Stroke

Stroke

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 09:38 | Módosítva: 2019.10.07 15:47

Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a STROKE az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes, globális vagy fokális zavarral jellemezhető. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik, kialakulásának oka az agyi érrendszerben kialakuló elváltozás. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk – TIA (tranziens iszkémiás attak). A stroke és a TIA leggyakoribb tünetei ugyanazok: hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali bénulás, beszédzavar.

A stroke hátterében gyakran érelmeszesedés áll, a véráramlás útja akadályozott, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást. Kialakulhat úgy is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. A stroke – vagy szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik, de kialakulása egyes esetekben hosszú ideje fennálló kóros elváltozások következménye. Hátterében olyan kockázati tényezők állnak, mint a magas vérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, elhízás, dohányzás. Minél több kockázati tényező együttes jelenléte áll fenn, annál nagyobb a szélütés esélye.

A stroke kockázatát befolyásoló tényezők

  • magas vérnyomás
  • dohányzás
  • cukorbetegség
  • szívritmus zavarok, szívbetegségek
  • kóros vérzsírok
  • mozgásszegény életmód, elhízás

A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást – ez többnyire pár perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti agyi keringészavar –vagy TIA – a szélütés előszobája. A stroke sok esetben megelőzhető lenne, amennyiben az említett tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megfelelő beavatkozás történne, mint például szívritmuszavar kezelése vagy nyaki érszűkület műtéti tágítása. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik komolyan a fenyegető tüneteket, így nem sokkal a TIA jelentkezése után a stroke áldozatául esnek.

Fontos, hogy ismerjük milyen tünetei vannak a stroke-nak.

A stroke tünetei lehetnek

  • féloldali végtaggyengeség
  • féloldali bénulás
  • hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés
  • mozgási zavarok
  • átmeneti látásvesztés az egyik szemen
  • kettős látás
  • látótérkiesés
  • beszédértési zavarok
  • szóformálási nehézségek
  • zavartság
  • szédülés
  • erős fejfájás
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés

A stroke 2 fő típusa

Iszkémiás stroke: túl kevés vér jut egy agyterületre

  • ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisról beszélünk
  • ha máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor embólia

Vérzéses stroke: a vér kilép az erekből, vérömleny alakul ki

A vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű, két formája az agyállományi és a pókhálóhártya vérzés.

Kezelés stroke után

A stroke és a TIA életveszélyt jelentő állapotok. A beteget azonnal kórházba kell juttatni. A tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható.

A vérnyomás beállítása nagyon fontos a stroke után!

A kezelést speciális stroke-központokban végzik

  • Infúziós kezelés
  • véralvadásra ható gyógyszerek
  • vérnyomás megfelelő beállítása
  • esetleges szívbetegségek kezelése
  • vércukor és vérzsír értékek rendezése
  • gyógytorna, mozgásterápia
  • speciális rehabilitációs utókezelés – egyes betegeknél

Stroke utáni rokkantsági szintek – Rankin Skála

0.  tünetmentes

1.  nincs jelentős korlátozottság, de tünetek fennállhatnak

2.  csekély korlátozottság – képes segítség nélkül gondoskodni magáról a beteg

3.  mérsékelt rokkantság – kevés segítséget igényel, képes segítség nélkül sétálni

4.  mérsékelten súlyos rokkantság – képtelen segítség nélkül sétálni és egyéb testi szükségleteit intézni

5.  súlyos rokkantság – ágyhoz kötött, állandó gondoskodást igénylő, inkontinens állapot

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus
Dr. Jakab Gábor PhD Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Hírek

Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - mi lehet az oka?

Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - mi lehet az oka?

Sokan megijednek a bal karban érzett fájdalomtól, mert szívinfarktusra, esetleg stroke-ra asszociálnak. Holott ennek a tünetnek számos más oka lehet, amelyekről dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt. 

Kéz- karzsibbadás, gyengeség? Mellkaskimeneti szindróma is lehet

Kéz- karzsibbadás, gyengeség? Mellkaskimeneti szindróma is lehet

A mellkaskimeneti szindrómák a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. A három betegséget összefoglaló tünetegyüttes lényege, hogy a nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, ezért zsibbadás, érzéskiesés, izomgyengeség alakul ki a kézben, a karban. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa összefoglalta a tudnivalókat.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársak

Dr. Mező Anita neurológus
Dr. Prinz Géza neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Jakab Gábor PhD neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport