Az epilepszia az agy elektromos túlműködésének megnyilvánulása

Az epilepszia az agy olyan működési zavara, amely során az agysejtekben szinkronizált elektromos kisülések jönnek létre. Ez a rendellenesség változatos klinikai tüneteket okozhat.

• Jellegzetes epilepsziás tünet az ún. „grand mal”, vagyis a generalizált nagyroham, melynek során a beteg elveszti az eszméletét, elesik, végtagjai szimmetrikusan megfeszülnek vagy rángatóznak, nyelvét megharaphatja, száján véres hab ürülhet, esetleg vizelet- vagy széklet visszatartási képtelenség is előfordul, majd magához térve nem tudja felidézni, mi is történt vele.
• A részleges rohamok nehezebben felismerhetők, és a megjelenési formák akár más betegségekre is utalhatnak. Például a gyakran előforduló aura jelenség (érzékcsalódás, hallucináció, beszédzavar, zsibbadás stb.) egyaránt előfordulhat migrénben, epilepsziában vagy agyi keringészavarban.

Részletes neurológiai kivizsgálással lehet megállapítani a tipikus és a bizonytalan tünetek okát.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Ha valaki epilepsziára gyanakszik, vagy éppen nem tudja eldönteni, mi okozhatja az idegrendszeri jellegű panaszait, mindenképpen érdemes neurológushoz fordulnia. A szakorvos alapos kikérdezéssel indítja a kivizsgálást, rákérdez a beteg által tapasztalt panaszokra és arra, hogyan látta a páciens környezete a rosszullétet, amire a beteg gyakran nem is emlékszik. Rendszerezni kell a korábbi és a jelenleg meglévő betegségeket, a rendszeresen vagy alkalmanként szedett gyógyszereket, az esetleg provokáló hatású környezeti tényezőket (pl. láz, mérgezés, alváshiány, villogó fények, stb.). El kell dönteni, hogy egyszeri (alkalmi) rohamról van-e szó, ami nem feltétlenül fog ismétlődni, vagy epilepszia betegségről, ami mélyrehatóan megváltoztathatja a beteg életét. Valószínűleg további vizsgálatokra lesz szükség: koponya CT vagy MRI, vérvétel, EEG.

Hogyan történik az EEG vizsgálat?

Gyakran kérdezik a betegek, mi a különbség a CT, az MR és az EEG közt. Nagyon leegyszerűsítve elmondható, hogy míg az első két esetben az agy szerkezetét vizsgálják röntgensugarakkal vagy elektromágneses erőtérben, addig az EEG az agy működését monitorozza.
- Az EEG vizsgálat egy fájdalmatlan eljárás, ami az agy elektromos tevékenységét vizsgálja a fejbőrre helyezett elektródákon keresztül. Alkalmas annak kiderítésére, hogy epilepszia vagy más ok miatt jelennek meg a tünetek. Megállapítható az EEG-vel, hogy gócos vagy generalizált típusú epilepsziáról van-e szó, és milyen hatékonyan működnek az epilepszia ellenes gyógyszerek – ismerteti dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa.
Az EEG vizsgálat során 16 elektródát rögzítenek a hajas fejbőrre. A körülbelül félórás vizsgálat nem igényel különös előkészületet, bár a frissen mosott, vizes haj, a rágógumizás alaposan megnehezítheti a vizsgálatot, ezeket érdemes kerülni. Az EEG monitorozás során a neurológiai asszisztens különböző feladatokra kéri a fekvő pácienst, például, hogy csukja be, nyissa ki a szemét, vegyen mély levegőt, sóhajtozzon. A vizsgálat második felében villogó fényeket alkalmaznak. A szakképzett asszisztens szükség esetén módosíthatja a vizsgálat menetét, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel többletinformációhoz juttatja a leletezést végző orvost. A vizsgálat során a készülék az agy elektromos tevékenységét az EKG görbéhez hasonlóan hullámsorozattal papírra vagy monitorra „rajzolja”. Ez maga az elektroenkefalogram, amelyből a rendellenesség elhelyezkedésére, időbeli változásaira lehet következtetni. Egyes esetekben több órás folyamatos EEG-monitorozásra, vagy ún. alvásmegvonásos EEG-re is szükség lehet, utóbbi előtt 24 órán keresztül nem alhat a vizsgált személy. Az EEG vizsgálat fontos része az epilepszia és más neurológiai kórképek elkülönítő diagnosztikájának.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)