Depresszió és az agyi folyamatok

Depresszió és az agyi folyamatok

Létrehozva: 2023.07.11 10:54 | Módosítva: 2024.02.06 11:55

Napjainkban a depresszió még mindig tabunak minősül, ám szerencsére, a tüneteket tapasztalók egyre nagyobb aránya mer segítséget kérni. A tudomány fejlődésének köszönhetően egyre több tudható a depresszióról, így például az is, hogy képes fizikai változásokat okozni az agy szerkezetében is.

Tartalom

Az idegrendszer működése

Mi az a depresszió?

A depresszió tünetei

A depresszió okai

Így hat a depresszió az agyra

Így hat a depresszió az agyra – hippokampusz

Így hat a depresszió az agyra – amigdala

Így hat a depresszió az agyra – a szürke-, és fehérállomány

A depresszió kezelése

Kilátások depresszióval 

 

Az idegrendszer működése

Az idegrendszer nem más, mint egy olyan szervrendszer, ami gondoskodik a szervezet minden részének koordinálásáról, irányításáról. Az központi idegrendszer szerves részét képezi maga az agyvelő, amin belül elkülöníthető és megkülönböztethető egymástól a nagyagy, kisagy, köztiagy, illetve az agytörzs. A továbbá ide tartozik még a gerincvelő is. Tehát az agyat és a gerincvelőt nevezik együttesen, összefoglaló néven. Az úgynevezett fehérállománynak ingerület átvívő szerepe van, tehát az idegsejtek között történő kommunikáció itt jön létre. Ezzel szemben, azok a sejtek, melyekből a szürkeállomány épül fel, ingerület felvevő szerepet töltenek be. A szürkeállomány a fehérállományon belül található, utóbbi teszi ki magának az agynak a legnagyobb részét.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mi az a depresszió?

A depresszió, vagy hivatalos nevén súlyos depressziós zavar, egy BNO kóddal ellátott hangulatzavar, más néven affektív zavar. Egy olyan betegségről, állapotról van szó, melyet gyakran összekevernek a szomorúsággal, rossz kedvvel, pedig ennél jóval többről van szó. Bármikor előfordulhat, hogy az ember rossz kedvű, ám ez nem jelenti azt, hogy a rossz hangulatban lévő ember depressziós lenne. Ahogyan a depressziós személyre sem lehet rámondani, hogy csak rossz a kedve. Míg a szomorúság jellemzően magától elmúlik, jó esetben néhány óra vagy nap alatt, addig a depresszióról ez nem mondható el. Tehát a depresszió egy olyan mentális állapot, amely hatással van a mindennapokra, illetve az érzelemvilágra, gondolkodásmódra, befolyásolja a gondolatokat. Ahhoz, hogy a depresszió javuljon, általában szakember segítsége szükséges, ehhez azonban az első lépés az, hogy az egyén felismerje, hogy szüksége van pszichiáterre.

A depresszió tünetei

A depresszió rendelkezik sajátos,  jellemző tünetekkel, melyek alapján a pszichiáter szakorvos felállíthatja a diagnózist és megkezdheti a kezelést. Sok esetben az egyén, illetve a hozzátartozók is felismerhetnek olyan viselkedési formákat, amikből depresszió  gyanúja merül föl, azonban előfordulhat, hogy a depressziós személy környezete semmi kirívót nem vesz észre a hozzátartozóján. Ennek oka nem a figyelmetlenségből, hanem a depresszió természetéből fakad. Depresszió esetében a tünetek megjelenhetnek az érzelmeket, viselkedést, motivációt érintve, de lehetnek fizikai formában megjelenő, illetve kognitív tünetei is.

Érzelmeket érintő tünetek

  • szomorúság
  • örömre való képtelenség
  • érzelmi sivárság
  • az önszeretet hiánya

Viselkedést érintő tünetek

  • energiahiány
  • cselekvésre való képtelenség
  • csökkent/csökkenő aktivitás

Motivációt érintő tünetek

  • motiváció csökkenése és annak hiánya
  • kedvtelenség, a depressziós személynek nincs kedve semmit se csinálni

Fizikai formában megjelenő tünetek

Kognitív formában megjelenő tünetek

  • reményvesztettség
  • negatív világnézet
  • negatív önértékelés
  • reménytelenség a jövőt illetően

Fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy depresszióról lehessen beszélni, a tünetek tartós, több hetes fennállása szükséges.

A depresszió okai

A depresszió pontos okai a mai napig tisztázatlanok. A legelfogadottabb nézett szerint több külső és belső tényező, illetve folyamat szükséges ahhoz, hogy valakinél kialakuljon. Annyi bizonyos, hogy egyfajta genetikai hajlam is jelen van az esetek egy részében. Tehát, ha a családban – különösen egyenesági rokonnál – diagnosztizáltak depressziót, úgy a következő generációknál is nő a kialakulásának az esélye. Továbbá azoknál a személyeknél is gyakrabban jelentkezik, akik gyermekkorukban gyakran találkoztak negatív vagy elutasító viselkedéssel a környezetükben, de a megfelelő érzelmi biztonság hiánya is okként szerepelhet. Szintén gyakori, hogy traumák következtében tapasztalja valaki a depressziót és annak tüneteit. Ez nem csak gyermekkorban fordulhat elő, illetve ebből adódik, hogy a depressziónak nem minden esetben előfeltétele egy nehezebb gyerekkor. Bizonyos kémiai folyamatok lejátszódása sem zárható ki depresszió esetén.

Így hat a depresszió az agyra

A depresszió, természetéből adódóan az agy több részére is hatással van. A modern képalkotó eljárásoknak és eszközöknek köszönhetően magának az agynak a működéséről, így pedig lehetőség nyílik az agyban lezajló folyamatok alaposabb megismerésére is. Különösen nagy jelentőséggel bír ez a depresszió, illetve a hasonló betegségek esetében, hiszen, így talán sikerül közelebb kerülni a pontos okokhoz. A különféle CT és MRI vizsgálatoknak hála napjainkban már jóval több ismerettel rendelkezik az orvostudomány, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Így hat a depresszió az agyra – hippokampusz

A hippokampusz az agy halántéklebenyében található része, amely a hosszú távú memória feldolgozásában és eltárolásában játszik meghatározó szerepet, ebből kifolyólag a tanulásban, pontosabban a tapasztalati tanulásban jelentős. Például, ha az egyént gyerekkorában egy rossz élmény éri, akkor arra felnőtt korában is emlékezni fog, és igyekszik elkerülni az ahhoz hasonló helyzeteket, körülményeket. Ez pedig a hippokampusznak köszönhető. A depresszió dianózisával élő személyeknél előfordul, hogy a hippokampusz mérete kisebb, mint normál esetben, ami részben a depresszió által okozott, fokozott stresszhormon termeléssel hozható összefüggésbe. Ezen felül, a hippokampusz az agy azon részeivel is kapcsolódik, melyek az érzelmekért felelősek.

Így hat a depresszió az agyra – amigdala

Az amigdala az agy azon része, mely a temporális lebenyben található. Működése bizonyítottan az érzelmi reakciókkal van összefüggésben; elsősorban az olyan érzelmek feldolgozásáért felel, mint például a bánat, a harag vagy az öröm. A túlzottan erős érzelmi reakciókat kiváltó emlékek és gondolatok aktiválják az amigdalát, ezért fordulhat elő az, hogy a depresszió során a működése sokkal aktívabb és intenzívebb, mint átlagosan.

Így hat a depresszió az agyra – a szürke-, és fehérállomány

A fejlett technológiának köszönhetően egyre több ismeret áll rendelkezésre a depresszió által kiváltott, agyban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. Így egyes vizsgálatok szerint kimutathatóvá vált, hogy súlyos depresszió esetén változás áll be mind a szürkeállományban, mind pedig a fehérállományban. Ennek oka, az amigdala aktivitásából fakadó növekedés, illetve a hippokampusz méretének csökkenése. A fizikailag is létrejövő változások csak azt mutatják, hogy a depresszió valóban egy olyan betegség, amit komolyan kell venni, és kezelni kell a megfelelő módon.

A depresszió kezelése

A depresszió kezelése egy sokáig tartó és komplex folyamat. Pszichiáter segítsége szükséges, különösen súlyosabb depresszió esetében. A pszichiáter olyan orvos, aki széles tudással rendelkezik mind pszichológiai, mind neurológiai területeken. Olyan ismeretekkel rendelkezik, melyek szükségesek a különféle állapotjavító gyógyszerek felírásához.

A megfelelő képzettséggel rendelkező pszichiáter a gyógyszerek felírása mellett, pszichoterápiát is tart a páciensnek. Jellemzően az állapotfelmérés egy interjút jelöl, amikor a pszichiáter és a páciens átbeszélik a panaszokat és a problémákat, majd az orvos meghatározza, hogy milyen jellegű terápiára lehet szükség. Fontos tudni, hogy gyógyszeres kezelés nem minden depressziós beteg esetében szükséges, és a depresszió diagnózisa nem jár automatikus gyógyszer felírással. Súlyos depresszió esetén viszont a különféle gyógyszerek alkalmazása pozitívan hat a mentális állapotra, illetve a konzultációkat is segítheti. A gyógyszerek alkalmazása terápiás célzattal történik, tehát amennyiben a pszichiáter úgy ítéli meg elhagyható. Orvosi felügyelet és rendszeres konzultációk mellett alkalmazandó, hiszen az agyi folyamatokra hatással vannak ezek a szerek, így ellensúlyozva a depresszióval összefüggésbe hozható agyi változásokat.

Az, hogy a depresszió kezelése mennyi ideig tart, nehéz előre megjósolni. Ez minden esetben a páciens állapotától, együttműködésétől, továbbá a konzultációk gyakoriságától is függ. A javulás és a későbbi gyógyulás érdekében a terápiának rendszeresnek kell lennie; hogy milyen időközönként lehet szükséges, arra szintén a pszichiáter tesz javaslatot.

Kilátások depresszióval

Fontos kiemelni, hogy bár a depresszió egy rendkívül súlyos állapot, a gyógyulás lehetséges. Ehhez elsősorban a probléma felismerése, illetve kooperáció szükséges. Sajnos hallani olyan esetekről, amikor a depressziós személy nem kért, vagy esetleg nem kapta meg a megfelelő segítséget és tragédiába torkollott az eset. Ebből is látszik tehát, hogy nem szabad félvállról venni; az esetleges tragédia megelőzhető a megfelelő segítséggel.

Téma szakértője

  • Dr. Veres Andrea

  • Szakterületek:
    • pszichiáter, főorvos
  • Specialitások:
    • depresszió (menopauza következtében kialakult depresszió is)
    • onkológiai betegek mentális segítése
    • szorongásos betegségek, pánikbetegség
    • bipoláris megbetegedések
    • pszichózis

    Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

 

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a növekvő légúti megbetegedések száma miatt rendelőinkben újra kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!