Stroke

Stroke

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 09:38 | Módosítva: 2019.10.07 15:47

Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a STROKE az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes, globális vagy fokális zavarral jellemezhető. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik, kialakulásának oka az agyi érrendszerben kialakuló elváltozás. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk – TIA (tranziens iszkémiás attak). A stroke és a TIA leggyakoribb tünetei ugyanazok: hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali bénulás, beszédzavar.

A stroke hátterében gyakran érelmeszesedés áll, a véráramlás útja akadályozott, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást. Kialakulhat úgy is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. A stroke – vagy szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik, de kialakulása egyes esetekben hosszú ideje fennálló kóros elváltozások következménye. Hátterében olyan kockázati tényezők állnak, mint a magas vérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, elhízás, dohányzás. Minél több kockázati tényező együttes jelenléte áll fenn, annál nagyobb a szélütés esélye.

A stroke kockázatát befolyásoló tényezők

  • magas vérnyomás
  • dohányzás
  • cukorbetegség
  • szívritmus zavarok, szívbetegségek
  • kóros vérzsírok
  • mozgásszegény életmód, elhízás

A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást – ez többnyire pár perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti agyi keringészavar –vagy TIA – a szélütés előszobája. A stroke sok esetben megelőzhető lenne, amennyiben az említett tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megfelelő beavatkozás történne, mint például szívritmuszavar kezelése vagy nyaki érszűkület műtéti tágítása. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik komolyan a fenyegető tüneteket, így nem sokkal a TIA jelentkezése után a stroke áldozatául esnek.

Fontos, hogy ismerjük milyen tünetei vannak a stroke-nak.

A stroke tünetei lehetnek

  • féloldali végtaggyengeség
  • féloldali bénulás
  • hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés
  • mozgási zavarok
  • átmeneti látásvesztés az egyik szemen
  • kettős látás
  • látótérkiesés
  • beszédértési zavarok
  • szóformálási nehézségek
  • zavartság
  • szédülés
  • erős fejfájás
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés

A stroke 2 fő típusa

Iszkémiás stroke: túl kevés vér jut egy agyterületre

  • ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisról beszélünk
  • ha máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor embólia

Vérzéses stroke: a vér kilép az erekből, vérömleny alakul ki

A vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű, két formája az agyállományi és a pókhálóhártya vérzés.

Kezelés stroke után

A stroke és a TIA életveszélyt jelentő állapotok. A beteget azonnal kórházba kell juttatni. A tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható.

A vérnyomás beállítása nagyon fontos a stroke után!

A kezelést speciális stroke-központokban végzik

  • Infúziós kezelés
  • véralvadásra ható gyógyszerek
  • vérnyomás megfelelő beállítása
  • esetleges szívbetegségek kezelése
  • vércukor és vérzsír értékek rendezése
  • gyógytorna, mozgásterápia
  • speciális rehabilitációs utókezelés – egyes betegeknél

Stroke utáni rokkantsági szintek – Rankin Skála

0.  tünetmentes

1.  nincs jelentős korlátozottság, de tünetek fennállhatnak

2.  csekély korlátozottság – képes segítség nélkül gondoskodni magáról a beteg

3.  mérsékelt rokkantság – kevés segítséget igényel, képes segítség nélkül sétálni

4.  mérsékelten súlyos rokkantság – képtelen segítség nélkül sétálni és egyéb testi szükségleteit intézni

5.  súlyos rokkantság – ágyhoz kötött, állandó gondoskodást igénylő, inkontinens állapot

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

Hírek

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben ki kell vizsgálni a hátteret.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica Egészséghálózat