Tartalom

Mi a szédülés?

Milyen fajtái vannak a szédülésnek?

Milyen okok állhatnak a szédülés mögött?

Milyen egyéb tünetek kísérhetik a szédülést?

Hogyan vizsgálható ki a szédülés?

Hogyan kezelhető a szédülés?

Milyen veszélyekkel járhat a szédülés?

Neurológiai Központ szolgáltatásai szédülés esetén:

• szakorvosi vizit
• CT vagy MR vizsgálat
• nyaki ér Doppler vizsgálat
• EEG vizsgálat
• nyaki gerinc röntgen
• infúziós kezelés

Mi a szédülés?

A szédülés egy meglehetősen kellemetlen tünet, melynek során az egyensúlyérzékelés szenved zavart. A mozgás vagy forgás hamis érzetével, ájulásérzéssel, bizonytalanságérzéssel és bágyadtsággal, lebegő érzéssel írják le gyakran a jelenséget. Ezeket az érzéseket kiválthatja a séta, a felállás vagy a fej mozgatása, illetve ezek súlyosbíthatják a már fennálló tüneteket. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a szédülés olyan erős hányingerrel társul, hogy az érintett kénytelen leülni vagy lefeküdni. A szédülés és a társuló egyéb tünetek időtartama néhány másodperctől több óráig is terjedhet, gyakran mutat fluktuáló jelleget, amikor a panaszok hol megjelenek, hol eltűnnek, és ilyen hosszabb-rövidebb periódusok váltják egymást.

Milyen fajtái vannak a szédülésnek?

Vertigó

Vertigónak a szédülés azon formáját nevezzük, amikor az érintett személy forgó jellegű panaszról számol be. A jelenség hátterében gyakran belső fül eredetű problémák állnak, de neurológiai elváltozások és egyéb folyamatok is a kialakulásához vezethetnek. A tünet jelentkezését gyakran váltja ki a fej helyzetének megváltoztatása, vagy már fennálló szédülés esetén ez tovább ronthatja a panaszt. Azok, akik tapasztalják a szédülés ezen fajtáját, gyakran írják le a forgó, imbolygó, egyensúlyvesztett, dőlő, egyirányba húzó állapotnak. A vertigó típusú szédülés együtt járhat hányingerrel, hányással, szemmozgászavarral (nystagmussal), fejfájással, izzadással vagy fülcsengéssel (tinnitussal), átmeneti hallásvesztéssel. A panasz hátterében olyan betegségek állhatnak többek között, mint a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV), a Meniére-betegség, a vesztibuláris neuritisz vagy labirintitisz, ritkábban a fejet vagy a nyakat ért trauma, agyi problémák (például stroke vagy daganat), bizonyos gyógyszerek vagy migrénes fejfájás következménye is lehet.

Presyncope

A szédülés egyik fajtájának tekintjük az úgynevezett presyncopet is, ami gyakorlatilag az ájulást megelőző állapot. Egy hirtelen kialakuló gyengeségérzés jelentkezik ilyenkor, amit azonban nem követ valódi eszméletvesztés. A jelenség hátterében leggyakrabban a vérnyomás hirtelen leesése áll (ez bekövetkezhet akár hirtelen felállásra is, ezt nevezzük ortosztatikus hipotóniának), de okozhatja szív- vagy érrendszeri probléma is, mint a szívritmuszavar vagy a nyaki ütőerek – melyek szerepet játszanak az agy vérellátásában – súlyos szűkülete, átmeneti agyi keringészavar (TIA) vagy a szívizom megbetegedése is. A presyncope társulhat hányingerrel, hirtelen elsápadással, akár hirtelen bekövetkező elerőtlenedéssel is.

Egyensúlyvesztés

Egyensúlyvesztéses szédülés esetén a járás válik bizonytalanná. Ennek a típusnak a hátterében igen szerteágazóak a lehetséges kórfolyamatok, a belső fül betegségei mellett ízületi és izombetegségek, illetve különböző gyógyszerek és a látás károsodása is felmerülnek kiváltó okként.

Bizonytalanságérzés

Bizonytalanságérzés esetén nem meghatározható irányú, bizonytalan jellegű szédülés jelentkezik az érintett személyekben, melynek során gyakran nehezítetté válik a járás egyenes vonal mentén, illetve ájulásérzés jelentkezik. Ezek mellett előfordulhat még a szédülés kísérő tüneteként fejfájás, hányinger és hányás, fülzúgás vagy –csengés, elgyengülés, halláscsökkenés, bizonytalan járás és a koordináció elvesztése, szemmozgászavarok (nystagmus például), elmosódott látás, koncentrálási nehézségek. A tünet hátterében a belső fül betegségei mellett pszichés okok merülhetnek fel (pl. szorongás), vas- vagy nátriumhiány, esetleg agyi keringészavar.

Milyen okok állhatnak a szédülés mögött?

A szédülés hátterében álló okok igen szerteágazóak lehetnek:

• neurológiai,
• ortopédiai,
• kardiológiai,
• pszichés,
• fül-orr-gégészeti problémák,
• és cukorbetegség

is felmerülhet.

Belső fül eredetű eltérések, melyek szédülés kialakulásához vezethetnek

• A jóindulatú helyzeti szédülés (beningnus paroxizmalis pozícionális vertigo – BPPV) a forgójellegű szédülés egyik leggyakoribb oka, melyek során a szédüléses rohamot a hirtelen fejmozgás váltja ki általában.
• A vestibuláris neuritisz vagy labirintitisz az egyensúlyi ideg (nervus vestibularis) vagy a labirintus vírusfertőzésének a következménye, ami intenzív, folyamatos szédülést okozhat.
• Meniére-betegség esetén a belső fülben lévő folyadék mennyisége megnő, ami hirtelen kialakuló, epizódikus szédüléshez vezet, mely akár órákig is tarthat.
• Migrénben szenvedők is tapasztalhatnak szédülést a rohamok során, akár olyan esetekben is, amikor fejfájás nem jelentkezik.
• Az akusztikus neurinóma a hallóideg (nervus cohlearis) jóindulatú daganata, ami szintén lehet a szédülés kiváltója.

Keringési zavarok, melyek szédülés kialakulásához vezetnek

• Vérnyomásesés – gyakran felállást követően tapasztalható.
• Nem megfelelő keringés bármilyen okból kifolyólag (például szívritmuszavar, TIA, stb.) a belső fül vérellátásnak csökkenéséhez, és így szédüléshez vezethet.

Szédülés egyéb okai

• Egyéb neurológiai problémák, például a Parkinson-kór vagy a sclerosis multiplex is egyensúlyzavarhoz, így szédüléshez vezethet.
• Bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet a szédülés (például antiepileptikumok, antidepresszánsok, nyugtatók, stb.).
• Szorongásos zavarok.
• Vashiányos vérszegénység (anémia).
• Alacsony vércukorszint (hypoglycaemia).
• Szén-monoxid-mérgezés.

  Kapcsolódó cikkünk

  

  Úgy érzi, mintha lebegne vagy leesne valahonnan? Ezt jelenti a szubjektív szédülés

  A szédülés egy meglehetősen gyakori tünet, amelyet azonban nem feltétlenül könnyű leírni és a kivizsgálása, diagnosztizálása is kihívást jelenthet. Dr. Gács Gyula , a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa, szédülés specialista azokra a ...

Milyen egyéb tünetek kísérhetik a szédülést?

• hányinger
• hányás
• ájulásérzet
• szemmozgászavarok (nystagmus)
• fejfájás
• izzadás
• fülzúgás vagy -csengés (tinnitus)
• átmeneti hallásvesztés, -csökkenés
• a járás nehezítetté válása egyenes vonal mentén
• elgyengülés, fáradtság
• bizonytalan járás és a koordináció elvesztése
• elmosódott látás
• koncentrálási nehézségek

Hogyan vizsgálható ki a szédülés?

A szédülés kivizsgálása során fontos a tünetek alapos feltérképezése, kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen jellegű a szédülés, és hogy mióta állnak fenn a panaszok, állandóan tapasztalhatók vagy hullámzó jelleggel.

Az orvosi fizikális vizsgálat során különböző próbák elvégzésére kerülhet sor, melyek során az egyensúlyt, a szem- és a fejmozgást kell ellenőrizni a szédülés eredetének meghatározására, illetve specifikus neurológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálatokra is sor kerülhet.

Képalkotó vizsgálatok is szerepet kapnak a szédülés diagnózisának felállításában. CT és MR vizsgálatok végezhetők az agy és a belső fül leképezésére, de amennyiben egyéb eredetre van gyanú, szükséges lehet például a nyaki gerinc vizsgálata röntgen segítségével vagy a nyaki erek vizsgálata Doppler ultrahanggal.

Egyéb kiegészítő vizsgálatok is felmerülhetnek a panaszok és a gyanított eredet függvényében, így többek között szerepet kaphat a hallásvizsgálat vagy éppen a poszturográfia.

Hogyan kezelhető a szédülés?

A szédülés kezelésére számos módszer áll rendelkezésünkre, a kiváltó októl függően alkalmazhatók az egyes eljárások.

Enyhébb esetekben előfordulhat, hogy egyáltalán nem szükséges kezelés, a szédülés magától elmúlik annak köszönhetően, hogy az egyensúlyrendszer vagy az egész test megtanul alkalmazkodni a tünetet okozó elváltozáshoz.

Lehetőség van úgynevezett vesztibuláris rehabilitáció végzésére, ami egy fajta fizioterápiás eljárás. Ennek során egyensúly és szemmozgató gyakorlatok végzésére kerül sor, melyeket elsajátításukat követően a beteg otthonában is gyakorolni tud. Ezek célja a megmaradt vesztibuláris funkció megőrzése.

A szédülés gyógyszeres kezelésre alkalmazott készítmények:

• antibiotikumok, ha bakteriális fertőzéses eredetű a szédülés,
• diuretikumok (vízhajtók) sószegény étrenddel kiegészítve Meniére-betegségben,
• antihisztaminok és antikolinerg szerek a szédülés és hányinger azonnali enyhítésére,
• szorongásoldók,
• és migrénes rohamokat megelőző szerek.

Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) esetén Epley-manőver végzése merülhet fel. Ennek során egy szakember manuálisan mozgatja a beteg fejét, és a meghatározott mozdulatok segítségével a félkörös ívjáratokban – melyeknek az egyensúlyozásban fontos szerepe van – lerakódott kristályok visszakerülnek a helyükre.

A pszichoterápia hasznos lehet minden szédülésben szenvedő beteg számára, segíthet megküzdeni a tünet okozta nehézségekkel, azonban azok számára, akiknél a szédülés kiváltó oka a szorongás, a terápia a panaszok teljes megszűnéséhez vezethet. A szorongásoldó gyógyszerek is hasonló szerepet töltenek be.

Súlyosabb esetekben, ha egyéb kezelési módszer nem vezet eredményre, a szédülés megszüntetésének érdekében gentamycin injekció adható, illetve labyrinthectomia végezhető, melyek lényege a belső fül, így az egyensúlyérzékelés végleges károsítása az érintett oldalon a szédülés megszüntetésének érdekében. Ilyenkor az ellenoldali szerv át tudja venni az egyensúly funkciót. A gentamycin egy antibiotikum, melynek egyik mellékhatása lehet, hogy károsítja a belső fület. Jelen esetben ezt a tulajdonságát használjuk ki, a belső fülbe adva kellően nagy dózisban biztosan károsítani fogja a szervet. Labyrinthectomia során műtétileg távolítják el az egyensúlyozásban szerepet játszó labirintus nevű részét a belső fülnek.

Milyen veszélyekkel járhat a szédülés?

A szédülés önmagában az esetek kisebb hányadában utal valamilyen súlyos, életet veszélyeztető betegségre, veszélye sokkal inkább abban rejlik, hogy eséshez és ezáltal sérüléshez vezethet, ami különösen veszélyes az idősebb korosztályban, a csontritkulással szenvedőkben és az egyéb fokozott csonttörékenységgel küzdő betegek számára. Vezetés vagy nehézgép kezelése közben jelentkező szédülés szintén könnyen vezethet balesethez. Mindezek miatt a veszélyek miatt, illetve az esetleges súlyosabb kiváltó okok felderítésének érdekében és a szubjektív kellemetlen élmény miatt a szédülés kivizsgálása mindenképpen indokolt.

A szédülésnek különböző okai lehetnek, ezek között megtalálhatók súlyosabb okok is, így mindenképpen javasolt a kivizsgálása, hiszen a megfelelő kezelés is csak akkor kezdődhet el, ha a kiváltó okok ismertek.

Téma szakértői

Dr. Fülöp Györgyi

fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus

Források:

Johkura K., Vertigo and dizziness., Rinsho Shinkeigaku. 2021 May 19;61(5):279-287.

Rogers TS, Noel MA, Garcia B., Dizziness: Evaluation and Management., Am Fam Physician. 2023 May;107(5):514-523.

Tarnutzer AA, Kerkeni H, Diener S, Kalla R, Candreia C, Piantanida R, Maire R, Welge-Lüssen A, Budweg J, Zwergal A, Dlugaiczyk J., Diagnosis and treatment of vertigo and dizziness : Interdisciplinary guidance paper for clinical practice., HNO. 2025 Dec;73(Suppl 3):357-369.

van Leeuwen RB, Maarsingh OR, Bruintjes TD., Dizziness., Ned Tijdschr Geneeskd. 2022 May

Weinreich HM, Martin E, Agrawal Y., Overview of Dizziness in Practice., Otolaryngol Clin North Am. 2021 Oct;54(5):839-852.