Gerincvelői folyadék vizsgálata

Gerincvelői folyadék vizsgálata

Módosítva: 2023.12.11 09:58

A gerincvelői folyadék vizsgálata, más néven likvorvizsgálat, egy fontos diagnosztikai eljárás, amelyet az idegrendszeri betegségek és fertőzések azonosítására használnak. A gerincvelői folyadék az agy és a gerincvelő körüli térben található, melynek esszenciális szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében. A gerincvelői folyadék vizsgálata egy kis kockázatú, gyors mintavételi eljárást és mikroszkópos elemzést foglal magában, mellyel rengeteg információ nyerhető az idegrendszer állapotáról. Olvasson tovább, és ismerje meg, hogy mi is az a gerincvelői folyadék vizsgálata!

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Hol található a gerincvelői folyadék?
Mi a gerincvelői folyadék szerepe?
Hogyan történik a gerincvelői folyadék vizsgálata?
Mikor szükséges a gerincvelői folyadék vizsgálata?
Mikor kontraindikált a gerincvelői folyadék vizsgálata?
Milyen mellékhatásokkal járhat a gerincvelői folyadék vizsgálata?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

Hol található a gerincvelői folyadék?

A gerincvelői folyadék, vagy más néven likvor, egy átlátszó, színtelen folyadék, amely a gerincvelő és az agy körüli térben kering. Az agy és a gerincvelő sérülékeny, de létfontosságú szervek, így testünk több módon is próbálja védeni őket. A koponya és a gerinc csontos védelmet biztosít a számukra, a csontok és az agy/gerincvelő között pedig további védelmet és kipárnázást szolgáltat a gerincvelői folyadék. A gerincvelői folyadék az agykamrákban termelődik napi 500-700 ml mennyiségben. Termelődése során az agykamrákban található vékonyfalú érfonatból kilép a vérben található folyadék (vérplazma), miközben a vérsejtek nagyrésze az erekben marad. A gerincvelői folyadék tehát a víz, az elektrolitok, néhány fehérvérsejt és egyéb anyagok vérből történő kilépése révén alakul ki. A gerincvelői folyadék összetételét vizsgálva fehérjéket, cukrokat, sókat és más, az idegrendszer működéséhez létfontosságú anyagokat találunk. A gerincvelői folyadék tartalmaz egy kevés fehérvérsejtet, ezeknek mennyisége központi idegrendszeri fertőzés esetén azonban jelentősen megnőhet. Normál esetben a gerincvelői folyadék napi termelődése és felszívódása egyensúlyban van egymással. Ez azt jelenti, hogy kb. 150-300 ml gerincvelői folyadék kering egy időben az agykamrák, az agy és a gerincvelői térben, majd a pókhálóhártya bolyhain keresztül visszaszívódik a vénás keringésbe. A gerincvelői folyadék számos fontos funkciót tölt be az idegrendszer normális működése és védelme szempontjából. A gerincvelői folyadék vizsgálata a gerincvelői csatornából, azaz az agyvelő és a gerincvelő körüli térben található membránok közötti területről történik.

Kapcsolódó cikkünk

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről ...

Mi a gerincvelői folyadék szerepe?

A gerincvelő folyadék a központi idegrendszer egyik kulcsfontosságú alkotóeleme. Az alábbiakban összegyűjtöttük a gerincvelői folyadék legfőbb feladatait:

  • Mechanikai védelem: A gerincvelői folyadék védelmet nyújt az agy és a gerincvelő számára, kipárnázza és mechanikai védelmet biztosít a külső hatásokkal szemben. A folyadéktér ütések, balesetek, sérülések során lengéscsillapítóként működik és védi az agyat, valamint a gerincvelőt.
  • Táplálás: A gerincvelői folyadék a vérellátáshoz hasonlóan tápanyagokat szállít az idegsejtekhez, hozzájárulva azok megfelelő működéséhez és táplálásához.
  • Nyomás szabályozás: Az agy és a gerinc körüli nyomásnak körülbelül állandónak kell lennie. A gerincvelői folyadék a mennyiségén keresztül szabályozza az agy és a gerincvelő körüli nyomást, segítve ezzel a központi idegrendszer működését. Normál esetben a gerincvelői folyadék termelődése és felszívódása egyensúlyban van egy nap alatt, és a gerincvelői folyadék nyomása körülbelül állandó. Előfordulhat azonban, hogy a gerincvelői folyadék nem tud felszívódni például az agyhártyák gyulladása vagy trombózis miatt. Ilyenkor a túlzott mennyiségű gerincvelői folyadék nyomást gyakorol az agyra és a gerincvelőre, aminek számos tünete és életveszélyes következményei is lehetnek.
  • Anyagcsere termékek elszállítása: A gerincvelői folyadék elszállítja a metabolikus melléktermékeket és más felesleges anyagokat az agy és a gerincvelő környékéről, segítve az anyagcserét.
  • pH-szabályozás: Az anyagcsere termékek, például a laktát elszállítása révén a gerincvelői folyadék az agy és a gerincvelő körüli pH-t is szabályozza. Az idegsejtek ugyanis nagyon érzékenyek, optimális állapotot kell fenntartani a normális működésükhöz.
  • Hőszabályozás: A gerincvelői folyadék hozzájárul az agy hőszabályozásához, mivel hőt szállít és onnan elszállítja a felesleget. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az agy állandó viszonyait, a homeosztázist és védelmet biztosít a gerincvelői folyadék.

    Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan történik a gerincvelői folyadék vizsgálata?

A gerincvelői folyadék vizsgálata egy rutin, de hatékony diagnosztikus lehetőség a neurológiai problémák azonosításában. A gerincvelői folyadék vizsgálata segíthet az orvosoknak azonosítani a központi idegrendszert érintő betegség okait, és megfelelő kezelési tervet kidolgozni. A gerincvelői folyadék vizsgálata két lépésből áll. Az első lépés a gerincvelői folyadék vizsgálata során a mintavétel a gerincvelői csatornából, majd ennek a mintának a mikroszkópos, laboratóriumi elemzése.Gerincvelői folyadék vizsgálata - Neurológiai Központ

A gerincvelői folyadék vizsgálata elsőként mintavétellel kezdődik. A lumbálpunkció a leggyakoribb módja a minta gyűjtésének. A mintavétel történhet még cisternalis punkció, kamrai punkció vagy már jelenlévő kamrai drén segítségével is a gerincvelői folyadék vizsgálata során. A lumbálpunkció a gerincvelőt körülölelő csatornából az L2-es, L3-as csigolya magasságában történik. A beavatkozás kissé kellemetlen lehet, de nem tart sokáig. A mintavételhez a beteget megkérik, hogy hajoljon előre vagy helyezkedjen el oldalfekvésben, kissé összekuporodva. Ezt követően az alsó háti, deréktáji szakaszt megtisztítják fertőtlenítő szerrel, és helyi érzéstelenítést adnak a bőr alá. Az orvos egy injekciós tűhöz hasonló, de speciális vékony tű segítségével beleszúr a gerincvelő körüli térbe, a gerincvelői csatornába, és mintát gyűjt. A gerinc ezen területén már nem találhatóak információt szállító gerincvelői idegek, csak rostok, így nem okozhatunk sérülést vagy idegbénulást a mintavétellel. A mintavétel a legtöbb beteg számára kissé kellemetlen lehet, nyomást érezhetnek a tű gerincvelői csatornába történő bevezetésekor. Amennyiben mégis megjelenne fájdalom, bizsergés vagy zsibbadás érzése, azonnal szólni kell a mintavételt végző orvosnak! A mintavételt követően steril kötés kerül a mintavételi helyre, majd a betegnek még pár órás pihenés javasolt.

A gerincvelői folyadék vizsgálata ezt követően a laboratóriumban folytatódik. A levett mintán részletes, mikroszkópos elemzést végeznek. Azonosítják a benne található sejteket és mérik a fehérje, cukor és egyéb anyagok koncentrációját. A gerincvelői folyadék vizsgálata során azonosítják az esetleges kórokozókat. A baktériumok Gram festéssel, tenyésztéssel, a vírusok PCR vizsgálattal azonosíthatóak. A gerincvelői folyadék vizsgálata során molekuláris biológiai vizsgálatok is végezhetőek.

Mikor szükséges a gerincvelői folyadék vizsgálata?

A gerincvelő folyadék vizsgálata több diagnosztikai célból is hasznos lehet. Az agy és a gerincvelő vizsgálata nem egyszerű feladat, a gerincvelői folyadék vizsgálata viszont egy gyors, viszonylag könnyű és kockázatmentes eljárási lehetőséget jelent, mellyel nagyon sok hasznos információt tudhatunk meg a központi idegrendszer állapotáról. A gerincvelői folyadék vizsgálata a következők miatt lehet fontos:

  • Idegrendszeri gyulladások diagnosztizálása: Az idegrendszeri fertőzések, például agyhártyagyulladás vagy encephalitis kivizsgálása.
  • Autoimmun betegségek kivizsgálása: Az idegrendszert érintő autoimmun betegségek, mint például a Guillain-Barré szindróma vagy a sclerosis multiplex esetén.
  • Daganatok felismerése: A gerincvelő folyadék vizsgálata segíthet az idegrendszeri daganatok, például gliómák vagy meningiómák kimutatásában.
  • Neurológiai betegségek felismerése: Az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív betegségek korai diagnosztizálásában is hasznos lehet a gerincvelői folyadék vizsgálata.
  • Vírusfertőzések kimutatása: A központi idegrendszert megtámadó vírusok, például a herpeszvírus vagy a Lyme-kór kórokozóinak kimutatásában is segít a gerincvelői folyadék vizsgálata.

Mikor kontraindikált a gerincvelői folyadék vizsgálata?

Habár a gerincvelői folyadék vizsgálata egy gyakori és fontos diagnosztikai módszer, nem mindenki számára ajánlott. Vannak bizonyos betegségek és állapotok, amik esetében nem javasolt a gerincvelői folyadék vizsgálata. Ilyen például a vérzékenységgel járó kórképek. Ilyenkor ugyanis a szúrás miatt kialakult vérzés nehezen megállítható és kontrollálható lenne. Az agyi nyomás fokozódása esetén sem szabad elvégezni ezt a vizsgálatot, valamint akkor sem, ha a szúrási területen valamilyen bőrfertőzés áll fent.

Milyen mellékhatásokkal járhat a gerincvelői folyadék vizsgálata?

Bár a gerincvelő folyadék vizsgálata általában biztonságos eljárás, vannak bizonyos kockázatok és mellékhatások, amiket figyelembe kell venni. A gerincvelői folyadék vizsgálata mellékhatásai közé tartozhatnak a szúrás helyén jelentkező fájdalom, fejfájás, vérzés vagy fertőzés. Az orvosok gyakran azt javasolják, hogy a beteg a vizsgálat után pihenjen, feküdön néhány órát és fogyasszon elég folyadékot az esetleges szövődmények minimalizálása érdekében. A gerincvelői folyadék vizsgálata miatt leggyakrabban jelentkező mellékhatás a fejfájás. Ha ez megtörténik, a folyadék fogyasztása, különösen a koffeintartalmú italok, például kávé, tea vagy szóda segíthet.

Téma szakértői

Dr. Mayer Ibolya

Dr. Mayer Ibolya

neurológus
Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Professzor Dr. Gács Gyula

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK