Az ájulás hirtelen kialakuló, a rövid ideig tartó, átmeneti eszméletvesztés, mely nyom nélkül gyógyul és orvosi beavatkozás nélkül, spontán rendeződik. Az ájulás bárkivel, bármikor előfordulhat, több oka lehet. Az ájulást az idézi elő, hogy az agy vérellátása romlik, így nem kap szükséges mennyiségű vért. Ájulás következtében vízszintes helyzetbe kerülve általában néhány másodperc alatt magához tér az ember. Amennyiben az agyi vérkeringés nem áll helyre, az eszméletvesztés tartós lesz.
Az ájulást megelőző tünetek lehetnek enyhe hányinger, remegés, gyengeség, bizonytalanság, szédülés, verejtékezés, ásítás, az öntudat bekövetkező elvesztésének az érzése. Ezek a tünetek megszűnhetnek, de ha fokozódnak, bekövetkezik az ájulás.
Minden esetben komolyan kell venni az ájulást, főként, ha ismétlődik is. Ilyen esetben mindenképpen javasolt orvost felkeresni.
Fontos a részletes kórtörténet felvétele, mely kiterjed a korábbi betegségekre, a szedett gyógyszerekre, az ájulást megelőző és követő eseményekre és tünetekre.Továbbá kardiológiai, neurológiai, belgyógyászati és labor vizsgálatok szükségesek.
A kezelés minden esetben a kiváltó októl függ. Legtöbb esetben a fekvő helyzet már önmagában elegendő, mivel az agy vérellátása rendszerint már ettől helyre jön, jellemzően ezt követően derülnek ki az okok. Fontos, hogy minden esetben a kiváltó okot kell kezelni.
Fontos az ismert betegségek kezelése, gondozása. Gyakran elájuló betegeknél az ágy végének megemelése a feji résznél, vagy rugalmas harisnya viselése is segíthet, továbbá minden olyan gyógyszer szedését kerülni kell, amely a beteg ájulását idézheti elő.
Nagyon fontos megkülönböztetni az ájulást az eszméletvesztéstől, számos oka lehet, és az ájulástól eltérő tünetek is kísérhetik, vagy lehet ismert betegség következménye – ilyenkor orvosi beavatkozás is szükségessé válhat.
Az eszméletvesztés néhány perctől néhány napig terjedő időtartammal kialakulhat.
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Mező Anita
neurológus
Dr. Jakab Gábor PhD
neurológus
Dr. Prinz Géza
neurológus, pszichiáter, infektológus
Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.
A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben ki kell vizsgálni a hátteret.
