Izom és beidegzése
A vázizmok mozgásának szabályozása a szomatikus idegrendszer feladata. Mozgás, izom-összehúzódás azáltal jön létre, hogy az izommal kapcsolatot kialakító mozgató idegsejt axonján ingerület halad át, mely átterjed az izomrostra.
A testünk által végrehajtott mozgások lehetnek reflexes (szomatikus) eredetűek, vagy akaratlagosak, melyet az agykéreg irányít.
Nem akaratlagos (reflexes) mozgások
Nem szándékos reflexmozgásnak minősülnek a bőreredetű reflexek -melyek leginkább testünk védelmét szolgálják- és minden olyan izomműködés is, melyek a gravitációval ellen tartják a test helyzetét.
Megszakítás nélküli reflexmozgásnak számít az izomtónus. Izomtónusban azok az izmok vesznek részt, melyek a testhelyzet megtartása végett állandóan részleges, vagy teljesen feszített állapotban vannak.
A gravitáció hatására a testünket tartó izmok kis mértékben megnyúlnak. Az izomrostok megnyúlása ingerületet kelt az izomorsóban (receptorok), amire válaszul az izom összehúzódik és visszaáll a nyugalmi izomhosszúság.
Tudatosan irányított mozgások
Az akaratlagos mozgások kialakítása az agykéreg homloklebenyének hátsó területéhez köthető. Ezen a területen rengeteg piramissejt található, melyek leszálló axonjai alkotják a mozgatópályákat. A leszálló pályák nagy része közvetlenül a gerincvelői motoneuronokon, vagy a vázizmokat működtető agytörzsi mozgató idegmagvakban végződnek.
A mozgatópályák lefutása alapján két nagy pályarendszert különböztethetünk meg: a piramis- és az extrapiramidális pályarendszert. Az érző és a mozgató pályák átkereszteződésének köszönhetően az agykéregben lévő központ mindig az ellentétes oldali testtájat idegzi be és szabályozza azt. A két pályarendszer szoros kapcsolatban áll egymással, így az akaratlagos mozgást együttesen befolyásolják.
Téma szakértői
Dr. Prinz Géza
neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
Jelentkezzen be neurológiai vizsgálatra
