Alagútszindróma

Alagútszindróma

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 11:47 | Módosítva: 2021.04.06 16:48

Az alagút szindróma a körülírt fájdalommal, izomgyengeséggel, zsibbadással járó tünet együttesek összefoglaló neve.  Különböző pontokon jelenhet meg a testünkön kínzó fájdalom, zsibbadás, mint a kézfej, az ujjak vagy a könyökünk, ahol az adott területet beidegző perifériás ideg nyomódása vált ki panaszokat. Az idegek behálózzák egész testünket, a perifériás idegek lefutásuk közben izmok, inak, erek között haladnak – helyenként az ideg körül mintegy alagutat képeznek.

Mit jelent az alagút szindróma?

Az alagút szindróma elnevezés abból ered, hogy tulajdonképpen egy szűk anatómiai résről beszélhetünk, amelyben az inak között futnak erek és idegek, így amikor ebben az alagútban gyulladás, vagy duzzanat keletkezik, ez a szűk csatorna összenyomódik és nyomni kezdi az ereket és az idegeket. A tünetek – mint a zsibbadás, a fájdalom - ennek következtében jelentkeznek.Ezekben az alagutakban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, melyet bizonyos betegségek – mint cukorbetegség, elhízás, sérülések, de egyes foglalkozások is elősegíthetik, például ahol munka közben fokozott igénybevételnek van kitéve a csukló vagy a könyök - például vibráció. Az adott betegségek és maga az alapbetegség is az idegek károsodását okozza.

Mik az alagút szindróma tünetei?

Az idegek nyomásának következtében jelennek meg a tünetek

  • zsibbadás érzet, mint legenyhébb tünet
  • érzéskiesés
  • fájdalom
  • izomgyengeség, izomsorvadás

Izomsorvadást is okozhat az alagútszindróma!

Hogyan diagnosztizálható?

Fontos a beteg pontos beszámolója a panaszairól, de nem minden esetben elegendő, mivel a jellegzetes tünetek, mint fájdalom, zsibbadás utalhatnak más betegségekre is. Sokszor azért nem kerül felismerésre, mert valamilyen súlyosabb betegség keresése van a vizsgálatok hátterében (gerincsérv, agyi folyamatok)

A pontos diagnózis felállításához speciális vizsgálatok elvégzése is szükséges lehet:

  • ENG - EMG  azaz elektroneurográfia, illetve elektromiográfia. Az ENG vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet, ennek révén tisztázható, hogy a végtagban milyen magasságban károsodott az ideg
  • Ultrahang - az idegtörzsek, idegpályák vizsgálata
  • Röntgen vizsgálat is szükséges lehet a nyomódás okának tisztázása miatt (például csontkinövés)

A tünetek észlelése után minél előbb érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni, akár az első zsibbadásos vagy fájásos tünetek jelentkezése után. A később kialakuló tünetek elképzelhető, hogy már nem gyógyíthatók maradványtünetek nélkül.

 
FOGLALJON IDŐPONTOT ENG / EMG VIZSGÁLATRA

Mik az alagút szindrómát kiváltó okok?

Kapcsolódó cikkünk

Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - mi lehet az oka?

Sokan megijednek a bal karban érzett fájdalomtól, mert szívinfarktusra, esetleg stroke-ra asszociálnak. Holott ennek a tünetnek számos más oka lehet, amelyekről dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt. 

  • fizikai megterhelés
  • hormonháztartás egyensúlyának felborulását okozó betegség
  • gyulladásos betegségek

Carpalis alagút szindróma

Csukló táji alagút szindróma - az összes alagút szindróma közül ez a leggyakoribb. Általában 40-60 éves kor között jelentkezik, a domináns oldali kézen gyakoribb. A csukló tenyéri felszínén jelentkező idegi károsodás okozza.

Tünetei:

  • égő fájdalom, zsibbadás a hüvelyk, a mutató- és középső ujjban
  • a tünetek elsősorban éjszaka jelentkeznek
  • a fájdalom az egész karra kisugározhat, a hüvelykujj vonalán
  • a kéz ujjainak ügyetlenség, merevsége, hüvelyk alatti izompárna sorvadása

Cubitalis alagút szindróma

Könyök alagút szindróma – kialakulásáért a könyököt ért sérülés, nyomódás, ízületi bántalom a felelős. A könyök kisujj felöli oldalán futó ideg nyomódása hatására - például könyöklés.

Tünetei:

  • égő fájdalom, zsibbadás a gyűrűs- és kisujj vonalában az ujjakon, illetve tenyéren, alkaron
  • kezdetben éjszaka jellemző
  • kéz „karomállásának” kialakulása az ujjak mozgatásáért felelős kisizmok sorvadása következtében

Thoracic outlet szindróma (TOS)

A karok idegezését biztosító karfonat nyomás alá kerül a nyakon, vagy az izmok által képzett résben. Kiváltó oka lehet helytelen testtartás, izmok megduzzadása, bevérzése - például sportolás miatti megerőltetés, ízületi elváltozások, egyebek. Elsősorban azoknál fordul elő, akik felkarjukat folyamatosan, teljesen felemelve tartják – például festők, szerelők. Nyomásérzékenység jelenik meg a lapockánál, korlátozott a kar oldalra emelése.

Tünetei összetettek a szerint, hogy csak az ideg kerül nyomás alá vagy a vele együtt futó erek is.

  • fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés – elsősorban az alkaron
  • kéz és alkar izomgyengesége
  • kéz ügyetlensége
  • kéz hideg, elfehéredett – gyakran a kar felemelése után jelentkező tünetek

A végtagok zsibbadása is utalhat alagútszindrómára!

Peroneus alagút szindróma

A lábszár és a láb egy részét befutó ideg kerül nyomás alá a térd alatt.

A perones alagút szindróma tünetei azoknál jelentkezhet elsősorban, akik gyakran ülnek keresztbe tett lábbal, szoros zokni viselése vagy hirtelen mozdulatra az ideg megnyúlása következtében.

Tünetei:

  • zsibbadás és fájdalom a lábszár külső részén
  • fájdalom a térd külső oldalán, nyomódásnak megfelelően
  • „lógó láb”, nem tud sarokra állni

Egyéb alagút szindrómák

Elülső tarsalis alagút szindróma – lábháton futó ideg nyomódása miatti lábujj fájdalom

Tarsalis alagút szindróma – belbokánál okozott ideg nyomódása fájdalmat okoz a bokán és a talpon

Iliacalis vagy femoralis alagút szindróma – lágyékhajlatban lévő alagútban nyomódó ideg okoz fájdalmat combban, alhasban, forgóban. Fájdalom, zsibbadás jelentkezhet elsősorban a comb elülső alsó részén, a térd felett, a lábszár belső oldalán.

Kezelés módszerei

  • nyugalmi állapot
  • gyógyszerek, gyulladáscsökkentő szerek
  • fizikoterápia az adott területre
  • idegi műtét

Téma szakértői

Dr. Mező Anita

Dr. Mező Anita

neurológus
Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Torák Gyöngyi

Dr. Torák Gyöngyi

neurológus, neurofiziológus

Hírek

Miért hasznos az ENG/EMG vizsgálat a neurológiában?

Miért hasznos az ENG/EMG vizsgálat a neurológiában?

A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni.  Dr. Torák Gyöngyi, a Neurológiai Központ neurológusa, neurofiziológus válaszolt a kérdésekre.

Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet

Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet

Az már egyre inkább közismert, hogy a koronavírus fertőzés a központi és a perifériás (környéki) idegrendszerre is hatással van. Utóbbi jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés, azonban egyre többen tapasztalják az érző- és mozgató idegeket érintő panaszokat is. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a COVID-hoz köthető neuropátia furcsa, nehezen azonosítható tüneteire hívta fel a figyelmet.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársak

Dr. Mező Anita neurológus
Dr. Prinz Géza neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Torák Gyöngyi neurológus, neurofiziológus
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus
Dr. Jakab Gábor PhD neurológus

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat