Epilepszia

Epilepszia

Szerző: dr. Babai László | Módosítva: 2024.06.10 14:46

Az epilepszia (régiesen frász) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek során az idegsejtek az agykéregben, vagy annak egy részében egyszerre sülnek ki, létrehozva igen változatos tünetegyütteseket. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.

Mi az epilepszia?

Az epilepszia típusai

Az epilepszia okai

Az epilepszia diagnózisának felállítása

Az epilepszia tünetei

Az epilepszia rohamok fajtái

Az epilepszia kezelése 

Mit tegyünk, ha valaki epilepsziás rohamot kap mellettünk?

Kapcsolódó szolgáltatásaink epilepszia esetén

Mi az epilepszia?

Az epilepszia egy krónikus idegrendszeri kórkép, amely az agy átmeneti, ám ismétlődő elektromos zavarait okozza, amelyek görcsrohamok formájában jelentkeznek. Ezek a rohamok az agy idegsejtjeinek hirtelen és időszakos, túlzott elektromos aktivitásával járnak és különböző tünetekez okozhatnak.

Az epilepszia okai gyakran ismeretlenek, de lehetnek genetikai tényezők, fejsérülések, agyvérzés, agydaganatok, fertőzések vagy fejlődési rendellenességek, amik szerepet játszhatnak az epilepszia kialakulásában.

Az epilepsziás rohamok különböző formákban jelentkezhetnek. Az epileptiform rohamok lehetnek:

Az epilepszia típusai

A fő csoportosítási szempont az, hogy az agy melyik részében „fészkel” az epilepszia. Amikor ilyen gócot vagy gócokat tudunk kimutatni, akkor beszélünk „gócos” vagy „fokális” epilepsziáról. A „fokális” epilepszia okozta roham másodlagosan generalizálódhat. A „fokális” epilepsziát hívják kis rohamnak (PM), az általánosultat generalizált rohamnak (GM). Az egyes epilepsziás rohamok tünetei hasonlíthatnak egyéb neurológiai eredetű kórképekéhez: ilyenek a migrén, a narkolepszia vagy a mentális zavarok; pszichogén rosszullétek, ezektől kell elkülöníteni az epilepszia okozta tüneteket.  Amennyiben mindkét agyfélteke érintett, a görcs egyszerre indul mindkét oldalt, akkor ún. „általánosult” vagy „generalizált” epilepsziáról beszélünk.

Kapcsolódó cikkünk

Szklerózis multiplex – Applegate és Blair is ezzel küzd

Az elmúlt időszakban Christina Applegate és Selma Blair is nyilvánosságra hozta, hogy szklerózis multiplex-szel él. Milyen tünetek utalhatnak erre a betegségre? Valóban minden beteg előbb-utóbb kerekesszékre szorul? Hogyan állítható fel a diagnózis és milyen kezelési ...

Az epilepszia okai

Az epilepszia kiváltó oka lehet alkohol és gyógyszer megvonás, agyi sérülés, károsodás, térfoglaló folyamat, központi idegrendszeri gyulladás vagy fejlődési rendellenesség. Nehezebben diagnosztizálhatók az epilepszia azon formái, ahol a betegség hátterében génhibák állnak, s ezek okoznak zavarokat az idegrendszer működésében. Az epilepsziák egyes formái örökölhetők, családonként halmozódhatnak. Az epilepszia kialakulásának okai nem mindig ismertek.

Az epilepszia okai sokrétűek és gyakran összetettek. Az epilepszia kialakulásának hátterében genetikai, szerzett és idiopátiás (nem ismert) tényezők állhatnak. Az epilepszia okait részletesen bemutatva a következő kategóriákra oszthatjuk:

Genetikai okok

Az epilepszia genetikai eredetű formái azok, amelyeknél az epilepszia kialakulásában öröklött tényezők játszanak szerepet. Az epilepszia genetikai okai közé tartoznak:

  • Genetikai mutációk: Bizonyos gének mutációi közvetlenül epilepsziát okozhatnak. Például a SCN1A gén mutációja Dravet-szindrómát eredményezhet, ami egy súlyos epilepszia forma.
  • Örökletes epilepsziák: Az epilepszia előfordulhat családi halmozódásként, ami arra utal, hogy bizonyos genetikai tényezők növelhetik az epilepszia kockázatát.

Szerzett okok

Az epilepszia szerzett okai olyan tényezők, amelyek az élet során bekövetkezett események vagy állapotok következtében alakulnak ki. Az epilepszia szerzett okai közé tartoznak:

  • Fejsérülések: Súlyos fejsérülések, például agyrázkódás vagy koponyasérülés után kialakulhat poszttraumás epilepszia.
  • Agyi fertőzések: Az agyat érintő fertőzések, mint például meningitis vagy encephalitis, epilepsziához vezethetnek.
  • Agyvérzés: Az agyban bekövetkező vérzés vagy stroke epilepsziás rohamokat okozhat.
  • Agytumorok: Az agyban növekvő tumorok gyakran okoznak epilepsziás rohamokat.
  • Születési sérülések: Az agyban kialakuló oxigénhiány vagy egyéb születési komplikációk is epilepsziát eredményezhetnek.
  • Degeneratív betegségek: Olyan neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-kór, növelhetik az epilepszia kialakulásának kockázatát.

Idiopátiás okok

Az idiopátiás epilepszia olyan esetekre utal, ahol az epilepszia okai nem egyértelműek vagy ismeretlenek. Az epilepszia ezen formája esetében nincs nyilvánvaló szerkezeti vagy metabolikus elváltozás az agyban, amely az epilepsziás rohamokat magyarázná. Az idiopátiás epilepszia gyakran genetikai hajlam következménye, de specifikus genetikai okokat nem mindig lehet azonosítani.

Egyéb tényezők

Az epilepszia kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszhatnak. Az epilepszia ezen egyéb okai közé tartoznak:

  • Metabolikus zavarok: Bizonyos anyagcsere-rendellenességek, mint például a hypoglycemia vagy a hyperglycemia, epilepsziás rohamokat válthatnak ki.
  • Alkohol- és drogmegvonás: Az alkohol- vagy drogmegvonás epilepsziás rohamokat okozhat, különösen azoknál, akik hosszan tartó függőségben szenvedtek.
  • Toxikus anyagok: Mérgező anyagoknak való kitettség, mint például az ólom vagy a szén-monoxid, epilepsziát válthat ki.

Az epilepszia okainak pontos meghatározása gyakran kihívást jelent, de a megfelelő diagnózis kulcsfontosságú az epilepszia hatékony kezeléséhez. Az epilepszia kezelésében alkalmazott terápiák és gyógyszerek célja a rohamok megelőzése és az életminőség javítása, függetlenül az epilepszia kiváltó okaitól.

Az epilepszia diagnózisának felállítása

A kórelőzmény ismerete, a fizikális vizsgálat, képalkotó vizsgálatok, az esetleg fennálló egyébEpilepszia - Neurológiai Központ idegrendszeri működési zavarok felderítése (testi, szellemi működések részletes vizsgálata, EEG ill. az ún. funkcionális képalkotó eljárások) mind szükségesek lehetnek az epilepszia pontos diagnózisának felállításához. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének, és a roham alatt készített EEG vizsgálatnak.

Az epilepszia tünetei

A tünetek mindig annak függvényben jelentkeznek, hogy milyen típusú az epilepszia, és az agy mely területét érinti a rendellenes szinkron ingerület képződési zavar. A leggyakoribb roham forma egy gócból induló, másodlagosan általánosuló, úgy nevezett nagy roham, amely bármilyen körülírt idegrendszeri működési zavarral indulhat, például kezek, kézujjak rángatózása, szemek egy helyre fixáltan tekintése, arc elferdülése, beszéd elakadása. Ezt követi az eszméletvesztés, négy végtag tónusos-clonusos rángatózása, nyelvharapás, nyálfolyás, légzési zavar. A nagy roham többnyire 1-2 perc alatt magától oldódni szokott.

Epilepszia állhat az alábbi tünetek mögött:

  • átmeneti zavartság
  • lassult beszéd
  • karok-lábak irányíthatatlan rángatózó mozgása
  • tudatvesztés
  • pszichés tünetek: félelem, szorongás vagy "deja vu" érzés

Az epilepszia rohamok fajtái

Az epilepszia rohamfajtáinak meghatározásában a roham lefolyása, a klinikai tünetek, azok sorrendje, és az EEG-ben észlelt jellegzetességek jelentik a legfontosabb támpontot, ezért nagyon fontos, hogy az orvoshoz olyan személy kísérje el a beteget, aki látta a beteg rohamát.

  • Az absence roham - régebben a „petit mal”

Ez a rövid, pár másodperces roham csak elrévedésből, „bambulásból”, a végzett mozgás megrekedéséből és pillanatnyi távollétből, a környezettel való kapcsolat pillanatnyi megszakadásából áll. Ilyenkor sokszor csak beszűkül a kapcsolat a környezettel, nem is szakad meg teljesen a kapcsolat a külvilággal; ez leginkább pár másodperces kihagyás. Erre az időszakra utólag a tudatvesztés arányában nincs teljes visszaemlékezés. Az absence roham során jelentkezhetnek ritmusos rángások (szemhéjakban, a vállban vagy ritkábban a végtagokban, egy másodperc alatt három). 

  • Az epilepsziás nagyroham – „grand mal”

Ez a legismertebb formája az epilepszia kiváltotta rohamoknak, az un. grand mal = nagy roham, amit generalizált tónusos-klónusos rohamnak nevez az orvosi szaknyelv. Ilyenkor az egész agy érintett a rendellenes működésben; az agyban lejátszódó események kihatnak az egész izomzatra, a légzésre, a szívműködésre és más életfontosságú funkciókra is. Az izmok görcse először folyamatos, ez légzészavart, a végtagok és a törzs megfeszülését hozza létre (tónusos szakasz) (ilyenkor az illető elharaphatja a nyelvét, vagy bevizelés, beszékelés is lehetséges az izomgörcs miatt), - majd a folyamatos megfeszülés helyett ismétlődő rángások jelentkeznek (klónusos szakasz). A légzés átmenetileg leáll, az arc elkékül, a szájban pangó nyál habossá válik. A nagyroham kimeríti a szervezetet; a tudat működése csak lassan, fokozatosan tér vissza, sokszor a motoros tünetek elmúltával nagy fokú zavartság, nyugtalanság jelentkezhet. Az érintett nem emlékszik rá, hogy mi történt.

  • A komplex parciális roham

Ezek a rohamok rövidek, általában fél percen belül lezajlanak; a legtöbbször a halántéklebenyből indulnak, de eredhetnek homloklebenyi epilepsziás gócból is. Felnőtt korban ez a leggyakoribb rohamfajta. Sokszor valamilyen aura vezeti fel a rohamot (pl. rossz szag, ismeretlenség érzése stb.); maga a rosszullét tudatzavarral jár, és a tudat csak lassan tisztul. Ezzel egyidejűleg automatikus izommozgások jelentkezhetnek. (csámcsogás, nyeldeklés, különböző gesztusok, automatizmusok, stb.)

Az epilepszia kezelése 

Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok igen jól elkerülhetőek a megfelelő gyógyszeres kezeléssel; súlyosabb esetben többféle gyógyszert kombinálva a rohamok megelőzhetők. Gyógyszeres terápiára nem reagáló esetekben idegsebészeti beavatkozásra lehet szükség.

A gyógyszeres kezelés alapja az antiepileptikus gyógyszerek adása. Ezek a gyógyszerek segítenek csökkenteni a görcsrohamok gyakoriságát, illetve mérséklik a súlyosságát. A szakorvos minden esetben az epilepszia súlyosságának és az egyén tüneteinek, és azok típusának megfelelően határozza meg a kezelési tervet, és a megfelelő gyógyszert.

Amennyiben sebészi eljárásra van szükség, úgy abban az esetben, az agyban található epilepsziás fókuszt eltávolítják.

Fontos, hogy az epilepszia kezelési módjának kiválasztása minden esetben gondos szakorvosi feladat. 

Mit tegyünk, ha valaki epilepsziás rohamot kap mellettünk?

Ha valaki epilepsziás rohamot kap mellettünk, fontos, hogy tudjuk, hogyan kell megfelelően cselekedni. Az epilepsziás roham kezelése és a beteg védelme elsődleges fontosságú. Íme néhány lépés, amelyet követni kell, ha valaki epilepsziás rohamot kap:

  • Nyugalom: Az epilepszia során aroham látványa ijesztő lehet, de a legfontosabb, hogy megőrizzük a nyugalmunkat. Az epilepszia során jelentkező roham alatt a betegnek szüksége van a körülötte lévő emberek nyugalmára.
  • Biztosítsuk a biztonságos környezetet: Távolítsunk el minden veszélyes tárgyat a beteg környezetéből, ami sérülést okozhat. Az epilepsziás roham során a beteg rángatózhat, és megütheti magát.
  • Tartsuk távol az embereket: Kérjük meg a körülöttünk lévő embereket, hogy adjanak teret a betegnek. Az epilepsziás roham alatt a túl sok ember jelenléte zavaró lehet.
  • Helyezzük a beteget biztonságos pozícióba: Ha lehetséges, helyezzük a beteget az oldalára. Ez segít megelőzni a fulladást, ha az epilepszia alatt hányás következne be. Az oldalra fordítás segíti a légzést és csökkenti a garat elzáródásának kockázatát.
  • Ne próbáljuk meg megállítani a rohamot: Az epilepszia esetén jelentkező rohamot nem tudjuk megállítani, és nem szabad megpróbálni lefogni a beteget. Hagyjuk, hogy az epilepsziás roham természetes lefolyása megtörténjen.
  • Ne tegyünk semmit a beteg szájába: Az a tévhit, hogy a beteg lenyelheti a nyelvét az epilepsziás roham alatt, téves. Ne tegyünk semmit a beteg szájába, mert ez sérülést okozhat.
  • Időzítsük a rohamot: Figyeljük meg és jegyezzük fel az epilepsziás roham időtartamát. Ha az epilepsziás roham több mint 5 percig tart, vagy egy roham követi a másikat szünet nélkül, hívjunk azonnal mentőt.
  • Maradjunk a beteg mellett: Az epilepsziás roham után a beteg gyakran zavart és fáradt. Maradjunk mellette, amíg teljesen magához nem tér, és biztosítsuk, hogy biztonságban legyen.
  • Biztosítsunk kényelmet: Az epilepsziás roham után a betegnek pihenésre van szüksége. Segítsük őt kényelmes helyzetbe, és biztosítsuk, hogy pihenni tudjon.
  • Hívjunk mentőt, ha szükséges: Ha ez az első epilepsziás roham, ha a rohamok sorozatban követik egymást, vagy ha a beteg sérülést szenvedett, azonnal hívjunk mentőt.

Az epilepszia során jelentkező rohamok kezelése során az elsődleges cél a beteg biztonságának biztosítása és a roham természetes lefolyásának engedése. Az epilepsziás roham után mindig tájékoztassuk a beteget arról, mi történt, és szükség esetén ajánljuk fel, hogy hívjuk az orvosát vagy a családtagjait.

Téma szakértője

  • Dr. Prinz Géza

  • Szakterületek:
    • neurológus, pszichiáter, infektológus
  • Specialitások:

     

    • epilepszia
    • demencia, Alzheimer kór
    • idegzsába (neuralgia)
    • gerincből kiinduló fájdalmak
    • agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    *A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez!

     

    Rendelés típusa: 

    • Személyes, rendelői vizit

     

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK