Kézzsibbadás - Tartalom

Kézzsibbadás fajtái

Mi okozhatja a kézzsibbadás érzését?

Rossz testtartás okozta kézzsibbadás

Túlzott nyomás vagy súly miatti kézzsibbadás

Idegkárosodás miatti idegzsibbadás

Neurológiai és ortopédiai kórképek okozta kézzsibbadás

Vitaminhiány miatt fellépő kézzsibbadás

Fertőzéssel kapcsolatos kézzsibbadás

Alkohol okozta kézzsibbadás

Kézzsibbadás kivizsgálása

Kézzsibbadás kezelése

Kézzsibbadás lehetséges szövődményei

Kézzsibbadással kapcsolatos szolgáltatásaink

• Gyorsdiagnosztika
• Neuropszichológia
• Gyógytorna
• Fizioterápia
• ENG/EMG vizsgálat

Kézzsibbadás fajtái

A kézzsibbadásnak többféle típusa van, a kiváltó ok, a zsibbadás időtartama és lokációja szerint is lehet osztályozni. A kézzsibbadás ideje szerint az alábbi fő típusúak a gyakori kézzsibbadások.

• Időszakos kézzsibbadás: Ez a leggyakoribb típusú kézzsibbadás, amely általában rövid időre fordul elő, és általában az idegek vagy az erek átmeneti összenyomódásával van összefüggésben. Ez lehet például a hosszabb ideig tartó ülés vagy a billentyűzettel való hosszú ideig tartó munka következménye.
• Krónikus kézzsibbadás: Ez a fajta kézzsibbadás hosszabb időn keresztül fennáll, és általában az idegrendszeri vagy az érrendszeri problémák miatt jelentkezik. Az ilyen típusú kézzsibbadás gyakran fájdalommal és bizsergéssel is társul.
• Nocturnal kézzsibbadás: Ez a fajta kézzsibbadás általában éjszaka jelentkezik, amikor az ember alszik. A leggyakoribb oka az alvási pozíció, amely nyomást gyakorol az idegekre, de okozhatja pajzsmirigy betegség is.
• Kézzsibbadás stressz hatására: Stressz vagy szorongás okozhatja a kézzsibbadást, amely a test hormonális válaszának következménye lehet. Ez is általában időszakosan áll fenn,

Az, hogy mikor és milyen típusú kézzsibbadást tapasztalunk, segíthet a probléma azonosításában és a megfelelő kezelés kialakításában. A kézzsibbadás, akár kiterjedhet az egész karra is, ezzel tovább kellemetlenítve a hétköznapokat. Ha a kézzsibbadás sokáig fennáll vagy hátráltatja a mindennapi életében, fontos mihamarabb orvoshoz fordulni, hogy kiderítsék a pontos okát és megfelelő terápiát állítsanak össze.

Mi okozhatja a kézzsibadás érzését?

Rossz testtartás okozta kézzsibbadás

Hosszabb ideig tartó egy helyben ülés vagy állás, különösen akkor, ha nem megfelelő testtartással végezzük, összenyomhatja az idegeket, amelyek a karunkon futnak, és ezzel kézzsibbadást okozhat. Ugyanígy, az ismétlődő mozdulatok vagy a túlzott használat is kiválthatja a kézzsibbadás érzését, például több órás, monoton számítógépes munka.

Túlzott nyomás vagy súly miatti a kézzsibbadás

Ha hosszabb ideig ül a karjára vagy a tenyerére, akkor az idegek összenyomódhatnak, és kézzsibbadás érzését okozhatják.

Idegkárosodás miatti idegzsibbadás

Ha az idegek sérülnek, akkor a kéz zsibbadása is előfordulhat. Az idegkárosodás lehet az alkarban, a csuklóban, vagy akár a nyakban vagy a vállban is. 

Neurológiai és ortopédiai kórképek okozta kézzsibbadás

A carpal tunnel szindróma akkor fordul elő, amikor a csuklóban található ideg (a medianus ideg) nyomás alá kerül vagy akár szinte teljesen össze is nyomódik, ami kézzsibbadást, bizsergést és fájdalmat okozhat a páciens kezében és ujjaiban. Ezenkívül a nyaki gerincproblémák, például a nyakcsigolya-sérv vagy a nyaki csigolyák elmozdulása nyomást gyakorolhatnak az idegekre, ami szintén kiváthatja a kézzsibbadás érzését.

Szoros ruházat vagy karpánt viselése

Ha túl szorosan viselünk ruházatot vagy karpántot a kéz körül, az az idegek összenyomódását okozhatja, mely kézzsibadáshoz vezethet.

Vitaminhiány miatt fellépő kézzsibbadás

A B-vitaminok hiánya karzsibbadást okozhat, ugyanis a B vitaminok megfelelő mennyisége elengedhetetlen az idegrendszer működéséhez.

Szív és érrendszeri problémák okozta kézzsibbadás

Bizonyos szív- és érrendszeri megbetegedések okozhatnak kézzsibbadást, például az érelmeszesedés vagy a perifériás artériás betegség . Az érelmeszesedés során a vérerekben lévő plakkok a falukba épülnek, ami csökkenti az átjárhatóságukat és nehezíti a véráramlást a test különböző részein, beleértve a kezeket és az ujjakat is. Ez a korlátozott véráramlás okozhat kézzsibbadást, fájdalmat és hideg érzést.

A perifériás artériás betegség a végtagokban lévő erek megbetegedését jelenti. A kifejezést főként az alsó végtagok érszűkületi megbetegedésére használják, lévén ezeknél a leggyakoribb. Az erek szűkülete legtöbbször érelmeszesedés miatt alakul ki, de okozhatja más betegség is. Ez lehet például gyulladásos folyamat vagy olyan autoimmun betegség, ami szintén az erek gyulladásával jár. A perifériás artériás betegség egyik tünete lehet a kézzsibbadás érzése is.

Fertőzéssel kapcsolatos kézzsibbadás

Bizonyos fertőző betegségek akár kézzsibbadás tünetét is kiválthatják, ugyanis ilyenkor károsodhatnak az idegek. Kézzsibbadás válthatnak ki az idegek mentén jelentkező vírusos folyamatok, például az övsömör vagy a herpes simplex vírus.

Alkohol okozta kézzsibaddás

Az alkoholizmus hosszú távon számos káros hatást gyakorolhat az idegrendszerre, beleértve a perifériás idegrendszert is. Az alkoholizmus okozhat olyan állapotokat, mint az alkoholos neuropátia vagy a Wernicke-Korsakoff-szindróma, amelyek mind a perifériás idegrendszert érintik,kar és kézzsibbadással járhatnak.

Az alkoholos neuropátia egy olyan állapot, amelyben az alkohol károsítja a perifériás idegeket, és ennek következtében jelentkezhetnek különböző tünetek, például  kar és kézzsibbadás,  bizsergés vagy égő érzés a végtagokban. Az alkoholos neuropátia kezelésének első lépése az alkoholfogyasztás abbahagyása, ami segíthet a tünetek enyhítésében vagy akár eltűnésében.

A Wernicke-Korsakoff-szindróma olyan állapot, amelyben az alkohol okozza a vitaminhiányt, különösen a B1-vitamin hiányát. Ennek következtében a perifériás idegek károsodnak, és kézzsibbadás, bizsergés vagy gyengeség jelentkezhet a végtagokban. A Wernicke-Korsakoff-szindróma kezelése magában foglalja a megfelelő vitaminpótlást és az alkoholfogyasztás abbahagyását.

Fontos megjegyezni, hogy az alkoholizmus okozta kézzsibbadás kezelése nem csak a tünetek enyhítésére, hanem az alkoholfogyasztás abbahagyására is fókuszál, ami segíthet a további idegrendszeri károsodás megelőzésében. Ha Ön úgy érzi, hogy alkoholproblémákkal küzd, mindenképpen konzultáljon orvosával vagy terapeutával, akik segíthetnek a megfelelő kezelés kiválasztásában.

Kézzsibbadás kivizsgálása

A kézzsibbadás kivizsgálása általában először egy fizikális vizsgálattal kezdődik, amely magában foglalja az érintett testrész megvizsgálását, az érzékenység ellenőrzését és az izom erejét.

A kézzsibadás okának felderítésében sokat segíthetnek egyes képalkotó vizsgálatok, például röntgenfelvétel, MRI vagy CT vizsgálat, amely pontosabb képet nyújt az idegek, csontok állapotáról.

Vérvizsgálatokat is fontos lehet a kézzsibbadás kivizsgálásában, például. a gyulladásos markerek mérése miatt.

Elektromiográfia (EMG) és idegvezetési vizsgálat méri az idegimpulzusok sebességét és az izomreakciókat. Ez segít az orvosnak meghatározni, hogy az idegek és az izmok megfelelően működnek-e. Emellett az ENG vizsgálat, mely a perifériás idegek állapotát vizsgálják is fontos szereppel bír a kézzsibbadás kivizsgálásában.

Ha szív- és érrendszeri problémákat gyanítanak a kézzsibbadás hátterében, echokardiográfiát végezhetnek, amely a szív ultrahangos vizsgálata.

Kapcsolódó cikkünk

Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet

Az már egyre inkább közismert, hogy a koronavírus fertőzés a központi és a perifériás (környéki) idegrendszerre is hatással van. Utóbbi jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés, azonban egyre többen tapasztalják az érző- és mozgató idegeket ...

Kézzsibbadás kezelése

A kézzsibbadás kezelése attól függ, hogy mi okozza a tünetet. Ha az ok valamilyen idegrendszeri vagy neurológiai betegség, például carpal tunnel szindróma vagy perifériás neuropátia, akkor a kezelési terv magában foglalhatja az alábbiakat.

• Gyógyszerek: A kézsibbadás kezelésére használható gyógyszerek közé tartoznak az érzéstelenítők, gyulladáscsökkentők illetve fájdalomcsillapítók.
• Fizioterápia: A fizioterápia segíthet a kar és a kéz izmainak erősítésében, javíthatja a mozgékonyságot és az egyensúlyt.
• Műtét: Ha a kézzsibbadás súlyos, akkor a műtét lehet a megfelelő megoldás. A műtét során a szorító tényezőket igyekeznek eltávolítani, melyek a karzsibbadást okozhatják.
• Életmódváltoztatások: A kézzsibbadás enyhítése érdekében ajánlott lehet az életmódváltoztatások, mint például a testtartás javítása, a stressz csökkentése, az egészséges étkezés, relaxációs technikák alkalmazása és a testmozgás.

Kézzsibbadás lehetséges szövődményei

A kézzsibbadás általában egy átmeneti állapot, és nem jár súlyos szövődményekkel. Azonban, ha a kézzsibbadás gyakori vagy hosszabb időn keresztül fennáll, esetleg más tünetekkel társul, akkor számos szövődmény kialakulhat.

Gyengeség és mozgáskorlátozottság: Ha a kézzsibbadás hosszabb ideig tart, a karizmok gyengülhetnek és mozgáskorlátozottság alakulhat ki.

Neurológiai problémák: A kézzsibbadás okozója lehet egy neurológiai betegség, mint például az ideggyulladás, az agyvérzés vagy az agydaganat. Ha a kézzsibbadást ezek a betegségek okozzák, azok súlyosabb szövődményekhez vezethetnek.

Ischaemia: Ha a kézzsibbadás a vérkeringés hiánya miatt alakul ki, akkor a szövetek ischaemiát szenvednek, ami súlyos szövődményekhez vezethet, mint például az elhalás.

Infekció: Ha a kézzsibbadást okozó körülmények fertőzők, akkor az infekció terjedhet a test más részeire is.

Stressz és szorongás: A kézzsibbadás és más neurológiai tünetek szorongást és stresszt okozhatnak, ami további egészségügyi problémákat okozhat.

A kézzsibbadés szövődményeinek kialakulása nem gyakori, azonban rendkívül súlyosság fajulat, ha nem vizsgálják időben. Ha Ön rendszeresen a kézzsibbadés tünetét tapasztalja, forduljon mihamarabb egészségügyi szakemberhez.

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Mayer Ibolya

neurológus

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus