Alagút szindróma
Az idegek behálózzák egész testünket: izmok, inak, erek között haladnak, hogy testünk legparányibb pontjaihoz is eljussanak és ellássák azt érző vagy mozgató funkcióval. Úgy képzelhetjük el ezt, mint egy alagútban haladó vonatot. Hosszú útjuk során azonban vannak bizonyos területek, ahol könnyen a környező szövetek nyomása alá kerülhetnek, ezáltal pedig károsodik az információ szállító funkciójuk. Ezt nevezzük alagút szindrómának, melynek tünetei között kínzó fájdalom, zsibbadás és izomgyengeség szerepelnek.
Mit jelent az alagút szindróma?
Mik az alagút szindróma tünetei?
Hogyan jön létre az alagút szindróma?
Mik az alagút szindróma leggyakoribb típusai?
Hogyan diagnosztizálható az alagút szindróma?
Milyen módon kezelhető az alagút szindróma?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- szakorvosi vizit
- ENG/EMG vizsgálat
- gyógyszeres kezelés
Online Bejelentkezés
Dr. Para Szabolcs
I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Mit jelent az alagút szindróma?
Az alagút szindróma kifejezés hallatán sokaknak a csuklótájékon jelentkező kéztőalagút-szindróma jut az eszükbe. Azonban fontos itt megállni egy pillanatra és kiemelni, hogy nem csupán a csukló területén jelentkezhet alagút szindróma! Ez egy általános kifejezés, ami azokat a kórképeket takarja, ahol a lefutó ideg kompresszió, nyomás alá kerül, ezt a nyomást pedig a környező szövetek duzzanata eredményezi.
Az alagút szindróma elnevezés abból ered, hogy egy szűk anatómiai résben futnak az idegek, ahol a környező szövetek duzzanata hamar veszélyes lehet a számukra. Képzeljünk el egy alagutat, amin keresztül kell haladnia a vonatnak. Amíg minden tégla a helyén van, ezt könnyen megteszi, hogyha viszont a téglák egy külső nyomóerő hatására elmozdulnak, szűkítik az alagút átmérőjét és a vonat elakadását okozhatják. Ezzel a példával jól szemléltethetjük az idegek lefutását a testünkben. Az idegek az alagúthoz hasonló szűk csatornákon keresztül futnak az izmok, inak, csontok és erek között. Ha bármelyik környező szövetben gyulladás vagy duzzanat keletkezik, az szűkíteni fogja a csatornát. A szűkülő csatorna pedig nyomást fejt ki az erekre és idegekre. Az idegek nyomása következtében lépnek fel az alagút szindróma tünetei, például a zsibbadás vagy a fájdalom, melyek mindig jellegzetesen az érintett ideg lefutása és ellátási területe mentén jelentkeznek.
Testünkben vannak olyan fiziológiás anatómiai térségek, ahol az idegek gyakran nyomás alá kerülnek. Ezeken a területeken gyakran keletkezik gyulladás vagy duzzanat bizonyos betegségek (például cukorbetegség, elhízás), valamint sérülések és a fokozott igénybevételnek köszönhetően. Ilyen terület például a csukló vagy a könyök. Az alagút szindróma megelőzéséhez éppen ezért érdemes odafigyelni a munkakörnyezetre, és ergonomikus eszközöket használni, valamint rendszeres pihenőket tartani. Tünetek esetén pedig a mihamarabbi orvoshoz fordulás és a kezelés segíthet.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik az alagút szindróma tünetei?
Az alagút szindróma számos kellemetlen tünetet okozhat, amelyeket érdemes már az első megjelenésükkor komolyan venni. Az alagút szindróma tünetei azt jelzik, hogy valami károsítja az ideget, hogy veszélyben van a rá nehezedő nyomás alatt. A tünetek fokozatosan alakulnak ki, és súlyosbodhatnak, ha nem teszünk ellenük semmit. A fellépő irritáció az ideg maradandó károsodását okozhatja, ami hosszútávon érzéskieséshez vagy mozgászavarhoz vezethet. Ezek elkerülése érdekében fontos, hogy ismerjük az alagút szindróma tüneteit és mihamarabb orvoshoz forduljunk vele! Az alagút szindróma az alábbi tünetekkel jelentkezik az érintett területen:
- Zsibbadás és bizsergés: Az alagút szindróma egyik leggyakoribb tünete az érintett testrész, például a kéz vagy a láb zsibbadása, bizsergése. Ez úgy írható le, mintha ,,hangyák mászkálnának" az adott területen.
- Fájdalom: A fájdalom lehet állandó vagy időszakos, és gyakran éjszaka jelentkezik, valamint bizonyos mozdulatoknál rosszabbodhat. Például a karpális alagút szindróma esetén a csukló és a kéz területén jelentkezhet fájdalom.
- Gyengeség: Érezhetünk gyengeséget az érintett testrészben, ami megnehezítheti a tárgyak megfogását, megtartását. Például karpális alagút szindróma esetén nehezebb lehet egy bögre megemelése vagy egy kulcs elfordítása a zárban.
- Ügyetlenség: Az érintett végtag ügyetlenebbnek tűnhet, és gyakrabban kieshetnek a tárgyak a kézből.
Hogyan jön létre az alagút szindróma?
Ahogy a bevezetésben már röviden bemutattuk az alagút szindróma lényegében azért alakul ki, mert egy ideg valamilyen szűk helyen nyomás alá kerül. Tehát bármi, ami duzzanatot vagy irritációt okoz azokon a területeken, ahol szűk csatornán fut át az ideg, azok az alagút szindróma okai lehetnek. Ennek a létrejövő extra nyomásnak például az alábbi okai lehetnek:
- Ismétlődő mozdulatok: Ha ugyanazt a mozdulatot sokszor ismételjük, például gépelés közben vagy szerszámok használatakor, azzal megterheljük az idegek körüli szöveteket. Ezek megduzzadhatnak és nyomást gyakorolhatnak az idegekre. Gyakran fordul elő ez állapot például a csuklóban, ami karpális alagút szindróma kialakulását okozza.
- Sérülések: A sérülések, például egy bokaficam is duzzanattal jár, ami nyomást gyakorolhat az itt található idegekre.
- Csonttörés: A csonttörés a csont elmozdulásával, valamint nagymértékű duzzanat képződésével járhat a vérzés és a szövetközti folyadék kilépése miatt. Mindezek nyomást gyakorolhatnak a csont közelében futó idegre.
- Gyulladásos állapotok: Az ízületi gyulladás is okozhat duzzanatot, és következményes nyomást, ami alagút szindróma kialakulásához vezethet.
- Ganglion ciszták: A ganglion ciszták gyakori okai a kéztő alagút szindróma kialakulásának, mert növekedésükkel egyre nagyobb nyomást fejtenek ki.
- Hormonális változások: A hormonális ingadozások (például terhesség vagy menopauza alatt) folyadékvisszatartást okozhatnak, ami a szövetek duzzanatához vezethet.
- Elhízás: A túlsúly extra nyomást helyezhet a test különböző részeire, beleértve az idegeket is, ami növelheti az alagút szindróma kialakulásának esélyét.
- Bizonyos betegségek: Bizonyos krónikus betegségek (például a cukorbetegség) károsíthatják az idegeket, és érzékenyebbé tehetik őket a nyomásra.
- Munkahelyi tényezők: Ha a munkánk során hosszú ideig egyhelyben kell tartanunk a kezünket vagy ismétlődő mozdulatokat kell végeznünk, az növelheti az alagút szindróma kialakulásának kockázatát. Például a zenészek különösen hajlamosak erre.
Kapcsolódó cikkünk
Zsibbad az ujja, fáj a karja, bizonyos ügyetlenséget tapasztal? Ezek a tünetek akár alagút szindrómára is utalhatnak, ami ugyan gyakori probléma, de mégsem feltétlenül könnyű beazonosítani. A diagnosztizálás és a kezelés lehetőségeiről dr. Nagy Ildikó, a ...Fáj a karja, zsibbad az ujja? Neurológus segíthet az alagút szindrómán
Mik az alagút szindróma leggyakoribb típusai?
Az alábbiakban kicsit részletesebben is bemutatjuk, hogy testünk mely területein alakul ki általában alagút szindróma, vagyis hogy mik az alagút szindróma gyakoribb típusai:
- Karpális alagút szindróma: A csukló területén létrejövő alagút szindróma a leggyakoribb típus. Ebben az esetben a nervus medianus ideg kerül nyomás alá az úgynevezett kéztő csatornában, amit a kéztőcsontok és az azt felülről beborító feszes szalag hoz létre. Általában 40-60 éves kor között jelentkezik, a domináns oldali kézen gyakoribb.
- Cubitalis alagút szindróma: Kialakulásáért a könyököt ért sérülés, nyomódás vagy ízületi bántalom a felelős, aminek hatására az ulnáris ideg kompresszió alá kerül a könyöknél. Ez fájdalmat és zsibbadást okozhat az ulnáris ideg ellátási területén, vagyis az alkarban, a kisujjban és gyűrűs ujj kisujj felőli oldalán. Hosszútávon a kéz „karomállása” is kialakulhat az ujjak mozgatásáért felelős kisizmok sorvadása miatt.
- Tarsalis alagút szindróma: Ebben az esetben a tibiális ideg áll nyomás alatt a bokában, ami fájdalmat és zsibbadást okozhat a lábfejben és a bokában.
- Thoracic outlet szindróma (TOS): TOS esetében a karok beidegzését biztosító karfonat kerül nyomás alá a nyakon, vagy az izmok által képzett résben. Elsősorban azoknál fordul elő, akik a felkarjukat folyamatosan, teljesen felemelve tartják (például festők vagy szerelők), de sportolás miatti megerőltetés is okozhatja.
- Peroneus alagút szindróma: A lábszár és a láb egy részét ellátó ideg kerül nyomás alá ilyen esetben a térd alatt. Azoknál jelentkezhet elsősorban, akik gyakran ülnek keresztbe tett lábbal, szoros zoknit viselnek vagy hirtelen mozdulatra az ideg sérülhet, mert ezek ödémát okozhatnak az adott területen.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
- Pajzsmirigybetegség miatt is zsibbadhat, fájhat a keze - Endokrin Központ
- Kéztőalagút szindróma - Fájdalom Központ
- Lehet, hogy a szíve miatt zsibbad a karja? - KardioKözpont
- Zsibbad, gyenge a karja? Van segítség az alagút szindrómára - Fájdalom Központ
Hogyan diagnosztizálható az alagút szindróma?
Az alagút szindróma felismerésének első lépése a beteg pontos beszámolója a panaszairól. Az alagút szindróma jellegzetes tünetekkel jelentkezik, ami hamar felveti ennek az állapotnak a gyanúját, de érdemes tudni, hogy más, súlyosabb betegségek (például a gerincsérv) is hasonló tünetekkel járhat. Mindezek miatt alapos kivizsgálásra van szükség. A tünetek észlelése után minél előbb érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni! A késlekedés miatt ugyanis elképzelhető, hogy már nem lesz gyógyítható az alagút szindróma maradványtünetek nélkül.
A fizikális vizsgálat során azonosítható, hogy pontosan hol lépett fel az érzészavar, valamint milyen mértékű az izomgyengeség. Nagy segítséget jelentenek a képalkotó vizsgálatok is, például a röntgen vagy az ultrahang vizsgálat. A képalkotás révén sok esetben meg tudjuk találni az ideg nyomódásának az okát, például egy csontkinövést. Az ENG vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet, ennek révén tisztázható, hogy a végtagban milyen magasságban károsodott az ideg. Az EMG vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, vagyis azt, hogy az idegek mennyire tudják jól mozgatni őket.
Milyen módon kezelhető az alagút szindróma?
Az alagút szindróma terápiája során alkalmazhatunk konzervatív és sebészi módszereket is. A kezelési módszert a tünetek súlyosságától és az állapot kiváltó okától függően választják ki. Enyhébb esetekben elegendő lehet az érintett testrész pihentetése és a jeges borogatás, ami fokozatosan csökkenti a gyulladást és a duzzanatot. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például ibuprofen vagy naproxen is felírható ugyanebből a célból. Ha a konzervatív kezelések nem segítenek, az orvos kortikoszteroid injekciót adhat az érintett területre, amely gyorsabban csökkenti a gyulladást és a fájdalmat. A gyógytornász által vezetett speciális gyakorlatok is segíthetnek az idegre nehezedő nyomás csökkentésében. Ugyanezt a célt szolgálja az érintett területek sínezése, a helyes pozíció megtalálása és megtartása például éjszakára vagy munka közben. Ha a fenti konzervatív kezelések nem hoznak eredményt, és a tünetek súlyosak vagy romlanak, műtéti beavatkozásra lehet szükség, melynek során felszabadítják az ideget a rá nehezedő nyomástól. Ez a módszer kevesebb hegesedéssel és gyorsabb gyógyulással járhat. Rendelés típusa: Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett!) Ellátás magyar, német és román nyelven./consultation in English, German, Romanian available Az ENG vizsgálat a Csömöri úti rendelőben elérhető!Téma szakértője
Dr. Para Szabolcs
