Központi idegrendszer

Központi idegrendszer

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2019.08.23 11:22 | Módosítva: 2021.08.19 14:39

Az idegrendszer olyan szervek és szövetek egysége, melyek lehetővé teszik a szervezet működését, reagálását a környezet változásaira. Az idegek elhelyezkedése alapján beszélünk központi és környéki idegrendszerről.

A központi idegrendszer

A központi idegrendszer fehér-, és szürkeállományból épül fel. A fehérállományba leginkább az idegsejtek nyúlványait találjuk, melyek fehéres színezetét az axonokat burkoló mielynhüvely adja, míg a szürkeállományban az idegsejtek sejttestei tömörülnek.

Az ember központi idegrendszere az agyvelőből és a gerincvelőből áll. Közös bennük, hogy mindkettőt idegsejtek sejttestjei és nyúlványai alkotják.

Az agyvelő részei

Nagyagy

A nagyagy két féltekéből áll, melyek között a kapcsolatot idegkötegek milliói, és a kérgestest teremti meg. Akárcsak a gerincvelőben, itt is jól elkülönül a szürke- és a fehérállomány, de a nagyagyban a szürkeállomány kívül található. A központi idegrendszer sejtjeinek több, mint 90%-a itt a szürkeállományban, az agykéregben található.

A nagyagy felszíne nagyjából 2200 cm2, így ez a hatalmas felület csak felgyűrődve, barázdálódva fér el. Ennek köszönhető az agykéreg jellegzetes, tekervényes szerkezete. A nagyagy felszínét az agykoponya alapján homlok-, halánték-, nyakszirt- és fali lebenyekre osztjuk.

Központiagy

A köztiagy három részből áll: talamusz, hipotalamusz és a harmadik agykamra.
Funkcionális szempontból legfontosabb része a hipotalamusz, melynek hatása van a szervezet legfőbb élettani működéseire. Befolyásolja a hormon- és idegrendszer működését, szerepe van szervezet belső egyensúlyának fenntartásában. Szabályozza a hőháztartást, a testfolyadékok viszonylagos állandó összetételét. Hatással van a szexuális életre, és az érzelmek átélésére is.

Kisagy

A nyakszirtlebeny alatt található kisagy szintén két féltekéből áll, mely kívülről szürke, belülről fehérállományból áll. Feladata a mozgások pontos koordinálása, összerendezése.
A kisagy három ponton kapcsolódik az agy többi részéhez, melyeken egyrészt a test izmainak állapotáról kap információt, másrészt az agytörzs magvait befolyásoló információkat ad le.
Jellegzetes „életfa” megjelenése a nagyfokú barázdálódásnak köszönhető.

Agytörzs (középagy, híd, nyúltagy)

Az agytörzsben már keveredik a szürke- és a fehérállomány. Itt találhatunk idegsejtek sejttestei által létesített magokat, illetve ezeket összekötő idegeket, melyek együtt alkotják az agytörzsi hálózatos állományt.

A gerincvelőből érkező felszálló érző pályák a háti oldalon, míg a mozgató pályák a hasi oldalon futnak. Ezekkel a pályákkal nem áll közvetlen kapcsolatban a hálózatos állomány, de oldalágain keresztül információt szerezhet a szervezet aktuális állapotáról, és befolyásolhatja annak működését.  Ennek köszönhetően a hálózatos állomány fontos koordináló, összerendező szerephez jut a szabályozásban. Kiemelkedően fontos szerepe van az alvás-ébrenlét ciklusának szabályozásában is. 

A gerincvelő részei

A gerincvelő a központi idegrendszer része, mely a csigolyák által alkotott gerinccsatornában található, és közvetlen folytatása az agytörzsnek. Kiterjedése nem azonos a gerinccsatornával, az ágyéki szakaszig tart nagyjából. Legfőbb feladata az érző- és mozgató idegpályákon futó információk továbbítása a perifériától az agyig, és fordítva. 

Szerkezetére jellemző, hogy a kívül elhelyezkedő fehérállományában neuronok sejttestei által alkotott sejtcsoportosulásokat találhatunk. A hasi oldalon helyezkednek el a mellső, míg a háti oldalon a hátsó szarvak. A hátsó kötegben főként felszálló pályák futnak, melyek a perifériákból szállítják az információkat az agy felé, az elülső kötegek viszont az agy felől szállítják az információkat a leszálló pályákon keresztül. 

A gerincvelőben megtalálhatóak oldalsó kötegek is, melyek felszálló és leszálló pályákat is tartalmaznak.

A gerincvelő mindkét oldalán, a csigolyaközti résekben érzőidegdúcok találhatóak, melyek bipoláris neuronokat tartalmaznak. A kétnyúlványú neuronok az ingerfelvétel helyétől, a dúcon át a gerincvelő felé szállítják az ingerületet. Ezek a csigolyaközti dúcból a gerincvelőbe futó rostok alkotják a hátsó gyökeret. A gerincvelő hasi oldalán kilépő érzőidegsejtek rostjai alkotják a mellső gyökeret. A mellső és hátsó gyökerek később kevert idegekké egyesülnek, melyek tartalmaznak érző és mozgató neuronokat is.

[getTeamWithLabelID]

 

Hírek

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Az alagút szindróma a test több pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat, később izomsorvadást és mozgáskorlátozottságot okozva. Leggyakrabban azonban a karban, a kézben alakul ki. Dr. Mező Anita , a Neurológiai Központ neurológusa a diagnózis felállításának ...
A demencia 10 korai jele

A demencia 10 korai jele

A demencia szakkifejezés a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelent. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokra a korai jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek észlelése esetén részletesen ki kell vizsgálni a beteget, sok esetben el kell kezdeni a gyógyszeres ...
Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Az alagút szindrómák tünetei kialakulhatnak gyorsan, pl. akut sérülés, vagy fokozatosan, lassabban, például ismétlődő mikrotrauma, vagy a perifériás idegek károsodását okozó betegségek (pl. cukorbetegség, rheumatoid arhritis, pajzsmirigy alulműködés), illetve toxikus tényezők (pl. alkohol) ...

Prima Medica Egészséghálózat