Parkinson-kór – miért érinti gyakrabban a férfiakat?

Parkinson-kór – miért érinti gyakrabban a férfiakat?

Dr. Mező Anita Létrehozva: 2020.01.15 Módosítva: 2021.08.19

A Parkinson-kór nemi különbségeinek vizsgálatára számos tanulmány született, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb, mint a nőknél. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a nemek közti különbségekről beszélt a betegség tekintetében.

Egyre több a Parkinson-kór által érintett beteg

A Parkinson-kór az idegrendszer krónikus megbetegedése, melynek lényege az agy bizonyos területein megtalálható dopamintermelő sejtek pusztulása így az itt termelődő dopamin mennyiségének csökkenése. Érdekes adat, hogy az első tünetek csak a dopamintermelő sejtek számának felére való csökkenése után jelennek meg – tehát meglehetősen nagy a „tartalék”.
A Parkinson-kór első jelei a remegés, merev izmok, egyensúlyzavar.A legjellegzetesebb tünetek a mozgásszegénység (hypokinesia), az izommerevség (rigor), a végtagremegés (tremor), és az egyensúly megőrzésének nehézsége. Nem-motoros tünetek is társulnak a betegséghez, melyek a motoros tünetek előtt is kialakulhatnak, de megjelenhetnek és rosszabbodhatnak a betegség előre haladtával is.
Egy 2018-as tanulmány szerint a betegek száma 1990 ás 2016 közt megduplázódott, és elérte a 6,1 millió főt világszerte. Ez a romló tendencia egyrészt az idős emberek növekvő számának, másrészt valószínűleg környezeti faktoroknak is betudható.

Mozgási és más jellegű tünetek is különbözhetnek

A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikó faktorok tekintetében is. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.
A Parkinson-kór általában 40-70 éves kor között kezdődik, ezen belül leggyakrabban a hatodik évtizedben. A nőkben a kezdet átlagosan 2,2 évvel későbbre tolódik. Számos megállapítás jelzi, hogy az ösztrogének szerepet játszhatnak a Parkinson-kór alakulásában. A betegség állati modelljeiben az ösztrogének idegsejteket védő (neuroprotektív) hatással bírtak. Magyarázható a nőknél a későbbi kezdet a férfiakhoz képest magasabb kezdeti dopamin szinttel is, mely késleltetheti a dopamin szükséglet kritikus küszöbértékének elérését.
A nőknél gyakoribb a remegéssel (tremorral) induló betegség. A vizsgálatok alapján a tremor domináns betegek, mind a férfiak, mind a nők, átlagban 3,6 évvel voltak idősebbek a tünetek megjelenésekor, mint azok a betegek, akiknél a mozgásszegény, merev altípus jelentkezett. A tremor domináns betegcsoport lassabb romlást mutatott.
Más vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy a nem-motoros tünetek gyakoribbak a nőknél és súlyosabban is érintik őket. Ide sorolható többek közt a nyugtalan láb szindróma, a depresszió, a fájdalom, a fáradtság, a szaglás és az ízlelés csökkenése és az erős verejtékezés. Ugyanakkor a mentális képességek csökkenése a férfiaknál jelentősebb lehet.  A kutatók tovább tanulmányozzák a biológiai nemmel összefüggő működésbeli különbségeket, és azt remélik, ha mélységében megértik a jelenséget, hatékonyabban tudják kezelni mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentkező betegséget.

Már az első jeleknél orvoshoz kell fordulni

Fontos neurológushoz fordulni a Parkinson-kór kezeléséért.- Mivel a Parkinson-kór egyelőre nem gyógyítható, és folyamatosan romló tendenciát mutató betegség, a neurológiai kezelés legfontosabb célja a folyamat lassítása, a tünetek csökkentése – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – A pácienseknek nem szabad homokba dugniuk a fejüket, érdemes már az első gyanús jeleknél orvoshoz fordulni, legyen szó a mozgásban jelentkező változásról, lelassulásról, egyensúlyzavarokról, a testtartás változásáról, remegésről, az írás nehézségeiről, vagy egyéb a mozgással nem összefüggő tünetről, mint a memória romlása, szaglászavar, látászavar, székrekedés, alvászavar, depresszió. A neurológiai kivizsgálással meg tudjuk állapítani, valóban Parkinson-kór okozza-e a tüneteket. Ha megszületik az erről szóló diagnózis, számos, gyógyszeres és egyéb lehetőségünk van az állapotromlás lassítására, ami jelentős életminőség különbséget jelent a páciensek és a hozzátartozóik számára.   

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

Téma szakértője

  • Dr. Mező Anita

  • Szakterületek:
    • neurológus
  • Specialitások:
    • szédülés
    • bppv - vertigo
    • fejfájás, migrén
    • parkinson
    • hátfájás neurológiai kivizsgálása
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • Személyes, rendelői vizit

    Páciensek fogadása COVID fertőzés után:

    • negatív PCR lelet vagy 13 nap tünetmentesség

Orvos válaszol

Tisztelt doktor/doktornő! 12.e óta zsibbadós szédüléses fejfájást érzek,ami az alvást is megnehezíti,2x vitt be azóta a mentő,de vérképem tökéletes,így elbocsájtottak. Önök szerint a fejfájás mögött milyen okok állhatnak? Terhelésre zsibbadást érzek. Előre is köszönöm válaszát/válaszukat!

Dr. Mező Anita
Dr. Mező Anita neurológus
Tisztelt Reguli Helmut Günter!

A tüneteit okának tisztázására több mindenre lenne szükség, először egy részletes anamnézisre, amiben pontosítjuk a fejfájás és szédülés jellegét, majd képalkotó vizsgálatokra, MR, MRA, CDS keringés zavar, érmalformatio kizárására, Fül-Orr-Gégészeti vizsgálatra a vestibularis rendszer betegségeinek kizárására, Kardiológiai vizsgálat az esetleges, akár időszakos ritmuszavar kizárására. Érdemes a rendszeres vérnyomás mérés, valamint vérnyomás és fejfájás napló vezetése.
Üdvözlettel
Dr. Mező Anita

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Kedves, türelmes

Nagyon elégedett vagyok a barátságos és segítőkész recepciós kollégákkal, valamint Mező doktornő kedves, türelmes és figyelmes hozzáállásával, amely maximális szakmai hozzáértéssel párosult. A gyógyulásomat - a terápia mellett - nagymértékben segítik megnyugtató szavai.

További vélemények

Hírek

Fáradtság és látászavar is lehet a szklerózis multiplex korai tünete

Fáradtság és látászavar is lehet a szklerózis multiplex korai tünete

A szklerózis multiplex (SM) a központi idegrendszer hullámzóan vagy folyamatosan előrehaladó betegsége. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár ez a betegség jelenleg még nem gyógyítható, de korán elkezdett speciális kezeléssel eredményesen ...
Okozhat-e a légszennyezettség idegrendszeri tüneteket?

Okozhat-e a légszennyezettség idegrendszeri tüneteket?

Évről évre egyre több figyelmeztetést hallhatunk a levegő szennyezettségéről. De vajon a szubjektív érzéseinken túl hatással van-e a légszennyezettség, a szmog az idegrendszeri működésre? A kérdésre dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus ...
A koordinációs zavarok, a beszéd érthetetlensége is lehet kisagyi ataxia tünete

A koordinációs zavarok, a beszéd érthetetlensége is lehet kisagyi ataxia tünete

Az izommozgások rendezettségének zavara, a többek közt a beszédet, a szemmozgásokat, a járást érintő rendellenesség az ataxia. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokról az állapotokról, betegségekről beszélt, amelyek ataxiához vezethetnek, valamint felhívta a figyelmet ...

Prima Medica Egészséghálózat