Epilepszia

Epilepszia

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 09:33 | Módosítva: 2019.09.18 16:10

Az epilepszia (régiesen frász) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek során az idegsejtek az agykéregben vagy annak egy részében egyszerre sülnek ki, létrehozva igen változatos tünet együtteseket. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.

Az epilepszia típusai

A fő csoportosítási szempont az, hogy az agy melyik részében „fészkel” az epilepszia. Amikor ilyen gócot vagy gócokat tudunk kimutatni, akkor beszélünk „gócos” vagy „fokális” epilepsziáról. A „fokális” epilepsziás roham másodlagosan generalizálódhat. A „fokális” epilepsziát hívják kis rohamnak (PM), az általánosultat generalizált rohamnak (GM) Az egyes epilepsziás rohamok tünetei hasonlíthatnak egyéb neurológiai eredetű kórképekéhez: ilyenek a migrén, a narkolepszia vagy a mentális zavarok; pszichogén rosszullétek, ezektől kell elkülöníteni az epilepsziás tüneteket.  Amennyiben mindkét agyfélteke érintett, a görcs egyszerre indul mindkét oldalt, akkor ún. „általánosult” vagy „generalizált” epilepsziáról beszélünk.

Az epilepszia kiváltó oka lehet alkohol és gyógyszer megvonás, agyi sérülés, károsodás, térfoglaló folyamat, központi idegrendszeri gyulladás vagy fejlődési rendellenesség áll. Nehezebben diagnosztizálhatók azok a formák, ahol a betegség hátterében génhibák állnak, s ezek okoznak zavarokat az idegrendszer működésében. Az epilepsziák egyes formái örökölhetők, családonként halmozódhatnak.

Az epilepszia diagnózisának felállítása

A kórelőzmény ismerete, a fizikális vizsgálat, képalkotó vizsgálatok, az esetleg fennálló egyéb idegrendszeri működési zavarok felderítése (testi, szellemi működések részletes vizsgálata, EEG ill. az ún. funkcionális képalkotó eljárások) mind szükségesek lehetnek a pontos diagnózis felállításához. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének, és a roham alatt készített EEG vizsgálatnak.

Epilepszia kivizsgálása és kezelése a Neurológiai Központban

Tünetek

A tünetek mindig annak függvényben jelentkeznek, hogy milyen típusú, és az agy mely területét érinti a rendellenes szinkron ingerület képződési zavar. A leggyakoribb roham forma egy gócból induló, másodlagosan általánosuló, úgy nevezett nagy roham, amely bármilyen körülírt idegrendszeri működési zavarral indulhat, például kezek, kézujjak rángatózása, szemek egy helyre fixáltan tekintése, arc elferdülése, beszéd elakadása. Ezt követi az eszméletvesztés, négy végtag tónusos-clonusos rángatózása, nyelvharapás, nyálfolyás, légzési zavar. A nagy roham többnyire 1-2 perc alatt magától oldódni szokott.

Epilepsziás működészavar állhat az alábbi tünetek mögött:

  • átmeneti zavartság
  • lassult beszéd
  • karok-lábak irányíthatatlan rángatózó mozgása
  • tudatvesztés
  • pszichés tünetek: félelem, szorongás vagy "deja vu" érzés

Mi okozza az epilepsziás rohamokat?

Az epilepsziás rohamok fajtái:

A rohamfajták meghatározásában a roham lefolyása, a klinikai tünetek, azok sorrendje, és az EEG-ben észlelt jellegzetességek jelentik a legfontosabb támpontot, ezért nagyon fontos, hogy az orvoshoz olyan személy kísérje el a beteget, aki látta a beteg rohamát.

  • Az absence roham - régebben a „petit mal”

Ez a rövid, pár másodperces roham csak elrévedésből, „bambulásból”, a végzett mozgás megrekedéséből és pillanatnyi távollétből, a környezettel való kapcsolat pillanatnyi megszakadásából áll. Ilyenkor sokszor csak beszűkül a kapcsolat a környezettel, nem is szakad meg teljesen a kapcsolat a külvilággal; ez leginkább pár másodperces kihagyás. Erre az időszakra utólag a tudatvesztés arányában nincs teljes visszaemlékezés. Az absence roham során jelentkezhetnek ritmusos rángások (szemhéjakban, a vállban vagy ritkábban a végtagokban, egy másodperc alatt három).

  • Az epilepsziás nagyroham – „grand mal”

Ez a legismertebb formája az epilepsziás rohamoknak, az un. grand mal = nagy roham, amit generalizált tónusos-klónusos rohamnak nevez az orvosi szaknyelv. Ilyenkor az egész agy érintett a rendellenes működésben; az agyban lejátszódó események kihatnak az egész izomzatra, a légzésre, a szívműködésre és más életfontosságú funkciókra is. Az izmok görcse először folyamatos, ez légzészavart, a végtagok és a törzs megfeszülését hozza létre (tónusos szakasz) (ilyenkor az illető elharaphatja a nyelvét, vagy bevizelés, beszékelés is lehetséges az izomgörcs miatt), - majd a folyamatos megfeszülés helyett ismétlődő rángások jelentkeznek (klónusos szakasz). A légzés átmenetileg leáll, az arc elkékül, a szájban pangó nyál habossá válik. A nagyroham kimeríti a szervezetet; a tudat működése csak lassan, fokozatosan tér vissza, sokszor a motoros tünetek elmúltával nagy fokú zavartság, nyugtalanság jelentkezhet. Az érintett nem emlékszik rá, hogy mi történt.

  • A komplex parciális roham

Ezek a rohamok rövidek, általában fél percen belül lezajlanak; a legtöbbször a halántéklebenyből indulnak, de eredhetnek homloklebenyi epilepsziás gócból is. Felnőtt korban ez a leggyakoribb rohamfajta. Sokszor valamilyen aura vezeti fel a rohamot (pl. rossz szag, ismeretlenség érzése stb.); maga a rosszullét tudatzavarral jár, és a tudat csak lassan tisztul. Ezzel egyidejűleg automatikus izommozgások jelentkezhetnek. (csámcsogás, nyeldeklés, különböző gesztusok, automatizmusok, stb.)

Az epilepszia kezelése 

Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok igen jól elkerülhetőek a megfelelő gyógyszeres kezeléssel; súlyosabb esetben többféle gyógyszert kombinálva a rohamok megelőzhetők. Gyógyszeres terápiára nem reagáló esetekben idegsebészeti beavatkozásra lehet szükség.

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
EEG vizsgálat

EEG vizsgálat

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

Hírek

Parkinson-kór – miért érinti gyakrabban a férfiakat?

Parkinson-kór – miért érinti gyakrabban a férfiakat?

A Parkinson-kór nemi különbségeinek vizsgálatára számos tanulmány született, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb, mint a nőknél. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a nemek közti különbségekről beszélt a betegség tekintetében.

Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek. Ugyanakkor dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban fontos ismerni azokat a tüneteket, amelyekkel orvoshoz kell fordulni. 

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársak

Dr. Jakab Gábor PhD neurológus
Dr. Mező Anita neurológus
Dr. Prinz Géza neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport