Stroke

Stroke

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 09:38 | Módosítva: 2021.08.09 14:29

Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a STROKE az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes, globális vagy fokális zavarral jellemezhető. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik, kialakulásának oka az agyi érrendszerben kialakuló elváltozás. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk – TIA (tranziens iszkémiás attak). A stroke és a TIA leggyakoribb tünetei ugyanazok: hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali bénulás, beszédzavar.

A stroke hátterében gyakran érelmeszesedés áll, a véráramlás útja akadályozott, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást. Kialakulhat úgy is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. A stroke – vagy szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik, de kialakulása egyes esetekben hosszú ideje fennálló kóros elváltozások következménye. Hátterében olyan kockázati tényezők állnak, mint a magas vérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, elhízás, dohányzás. Minél több kockázati tényező együttes jelenléte áll fenn, annál nagyobb a szélütés esélye.

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus
Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

A stroke kockázatát befolyásoló tényezők

  • magas vérnyomás
  • dohányzás
  • cukorbetegség
  • szívritmus zavarok, szívbetegségek
  • kóros vérzsírok
  • mozgásszegény életmód, elhízás

A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást – ez többnyire pár perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti agyi keringészavar –vagy TIA – a szélütés előszobája. A stroke sok esetben megelőzhető lenne, amennyiben az említett tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megfelelő beavatkozás történne, mint például szívritmuszavar kezelése vagy nyaki érszűkület műtéti tágítása. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik komolyan a fenyegető tüneteket, így nem sokkal a TIA jelentkezése után a stroke áldozatául esnek.

Fontos, hogy ismerjük milyen tünetei vannak a stroke-nak.

A stroke tünetei lehetnek

  • féloldali végtaggyengeség
  • féloldali bénulás
  • hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés
  • mozgási zavarok
  • átmeneti látásvesztés az egyik szemen
  • kettős látás
  • látótérkiesés
  • beszédértési zavarok
  • szóformálási nehézségek
  • zavartság
  • szédülés
  • erős fejfájás
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés

A stroke 2 fő típusa

Iszkémiás stroke: túl kevés vér jut egy agyterületre

  • ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisról beszélünk
  • ha máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor embólia

Vérzéses stroke: a vér kilép az erekből, vérömleny alakul ki

A vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű, két formája az agyállományi és a pókhálóhártya vérzés.

Kezelés stroke után

A stroke és a TIA életveszélyt jelentő állapotok. A beteget azonnal kórházba kell juttatni. A tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható.

A vérnyomás beállítása nagyon fontos a stroke után!

A kezelést speciális stroke-központokban végzik

  • Infúziós kezelés
  • véralvadásra ható gyógyszerek
  • vérnyomás megfelelő beállítása
  • esetleges szívbetegségek kezelése
  • vércukor és vérzsír értékek rendezése
  • gyógytorna, mozgásterápia
  • speciális rehabilitációs utókezelés – egyes betegeknél

Stroke utáni rokkantsági szintek – Rankin Skála

0.  tünetmentes

1.  nincs jelentős korlátozottság, de tünetek fennállhatnak

2.  csekély korlátozottság – képes segítség nélkül gondoskodni magáról a beteg

3.  mérsékelt rokkantság – kevés segítséget igényel, képes segítség nélkül sétálni

4.  mérsékelten súlyos rokkantság – képtelen segítség nélkül sétálni és egyéb testi szükségleteit intézni

5.  súlyos rokkantság – ágyhoz kötött, állandó gondoskodást igénylő, inkontinens állapot

Hírek

Szédülés, fülzúgás, hallásromlás - Meniére betegség is lehet

Szédülés, fülzúgás, hallásromlás - Meniére betegség is lehet

A forgó jellegű szédülés, a hallásromlás, a fülzúgás olyan kínzó tünetek, amelyek nagyon megnehezíthetik bárki napjait. Dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai Központ neurológusa a gyakran a panaszok mögött álló Meniére betegség kezelési lehetőségeiről ...
Lüktet, hasogat, féloldali? Nem mindegy, milyen fejfájástól szenved!

Lüktet, hasogat, féloldali? Nem mindegy, milyen fejfájástól szenved!

Majd szétmegy a fejem, lüktet, nyilall, hasogat! Ki ne tapasztalta volna már meg ezt a nagyon kellemetlen tünetet, amely gyakran önálló betegség, máskor jelzés, hogy valami nincs rendben a szervezetben. Dr. Gács Gyula , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejfájások besorolása és ...
Hogyan segíthet a neuropszichológus stroke után és demencia esetén?

Hogyan segíthet a neuropszichológus stroke után és demencia esetén?

Stroke után a páciens hirtelen szembesül a képességei hanyatlásával, elvesztésével, míg a progresszív lefolyású demencia esetén, a kép fokozatosan bontakozik ki. Mindkét helyzetnek megvan a maga nehézsége, megpróbáltatást jelent a betegnek és a családjának egyaránt, ...

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!