A miasthenia gravis egy ritka autoimmun betegség, kevés szakember foglalkozik vele, mivel nem túl gyakori az előfordulása. Nem örökletes, hanem szerzett betegség, az idegek felől jövő ingerület nem továbbítódik az izomsejtekre, így azok nem tudnak megfelelően dolgozni. Tünetei elsőre idegrendszeri vagy pszichogén eredetű problémákra utalhatnak, mely szakterületek specialistái általában neurológus orvosok.
A betegség lényege, hogy az izomsejtek felszínén levő ideg izom véglemez ellen termelődik autoantitest, így az idegroston jövő ingerület nem tud összehúzódást kiváltani az idegroston. Az EMG vizsgálat igazolni tudja a hiba fennállását. A betegek nagy részénél acetil-kolin receptor ellen termelődő ellenagyagok mutathatók ki, segítségükkel jól diagnosztizálható a betegség.
Fizikai igénybevételtől függően fáradásra fokozottan jelentkeznek, nem folyamatosan fennállók
A tünetek közül mindegyik megjelenhet önállóan, vagy a fentiek bármilyen kombinációjában is.
A betegség változatos formákban jelenik meg, kialakulása nem jár fájdalommal, bármely életkorban kialakulhat, kóros fáradékonyság jellemzi. Alapvetően az akaratlagosan mozgatható függő, harántcsíkolt izomzat betegsége, bármely ilyen izmoknál előfordulhat.
Lehetnek még érintettek a légző izmok, valamint a végtagok izmai.
Szinte mindig észlelhető a kóros fáradékonyság. Jellemző, hogy rövid pihenés után az izomteljesítmény átmenetileg javul, majd újabb terhelés esetén romlik.
Miashenia gravis klinikai gyanúja esetén fontos vizsgálatok, melyek segítenek tisztázni, mi okozza a betgséget. A kórfolyamatot a csecsemőmirigy (thymus) felnőtt korban is aktívan maradásával hozzák összefüggésbe
Jelenleg nem gyógyítható a betegség, de jól beállított kezelés esetén akár évtizedeken át fenntartható a kívánt állapot, mellyel a betegek életkilátásai gyakorlatilag megegyeznek az egészséges emberekéivel. Kezelés hatására a betegség nem befolyásolja a betegségben szenvedők hétköznapjait.
Fontos tudni, hogy bizonyos gyógyszerek súlyosbíthatják a beteg állapotát (nyugtatók, altatók, izomlazítók, néhány antibiotikum, szívritmus stabilizálók, érzéstelenítők)
Egyes betegeknél oda kell figyelni a táplálkozásra (kerülendő a dohányzás és az alkoholfogyasztás)
Jelentkezzen be online a vizsgálatainkra
Téma szakértői
Dr. Jakab Gábor PhD
neurológus
A Parkinson-kór nemi különbségeinek vizsgálatára számos tanulmány született, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb, mint a nőknél. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a nemek közti különbségekről beszélt a betegség tekintetében.
A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek. Ugyanakkor dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban fontos ismerni azokat a tüneteket, amelyekkel orvoshoz kell fordulni.
