Érző idegrendszer

Érző idegrendszer

Létrehozva: 2023.05.09 09:46 | Módosítva: 2023.05.09 12:54

Az érző idegrendszer az emberi test egyik legfontosabb rendszere, amely az érzékszervekből érkező információkat gyűjti össze és továbbítja az agyba.

Érző idegrendszer - Tartalom

Mi az az érző idegrendszer?

Érző idegrendszer gyakori megbetegedései

Mi okozhatja az érző idegrendszer megbetegedéseit?

Érző idegrendszer betegségeinek diagnózisa

Érző idegrendszerrel kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi az az érző idegrendszer?

Az érző idegrendszer a perifériás idegrendszer része, amely az érzékszervekből (bőr, szem, fül, orr, ízlelőbimbók stb.) érkező információkat továbbítja a központi idegrendszer felé (agy és gerincvelő). Az érző idegrendszer szerepe az érzékelés és az érzékelési folyamatok lehetővé tétele, például a tapintás, a fájdalom és a hőmérséklet érzékelése.

Az érző idegrendszer neuronjai érző idegrostok formájában futnak a testben és különböző típusú receptorokat tartalmaznak, amelyek különböző érzékeléseket tesznek lehetővé. Az érző idegrostok általában az adott érzékszervtől a gerincvelőig vagy az agyig futnak, ahol az információ feldolgozódik és érzékeléssé alakul át.

Érző idegrendszer gyakori megbetegedései

Az érző idegrendszer betegségei között számos különböző rendellenesség található.

Perifériás neuropátia

A perifériás neuropátia az érző és/vagy motoros idegrostok károsodása, amelyek az érzékszervek és/vagy az izmok felé vezetnek. A károsodott idegrostok miatt a neuropátia tünetei között szerepelhet zsibbadás, bizsergés, égő érzés, fájdalom vagy akár bénulás. Az érző idegrendszert érintő perifériás neuropátia sokféle okból eredhet, beleértve a diabéteszt, az alkoholizmust, a fertőzéseket, az autoimmun betegségeket, a vegyszerek vagy mérgek hatását, valamint az idegrendszeri degenerációt.

A perifériás neuropátia kezelése az alapbetegségtől és a tünetektől függ. A perifériás neuropátia kezelésének célja általában a tünetek enyhítése és a károsodás további előrehaladásának megakadályozása. A kezelési lehetőségek között szerepel az életmódváltoztatás , az alapbetegség kezelése, specifikus gyógyszerek , fizioterápia és műtéti beavatkozások.

Fontos az is, hogy a perifériás neuropátiával diagnosztizált betegek rendszeresen járjanak orvoshoz és betartsák az orvosok által javasolt kezelési tervet, mert a neuropátia előrehaladása akár súlyos károsodásokhoz és életminőség romláshoz is vezethet az érző idegrendszer károsodásával.

Diabéteszes neuropátia

A diabéteszes neuropátia egy típusa a perifériás neuropátiának, amely a diabéteszes betegeknél fordul elő. A diabéteszes neuropátia az idegrostok károsodása miatt alakul ki, amely az érző és/vagy motoros idegrostokat érintheti. A neuropátia a diabétesz hosszabb ideig fennálló és rosszul kontrollált állapotából eredhet és súlyos érző idegrendszeri problémákat okozhat.

A diabéteszes neuropátia tünetei közé tartozik a zsibbadás, bizsergés, égő érzés, fájdalom vagy akár bénulás a lábakban és/vagy a kezekben. Az érző idegrendszert érintő tünetek súlyossága változó lehet és előfordulhat, hogy a betegeknek egyáltalán nincs tünetük.

A diabéteszes neuropátia kezelése a diabétesz alapos kezelésével kezdődik, az életmódváltoztatásoktól (pl. egészséges táplálkozás, testmozgás, dohányzás mellőzése) kezdve a gyógyszeres terápiáig. Az érző idegrendszeri tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok, epilepszia elleni gyógyszerek és az idegsejtek regenerálódását elősegítő gyógyszerek is alkalmazhatók. Az érzékeny bőrápolás és az önálló lábápolás is fontos része lehet a kezelésnek és az érző idegrendszeri károsodás megelőzésének.

A diabéteszes neuropátia megelőzése érdekében fontos a diabétesz időben történő diagnózisa és a diabétesz gondozására vonatkozó irányelvek betartása az érző idegrendszer épségének megőrzése végett. A diabéteszes neuropátia azonban előfordulhat még a legjobb gondozás ellenére is, ezért fontos a rendszeres ellenőrzések és a kezelés az időben történő megkezdése.

Neuroma

A neuroma egy olyan idegrendszeri elváltozás, amely az idegrostok növekedését és tömörülését eredményezi. Általában a perifériás idegek érintettek, és a leggyakoribb helye a lábfej, különösen az úgynevezett Morton-neuroma.

A Morton-neuroma egy kis, dudor alakú, jóindulatú daganat, amely általában az előlábujjak közötti idegben alakul ki. Ez a kóros folyamat többnyire a második és harmadik ujjak között jelentkezik, és fájdalmat, bizsergést, égő érzést vagy zsibbadást okoz a lábfej előlapján az érző idegrendszeri érintettség miatt.

A neuroma okai változóak lehetnek, beleértve a túlzott nyomást az érző idegrendszerre, például az egész napos cipőviselést, sérüléseket, az érző idegrendszer fertőzéseit, hormonális változásokat és érző idegrendszeri betegségeket. A neuroma diagnózisa általában fizikai vizsgálatra és kórtörténetre alapozódik, de esetenként további vizsgálatokra is szükség lehet, például röntgen, MRI vagy elektromiográfiai vizsgálatra.

A neuroma kezelése többféle lehet, és attól függ, hogy mennyire súlyosak az érző idegrendszeri tünetek. A érző idegrendszert védő kezelés magában foglalhatja a fájdalomcsillapítók szedését, a megfelelő cipőviselést, a talpbetétek használatát, a fizikoterápiát, a gyulladáscsökkentő injekciókat és az idegrostok műtéti eltávolítását.

Fontos megjegyezni, hogy a neuroma kezelése a betegség korai stádiumában hatékonyabb, ezért ha neuroma gyanúja merül fel, fontos, hogy mielőbb keresse fel orvosát az érző idegrendszere megóvása miatt.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Trigeminális neuralgia

A trigeminális neuralgia egy neurológiai betegség, amely a trigeminális ideg által okozott heves és ismétlődő arcfájdalmakat okozza. A trigeminális ideg az arcon található érző idegrendszeri funkciókat tölt be. Felelős az arcfájdalom érzékeléséért és a rágás mozgásáért.

A trigeminális neuralgia tünetei általában az arcon, a szájban és a homlokban érezhetők és gyakran paroxizmális fájdalommal járnak, amelyek szinte villámcsapás szerűen jelennek meg. A fájdalom rövid időre tart, általában másodpercektől néhány percig, majd hosszabb fájdalommentes időszak következik.

A trigeminális neuralgia általában egy ér vagy artéria nyomása a trigeminális idegen, ami fájdalmat okoz. Ritkábban más neurológiai betegségek, tumorok, sclerosis multiplex vagy agyi sérülések is okozhatnak trigeminális neuralgiát. Az érző idegrendszeri megbetegedés kezelése általában gyógyszeres terápiára, idegsebészetre vagy mindkettőre összpontosít a betegség súlyosságától és okától függően.

Szklerózis multiplex

A szklerózis multiplex egy krónikus, autoimmun betegség, amely az agy és az érző és mozgató idegrendszer krónikus gyulladásos betegsége. A betegség olyan sejteket támad meg, amelyek az idegsejtek izolálását és javítását biztosítják. Ennek eredményeként az idegsejtek izolálása károsodik és az idegek üzenetei nem képesek elég hatékonyan áramolni.

A szklerózis multiplex gyakran a fiatal felnőtteket érinti és a tünetek széles skáláját okozhatják, beleértve a koordinációs problémákat, a gyengeséget, az egyensúlyhiányt, a szédülést, a látás és a beszéd problémáit, a memóriavesztést és az érzékenységi zavarokat. Szklerózis multiplex érintheti az érző idegrendszert is.

A betegség pontos okai még mindig nem teljesen ismertek, de úgy vélik, hogy genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A szklerózis multiplex diagnózisa általában az orvos által végzett fizikai vizsgálat, az agyi képalkotó vizsgálatok és az agyvíz elemzése alapján történik.

Ennek a részben érző idegrendszert is érintő betegségnek jelenleg nincs gyógymódja, de számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre az érző idegrendszert érintő tünetek enyhítésére és a betegség progressziójának lassítására, mint például immunterápia, kortikoszteroidok, izomlazítók és fájdalomcsillapítók.

Kapcsolódó cikkünk

Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása

A kar és a láb számos okból zsibbadhat, például egy ártatlan „elalvás” is okozhat ilyen tünetet. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a zsibbadás visszatérően jelentkezik, akár komolyabb probléma, ...

Mi okozhatja az érző idegrendszer megbetegedéseit?

Az érző idegrendszer megbetegedéseit számos tényező okozhatja, beleértve:

Autoimmun betegségek: Például a szklerózis multiplex, amely az idegrendszer krónikus gyulladásos betegsége érintheti az érző idegrendszert.

Diabetes: A magas vércukorszint a diabéteszben károsíthatja az idegeket és ez érzp idegrendszeri megbetegedéseket okozhat.

Trauma: Az érző idegrendszeri sérülések súlyos trauma, például autóbalesetek, sportbalesetek, műtétek, esések vagy égési sérülések következtében is kialakulhatnak.

Mérgező anyagok: Bizonyos mérgező anyagok, például a nehézfémek, gyógyszerek vagy vegyszerek okozhatják az idegek károsodását és érző idegrendszeri megbetegdést..

Genetikai rendellenességek: Néhány érző idegrendszeri betegség genetikai rendellenességek miatt alakul ki, például a Charcot-Marie-Tooth betegség.

Vírusfertőzések: Néhány vírusfertőzés, például a herpeszvírusok, az Epstein-Barr vírus és a Lyme-kór is okozhatja az érző idegrendszer károsodását.

Időskor: Az életkor előrehaladtával az érző idegrendszer természetes módon degenerálódhat, ami érző idegrendszeri problémákat okozhat.

Az érző idegrendszer megbetegedéseinek kezelése a betegség okától függ. Az alapbetegség kezelése és a tünetek enyhítése a kezelés célja.

Érző idegrendszer betegségeinek diagnózisa

Az érző idegrendszer betegségeinek diagnózisa általában az alábbi lépéseket tartalmazza:

  • Orvosi anamnézis: Az orvos kikérdezi a beteget a tüneteiről és azok időtartamáról, valamint a korábbi betegségeiről és azok kezeléséről.
  • Fizikális vizsgálat: Az orvos megvizsgálja a érző idegrendszeri problémával érintett testrészt és megpróbálja kiváltani a tüneteket. Például a tapintás, a mozgatás és az érzékenység ellenőrzése is az érző idegrendszeri vizsgálatok közé tartozhat.
  • Képalkotó vizsgálatok: A képalkotó vizsgálatok segítenek az orvosnak az érző idegrendszeri megbetegedés okának és terjedésének megállapításában. Ilyen vizsgálatok lehetnek az MRI, CT, röntgen és ultrahang.
  • Elektrofiziológiai vizsgálatok: Az elektrofiziológiai vizsgálatok segítségével az orvos méri az idegi ingerületvezetést és aktivitást az érintett területen. Ilyen vizsgálatok lehetnek az elektromiográfia (EMG), az idegvezetési sebesség (NCS) és a válaszidő mérése, melyek fontos információval szolgálnak az érző idegrendszerről.
  • Vérvizsgálatok: A vérvizsgálatok segítenek az orvosnak a betegség kiváltó okának megállapításában, például a cukorbetegség diagnózisához szükséges vércukorszint mérése is okozhat érző idegrendszeri problémákat.

Az érző idegrendszer betegségeinek diagnózisában fontos szerepe van az orvosi anamnézisnek és a fizikális vizsgálatnak, valamint a további diagnosztikai vizsgálatoknak, amelyek segítenek az okok és a terjedés pontosabb meghatározásában. Az időben elvégzett diagnosztika fontos a megfelelő kezelés megkezdéséhez és az érző idegrendszer érintette terület védelméhez.

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő

Hírek

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK