Kézzsibbadás

Kézzsibbadás - Tartalom

A kéz beidegzésének rövid áttekintése

Mit is jelent a kézzsibbadás?

Kézzsibbadás fajtái

A kézzsibbadás hátterében álló okok

A kézzsibbadás hátterében álló kórképek

Kézzsibbadás kivizsgálása

Kézzsibbadás kezelése

Kézzsibbadás lehetséges szövődményei

Kézzsibbadással kapcsolatos szolgáltatásaink

• Gyorsdiagnosztika
• Neuropszichológia
• Gyógytorna
• Fizioterápia
• ENG/EMG vizsgálat

A kéz beidegzésének rövid áttekintése

A kéz beidegzése egy rendkívül összetett és jól szervezett rendszer, amely lehetővé teszi a különböző mozgások végrehajtását és az érzékelést. Az idegek felelősek az információk továbbításáért az agy és a kéz között, ami biztosítja a mozgást és az érzékelést.

• Brachialis plexus: Ez egy hálózatos struktúra, amelyet a nyaki és háti gerincvelői idegek alkotnak. A brachialis plexus ágai irányítják a váll, a kar és a kéz izmainak mozgását, valamint érzékelik a különböző ingereket.
• Ulnaris ideg: Ez az ideg a brachialis plexusból ered, és az alkar és a tenyér egy részét beidegzi. A kéz kisujjának és a gyűrűsujj külső részének érzékeléséért felelős.
• Medianus ideg: Ez az ideg szintén a brachialis plexusból ered, és az alkar és a tenyér egy részét idegzi be. Emellett a kéz hüvelykujjának, mutatóujjának, középső ujjának és a gyűrűsujj belső részének érzékeléséért és az apró kézizmok mozgásának egy részéért felelős.
• Radialis ideg: Egy másik ág a brachialis plexusból, ami a felkar, alkar és a kézfej részét beidegzi. Felelős a kéz és az ujjak hátsó részének érzékeléséért és a kéz hátsó izmainak mozgásáért.

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet
  • Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma
  • Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása
  • Fáj a karja, zsibbad az ujja? Neurológus segíthet az alagút szindrómán
  • Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Mit is jelent a kézzsibbadás?

A kézzsibbadás az idegekben vagy az idegrendszerben bekövetkező zavarok miatt jelentkezik. Az idegek olyan impulzusokat küldenek az agyba, amelyek érzékelik a tapintást, a hőt, a hideget, a fájdalmat stb. Amikor valamilyen az ideg a lefutása során valahol megsérül vagy kompresszió alá kerül, az információ átvitele zavart szenved, és ezáltal a kéz bizonyos részei zsibbadnak vagy érzéketlenné válnak.

A kézzsibbadása legtöbb esetben átmeneti jelenség, és a tünetek maguktól megszűnnek. Azonban ha a kézzsibbadás gyakran előfordul, vagy hosszú ideig tart, érdemes orvoshoz fordulni, hogy kiderítsék az okát, és szükség esetén kezelést kapjanak.

Kapcsolódó cikkünk

Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - mi lehet az oka?

Sokan megijednek a bal karban érzett fájdalomtól, mert szívinfarktusra, esetleg stroke-ra asszociálnak. Holott ennek a tünetnek számos más oka lehet, amelyekről dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa beszélt. 

Kézzsibbadás fajtái

A kézzsibbadás többféle típusa ismert, a kiváltó ok, a zsibbadás időtartama és lokációja szerint is lehet osztályozni. A kézzsibbadás ideje szerint az alábbi fő típusúak a gyakori kézzsibbadások.

• Időszakos kézzsibbadás: Ez a leggyakoribb típusú kézzsibbadás, amely általában rövid időre fordul elő, és általában az idegek vagy az erek átmeneti kompressziójával van összefüggésben. Ez lehet például a hosszabb ideig tartó ülés helytelen testtartással vagy a sok billentyűzetmunka miatt.
• Krónikus kézzsibbadás: Ez a fajta kézzsibbadás hosszabb időn keresztül fennáll, és általában az idegrendszeri vagy az érrendszeri problémák miatt jelentkezik. Az ilyen típusú kézzsibbadás gyakran fájdalommal és bizsergéssel is társul.
• Éjjelil kézzsibbadás: Előfordulhat az is, hogy a kézzsibbadás csak éjszaka jelentkezik. A leggyakoribb oka az alvási pozíció, amely nyomást gyakorol az idegekre, de okozhatja akár pajzsmirigy betegség is.

Az, hogy mikor és milyen típusú kézzsibbadás tapasztalható, segíthet a probléma azonosításában és a megfelelő kezelés kialakításában. A kézzsibbadás, akár kiterjedhet az egész karra is, ezzel tovább kellemetlenítve a hétköznapokat. Ha a kézzsibbadás sokáig fennáll vagy hátráltatja a mindennapi életében, fontos mihamarabb orvoshoz fordulni, hogy kiderítsék a pontos okát és megfelelő terápiát állítsanak össze.

A kézzsibbadás hátterében álló okok

A kézzsibbadás hátterében számos ok állhat. Amit fontos kihangsúlyozni, hogy a zsibbadás maga nem egy betegség, hanem egy tünet, ami más betegségek jelzője lehet. Ezért is nagyon fontos tisztázni azokat az okokat, amelyek a kézzsibbadás kialakulásához vezethetnek. A kézzsibbadás hátterében álló okok megegyeznek a karzsibbadás hátterében álló okokkal, ezekről részletesen ide kattintva olvashat.

Röviden, kézzsibbadás kialakulását okozhatja:

• Kompresszió: Az idegek összenyomásából, komressziójából adódóan érzészavar, kézzsibbadás is kialakulhat.
• Rossz testtartás okozta kézzsibbadás: Hosszabb ideig tartó egy helyben ülés vagy állás, különösen akkor, ha nem megfelelő testtartással végezzük, összenyomhatja az idegeket, amelyek a karunkon futnak, és ezzel kézzsibbadást okozhat. Ugyanígy, az ismétlődő mozdulatok vagy a túlzott használat is kiválthatja a kézzsibbadás érzését, például több órás, monoton számítógépes munka.
• Idegkárosodás miatti kézzsibbadás: Ha az idegek sérülnek, akkor a kéz zsibbadása is előfordulhat. Az idegkárosodás lehet az alkarban, a csuklóban, vagy akár a nyakban vagy a vállban is. 
• Neurológiai és ortopédiai kórképek okozta kézzsibbadás: A carpal tunnel szindróma akkor fordul elő, amikor a csuklóban található ideg (a medianus ideg) nyomás alá kerül vagy akár szinte teljesen össze is nyomódik, ami kézzsibbadást, bizsergést és fájdalmat okozhat a páciens kezében és ujjaiban. Ezenkívül a nyaki gerincproblémák, például a nyakcsigolya-sérv vagy a nyaki csigolyák elmozdulása nyomást gyakorolhatnak az idegekre, ami szintén kiváthatja a kézzsibbadás érzését. 
• Vitaminhiány miatt fellépő kézzsibbadás: Az idegek egészségének megőrzésében legfontosabb vitaminok a B-vitaminok. A B1, B6 és B12. Ezek elégtelen szintja neurológiai tüneteket okozhat, többek között kézzsibbadás kialakulásával is járhat.
• Szív- és érrendszeri problémák okozta kézzsibbadás: Bizonyos szív- és érrendszeri megbetegedések okozhatnak kézzsibbadást, például az érelmeszesedés vagy a perifériás artériás betegség . Az érelmeszesedés során a vérerekben lévő plakkok a falukba épülnek, ami csökkenti az átjárhatóságukat és nehezíti a véráramlást a test különböző részein, beleértve a kezeket és az ujjakat is. Ez a korlátozott véráramlás okozhat kézzsibbadást, fájdalmat és hideg érzést.
  A perifériás artériás betegség a végtagokban lévő erek megbetegedését jelenti. A kifejezést főként az alsó végtagok érszűkületi megbetegedésére használják, lévén ezeknél a leggyakoribb. Az erek szűkülete legtöbbször érelmeszesedés miatt alakul ki, de okozhatja más betegség is. Ez lehet például gyulladásos folyamat vagy olyan autoimmun betegség, ami szintén az erek gyulladásával jár. A perifériás artériás betegség egyik tünete lehet a kézzsibbadás érzése is.
• Fertőzéssel kapcsolatos kézzsibbadás: Bizonyos fertőző betegségek akár kézzsibbadás tünetét is kiválthatják, ugyanis ilyenkor károsodhatnak az idegek. Kézzsibbadás válthatnak ki az idegek mentén jelentkező vírusos folyamatok, például az övsömör vagy a herpes simplex vírus.

A kézzsibbadás hátterében álló kórképek

A kézzsibbadás sok különböző kórkép vagy betegség következménye lehet. 

• Karpális alagút szindróma: Ez a gyakori állapot akkor fordul elő, amikor a kéztőalagútban található medianus ideg a környező szövetek által összenyomás alá kerül. Ez a szindróma gyakran kézzsibbadással, bizsergéssel vagy fájdalommal jár, különösen éjszaka vagy bizonyos tevékenységek végzésekor.
• Cervicalis gerincszakasz problémái: A nyaki gerincszakasz problémái, például porckorongsérv vagy csigolyák elmozdulása, idegi nyomást okozhatnak, ami kézzsibbadást okozhat.
• Diabetes mellitus (cukorbetegség): A diabetes mellitus neuropátiahoz vezethet, ami az idegek károsodását jelenti. Ennek eredményeként a cukorbetegek gyakran tapasztalhatnak kézzsibbadást vagy érzéketlenséget a kezükben.
• Reumatoid artritisz: Ez az autoimmun betegség gyulladást okozhat a kéz- és csuklóízületekben, ami idegi nyomást vagy károsodást okozhat, így kézzsibbadáshoz vezethet.
• Túlterheléses szindrómák: Bizonyos tevékenységek vagy foglalkozások (például számítógépen dolgozás vagy hasonló ismétlődő mozdulatok végzése) eredményeként a kéz és a csukló izmai és idegei túlzott terhelést kapnak, ami kézzsibbadást okozhat.
• Sclerosis multiplex: Ez egy autoimmun betegség, amely a központi idegrendszer károsodását okozza. Ez a károsodás idegi tüneteket, például kézzsibbadást vagy gyengeséget okozhat.
• Raynaud-szindróma: Ez az állapot a kéz és az ujjak vérkeringésének zavarát okozza hideg vagy stresszes helyzetekben. Ez a keringési probléma néha kézzsibbadást is okozhat.

Kézzsibbadás kivizsgálása

A kézzsibbadás kivizsgálása általában először egy fizikális vizsgálattal kezdődik, amely magában foglalja az érintett testrész megvizsgálását, az érzékelés ellenőrzését és az izom erejét.

A kézzsibadás okának felderítésében sokat segíthetnek egyes képalkotó vizsgálatok, például röntgenfelvétel, MRI vagy CT vizsgálat, amely pontosabb képet nyújt az idegek, csontok állapotáról.

Vérvizsgálatok is fontosak lehetnek a kézzsibbadás kivizsgálásában, például a gyulladásos markerek mérése miatt.

Elektromiográfia (EMG) és idegvezetési vizsgálat méri az idegimpulzusok sebességét és az izomreakciókat. Ez segít az orvosnak meghatározni, hogy az idegek és az izmok megfelelően működnek-e. Emellett az ENG vizsgálat -mely a perifériás idegek állapotát vizsgálja- is fontos szereppel bír a kézzsibbadás kivizsgálásában.

Ha szív- és érrendszeri problémákat gyanítanak a kézzsibbadás hátterében, echokardiográfiát végezhetnek, amely a szív ultrahangos vizsgálata.

Kézzsibbadás kezelése

A kézzsibbadás kezelése attól függ, hogy mi okozza a tünetet. Ha az ok valamilyen idegrendszeri vagy neurológiai betegség, például keztőalagút-szindróma, sclerosis multiplex vagy perifériás neuropátia, akkor a kezelési terv az alapbetegség terápiájára irányul.

Kézzsibbadás lehetséges szövődményei

A kézzsibbadás általában egy átmeneti állapot, és nem jár súlyos szövődményekkel. Azonban, ha a kézzsibbadás gyakori vagy hosszabb időn keresztül fennáll, esetleg más tünetekkel társul, akkor számos szövődmény kialakulhat.

• Gyengeség és mozgáskorlátozottság: Ha a kézzsibbadás hosszabb ideig tart, a karizmok gyengülhetnek és mozgáskorlátozottság alakulhat ki.
• Neurológiai problémák: A kézzsibbadás okozója lehet egy neurológiai betegség, mint például az ideggyulladás, az agyvérzés vagy az agydaganat. Ha a kézzsibbadást ezek a betegségek okozzák, azok súlyosabb szövődményekhez vezethetnek.
• Ischaemia: Ha a kézzsibbadás a vérkeringés hiánya miatt alakul ki, akkor a szövetek ischaemiát szenvednek, ami súlyos szövődményekhez vezethet, mint például szövetelhalás.
• Infekció: Ha a kézzsibbadást okozó körülmények fertőzéses eredetűek, akkor az infekció  továbbterjedhet a test más részeire is.
• Stressz és szorongás: A kézzsibbadás és más neurológiai tüneteket, szorongást és stresszt is okozhatnak, ami további egészségügyi problémák kialakulását eredményezheti.

  Téma szakértői

  

  Dr. Prinz Géza

  neurológus, pszichiáter, infektológus

  

  Dr. Vida Zsuzsanna

  neurológus, alvásszakértő

  

  Dr. Jakab Gábor PhD

  neurológus