A szédülés többféle betegség kísérő tünete lehet. A szédülés a térérzékelés zavara – az egyensúlyzavar érzése, mely több szervrendszer működészavarának következtében jön létre. Egyensúlyszervünk kétoldali, bonyolult, idegi áttevődésekkel működő rendszer, bármely részén keletkezik zavar, az kihatással van az egész rendszerünk működésére.
Szédülésnek nevezünk mindenféle ájulás közeli állapotot, de az orvosi értelemben vett szédülés alatt a forgó jellegű, nagyon kellemetlen érzést, illetve az egyensúlyrendszerből eredő panaszt értjük. Különböző erősségű és típusú lehet
Számos oka lehet a szédülésnek, azonban a legfontosabb azt kideríteni, hogy a panaszok hátterében milyen okok állnak. Nem könnyű, hiszen több szervrendszer sérülésére is visszavezethetőek, több szakterületet is érinthet.
A szédülés leggyakoribb formája, mikor úgy érezzük, hogy forog velünk az egész világ. A fej mozgatása, helyzetváltoztatása ronthatja a panaszokat, hányingert és hányást is okozhat.
Az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, néhány óra alatt kialakulhat, a tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és 1 hét alatt megszűnnek. Tünetei a hányás, szédülés, mely fokozódhatnak a fej mozgatásakor.
Rohamokban jelentkező szédüléses tünetek és 2-3 órás időtartam jellemzik a betegséget. A kiváltó ok nem ismert, a rohamok spontán felléphetnek, hányinger, hányás kísérheti.
A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki, mint felülés, fordulás. Rövid ideig tartó, forgó szédüléses rohamokkal jár. Gyakori, mégis nehezen felismerhető kórkép.
Neurológiai kórképek esetén változatos panaszok jelentkezhetnek, ugyanis idegrendszer károsodása egyéb betegségek szövődményeként is kialakulhat.
A neurológus a vizsgálat alapján előzetesen véleményt alkot arról, hogy az agy betegsége okozhatja-e a szédülést. Amennyiben ennek a gyanúja áll fenn, a lehetséges vizsgálatok a betegség kimutatására:
Ritka esetben további neurológiai kivizsgálás indokolt.
A szédülés típusától függően lehet gyógyszeres kezelés, de mozgás vagy étrend meghatározása is megoldás lehet, bizonyos esetekben.
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Mező Anita
neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni. Dr. Torák Gyöngyi, a Neurológiai Központ neurológusa, neurofiziológus válaszolt a kérdésekre.
Az már egyre inkább közismert, hogy a koronavírus fertőzés a központi és a perifériás (környéki) idegrendszerre is hatással van. Utóbbi jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés, azonban egyre többen tapasztalják az érző- és mozgató idegeket érintő panaszokat is. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a COVID-hoz köthető neuropátia furcsa, nehezen azonosítható tüneteire hívta fel a figyelmet.
