Az ájulás hirtelen kialakuló, a rövid ideig tartó, átmeneti eszméletvesztés, mely nyom nélkül gyógyul és orvosi beavatkozás nélkül, spontán rendeződik. Az ájulás bárkivel, bármikor előfordulhat, több oka lehet. Az ájulást az idézi elő, hogy az agy vérellátása romlik, így nem kap szükséges mennyiségű vért. Ájulás következtében vízszintes helyzetbe kerülve általában néhány másodperc alatt magához tér az ember. Amennyiben az agyi vérkeringés nem áll helyre, az eszméletvesztés tartós lesz.
Az ájulást megelőző tünetek lehetnek enyhe hányinger, remegés, gyengeség, bizonytalanság, szédülés, verejtékezés, ásítás, az öntudat bekövetkező elvesztésének az érzése. Ezek a tünetek megszűnhetnek, de ha fokozódnak, bekövetkezik az ájulás.
Minden esetben komolyan kell venni az ájulást, főként, ha ismétlődik is. Ilyen esetben mindenképpen javasolt orvost felkeresni.
Fontos a részletes kórtörténet felvétele, mely kiterjed a korábbi betegségekre, a szedett gyógyszerekre, az ájulást megelőző és követő eseményekre és tünetekre.Továbbá kardiológiai, neurológiai, belgyógyászati és labor vizsgálatok szükségesek.
A kezelés minden esetben a kiváltó októl függ. Legtöbb esetben a fekvő helyzet már önmagában elegendő, mivel az agy vérellátása rendszerint már ettől helyre jön, jellemzően ezt követően derülnek ki az okok. Fontos, hogy minden esetben a kiváltó okot kell kezelni.
Fontos az ismert betegségek kezelése, gondozása. Gyakran elájuló betegeknél az ágy végének megemelése a feji résznél, vagy rugalmas harisnya viselése is segíthet, továbbá minden olyan gyógyszer szedését kerülni kell, amely a beteg ájulását idézheti elő.
Nagyon fontos megkülönböztetni az ájulást az eszméletvesztéstől, számos oka lehet, és az ájulástól eltérő tünetek is kísérhetik, vagy lehet ismert betegség következménye – ilyenkor orvosi beavatkozás is szükségessé válhat.
Az eszméletvesztés néhány perctől néhány napig terjedő időtartammal kialakulhat.
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Mező Anita
neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
Dr. Jakab Gábor PhD
neurológus
A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni. Dr. Torák Gyöngyi, a Neurológiai Központ neurológusa, neurofiziológus válaszolt a kérdésekre.
Az már egyre inkább közismert, hogy a koronavírus fertőzés a központi és a perifériás (környéki) idegrendszerre is hatással van. Utóbbi jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés, azonban egyre többen tapasztalják az érző- és mozgató idegeket érintő panaszokat is. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a COVID-hoz köthető neuropátia furcsa, nehezen azonosítható tüneteire hívta fel a figyelmet.
