Szédülés - nem csak koronavírus okozhatja

Szédülés - nem csak koronavírus okozhatja

Dr. Mező Anita Módosítva: 2021.08.09 15:10

A szédülés bizonyítottan a koronavírus fertőzés egyik tünete lehet, de fontos tudni arról, hogy nem csak vírusfertőzésekre utalhat ez a panasz. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a leggyakoribb okokra és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. 

FOGLALJON IDŐPONTOT COVID-19 FERTŐZÉS UTÁNI KIVIZSGÁLÁSRA

Minden vírusfertőzésnél jelentkezhet szédülés

A COVID-19 esetében a szédülést és az enyhe zavartságot immár klinikai tünetként is leírták a szakemberek. Ez nem is csoda, hiszen vírusfertőzések esetében ez mindig is a tünetek közé tartozott, nem véletlen, hogy a mostani koronavírus kapcsán már Vuhanban is feljegyezték ezt a gyakori panaszt. Nagyon fontos, hogy aki a koronavírus egyéb tüneteit is észlelve tapasztal szédülést, ne személyesen keresse fel az orvost, hanem először értesítse a háziorvosát vagy a COVID-centrumot, és az ott egyeztetettek szerint járjon el!
A szédülés együtt járhat fejfájással, gyengeséggel, akár beszédzavarral.A szédülés egy összetett érzés, ami olyan érzetekkel járhat együtt, mintha forogna velünk a világ, elveszítenénk az egyensúlyunkat, közel kerülnénk az ájuláshoz. A panaszok romolhatnak mozgás hatására, felálláskor, és gyakran csak az segít, ha lefekszünk. Van azonban néhány kapcsolódó tünet, ami sokkal súlyosabb állapotra utal, és amelyek esetén mentőt kell hívni. Ezek az alábbiak:

  • Beszédértési és a beszédben jelentkező nehézség.
  • Gyengeség és/vagy bénulásérzés az arcban, a végtagokban.
  • Erős remegés, vagy tárgyak megfogásának képtelensége.
  • Látászavar, kettős látás mindkét vagy csak az egyik szemben.
  • Nem egyforma pupillák vagy lelógó szemhéj az egyik oldalon.
  • Állásra való képtelenség.
  • Hirtelen jelentkező, ok nélküli hányás és komoly nyak-, valamint fejfájás.

- A tartós, vagy többször jelentkező szédülés eredőjét mindig vizsgálni kell, hiszen nagyon szerteágazó okok állhatnak a tünet mögött - hangsúlyozza Mező doktornő.

Ilyen okai lehetnek a vertigónak

A szédülés gyakori formája, a vertigó, ilyenkor a páciens úgy érzi, forog vele, vagy körülötte a világ. Leggyakrabban ilyenkor benignus paroxysmalis positionalis vertigóról (BPPV) van szó, vagyis arról, hogy jóindulatú, rohamokban jelentkező, a fej helyzetének változásával összefüggő forgó szédülés jelentkezik. Lehet a vertigónak más oka is, ezek egy részében szintén a belső fül egyensúlyszerve okozza a panaszt. Vertigó jelentkezhet az egyensúlyideg gyulladása, bizonyos jóindulatú daganatok, és migrén esetén is. Ha a szédüléshez fülcsengés, hallásromlás, hallásvesztés is társul, felmerül Meniére-betegség lehetősége is. Mező doktornőtől tudható, hogy manapság már ritkábban lehet találkozni okként a belső hallójárat gyulladásával. A szédülésnek lehetnek más okai is, mint például az utazási betegség, melynek több típusa van: szárazföldi közlekedés során jelentkező utazási betegség, tengeri betegség, légi betegség. A háttérben az érzékszervek által észlelt különböző érzéki benyomások konfliktusa áll.

Így épül fel a kivizsgálás

Neurológiai kivizsgálással tisztázható a szédülés oka.Fontos elkülöníteni a belgyógyászati betegségek – többek közt vérkeringési zavarok, idült légzőszervi problémák – okozta szédüléseket, és törekedni a pontos diagnózis felállítására, mert erre épül a hatékony kezelés. Utána kell járni annak is, hogy egyes gyógyszerek, vashiány, szorongásos betegség állhat-e a panaszok mögött.
- A szédülés kivizsgálása és okának diagnosztizálása már csak azért is elengedhetetlen, mert ugyan ritkábban, de súlyosabb neurológiai betegségek, például stroke, Parkinson-kór és szklerózis multiplex is felfedezhetők a szédülés hátterében – ismerteti dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. - Az anamnézis felvétel után ezért sor kerülhet további vizsgálatokra, például laborvizsgálatra, nyaki gerinc röntgenre vagy MR-re, a nyaki erek doppler vizsgálatára, EEG-re, koponya CT-re vagy MR-re. Más szakorvosok – fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus – bevonása is szükségessé válhat, hiszen a cél mindenképpen az, hogy kiderítsük, mitől szédül a páciens, és hogyan szüntethetjük meg a tünetet, kezelhetjük a kiváltó okot.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

 

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Professzor Dr. Gács Gyula

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus
Dr. Simon Márta

Dr. Simon Márta

neurológus, alvásszakértő

Orvos válaszol

Tisztelt doktor/doktornő! 12.e óta zsibbadós szédüléses fejfájást érzek,ami az alvást is megnehezíti,2x vitt be azóta a mentő,de vérképem tökéletes,így elbocsájtottak. Önök szerint a fejfájás mögött milyen okok állhatnak? Terhelésre zsibbadást érzek. Előre is köszönöm válaszát/válaszukat!

Tisztelt Reguli Helmut Günter!

A tüneteit okának tisztázására több mindenre lenne szükség, először egy részletes anamnézisre, amiben pontosítjuk a fejfájás és szédülés jellegét, majd képalkotó vizsgálatokra, MR, MRA, CDS keringés zavar, érmalformatio kizárására, Fül-Orr-Gégészeti vizsgálatra a vestibularis rendszer betegségeinek kizárására, Kardiológiai vizsgálat az esetleges, akár időszakos ritmuszavar kizárására. Érdemes a rendszeres vérnyomás mérés, valamint vérnyomás és fejfájás napló vezetése.
Üdvözlettel
Dr. Mező Anita

Kapcsolódó oldalak

Hírek

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK