Epilepszia okai
Az epilepszia során az agyban lévő idegsejtek egy részében elektromos „kisülés” történik, átmenetileg abnormális működés áll be. Ez a kisülés vezet az epilepsziás görcsrohamhoz, eszméletvesztéshez, tudatvesztéshez. Az epilepszia okai, akárcsak a tünetei, szintén változatosak lehetnek.
Tartalom
Az epilepszia csoportjai és tünetei
Az epilepszia típusai prognózis szerint
Az epilepszia okai I. – agydaganatok
Az epilepszia okai II. – agy-, és fejsérülések
Az epilepszia okai III. – gyulladásos folyamatok
Az epilepszia okai IV. – genetikai tényezők
Az epilepszia okai V. – anyagcserezavarok
Az epilepszia okai VI. – alkohol
Az epilepszia okai VII. – stroke
Az epilepszia okai és kezelésük
Epilepsziával kapcsolatos szolgáltatások a Neurológiai Központban:
- szakorvosi vizit
- EEG vizsgálat
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Az epilepszia csoportjai és tünetei
Az epilepsziát két nagyobb csoportba lehet sorolni: az egyik az úgynevezett fokális epilepszia; ebben az esetben az agy egyik fele érintett a roham kiindulópontjaként, míg a másik csoport a generalizált epilepszia, aminek során az agy mindkét fele felelős a rohamok kialakulásáért. Ezek együttese is lehetséges: ilyenkor az egyes rohamok érinthetik csak az agy egyik felét, míg egyesek mind a kettőt.
Mind a két csoport tüneteit komolyan kell venni, azonban a fokális epilepszia valamivel enyhébb tüneteket okoz, pontosabban enyhébb formában jelennek meg a panaszok, mint a generalizált epilepszia esetében.
Az epilepszia legismertebb tünetei az alábbiak:
- a végtagok akaratlan rángása (fokális epilepszia esetén gyakoribb)
- teljes izommerevség, ami összeeséshez vezetnek
- izmok feletti kontroll elvesztése
- hallucináció
- görcsroham, ami ritka esetben percekig is tarthat
- eszméletvesztés
- átmeneti zavartság
- lelassult beszéd
Egyes személyek tapasztalhatják az úgynevezett auraszerű érzést, ami mintegy elővetíti az epilepsziát, tehát az érintett előre megérzi, hogy hamarosan rohama lesz. Ez mondhatni szerencsés eset, abból a szempontból, hogy lehetősége lehet biztonságos helyre vonulni, így elkerülhető az esésből származó esetleges sérülés.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az epilepszia típusai prognózis szerint
Attól függően, hogy az adott epilepszia hogyan kezelhető, szintén tipizálva vannak. Az, hogy a betegség mely típusba esik, szintén sok minden befolyásolja, különösképpen az, hogy mi a kiváltó oka. A típusok a következők:
- benignus
- farmakoszenzitív
- farmakodependens
- farmakorezisztens
A beningus típusba tartozik az epilepsziák nagyjából 20-30%-a; ezek éveken belül, maguktól is elmúlnak. Jellemzően nem áll genetikai ok a háttérben. A farmakoszenzitív epilepsziák szintén pár év múltával megszűnnek, azonban gyógyszeres kezelés szükséges lehet, ám arra jól reagál a szervezet, könnyen kordában tartható a roham és a páciensek nagy százalékát tünetmentessé is teszi. A farmakodependens típus már egy életen át tartó állapot, élethosszig tartó gyógyszerszedést igényel, a páciens rohammentessé tehető. A farmakorezisztens típusú epilepszia az előbbiekhez képest nem reagál olyan jól a gyógyszeres kezelésre; annak szedése mellett is jelentkeznek rohamok.
Az epilepszia okai
Az epilepsziának több oka is lehet, azonban az is előfordul, hogy egészséges ember is tapasztalja élete során egy-két alkalommal ezeket a jellegzetes tüneteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magával a betegséggel áll szemben. Mint minden betegség esetén, úgy ebben is megvannak bizonyos kritériumok, amik felvetik az epilepszia gyanúját és ennek megfelelő vizsgálatok elvégzése történik.
Az epilepszia okai I. – agydaganatok
Az agydaganatok okán jelentkező epilepsziás tünetek a magát a betegséget tekintve viszonylag ritkák, nagyjából 9-10%-ában tehető felelőssé agyi tumor. A tünetek megjelenése és súlyossága függ attól, hogy az agy mely területén található a daganat, mekkora a mérete, illetve az is jelentőséggel bír, hogy rosszindulatú vagy jóindulatú daganatról van-e szó. Utóbbi ritkábban okoz súlyosabb tüneteket és panaszokat. Jóindulatú elváltozás esetében figyelemmel kell kísérni a daganat növekedését, amennyiben az eltávolítása nem indokolt. 
Az epilepszia okai II. – agy-, és fejsérülések
A traumás sérülések következtében kialakuló epilepsziát poszttraumás epilepsziának nevezik. Ennek oka az agyban keletkezett, fizikailag, baleset során létrejövő károsodás vagy sérülés. Ennek tünetei a balesetet követően akár már néhány órán belül is megjelenhetnek, de előfordulhat, hogy hetekkel vagy hónapokkal később jelentkezik először. Jellemzően a frontális lebeny és a temporális lebeny sérüléseinek következménye lehet.
Az epilepszia okai III. – gyulladásos folyamatok
Az agy területén jelentkező gyulladásos folyamatok is okozhatnak epilepsziás rohamokat. Ilyen gyulladás lehet a meningitis, vagyis az agyhártyagyulladás, illetve az encephalitis, tehát az agyvelőgyulladás is. Az agyi gyulladásos folyamatok, amennyiben nincs ebből kikövetkeztethető irreverzibilitás, úgy nagy valószínűséggel az epilepsziás tünetek is idővel megszűnnek. Azonban megeshet, hogy a gyulladás maradandó károkat okoz – főként encephalitis esetében -, és az epilepszia is megmarad következményként, melyet ilyen esetekben krónikus epilepsziának neveznek.
Az epilepszia okai IV. – genetikai tényezők
Egyes epilepszia típusok esetében, genetikai halmozódás figyelhető meg, pontosabban kimutathatók ilyen tényezők. Amennyiben két szülő közül az egyik epilepsziás, úgy megnő az esélye annak, hogy a gyermeke is az lesz. Azokban az esetekben is megfigyelhető a genetika szerepe, amikor valaki élete során egyszer, vagy néhány alkalommal tapasztal epilepsziás tüneteket, azonban az anamnézis nem feleltethető meg a betegség kritériumainak. Ezen esetek nagyjából 20%-ában a szülők egyike, vagy a testvér epilepsziás.
Az epilepszia okai V. – anyagcserezavarok
Az egyik leggyakrabban epilepsziát okozó anyagcserezavar a hipoglikémia, vagyis az alacsony vércukorszint. Ekkor az agy nem kap megfelelő mennyiségű cukrot a vérkeringés által, ami befolyással van az egész szervezet működésére. Az alacsony vércukorszint ájuláshoz, rosszulléthez is vezethet. A hipoglikémia okozta epilepsziás roham eseti jelleggel is előfordulhat. Ugyanígy az elektrolit-egyensúly felborulása is okozhat epilepsziás rohamot, a terhességi toxémia.
Az epilepszia okai VI. – alkohol
Az epilepszia okai között szerepel a túlzott mértékű alkoholfogyasztás (alkoholizmus), illetve annak megvonása is. Az alkoholbetegek esetében sokszor visszafordíthatatlan károk keletkeznek a szervezetben, legfőképpen a májban – májcirrózis alakulhat ki -, illetve az agynak a működését is megváltoztatja úgy, hogy az agysejtek pusztulásához vezet, embólia alakulhat ki. Tehát a túlzott alkohol következményeképpen kialakult állapotok okozhatnak epilepsziát. Az alkoholmegvonás szintén járhat ilyen tünetekkel, ezekben az esetekben a roham már az első alkoholmentes 24 órában jelentkezhet.
Az epilepszia okai VII. – stroke
Az epilepszia okai között számon tartható a stroke is. Ilyen esetben főként akkor fordulhat elő epilepsziás roham, ha a stroke tünetei nem kerültek időben felismerésre és az „ideálisnál” több idő telt el a létrejötte és a kezelés megkezdése között. Ennek oka, hogy a vérrög miatt – amely elzárja a szabad véráramlás útját – az agy egyes részeibe nem jut kellő mennyiségű oxigén, így pedig az ingerület átvivő funkciók sem működnek megfelelően, könnyebben előfordulhat „kisülés”.
Az epilepszia okai és kezelésük
Az epilepszia kezelése során fontos a kiváltó okok ismerete, hiszen ez is befolyásolhatja a kezelést. Ilyenkor nem csak magát az epilepsziát, hanem a fő okot is kezelni szükséges. A diagnózis felállításához neurológus szakorvos szükséges. A vizsgálatok elvégzése során szükség van EEG vizsgálat elvégzésére – akár alvás közben is, hiszen éjszaka is jelentkezhetnek rohamok bizonyos esetekben. Továbbá MRI, CT vizsgálatok elvégzését is előírhatják. Amennyiben gyógyszeres kezelés szükséges, úgy annak beállítása is szakorvosi kompetencia.
Jellemzően a megfigyelés és a gyógyszeres terápia tartoznak az epilepszia kezelési lehetőségei közé. Azonban előfordulhatnak olyan esetek, amikor a kezelés nem válik be; ilyenkor megfontolandó az idegsebészeti beavatkozás is. Téma szakértője
EEG vizsgálat
