Izom és beidegzése

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2021.08.19 15:12 | Módosítva: 2021.08.19 15:15

A vázizmok mozgásának szabályozása a szomatikus idegrendszer feladata. Mozgás, izom-összehúzódás azáltal jön létre, hogy az izommal kapcsolatot kialakító mozgató idegsejt axonján ingerület halad át, mely átterjed az izomrostra.

A testünk által végrehajtott mozgások lehetnek reflexes (szomatikus) eredetűek, vagy akaratlagosak, melyet az agykéreg irányít.

Nem akaratlagos (reflexes) mozgások

Nem szándékos reflexmozgásnak minősülnek a bőreredetű reflexek -melyek leginkább testünk védelmét szolgálják- és minden olyan izomműködés is, melyek a gravitációval ellen tartják a test helyzetét.
Megszakítás nélküli reflexmozgásnak számít az izomtónus.  Izomtónusban azok az izmok vesznek részt, melyek a testhelyzet megtartása végett állandóan részleges, vagy teljesen feszített állapotban vannak.
A gravitáció hatására a testünket tartó izmok kis mértékben megnyúlnak. Az izomrostok megnyúlása ingerületet kelt az izomorsóban (receptorok), amire válaszul az izom összehúzódik és visszaáll a nyugalmi izomhosszúság.

Tudatosan irányított mozgások

Az akaratlagos mozgások kialakítása az agykéreg homloklebenyének hátsó területéhez köthető.  Ezen a területen rengeteg  piramissejt található, melyek leszálló axonjai alkotják a mozgatópályákat. A leszálló pályák nagy része közvetlenül a gerincvelői motoneuronokon, vagy a vázizmokat működtető agytörzsi mozgató idegmagvakban végződnek.

A mozgatópályák lefutása alapján két nagy pályarendszert különböztethetünk meg: a piramis- és az extrapiramidális pályarendszert. Az érző és a mozgató pályák átkereszteződésének köszönhetően az agykéregben lévő központ mindig az ellentétes oldali testtájat idegzi be és szabályozza azt. A két pályarendszer szoros kapcsolatban áll egymással, így az akaratlagos mozgást együttesen befolyásolják.

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus
Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Torák Gyöngyi

Dr. Torák Gyöngyi

neurológus, neurofiziológus

Hírek

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Az alagút szindróma a test több pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat, később izomsorvadást és mozgáskorlátozottságot okozva. Leggyakrabban azonban a karban, a kézben alakul ki. Dr. Mező Anita , a Neurológiai Központ neurológusa a diagnózis felállításának ...
A demencia 10 korai jele

A demencia 10 korai jele

A demencia szakkifejezés a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelent. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokra a korai jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek észlelése esetén részletesen ki kell vizsgálni a beteget, sok esetben el kell kezdeni a gyógyszeres ...
Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Az alagút szindrómák tünetei kialakulhatnak gyorsan, pl. akut sérülés, vagy fokozatosan, lassabban, például ismétlődő mikrotrauma, vagy a perifériás idegek károsodását okozó betegségek (pl. cukorbetegség, rheumatoid arhritis, pajzsmirigy alulműködés), illetve toxikus tényezők (pl. alkohol) ...

Prima Medica Egészséghálózat