Alagút szindróma

Alagút szindrómához kapcsolódó neurológiai szolgáltatásaink

• szakorvosi vizit
• ENG/EMG vizsgálat
• gyógyszeres kezelés 

  Foglaljon időpontot orvosainkhoz!

  Neurológiai Központ

  +36 30 313 8792

  ONLINE bejelentkezés

Mit jelent az alagút szindróma?

Az alagút szindróma elnevezés abból ered, hogy tulajdonképpen egy szűk anatómiai résről beszélhetünk, amelyben az inak között futnak erek és idegek, így amikor ebben az alagútban gyulladás, vagy duzzanat keletkezik, ez a szűk csatorna összenyomódik és nyomni kezdi az ereket és az idegeket. A tünetek – mint a zsibbadás, a fájdalom - ennek következtében jelentkeznek.Ezekben az alagutakban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, melyet bizonyos betegségek – mint cukorbetegség, elhízás, sérülések, de egyes foglalkozások is elősegíthetik, például ahol munka közben fokozott igénybevételnek van kitéve a csukló vagy a könyök - például vibráció. Az adott betegségek és maga az alapbetegség is az idegek károsodását okozza.

Mik az alagút szindróma tünetei?

Az idegek nyomásának következtében jelennek meg a tünetek

• zsibbadás érzet, mint legenyhébb tünet
• érzéskiesés
• fájdalom
• izomgyengeség, izomsorvadás

Hogyan diagnosztizálható?

Fontos a beteg pontos beszámolója a panaszairól, de nem minden esetben elegendő, mivel a jellegzetes tünetek, mint fájdalom, zsibbadás utalhatnak más betegségekre is. Sokszor azért nem kerül felismerésre, mert valamilyen súlyosabb betegség keresése van a vizsgálatok hátterében (gerincsérv, agyi folyamatok)

A pontos diagnózis felállításához speciális vizsgálatok elvégzése is szükséges lehet:

• ENG - EMG  azaz elektroneurográfia, illetve elektromiográfia. Az ENG vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet, ennek révén tisztázható, hogy a végtagban milyen magasságban károsodott az ideg
• Ultrahang - az idegtörzsek, idegpályák vizsgálata
• Röntgen vizsgálat is szükséges lehet a nyomódás okának tisztázása miatt (például csontkinövés)

A tünetek észlelése után minél előbb érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni, akár az első zsibbadásos vagy fájásos tünetek jelentkezése után. A később kialakuló tünetek elképzelhető, hogy már nem gyógyíthatók maradványtünetek nélkül.

Mik az alagút szindrómát kiváltó okok?

Kapcsolódó cikkünk

Szemhéj-csüngés és végtaggyengeség: a myastenia gravis tünete lehet

Az olyan általános tünetek, mint a fáradékonyság, gyengeség akár meg is téveszthetik az érintetteket, de amikor ennél jóval speciálisabb tünetek, például szemhéj-csüngés vagy nyelési nehézség, elkent beszéd jelentkeznek, nem szabad ...

• fizikai megterhelés
• hormonháztartás egyensúlyának felborulását okozó betegség
• gyulladásos betegségek

Carpalis alagút szindróma

Csukló táji alagút szindróma - az összes alagút szindróma közül ez a leggyakoribb. Általában 40-60 éves kor között jelentkezik, a domináns oldali kézen gyakoribb. A csukló tenyéri felszínén jelentkező idegi károsodás okozza.

Tünetei:

• égő fájdalom, zsibbadás a hüvelyk, a mutató- és középső ujjban
• a tünetek elsősorban éjszaka jelentkeznek
• a fájdalom az egész karra kisugározhat, a hüvelykujj vonalán
• a kéz ujjainak ügyetlenség, merevsége, hüvelyk alatti izompárna sorvadása

Cubitalis alagút szindróma

Könyök alagút szindróma – kialakulásáért a könyököt ért sérülés, nyomódás, ízületi bántalom a felelős. A könyök kisujj felöli oldalán futó ideg nyomódása hatására - például könyöklés.

Tünetei:

• égő fájdalom, zsibbadás a gyűrűs- és kisujj vonalában az ujjakon, illetve tenyéren, alkaron
• kezdetben éjszaka jellemző
• kéz „karomállásának” kialakulása az ujjak mozgatásáért felelős kisizmok sorvadása következtében

Thoracic outlet szindróma (TOS)

A karok idegezését biztosító karfonat nyomás alá kerül a nyakon, vagy az izmok által képzett résben. Kiváltó oka lehet helytelen testtartás, izmok megduzzadása, bevérzése - például sportolás miatti megerőltetés, ízületi elváltozások, egyebek. Elsősorban azoknál fordul elő, akik felkarjukat folyamatosan, teljesen felemelve tartják – például festők, szerelők. Nyomásérzékenység jelenik meg a lapockánál, korlátozott a kar oldalra emelése.

Tünetei összetettek a szerint, hogy csak az ideg kerül nyomás alá vagy a vele együtt futó erek is.

• fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés – elsősorban az alkaron
• kéz és alkar izomgyengesége
• kéz ügyetlensége
• kéz hideg, elfehéredett – gyakran a kar felemelése után jelentkező tünetek

Peroneus alagút szindróma

A lábszár és a láb egy részét befutó ideg kerül nyomás alá a térd alatt.

A perones alagút szindróma tünetei azoknál jelentkezhet elsősorban, akik gyakran ülnek keresztbe tett lábbal, szoros zokni viselése vagy hirtelen mozdulatra az ideg megnyúlása következtében.

Tünetei:

• zsibbadás és fájdalom a lábszár külső részén
• fájdalom a térd külső oldalán, nyomódásnak megfelelően
• „lógó láb”, nem tud sarokra állni

Egyéb alagút szindrómák

Elülső tarsalis alagút szindróma – lábháton futó ideg nyomódása miatti lábujj fájdalom

Tarsalis alagút szindróma – belbokánál okozott ideg nyomódása fájdalmat okoz a bokán és a talpon

Iliacalis vagy femoralis alagút szindróma – lágyékhajlatban lévő alagútban nyomódó ideg okoz fájdalmat combban, alhasban, forgóban. Fájdalom, zsibbadás jelentkezhet elsősorban a comb elülső alsó részén, a térd felett, a lábszár belső oldalán.

Kezelés módszerei

• nyugalmi állapot
• gyógyszerek, gyulladáscsökkentő szerek
• fizikoterápia az adott területre
• idegi műtét

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Mayer Ibolya

neurológus