Neuropátiák
A neuropátiák világszerte emberek millióinak nehezítik meg az életét zsibbadást, fájdalmat, izomgyengeséget és egyéb zavaró tüneteket okozva. A neuropátiák az idegkárosodással járó állapotok összefoglaló nevét jelentik, de ezen belül széles skálán változnak az egyes betegségek tünetei. A legismertebb és egyik leggyakoribb neuropátia a cukorbetegségben fellépő perifériás neuropátia.
Mik azok a neuropátiák?
Hogyan csoportosíthatóak a neuropátiák különböző típusai?
Miért jöhetnek létre neuropátiák?
Milyen tünetek vetik fel a neuropátiák gyanúját?
Hogyan vizsgálhatóak ki a neuropátiák?
Milyen módszerekkel kezelhetőek a neuropátiák?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- szakorvosi vizit
- CT
- MRI
- ENG/EMG vizsgálat
- gyógyszeres kezelés
- gyógytorna
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mik azok a neuropátiák?
A neuropátiák az idegek károsodásának vagy működési zavarának különböző formáit jelentik. Az idegek feladata, hogy összeköttetést biztosítsanak az agy és a test legtávolabbi pontjai között, hogy mindkét irányba információkat hordozzanak. A perifériás szervektől (például a bőrünk) ingereket továbbítanak (például fájdalom, hideg vagy meleg érzet), míg az agyból parancsokat küldenek a szervek felé (például parancs az izom összehúzódásra). Az idegek tehát a fő kommunikációs csatornát jelentik a testünkben, és az ő sérülésük esetén léphetnek fel neuropátiák.
A neuropátiák többféle típusba sorolhatók, attól függően, hogy pontosan mely idegeket érintik és milyen tüneteket okoznak. A neuropátiák leggyakoribb formája a perifériás neuropátia, amely a perifériás idegeket érinti, így gyakran a kezekben és a lábakban okoz érzészavart. Sokak által ismert lehet a kesztyűujj és zokniszerű eloszlásban jelentkező érzészavar, mert ez a leggyakoribb perifériás neuropátia, a diabéteszes neuropátia jellegzetes tünete. A neuropátiák típusos tünetei közé sorolhatjuk még a fájdalmat, zsibbadást, bizsergést és izomgyengeséget. Az autonóm neuropátiák az autonóm idegeket támadják meg, amelyek a belső szervek működését szabályozzák. Az autonóm neuropátiák éppen ezért hatással lehetnek a szívritmusra, a vérnyomásra, az emésztésre és más automatikus testi funkciókra. A proximális neuropátiák a gerinchez közeli idegeket érintik, ezáltal a combok, csípő vagy a fenék izmainak beidegzése károsodhat, és gyakran hirtelen izomgyengeség vagy fájdalom léphet fel ezen a területen. A fokális neuropátiák egyetlen konkrét ideget vagy idegcsoportot érintenek, általában a fej, a törzs vagy a lábak területén.
A neuropátia különböző okokra vezethető vissza, ezek közül a leggyakoribb ok a diabétesz, amely a krónikusan, évekig fennálló magas vércukorszint következtében okoz idegkárosodást. A diabéteszesek körülbelül felénél alakul ki neuropátia, mely számos, súlyos szövődmény kialakulásával fenyeget. A láb idegeinek károsodása a rossz keringéssel párosodva a láb kifekélyesedéséhez, gangréna kialakulásához vezethetnek. Előfordulhat, hogy már csak amputációval lehet majd megmenteni a helyzetet. Kapcsolódó cikkünk
Mi az a csendes migrén? Aura jelenségek fejfájás nélkül
Hogyan csoportosíthatóak a neuropátiák különböző típusai?
A neuropátiák sokféle betegséget magukba foglalnak. Az idegkárosodással és funkcióvesztéssel járó kórképek tartoznak ide, amik nagy számukból fakadóan többféleképpen is csoportosíthatóak. Csoportosíthatjuk őket aszerint, hogy anatómiailag melyik idegeket érintik, a gerincvelőhöz közel fekvőket, vagy a távoli, perifériás idegeket. Ez azért fontos információ, mert az idegek lefutásuk során folyamatosan egyre kisebb mellékágakra oszlanak. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy fatörzset és annak ágait. A gerincvelő képezi a fatörzset, az ágak pedig az idegeket. A gerincvelőhöz közel vastagabb idegkötegeket találunk. Ha itt éri sérülés vagy károsodás az ideget, akkor a belőle kiinduló összes többi kicsi ág is érintett lesz, vagyis nagyobb területen jelentkeznek a neuropátiák tünetei. Ezzel szemben a perifériás neuropátiák a gerincvelőből kilépett kisebb idegágakat érintik. A neuropátiák egyik leggyakoribb típusa a perifériás neuropátia, ami a távolabbi idegeknél, vagyis a kézfejben és lábfejben okoz álatlában tüneteket. A perifériás neuropátiák leggyakoribb oka a diabétesz, de más tényezők, például fertőzések, sérülések vagy toxinok is hozzájárulhatnak a kialakulásukhoz. A proximális neuropátiák ezzel szemben központibb helyen alakulnak ki, a combokat, a csípőt vagy a fenék izmait beidegző idegeket érintik. Ezek a neuropátiák gyakran hirtelen jelentkeznek és súlyos izomgyengeséget vagy fájdalmat okoznak. A proximális neuropátiák is a diabétesz szövődményeként alakulnak ki leggyakrabban, különösen az időseknél.
A neuropátiák másik fő csoportosítását az adja, hogy milyen típusú idegeket érintenek. A perifériás idegeket három fő típusba sorolhatjuk funkciójukat tekintve:
- A szenzoros idegek érzeteket és fájdalmat továbbítanak az érzékszerveink felől az agyba.
- A motoros idegek parancsot szállítanak az agyból az izmaink és a mirigyek felé, melyekkel szabályozzák azok összehúzódását és elernyedését, összehangolják működésüket a mozgáshoz.
- Az autonóm idegek a belső szerveink működését szabályozzák, testünket egyensúlyban tartják. A vegetatív idegrendszer részét képezik, működésük nem tudatosul bennünk, de kulcsfontosságú feladatokat látnak el, mint például az emésztés vagy a vérnyomás szabályozás feladatát.
Ennek megfelelően elkülöníthetőek a szenzoros, a motoros és az autonóm neuropátiák. Ezek a típusok részletesebben bemutatásra kerülnek a neuropátiák tünetei között. A neuropátiák csoportosíthatóak aszerint is, hogy a károsodás egy- vagy többfajta ideget, azok kombinációját érinti-e. Eszerint beszélhetünk mono- vagy fokális neuropátiáról, amikor egyetlen perifériás ideg érintett, vagy polineuropátiáról ha több, vagy többféle ideg is érintett. A legtöbb embernél polineuropátia áll fent. A fokális neuropátiák gyakran a fej, a törzs vagy a lábak területén jelentkeznek. Például a karpális alagút szindróma vagy a Bell-parézis is egyfajta fokális neuropátiák.
A neuropátiák kialakulási okuk szerint is csoportosíthatóak, léteznek öröklött és szerzett neuropátiák. A leggyakoribb örökölt neuropátia a Charcot-Marie-Tooth (CMT) betegség, amely az érző és motoros idegeket egyaránt érinti. A CMT neuropátia a láb és az alsó végtag izmainak gyengeségével jár; a láb deformitások is gyakoriak, ami megnehezíti a járást és gyakran elesnek miatta a betegek. Előrehaladott stádiumban a kéz izmai is érintve lehetnek. A szerzett neuropátiák között is további csoportok hozhatóak létre aszerint, hogy mi okozta az idegkárosodást, például valamilyen betegség (diabéteszes neuropátiák) vagy egyéb, esetleg ismeretlen okok (idiopátiás neuropátiák).
Miért jöhetnek létre neuropátiák?
A neuropátiák az idegek károsodása miatt jönnek létre. Az idegkárosodás felléphet viszonylag hirtelen egy trauma vagy sérülés kapcsán, de gyakran hosszútávon évekig vannak jelen a károsító anyagok, például a magas vércukorszint, az alkohol vagy egyéb mérgező anyagok. A károsodás funkciózavart okozhat az idegekben. Téves üzeneteket (például fájdalom jelet, zsibbadás vagy bizsergés érzetét) továbbíthatnak akkor is, amikor ezek valójában nincsenek jelen. Érzéskiesést is okozhatnak, mert a sérült ideg nem tudja elszállítani az információt az adott területről. Ugyanígy a motoros idegek károsodása izomgyengeséghez és sorvadáshoz vezethet, mert a beidegzett izmok nem kapnak többé jeleket az összehúzódásra. A neuropátiák kiváltó okai és az idegkárosodás hátterében az alábbiak állhatnak:
- cukorbetegség
- pajzsmirigyproblémák
- hosszú távú alkoholfogyasztás
- vitaminhiány (E, B1, B6, B9, B12 vitaminhiány)
- egyes gyógyszerek és vegyi anyagok hatása (például ólom, higany, higítók, oldószerek)
- idegre gyakorolt nyomás
- daganatok vagy rákos megbetegedések
- kemoterápia vagy sugárkezelés
- Guillain-Barre-szindróma
- bizonyos fertőzések, beleértve a HIV-fertőzést vagy az övsömört
- genetikai betegségek, például Charcot-Marie-Tooth-kór
- az immunrendszer vagy az erek problémái
Sajnos az is gyakori, hogy a részletes kivizsgálás ellenére sem sikerül megtalálni a neuropátia okát. A neuropátiák kb. 30-40%-ában ismeretlen, nem derül fény a kiváltó okra.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen tünetek vetik fel a neuropátiák gyanúját?
A neuropátiák tünetei az érintett idegek alapján csoportosíthatóak. Az érzőidegeket érintő neuropátiák tünetei közé tartoznak az alábbiak:
- bizsergés
- zsibbadás – főleg a kéz és láb területén
- fokozott érzékelés: erős fájdalomérzés ez enyhe tapintásra, simogatásra is (főként éjszaka)
- gyengült érzékelés: érzéketlenség a tapintásra, hőre, érintésre
- koordináció elvesztése
- areflexia
- égető érzés
- kesztyű-zokni viselésének érzete
A motoros idegeket érintő neuropátiák tünetei lehetnek:
- izomgyengeség
- járászavarok, végtagok mozgatásának nehézsége
- izomgörcsök, akaratlan izomösszehúzódások
- az izomszabályozás elvesztése
- izomtónus elvesztése
- ügyesség elvesztése
- gyakori elesés
A vegetatív idegeket érintő neuropátiák tünetei az alábbiak:
- rendellenes vérnyomás vagy szívfrekvencia
- csökkent vagy hiányzó izzadás
- vizelési problémák
- szexuális diszfunkció
- hasmenés
- súlycsökkenés
- szédülés/ájulás felálláskor
- hányinger, hányás
- emésztési problémák
Hogyan vizsgálhatóak ki a neuropátiák?
A neuropátiák felismerésére speciális kérdőíveket és teszteket fejlesztettek ki. Erre azért volt szükség, mert nagyon sok embert érintenek ezek az állapotok és komoly veszélyekkel fenyegetnek a neuropátiák. A neuropátiák ugyanis nem csak az életminőséget rontják a tüneteikkel, hanem az érzékelés elvesztése miatt fennáll a veszélye annak, hogy nem észlelünk komoly sérüléseket (például égési sérülést). Mindezek miatt szűrik is a neuropátiák fennállását a rizikócsoportokban, például a cukorbetegek körében.
A neuropátiás vizsgálat során különböző tesztekkel értékelik az idegek érzékenységét, az idegi vezetést és az izomerőt. Ezek a vizsgálatok közé tartozik az elektromiográfia (EMG), a nervus conduction velocity (NCV) vizsgálat, a bőrbiopszia, az idegbiopszia, valamint különböző érzékenységi és reflextesztek. Vizsgálják például a hő-, a tapintás-, a vibráció- és a fájdalom érzékelését, valamint mérik a verítéktermelés mennyiségét. Ezek a vizsgálatok egyszerűen és gyorsan elvégezhetőek, és hamar kimutatják, ha károsodás lépett fel az idegi vezetésben. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Milyen módszerekkel kezelhetőek a neuropátiák?
A neuropátiának sok típusa van aszerint, hogy mi okozta őket. Az orvostudományban a leghatékonyabb, teljes gyógyulást akkor tudjuk elérni, ha a gyökerénél ragadjuk meg a betegségeket, vagyis amikor a kiváltó okot tudjuk kezelni. A neuropátiák esetében ez a legtöbbször nem lehetséges, mert még a kiváltó ok ismeretében sem tudunk olyan terápiát nyújtani, ami meggyógyítaná az idegeket. Az idegek nehezen regenerálódnak, és általában csak megállítani tudjuk a károsodás folyamatát, de visszafordítani nem. Éppen ezért a neuropátiák korai felismerése és a súlyosbodás megelőzése vált a fő céllá. Már fennálló neuropátiák esetén pedig a kezelés a tüneti kezelésre korlátozódik, de ezen a területen is folyamatosan bővül a lehetőségek tárháza. Rendelés típusa: Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett!) Ellátás magyar, német és román nyelven./consultation in English, German, Romanian available Az ENG vizsgálat a Csömöri úti rendelőben elérhető!Téma szakértője
Dr. Para Szabolcs