. Mező Anita

Dr. Mező Anita

neurológus
Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

 

Hírek

A koordinációs zavarok, a beszéd érthetetlensége is lehet kisagyi ataxia tünete

A koordinációs zavarok, a beszéd érthetetlensége is lehet kisagyi ataxia tünete

Az izommozgások rendezettségének zavara, a többek közt a beszédet, a szemmozgásokat, a járást érintő rendellenesség az ataxia. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokról az állapotokról, betegségekről beszélt, amelyek ataxiához vezethetnek, valamint felhívta a figyelmet ...
Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása

Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása

A kar és a láb számos okból zsibbadhat, például egy ártatlan „elalvás” is okozhat ilyen tünetet. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a zsibbadás visszatérően jelentkezik, akár komolyabb probléma, perifériás neuropátia is ...
Fejfájás időjárás változáskor? Van segítség

Fejfájás időjárás változáskor? Van segítség

Különösen a nők, az idősek, és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő személyek viselik nehezen a gyakran változó időjárási frontokat. Főként melegfront idején erősödhetnek a fejfájásos, migrénes panaszok, bár egyéntől változóan a hidegfront is előidézheti.  Mit ...

Prima Medica Egészséghálózat