Parkinson-kór – miért érinti gyakrabban a férfiakat?

Parkinson-kór – miért érinti gyakrabban a férfiakat?

Dr. Mező Anita Létrehozva: 2020.01.15 Módosítva: 2020.01.15

A Parkinson-kór nemi különbségeinek vizsgálatára számos tanulmány született, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb, mint a nőknél. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a nemek közti különbségekről beszélt a betegség tekintetében.

Egyre több a Parkinson-kór által érintett beteg

A Parkinson-kór az idegrendszer krónikus megbetegedése, melynek lényege az agy bizonyos területein megtalálható dopamintermelő sejtek pusztulása így az itt termelődő dopamin mennyiségének csökkenése. Érdekes adat, hogy az első tünetek csak a dopamintermelő sejtek számának felére való csökkenése után jelennek meg – tehát meglehetősen nagy a „tartalék”.
A Parkinson-kór első jelei a remegés, merev izmok, egyensúlyzavar.A legjellegzetesebb tünetek a mozgásszegénység (hypokinesia), az izommerevség (rigor), a végtagremegés (tremor), és az egyensúly megőrzésének nehézsége. Nem-motoros tünetek is társulnak a betegséghez, melyek a motoros tünetek előtt is kialakulhatnak, de megjelenhetnek és rosszabbodhatnak a betegség előre haladtával is.
Egy 2018-as tanulmány szerint a betegek száma 1990 ás 2016 közt megduplázódott, és elérte a 6,1 millió főt világszerte. Ez a romló tendencia egyrészt az idős emberek növekvő számának, másrészt valószínűleg környezeti faktoroknak is betudható.

Mozgási és más jellegű tünetek is különbözhetnek

A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikó faktorok tekintetében is. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.
A Parkinson-kór általában 40-70 éves kor között kezdődik, ezen belül leggyakrabban a hatodik évtizedben. A nőkben a kezdet átlagosan 2,2 évvel későbbre tolódik. Számos megállapítás jelzi, hogy az ösztrogének szerepet játszhatnak a Parkinson-kór alakulásában. A betegség állati modelljeiben az ösztrogének idegsejteket védő (neuroprotektív) hatással bírtak. Magyarázható a nőknél a későbbi kezdet a férfiakhoz képest magasabb kezdeti dopamin szinttel is, mely késleltetheti a dopamin szükséglet kritikus küszöbértékének elérését.
A nőknél gyakoribb a remegéssel (tremorral) induló betegség. A vizsgálatok alapján a tremor domináns betegek, mind a férfiak, mind a nők, átlagban 3,6 évvel voltak idősebbek a tünetek megjelenésekor, mint azok a betegek, akiknél a mozgásszegény, merev altípus jelentkezett. A tremor domináns betegcsoport lassabb romlást mutatott.
Más vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy a nem-motoros tünetek gyakoribbak a nőknél és súlyosabban is érintik őket. Ide sorolható többek közt a nyugtalan láb szindróma, a depresszió, a fájdalom, a fáradtság, a szaglás és az ízlelés csökkenése és az erős verejtékezés. Ugyanakkor a mentális képességek csökkenése a férfiaknál jelentősebb lehet.  A kutatók tovább tanulmányozzák a biológiai nemmel összefüggő működésbeli különbségeket, és azt remélik, ha mélységében megértik a jelenséget, hatékonyabban tudják kezelni mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentkező betegséget.

Már az első jeleknél orvoshoz kell fordulni

Fontos neurológushoz fordulni a Parkinson-kór kezeléséért.- Mivel a Parkinson-kór egyelőre nem gyógyítható, és folyamatosan romló tendenciát mutató betegség, a neurológiai kezelés legfontosabb célja a folyamat lassítása, a tünetek csökkentése – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – A pácienseknek nem szabad homokba dugniuk a fejüket, érdemes már az első gyanús jeleknél orvoshoz fordulni, legyen szó a mozgásban jelentkező változásról, lelassulásról, egyensúlyzavarokról, a testtartás változásáról, remegésről, az írás nehézségeiről, vagy egyéb a mozgással nem összefüggő tünetről, mint a memória romlása, szaglászavar, látászavar, székrekedés, alvászavar, depresszió. A neurológiai kivizsgálással meg tudjuk állapítani, valóban Parkinson-kór okozza-e a tüneteket. Ha megszületik az erről szóló diagnózis, számos, gyógyszeres és egyéb lehetőségünk van az állapotromlás lassítására, ami jelentős életminőség különbséget jelent a páciensek és a hozzátartozóik számára.   

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

Téma szakértője

  • Dr. Mező Anita

  • Szakterületek:
    • neurológus
  • Specialitások:
    • szédülés
    • bppv - vertigo
    • fejfájás, migrén
    • parkinson
    • hátfájás neurológiai kivizsgálása
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • Személyes, rendelői vizit

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Kedves, türelmes

Nagyon elégedett vagyok a barátságos és segítőkész recepciós kollégákkal, valamint Mező doktornő kedves, türelmes és figyelmes hozzáállásával, amely maximális szakmai hozzáértéssel párosult. A gyógyulásomat - a terápia mellett - nagymértékben segítik megnyugtató szavai.

További vélemények

Hírek

Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - mi lehet az oka?

Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - mi lehet az oka?

Sokan megijednek a bal karban érzett fájdalomtól, mert szívinfarktusra, esetleg stroke-ra asszociálnak. Holott ennek a tünetnek számos más oka lehet, amelyekről dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt. 

Kéz- karzsibbadás, gyengeség? Mellkaskimeneti szindróma is lehet

Kéz- karzsibbadás, gyengeség? Mellkaskimeneti szindróma is lehet

A mellkaskimeneti szindrómák a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. A három betegséget összefoglaló tünetegyüttes lényege, hogy a nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, ezért zsibbadás, érzéskiesés, izomgyengeség alakul ki a kézben, a karban. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa összefoglalta a tudnivalókat.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársak

Dr. Mező Anita neurológus
Dr. Prinz Géza neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Jakab Gábor PhD neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport