Stroke
Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a STROKE az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes, globális vagy fokális zavarral jellemezhető. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik, kialakulásának oka az agyi érrendszerben kialakuló elváltozás. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk – TIA (tranziens iszkémiás attak). A stroke és a TIA leggyakoribb tünetei ugyanazok: hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali bénulás, beszédzavar.
Tartalom
A stroke kockázatát befolyásoló tényezők
Stroke utáni rokkantsági szintek
Online bejelentkezés
A stroke okai
A stroke hátterében gyakran érelmeszesedés áll, a véráramlás útja akadályozott, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást. Kialakulhat úgy is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. A stroke – vagy szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik, de kialakulása egyes esetekben hosszú ideje fennálló kóros elváltozások következménye. Hátterében olyan kockázati tényezők állnak, mint a magas vérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, elhízás, dohányzás. Minél több kockázati tényező együttes jelenléte áll fenn, annál nagyobb a szélütés esélye.
A stroke kockázatát befolyásoló tényezők
- magas vérnyomás
- dohányzás
- cukorbetegség
- szívritmus zavarok, szívbetegségek
- kóros vérzsírok
- mozgásszegény életmód, elhízás
A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást – ez többnyire pár perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti agyi keringészavar –vagy TIA – a szélütés előszobája. A stroke sok esetben megelőzhető lenne, amennyiben az említett tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megfelelő beavatkozás történne, mint például szívritmuszavar kezelése vagy nyaki érszűkület műtéti tágítása. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik komolyan a fenyegető tüneteket, így nem sokkal a TIA jelentkezése után a stroke áldozatául esnek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A stroke tünetei
- féloldali végtaggyengeség
- féloldali bénulás
- hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés
- mozgási zavarok
- átmeneti látásvesztés az egyik szemen
- kettős látás
- látótérkiesés
- beszédértési zavarok
- szóformálási nehézségek
- zavartság
- szédülés
- erős fejfájás
- hirtelen fellépő eszméletvesztés
A stroke fő típusai
Iszkémiás stroke: túl kevés vér jut egy agyterületre
- ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisról beszélünk
- ha máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor embólia
Vérzéses stroke: a vér kilép az erekből, vérömleny alakul ki
A vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű, két formája az agyállományi és a pókhálóhártya vérzés.
Kezelés stroke után
A stroke és a TIA életveszélyt jelentő állapotok. A beteget azonnal kórházba kell juttatni. A tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható.
A kezelést speciális stroke-központokban végzik
- Infúziós kezelés
- véralvadásra ható gyógyszerek
- vérnyomás megfelelő beállítása
- esetleges szívbetegségek kezelése
- vércukor és vérzsír értékek rendezése
- gyógytorna, mozgásterápia
- speciális rehabilitációs utókezelés – egyes betegeknél
Stroke utáni rokkantsági szintek – Rankin Skála
0. tünetmentes
1. nincs jelentős korlátozottság, de tünetek fennállhatnak
2. csekély korlátozottság – képes segítség nélkül gondoskodni magáról a beteg
3. mérsékelt rokkantság – kevés segítséget igényel, képes segítség nélkül sétálni
4. mérsékelten súlyos rokkantság – képtelen segítség nélkül sétálni és egyéb testi szükségleteit intézni
5. súlyos rokkantság – ágyhoz kötött, állandó gondoskodást igénylő, inkontinens állapot
Rendelés típusa: Személyes, rendelői vizitTéma szakértője
Dr. Jakab Gábor PhD
