Alagút szindróma

Mit jelent az alagút szindróma?

Mik az alagút szindróma tünetei?

Hogyan diagnosztizálható az alagút szindróma?

Az alagút szindróma okai

Az alagút szindróma típusai

Egyéb alagút szindrómák

Az alagút szindróma terápiája

Kapcsolódó szolgáltatásaink alagút szindróma esetén

• szakorvosi vizit
• ENG/EMG vizsgálat
• gyógyszeres kezelés 

Mit jelent az alagút szindróma?

Az alagút szindróma kifejezés hallatán sokaknak a csuklótájékon jelentkező kéztőalagút-szindróma jut eszükbe. Azonban fontos itt megállni egy pillanatra és kiemelni, hogy nem csupán a csukló területén jelentkezhet alagút szindróma. Ez egy általános kifejezés, ami azokat a kórképeket takarja, ahol a lefutó ideg kompresszió alá kerül, ezt a komressziót pedig a környező szövetek duzzadása eredményezi.

Az alagút szindróma elnevezés tehát abból ered, hogy egy szűk anatómiai résről beszélünk, amelyben az inak között futnak erek és idegek, így amikor ebben az alagútban gyulladás, vagy duzzanat keletkezik, ez a szűk csatorna összenyomódik és nyomni kezdi az ereket és az idegeket. Az alagút szindróma tünetei – mint a zsibbadás, a fájdalom - ennek következtében jelentkeznek. Ezekben az "alagutakban", amik valójában fiziológiás anatómiai térségek, az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, melyet bizonyos betegségek – mint cukorbetegség, elhízás, sérülések, de egyes foglalkozások is elősegíthetik, leginkább ahol munka közben fokozott igénybevételnek van kitéve a csukló vagy a könyök.

Az alagút szindróma tünetei mindig az érintett ideg lefutása és ellátási területe mentén jelentkeznek, jellegzetesen.

Néhány gyakori alagút szindróma:

• Karpális alagút szindróma: Ebben az esetben a nervus medianus ideg kerül nyomás alá az úgynevezett kéztő csatornában, amit a kéztőcsontok és az azt felülről beborító feszes szalag hoz létre.
• Cubitalis alagút szindróma: Az ulnáris ideg kompressziója a könyöknél, ami fájdalmat és zsibbadást okozhat az alkarban és a kisujjban is, mivel ez az ellátási területe ennek az idegnek.
• Tarsalis alagút szindróma: A tibiális ideg nyomódása a bokában, ami fájdalmat és zsibbadást okozhat a lábfejben és a bokában.

Az alagút szindróma kezelésébennagyon  fontos a korai felismerés és megfelelő terápia,hogy az ideg épségét megőrizhessék.

Mik az alagút szindróma tünetei?

Az alagút szindróma olyan állapot, amikor egy ideg valamilyen szűk helyen a testben nyomás alá kerül. Ez számos kellemetlen tünetet okozhat, amelyeket érdemes már a megjelenésükkor komolyan venni. Az alábbiakban lehet olvasni, hogy milyen jelekre érdemes figyelni alagút szindróma esetén.

• Zsibbadás és bizsergés: Az egyik leggyakoribb tünet alagút szindróma esetén, amikor az érintett testrész, például a kéz vagy a láb, zsibbadni kezd. Gyakran lehet olyan bizsergést érezni, mintha "hangyák mászkálnának" az adott területen.
• Fájdalom: A fájdalom lehet állandó vagy időszakos, és gyakran éjszaka vagy bizonyos mozdulatoknál rosszabbodik. Például a karpális alagút szindróma esetén a csukló és a kéz területén jelentkezhet fájdalom.
• Gyengeség: Érezhetünk gyengeséget az érintett testrészben, ami megnehezítheti a tárgyak megfogását, megtartását. Például nehezebb lehet egy bögre megemelése vagy egy kulcs elfordítása a zárban.
• Ügyetlenség: Az érintett végtag ügyetlenebbnek tűnhet, és gyakrabban kieshetnek a tárgyak a kézből.

Ezek a tünetek fokozatosan alakulnak ki, és súlyosbodhatnak, ha nem teszünk ellenük semmit. Ha ilyesmit tapasztal, érdemes orvoshoz fordulni, mert az időben megkezdett kezelés sokat segíthet a tünetek enyhítésében és a szövődmények elkerülésében.

Kapcsolódó cikkünk

Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása

A kar és a láb számos okból zsibbadhat, például egy ártatlan „elalvás” is okozhat ilyen tünetet. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a zsibbadás visszatérően jelentkezik, akár komolyabb probléma, ...

Hogyan diagnosztizálható az alagút szindróma?

Fontos a beteg pontos beszámolója a panaszairól, de nem minden esetben elegendő, mivel a jellegzetes tünetek, mint fájdalom, zsibbadás utalhatnak más betegségekre is. Sokszor azért nem kerül felismerésre, mert valamilyen súlyosabb betegség keresése van a vizsgálatok hátterében (gerincsérv, agyi folyamatok)

A pontos diagnózis felállításához speciális vizsgálatok elvégzése is szükséges lehet:

• ENG,EMG:  azaz elektroneurográfia, illetve elektromiográfia. Az ENG vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet, ennek révén tisztázható, hogy a végtagban milyen magasságban károsodott az ideg.
• Ultrahang: az idegtörzsek, idegpályák vizsgálatára nagyon jó alagút szindróma esetén.
• Röntgen vizsgálat: Szintén szükséges lehet a nyomódás okának tisztázása miatt, például, ha egy csontkinövés, osteophita okozza a kompressziót az idegen, így vezetve az alagút szindróma tüneteihez.

A tünetek észlelése után minél előbb érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni, akár az első zsibbadásos vagy fájásos tünetek jelentkezése után. A később kialakuló tünetek elképzelhető, hogy már nem gyógyíthatók maradványtünetek nélkül.

Az alagút szindróma okai

Az alagút szindróma azért alakul ki, mert egy ideg valamilyen szűk helyen nyomás alá kerül. Ennek több oka is lehet, amelyeket mindennapi életünkben is könnyen felismerhetünk. Íme néhány gyakori ok:

• Ismétlődő mozdulatok: Ha ugyanazt a mozdulatot sokszor ismételjük, például gépelés közben vagy szerszámok használatakor, az idegek körüli szövetek megduzzadhatnak és nyomást gyakorolhatnak az idegekre. Ez gyakran előfordul a csuklóban, ami karpális alagút szindróma kialakulását okozza.
• Sérülések és trauma: Ha megsérülünk, például eltörjük a csuklónkat vagy kificamítjuk a bokánkat, az ebből eredő duzzanat és hegszövet nyomhatja az idegeket, ami alagút szindróma kialakulásához vezet.
• Gyulladásos állapotok: Az ízületi gyulladás vagy más gyulladásos betegségek is okozhatnak duzzanatot, ami nyomást gyakorolhat az idegekre. Ez különösen igaz azokra az ízületekre, amelyek sérülékenybbek, vagy hajlamosabbak a gyulladásra..
• Hormonális változások: Hormonális ingadozások, például terhesség vagy menopauza, folyadékvisszatartást okozhatnak, ami duzzanathoz vezethet és nyomást gyakorolhat az idegekre.
• Elhízás: A túlsúly extra nyomást helyezhet a test különböző részeire, beleértve az idegeket is, ami növelheti az alagút szindróma kialakulásának esélyét.
• Betegségek: Olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, károsíthatják az idegeket, és érzékenyebbé tehetik őket a nyomásra.
• Munkahelyi tényezők: Ha a munkánk során hosszú ideig egy helyben kell tartanunk a kezünket vagy ismétlődő mozdulatokat kell végeznünk, az növelheti a szindróma kialakulásának kockázatát. Például a zenészek különösen hajlamosak lehetnek erre.

Mit tehetünk ellene?

A megelőzéshez érdemes odafigyelni a munkakörnyezetre, ergonomikus eszközöket használni, és rendszeres pihenőket tartani. Ha már tapasztalunk tüneteket, mint a zsibbadás vagy fájdalom, érdemes orvoshoz fordulni, hogy időben megkapjuk a szükséges kezelést.

Az alagút szindróma típusai

Carpalis alagút szindróma

Csukló táji alagút szindróma: az összes alagút szindróma közül ez a leggyakoribb. Általában 40-60 éves kor között jelentkezik, a domináns oldali kézen gyakoribb. A csukló tenyéri felszínén jelentkező idegi károsodás okozza.

Tünetei:

• égő fájdalom, zsibbadás a hüvelyk, a mutató- és középső ujjban
• a tünetek elsősorban éjszaka jelentkeznek
• a fájdalom az egész karra kisugározhat, a hüvelykujj vonalán
• a kéz ujjainak ügyetlenség, merevsége, hüvelyk alatti izompárna sorvadása

Cubitalis alagút szindróma

Könyök alagút szindróma: kialakulásáért a könyököt ért sérülés, nyomódás, ízületi bántalom a felelős. A könyök kisujj felöli oldalán futó ideg nyomódása hatására - például könyöklés.

Tünetei:

• égő fájdalom, zsibbadás a gyűrűs- és kisujj vonalában az ujjakon, illetve tenyéren, alkaron
• kezdetben éjszaka jellemző
• kéz „karomállásának” kialakulása az ujjak mozgatásáért felelős kisizmok sorvadása következtében

Thoracic outlet szindróma (TOS)

TOS esetében a karok idegezését biztosító karfonat nyomás alá kerül a nyakon, vagy az izmok által képzett résben. Kiváltó oka lehet helytelen testtartás, izmok megduzzadása, bevérzése - például sportolás miatti megerőltetés, ízületi elváltozások, egyebek. Elsősorban azoknál fordul elő, akik felkarjukat folyamatosan, teljesen felemelve tartják – például festők, szerelők. Nyomásérzékenység jelenik meg a lapockánál, korlátozott a kar oldalra emelése.

Tünetei összetettek a szerint, hogy csak az ideg kerül nyomás alá vagy a vele együtt futó erek is.

• fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés – elsősorban az alkaron
• kéz és alkar izomgyengesége
• kéz ügyetlensége
• kéz hideg, elfehéredett – gyakran a kar felemelése után jelentkező tünetek

Peroneus alagút szindróma

A lábszár és a láb egy részét befutó ideg kerül nyomás alá a térd alatt.

A peroneus alagút szindróma tünetei azoknál jelentkezhet elsősorban, akik gyakran ülnek keresztbe tett lábbal, szoros zoknit viselnek vagy hirtelen mozdulatra az ideg megnyúlik, kissé megsérül és beödémásodik a környező terület, így kerülve nyomás alá, ezzel kialakítva az alagút szindróma tüneteit.

Tünetei:

• zsibbadás és fájdalom a lábszár külső részén
• fájdalom a térd külső oldalán, nyomódásnak megfelelően
• „lógó láb”, nem tud sarokra állni

Egyéb alagút szindrómák

Elülső tarsalis alagút szindróma: lábháton futó ideg nyomódása miatti lábujj fájdalom.

Tarsalis alagút szindróma: belbokánál okozott ideg nyomódása fájdalmat okoz a bokán és a talpon

Iliacalis vagy femoralis alagút szindróma: lágyékhajlatban lévő alagútban nyomódó ideg okoz fájdalmat combban, alhasban, forgóban. Fájdalom, zsibbadás jelentkezhet elsősorban a comb elülső alsó részén, a térd felett, a lábszár belső oldalán.

Az alagút szindróma terápiája

Az alagút szindróma terápiája a tünetek súlyosságától és az állapot kiváltó okaitól függ. A kezelés célja az idegre nehezedő nyomás csökkentése és a tünetek enyhítése. Az alábbiakban bemutatom a leggyakoribb kezelési lehetőségeket közérthetően.

Konzervatív (nem műtéti) kezelések

• Pihenés és életmódbeli változtatások: Az érintett testrész pihentetése segíthet a gyulladás és duzzanat csökkentésében. Érdemes elkerülni az ismétlődő mozdulatokat és a megerőltetést.
• Jégpakolás: Az érintett területre alkalmazott jégpakolás csökkentheti a gyulladást és a fájdalmat. Ajánlott naponta többször, 15-20 percig jéggel borogatni.
• Gyógyszerek: Gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például ibuprofen vagy naproxen, csökkenthetik a fájdalmat és a duzzanatot.
• Szteroid injekciók: Ha a konzervatív kezelések nem segítenek, az orvos kortikoszteroid injekciót adhat az érintett területre, amely gyorsan csökkenti a gyulladást és a fájdalmat.
• Fizioterápia: A gyógytornász által vezetett speciális gyakorlatok segíthetnek az érintett testrész megerősítésében, a mozgástartomány növelésében és az idegre nehezedő nyomás csökkentésében.
• Sínek és ortézisek: A csukló vagy a boka sínezése éjszakára vagy munka közben segíthet a helyes pozíció megtartásában, és csökkentheti az idegre nehezedő nyomást.

Műtéti kezelések

Ha a fenti konzervatív kezelések nem hoznak eredményt, és a tünetek súlyosak vagy romlanak, műtéti beavatkozásra lehet szükség.

• Endoszkópos műtét: Ebben az eljárásban az orvos egy kis metszést ejt, és endoszkóp segítségével felszabadítja az idegre nehezedő nyomást. Ez a módszer kevesebb hegesedéssel és gyorsabb gyógyulással járhat.
• Nyílt műtét: A hagyományos nyílt műtétnél az orvos egy nagyobb metszést ejt, hogy közvetlenül hozzáférjen az érintett területhez, és felszabadítsa az ideget. Ez a módszer hatékony, de hosszabb gyógyulási idővel járhat.

Utókezelés

A műtét után fontos a megfelelő utókezelés, amely magában foglalhatja:

• Fizioterápia: A rehabilitációs gyakorlatok segítenek visszanyerni az erőt és a mozgástartományt.
• Rendszeres orvosi kontroll: Az orvos ellenőrzi a gyógyulás folyamatát és szükség esetén további kezeléseket javasol.

Az alagút szindróma kezelése személyre szabottan történik, az egyéni tünetek és az állapot súlyossága alapján. Fontos, hogy a tünetek jelentkezésekor időben forduljunk orvoshoz, hogy a megfelelő kezelést megkaphassuk, és elkerüljük a hosszú távú károsodást.

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő

Dr. Mayer Ibolya

neurológus