A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni. Dr. Torák Gyöngyi, a Neurológiai Központ neurológusa, neurofiziológus válaszolt a kérdésekre.
Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. (Az agy és a gerincvelő betegségei ezzel a módszerrel nem közelíthetők meg.)
- Az ENG, vagyis az elektroneurográfia a környéki (perifériás) idegek állapotát méri fel. Az eljárás során a bőrön keresztül elektromos árammal ingerlik az idegeket és a kapott választ elvezetik, majd ezek számítógépes elemzéséből születik az eredmény. Az EMG, vagyis az elektromiográfia ezzel szemben nem alkalmaz elektromos ingerlést, hanem az izomba helyezett vékony tűelektródák bevezetése után vizsgálja, hogyan működnek az izmok nyugalomban és akaratlagos mozgatás során. Gyakran mindkettő szükséges a diagnózis felállításához, a neurográfiát (ENG) követő miográfia (EMG) szükségességéről a vizsgálatot végző orvos dönt. Kiemelt diagnosztizálási hasznuk ellensúlyozza azt a kellemetlenséget, amivel az elektromos árammal való ingerlés és a kisebb tűszúrások járnak – ismerteti dr. Torák Gyöngyi, a Neurológiai Központ neurológusa, neurofiziológus. - A vizsgálatokhoz a beutaló orvos iránydiagnózisa szükséges, ez alapján lehet dönteni arról, hogy mely idegeket, izmokat kell vizsgálni. Ez természetesen módosulhat a vizsgálat során a kapott értékektől függően. Ezért előzetesen a vizsgálat időtartama nem mindig határozható meg pontosan, általában 30-60-90 perc.
Az ENG / EMG vizsgálatok alkalmazásával elkülöníthetővé válnak a gerincvelői mozgató idegsejtek, a mozgató- és érző idegrostok, az izmok, valamint az ideg-izom átmenet betegségei. Meghatározható az idegkárosodások típusa, mértéke, az idegek megbetegedésének helye, az elváltozás akut vagy krónikus jellege. Akkor szükséges elvégezni ezen vizsgálatokat, ha a neurológus javasolja: amikor pontosítani szeretné az izomsorvadás, bénulások okát, el szeretné különíteni az ideggyökök és idegfonatok károsodását, fel szeretné mérni az idegsérülés vagy a sérülés utáni felépülés mértékét, igazolni szeretné a gerincvelői mozgató idegsejtek károsodását vagy az izmok saját betegségeit, illetve az ideg-izom átmenet működési zavarát.
A vizsgálat eredménye nem specifikus, tehát több kórkép is megjelenhet hasonló elektrofiziológiai képpel. Így a panaszokat, a klinikai tüneteket, az esetleges egyéb vizsgálati eredményt és az elektrofiziológiai vizsgálat eredményét mindig együtt kell értékelni.
Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)
Neurofiziológiai vizsgálatok (ENG/EMG):
Rendelés típusa:
Személyes, rendelői vizit
A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni. Dr. Torák Gyöngyi, a Neurológiai Központ neurológusa, neurofiziológus válaszolt a kérdésekre.
Az már egyre inkább közismert, hogy a koronavírus fertőzés a központi és a perifériás (környéki) idegrendszerre is hatással van. Utóbbi jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés, azonban egyre többen tapasztalják az érző- és mozgató idegeket érintő panaszokat is. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a COVID-hoz köthető neuropátia furcsa, nehezen azonosítható tüneteire hívta fel a figyelmet.
