Epilepszia gyanúja esetén fontos az EEG vizsgálat

Az epilepszia az agy elektromos túlműködésének megnyilvánulása

Az epilepszia az agy olyan működési zavara, amely során az agysejtekben szinkronizált elektromos kisülések jönnek létre. Ez a rendellenesség változatos klinikai tüneteket okozhat.

• Jellegzetes epilepsziás tünet az ún. „grand mal”, vagyis a generalizált nagyroham, melynek során a beteg elveszti az eszméletét, elesik, végtagjai szimmetrikusan megfeszülnek vagy rángatóznak, nyelvét megharaphatja, száján véres hab ürülhet, esetleg vizelet- vagy széklet visszatartási képtelenség is előfordul, majd magához térve nem tudja felidézni, mi is történt vele.
• A részleges rohamok nehezebben felismerhetők, és a megjelenési formák akár más betegségekre is utalhatnak. Például a gyakran előforduló aura jelenség (érzékcsalódás, hallucináció, beszédzavar, zsibbadás stb.) egyaránt előfordulhat migrénben, epilepsziában vagy agyi keringészavarban.

Részletes neurológiai kivizsgálással lehet megállapítani a tipikus és a bizonytalan tünetek okát.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Ha valaki epilepsziára gyanakszik, vagy éppen nem tudja eldönteni, mi okozhatja az idegrendszeri jellegű panaszait, mindenképpen érdemes neurológushoz fordulnia. A szakorvos alapos kikérdezéssel indítja a kivizsgálást, rákérdez a beteg által tapasztalt panaszokra és arra, hogyan látta a páciens környezete a rosszullétet, amire a beteg gyakran nem is emlékszik. Rendszerezni kell a korábbi és a jelenleg meglévő betegségeket, a rendszeresen vagy alkalmanként szedett gyógyszereket, az esetleg provokáló hatású környezeti tényezőket (pl. láz, mérgezés, alváshiány, villogó fények, stb.). El kell dönteni, hogy egyszeri (alkalmi) rohamról van-e szó, ami nem feltétlenül fog ismétlődni, vagy epilepszia betegségről, ami mélyrehatóan megváltoztathatja a beteg életét. Valószínűleg további vizsgálatokra lesz szükség: koponya CT vagy MRI, vérvétel, EEG.

Hogyan történik az EEG vizsgálat?

Gyakran kérdezik a betegek, mi a különbség a CT, az MR és az EEG közt. Nagyon leegyszerűsítve elmondható, hogy míg az első két esetben az agy szerkezetét vizsgálják röntgensugarakkal vagy elektromágneses erőtérben, addig az EEG az agy működését monitorozza.
- Az EEG vizsgálat egy fájdalmatlan eljárás, ami az agy elektromos tevékenységét vizsgálja a fejbőrre helyezett elektródákon keresztül. Alkalmas annak kiderítésére, hogy epilepszia vagy más ok miatt jelennek meg a tünetek. Megállapítható az EEG-vel, hogy gócos vagy generalizált típusú epilepsziáról van-e szó, és milyen hatékonyan működnek az epilepszia ellenes gyógyszerek – ismerteti dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa.
Az EEG vizsgálat során 16 elektródát rögzítenek a hajas fejbőrre. A körülbelül félórás vizsgálat nem igényel különös előkészületet, bár a frissen mosott, vizes haj, a rágógumizás alaposan megnehezítheti a vizsgálatot, ezeket érdemes kerülni. Az EEG monitorozás során a neurológiai asszisztens különböző feladatokra kéri a fekvő pácienst, például, hogy csukja be, nyissa ki a szemét, vegyen mély levegőt, sóhajtozzon. A vizsgálat második felében villogó fényeket alkalmaznak. A szakképzett asszisztens szükség esetén módosíthatja a vizsgálat menetét, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel többletinformációhoz juttatja a leletezést végző orvost. A vizsgálat során a készülék az agy elektromos tevékenységét az EKG görbéhez hasonlóan hullámsorozattal papírra vagy monitorra „rajzolja”. Ez maga az elektroenkefalogram, amelyből a rendellenesség elhelyezkedésére, időbeli változásaira lehet következtetni. Egyes esetekben több órás folyamatos EEG-monitorozásra, vagy ún. alvásmegvonásos EEG-re is szükség lehet, utóbbi előtt 24 órán keresztül nem alhat a vizsgált személy. Az EEG vizsgálat fontos része az epilepszia és más neurológiai kórképek elkülönítő diagnosztikájának.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)