Fül kristály elmozdulás

Fül kristály elmozdulás

Szerző: dr. Babai László | Módosítva: 2026.02.12 15:31

A szédülés egy sokakat érintő probléma, ami gyakoriságától függően akár a mindennapokat is akadályozhatja. Több minden okozhatja; egy kiváltó tényező lehet többek között például a fül kristály elmozdulás is. Amellett, hogy a napi tevékenységet befolyásoló panaszról van szó, az ilyenkor tapasztalt érzés rendkívül kellemetlen is. Éppen ezért fontos, hogy a probléma forrása mielőbb kivizsgálásra kerüljön, hiszen a szédülés panasza megfelelő kezeléssel megszüntethető.

Tartalom

Mi az a szédülés?

Mik lehetnek a szédülés okai?

Milyen típusai vannak a szédülésnek?

Mi az a BPPV és fülkristály elmozdulás?

Mi okozhat fülkristály elmozdulást?

Hogyan vizsgálható ki a fülkristály elmozdulás?

Hogyan kezelhető a fülkristály elmozdulás?

Mi az a szédülés?

A jelenség sokszor ijesztő lehet, különösen akkor, ha hirtelen és gyakran jelentkezik. Ennek során többféle érzés is tapasztalható: a leggyakoribb a forgásszerű jelleg (szakszóval vertigo), illetve a mozgás és koordinációs bizonytalanság érzését kiváltó szédülés. Fontos kiemelni, hogy ez csak egy panasz, vagyis valaminek a tünete, ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni, mindenképpen szakorvosi kivizsgálás szükséges, különösen akkor, ha nem eseti jelleggel tapasztalható és (látszólag) nincs kiváltó ok.

Mik lehetnek a szédülés okai?

A szédülésnek több, a háttérben meghúzódó oka lehet, így nem mindig egyszerű meghatározni, hogy pontosan milyen szakorvost szükséges felkeresni. A probléma kiváltó oka lehet például:

Azonban nem minden esetben kell feltétlenül erre gondolni, hiszen ártalmatlan okok is meghúzódhatnak a szédülés mögött. Ilyen többek között, a szervezet számára nem elegendő cukorbevitel, front esetében a vérnyomás ingadozás, alkoholfogyasztás. Ugyanakkor, ha a szédülés rendszeresen jelentkezik, mindenképpen ajánlott egy alapos kivizsgáláson részt venni. 

Kapcsolódó cikkünk

Szklerózis multiplex – Applegate és Blair is ezzel küzd

Az elmúlt időszakban Christina Applegate és Selma Blair is nyilvánosságra hozta, hogy szklerózis multiplex-szel él. Milyen tünetek utalhatnak erre a betegségre? Valóban minden beteg előbb-utóbb kerekesszékre szorul? Hogyan állítható fel a diagnózis és milyen kezelési ...

Milyen típusai vannak a szédülésnek?

Szédülés során – amellett, hogy kiindulópontjai különbözőek lehetnek – eltérő érzések tapasztalhatók, így több fajtája különíthető el egymástól:

  • forgó jellegű (vertigo)
  • ájulás érzését okozó szédülés (presyncope)
  • egyensúlyvesztés és
  • bizonytalanság érzését okozó szédülés

Vertigo – forgó jellegű szédülés

Talán ez a leggyakrabban tapasztalt szédülés típus. Legfőbb jellemzője, hogy hirtelen alakul ki, előfordulhatnak apróbb koordinációs problémák, például az illető nehezen tud egy helyben állni. Ennek oka első körben a belső fülben keresendő, ugyanis például a fül kristály elmozdulás is okozója lehet a szédülésnek.

Presyncope – ájulás érzését okozó szédülés

A presyncope típusú szédülés nagy ijedtséget válthat ki, ugyanis, aki tapasztalja ezt, az úgy érzi, hogy hamarosan el fog ájulni. Az ájulás viszont nem következik be, ám az érzés a szédülés ideje alatt fennáll.

Egyensúlyvesztést kiváltó szédülés

Ennél a formánál, ingataggá, kissé bizonytalanná válik a mozgás, különösen a járás. Mint a többi esetben is, itt is több ok, több betegség állhat a háttérben. Ilyen lehet például a belső fül bizonyos betegségei, érzékszervi problémák, ízületi betegségek, de akár egyes gyógyszerek is okozói lehetnek.

Bizonytalanság érzését okozó szédülés

Ebben az esetben az érintett úgy érezheti, mintha valami „forogna” benn a fejében. Egy rendkívül kellemetlen tünetről van szó. Ilyenkor a beteg nem biztos benne, hogy el fog-e ájulni vagy sem. Ez gyakran jelenik meg szorongásos kórképekben.

Centrális és perifériás szédülés

Számtalan állapot és betegség okozhat szédülést, melynek kezelése elsősorban a probléma forrásának megtalálásán alapszik. A szédülésnek két fő meghatározása létezik: az egyik a centrális, a másik pedig a perifériás szédülés. Ennek tisztázása rendkívül fontos, hiszen ettől függően kerül megfelelő szakorvoshoz a beteg. Mindközül a leggyakoribb megnevezett, szédülést okozó állapot, betegség a BPPV (beningus paroxizmális pozicionális vertigo). 

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mi az a BPPV és fülkristály elmozdulás?

A beningus paroxizmális pozicionális vertigo (röviden BPPV), pontos okai általában tisztázatlanok, nem ismertek. Magát a szédülést azonban gyakorta a fülkristály elmozdulása váltja ki. Ehhez fontos tudni, hogy a belső fülben található a vestibularis rendszer, vagyis egyensúlyszerv, amely a fej mozgását figyelemmel kíséri. Itt található az úgynevezett vestibularis labyrinthus, ahol kálcium-karbonát lerakódások is megtalálhatók. Továbbá az egyensúlyszerv rendelkezik egy szabad folyadéktérrel is. Ezek, a belső fülben megtalálható úgynevezett kalcium-karbonát felhalmozódások a fejet, illetve nyakat ért kisebb traumák következtében elmozdulhatnak, darabok válhatnak le belőle, ezzel irritálva az egyensúlyozó szervet.

A panaszok különösen reggel ébredéskor (tehát a teljes test pozíció változásánál), illetve éjszaka forgolódás következtében jelentkeznek. Ugyanígy szédülés tapasztalható fel-, illetve lenézésnél is. Jellemzője még, hogy a mozgás hirtelenségéből fakadóan, maga a szédülés is hirtelen jelentkezik, illetve viszonylag rövid ideig – nagyjából körülbelül 50-60 másodpercig - tart. Kiváltó okának köszönhetően azonban naponta többször, rohamokban jelentkezik – minden alkalommal, ahogy újra és újra a fülkristály elmozdul, inger éri az egyensúlyozó szervet, ami szédüléshez vezet. Jellemző tünet lehet még a szédülés mellett a hányinger, akár hányás is, de előfordulhat akaratlan szemmozgás is. Fontos, hogy a tünetek egyénenként eltérők lehetnek! Fül kristály elmozdulás - Neurológiai Központ

Mi okozhat fülkristály elmozdulást?

A kristályok elmozdulásának okait jellemzően banális történések okozzák. Ilyen lehet például egy egyszerű rossz mozdulat, ami főként a nyakat érinti, de akár egy helytelenül, szakszerűtlenül elvégzett masszázs is. Fülkristály elmozdulást okozhat a nyaki terület megrántása is.

Hogyan vizsgálható ki a fülkristály elmozdulás?

Mint minden esetben, a kivizsgálás során itt is fontos az anamnézis felvétele, a panaszok jellege és azok pontosítása. A vizsgálat részét képezi többek között az úgynevezett egyensúlyérzékelés teszt, melyben fontos szerepe van a központi idegrendszernek is. Éppen ezért kiemelt fontosságú a tartósan fennálló szédüléses panaszok esetén, az alapos neurológiai kivizsgálás. Ezzel kizárhatók súlyos idegrendszert érintő betegségek is. Mivel a fülkristály elmozdulás szédülést okoz, így nem elegendő fül-orr-gégész szakorvost felkeresni, a pontos, megnyugtató diagnózis felállításához neurológus szakorvosi vizsgálat és kezelés feltétlenül szükséges.

Dix-Hallpike teszt

A fülkristály elmozdulás diagnózisát egy tapasztalt neurológus szakorvos akár a tünetekből is képes felállítani, azonban ehhez elengedhetetlen a fizikális vizsgálat és a Dix-Hallpike teszt elvégzése. Ennek lényege, hogy a pácienst ülő helyzetből fekvőbe kell helyezni, fontos, hogy a feje lelógjon a kezelőágyról, annak szintje alá. A fejet ezt követően 45 fokkal el kell fordítani oldalra. Mindezek után a pácienst újra fel kell ültetni. A diagnózishoz ezt a folyamatot szükséges megismételni a fej ellenkező oldalra történő fordításával is.

Hogyan kezelhető a fülkristály elmozdulás?

Szerencsére a fülkristály elmozdulás jóindulatú szédülést okoz, mely könnyen kezelhető és teljesen meg is szüntethető, gyógyszeres kezelés általában nem szükséges. Ez pedig elsősorban az úgynevezett Epley-manőverrel történik: a kezelés célja, hogy azok az elmozdult fülkristályok, amik az egyensúlyozó szervet ingerlik, eltűnjenek, pontosabban visszakerüljenek a helyükre. A manőver gyakorlatilag egy torna, melyet fontos, hogy először lehetőség szerint, neurológus szakorvos végezzen el, ugyanis előfordulhatnak a kezelés során akut neurológiai tünetek, szédüléses panaszok.

Jó hír azonban, hogy a manőver alkalmazásával már első alkalommal is jelentős – akár körülbelül 70-80%-os – eredmény érhető el. A torna elvégzése otthon is megismételhető, sőt javasolt is, hogy a probléma teljesen megszűnjön – ez nagyjából 3-4 hét alatt megtörténik. A terápia és a gyógyulás ezzel válik teljessé. Javasolt, hogy akinél igazolódik a fülkristály elmozdulás, az említett kezelésre lehetőség szerint éhgyomorra érkezzen, illetve ha van rá mód, akkor kísérettel – mindezzel csökkentve a kezeléssel járó lehetséges kellemetlenségeket, amik maximum néhány órán belül teljesen megszűnnek. 

Ugyan elméletben megtörténhet, hogy a fülkristály elmozdulás magától rendeződik, de nem érdemes várni a spontán gyógyulásra. Hiszen ehhez nagyon sok idő kellene: a spontán, magától történő gyógyulás ebben az esetben azt jelenti, hogy az elmozdult fülkristály mintegy eltűnik, felszívódik. Azonban amíg ez végbemegy, a szédülés nem szűnik meg, ezzel hosszú időre kellemetlen, ijesztő panaszokat okozva. Éppen ezért nem érdemes halogatni a neurológus felkeresését, nincs mitől tartani, hiszen a megfelelő szakorvos segítségével egy könnyen kezelhető problémáról van szó. 

Téma szakértői

Professzor Dr. Gács Gyula

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus
Dr. Simon Márta

Dr. Simon Márta

neurológus, alvásszakértő
Dr. Fülöp Györgyi

Dr. Fülöp Györgyi

fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista

Források:

Cole SR, Honaker JA., Benign paroxysmal positional vertigo: Effective diagnosis and treatment., Cleve Clin J Med. 2022 Nov 1;89(11):653-662.

Imai T, Inohara H. Benign paroxysmal positional vertigo., Auris Nasus Larynx. 2022 Oct;49(5):737-747.

Kim HJ, Park J, Kim JS., Update on benign paroxysmal positional vertigo., J Neurol. 2021 May;268(5):1995-2000.

Saishoji Y, Yamamoto N, Fujiwara T, Mori H, Taito S., Epley manoeuvre's efficacy for benign paroxysmal positional vertigo (BPPV) in primary-care and subspecialty settings: a systematic review and meta-analysis., BMC Prim Care. 2023 Dec 2;24(1):262.

Thömke F., Benign paroxysmal positional vertigo :Typical and unusual clinical findings., Nervenarzt. 2021 Aug;92(8):819-836.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

A weboldal a jobb működés és a felhasználói élmény javítása érdekében HTTP-sütiket (cookie-kat) alkalmaz. Amennyiben nem fogadja el az összes sütit, előfordulhat, hogy az oldal egyes funkciói, mint például a foglalási rendszer, nem működnek megfelelően. A sütik használatával kapcsolatos részletes leírást az Adatkezelési Tájékoztatónkban találhatja meg.

Szükséges sütik

Ezek a sütik elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez, ezek nélkül az oldal nem működik megfelelően.

Analitikai sütik

Az analitikai sütik segítenek megérteni, milyen tartalmakat kedvelnek a látogatók, ezzel javíthatjuk szolgáltatásainkat. Az összegyűjtött adatok nem kapcsolhatók össze konkrét személyekkel.

A sütibeállításokat bármikor módosíthatja böngészőjében.