Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

A demencia nem más, mint szellemi hanyatlás

A demencia magyarul szellemi hanyatlást jelent, aminek sok oka lehet, ezek közül a leggyakoribb az Alzheimer-kór. Ez a betegség amennyire gyakori, szerencsére annyira lassan halad előre, évtizedekig tarthat, míg súlyossá válik, sokáig az agy részfunkciói többé-kevésbé megtartottak.
- A demencia másik leggyakoribb oka a vérkeringési eredetű idegsejt pusztulás, amely ugyanakkor átfedést mutathat az Alzheimer kórral is. Ha ugyanis a vérkeringéssel baj van, az rontja az Alzheimer állapotát, illetve a mikrocirkulációban (az agy kisereinek vérkeringésében) lévő zavar szintén befolyásolja az Alzheimer romlását. A vérkeringési zavarok leggyakoribb formája a mikrovaszkuláris károsodás – ez a kifejezés szokott szerepelni az MR leleteken. Ezek a kis mértékű károsodások már 30-40 éves kortól szaporodni szoktak, és általában egy más ok miatt elvégzett MR vizsgálat során derülnek ki. Ennek hátterében elsősorban a fehérállományi kis arteriolák körülírt elzáródása áll. Ilyenkor a nyaki főverőerek érfalát vizsgáljuk Doppler ultrahang vizsgálattal, mert a teória az, hogy vagy a szívbillentyűben vagy az érfalban szakadnak le olyan mikroembólusok, rögöcskék, amik elzárják a kis agyi ereket – ismerteti Prinz doktor. - Viszonylag feltűnőbb eltérés látható az agyi képalkotó eljárásokon a nagy ér elzáródások, az agyi infarktusok esetén, amelyeket a stroke gyűjtőfogalommal szokás nevezni. 

Sokat lehet tenni a megelőzésért

Az agyi érelzáródások legfőbb hajlamosító tényezője a magas várnyomás, tehát ha valaki a szellemi hanyatlását akarja megelőzni, elsősorban figyeljen a vérnyomására. Amire még érdemes figyelni, az a cukorháztartás, ugyanis a cukorbetegség hajlamosít a kiserek betegségére mindenütt a szervezetben, így az agyban is. Az optimálisan beállított vércukorszint és a megfelelő étrend szintén megelőzése lehet tehát a szellemi hanyatlásnak.
További jelentős szempont a dementálódás folyamatában az érzékszervek állapota. Nagyon fontos, hogy a látás, a hallás jól működjön, már csak a szellemi frissesség megőrzése miatt is. Közimert, hogy a nagyothalló emberek hajlamosak visszahúzódni a szellemi kihívásoktól és a beszűkült életvitel nem tesz jót a szellemi épségnek. Ugyanez vonatkozik a látásra, a megfelelő korrekciók, az esetleges szürkehályog műtét stb. mind hozzájárulnak az agyunk működéséhez.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A demencia kivizsgálásához hozzátartozik a laborvizsgálat – nem csak a vércukorszint, hanem a pajzsmirigy működés ellenőrzése miatt is. A súlyosan alulműködő pajzsmirigy ugyanis rontja az agyi anyagcserét. Ugyanígy a súlyos vérszegénység sem tesz jót az agyműködésnek, hiszen a vörösvértestek nem tudnak elég oxigént szállítani az agykéreghez.
Az agyi elektromos vizsgálat pedig azért fontos a demencia kivizsgálásánál, mert van egy ritka, de gyors progressziójú formája az agyi-szellemi működési zavarnak, idegsejtelhalásnak, méghozzá a lassú vírusfertőzéshez tartozó Jacob-Creutzfeld kór, ami a kergemarhakór idején vált ismertté. Ennek a lassú vírusfertőzésnek nagyon jellegzetes EEG eltérése van, azon kevés betegség közé tartozik, amit kizárólag EEG-ből meg lehet állapítani.
- Sokszor látunk olyan EEG eltérést is, ami epilepsziás jellegű, de anélkül, hogy valakinek ún. nagyrohama lenne. Ilyenkor a páciens úgy érzi, mintha csak kihagyna egy pillanatra az agya. Ez az állapot is jól befolyásolható gyógyszerekkel – mondja a szakorvos. - A továbbiakban hasznos lehet a neuropszochológiai vizsgálat, amely az agy részfunkcióit méri fel, amelyek nem biztos, hogy egyformán károsodottak. A sérült funkciók pedig gyakorlással fejleszthetők, a szakember által előírt gyakorlatok segítenek az esetleges funkciójavításban.

A szellemi hanyatlás nehezen különíthető el a depressziótól

A demencia és a depresszió nagyon könnyen szövődhet egymással. A depressziós idősek, akik gyakran egyedül maradtak, sok negatív élmény éri őket, sokszor beszűkült életvitelt folytatnak, amelyhez sokszor társul egy rosszabb agyi működés. Érdemes tehát mindkettőt felmérni.
- Bennem az él, hogy egy agya van az embernek, a szakmák szétválasztása tehát e tekintetben elég „mesterséges dolog”. Mindazonáltal, ha a depresszió és a demencia együttes jelenlétére gyanakszunk, szerencsésebb, ha a kivizsgálás első lépése neurológus által történik. Egy alapos neurológiai vizsgálat, kikérdezés során a depresszió képe is felmerülhet, ami pedig már pszichiátriai feladat, de a két szakterület nem választható el élesen – foglalja össze Prinz doktor.

Milyen tünettel érdemes orvoshoz fordulni?

Jellemzően a hatvanas életévekben mutatkoznak az első, enyhe tünetek, amelyek nem feltétlenül arra vonatkoznak, hogy elfelejtünk néhány nevet, nem jut eszünkbe egy adat, kifejezés. Akkor mégis mi számít már gyanús tünetnek?
- Attól függ, ki mennyire aggodalmas. Ameddig az adott személy csak saját maga érzi úgy, hogy „demetálódik”, addig nincs nagy probléma, amikor már a környezet is észreveszi, akkor mindenképpen érdemes neurológiai vizsgálaton részt venni – hangsúlyozza dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. - Az Alzheimer diagnózis valójában egy szövettani diagnózis kellene, hogy legyen. Próbálkoznak vérből és agyvízből is igazolni specifikus jellegzetességeket, de valójában precízen csak agybiopsziával lehetne igazolni a betegséget, hiszen a neuronokban képződnek olyan elváltozások, amelyek előbb-utóbb az idegsejtek elhalásához vezetnek. Ez Amerikában elfogadottabb módszer, Magyarországon ritka, itthon inkább kizárásos alapon állítható fel az Alzheimer diagnózisa. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a szellemi hanyatlás kivizsgálásának azért van értelme, mert vannak olyan formák, amelyek gyógyszeresen befolyásolhatók. Az Alzheimer enyhébb, középsúlyos formáira van gyógyszer, amely ugyan nem gyógyít, de lassítja a folyamatot, és ezzel értékes, jó minőségű életéveket lehet nyerni.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)