Féloldali bénulás

Féloldali bénulás

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.16 13:30 | Módosítva: 2024.02.15 12:32

A hemilplégia – másképpen féloldali bénulás egy tünetcsoport, többféle formában jelenhet meg a betegeken. A féloldali bénulás azt jelenti, amikor az ember egyik oldalán lévő végtagok és egyéb testrészek izmai legyengülnek, lebénulnak. A stroke leggyakoribb tünete a féloldali bénulás, vagy az izomerő-csökkenés.

Mi az a féloldali bénulás?

Stroke következtében fellépő zavarok

A féloldali bénulás okai

A féloldali bénulás tünetei, korai jelei

A féloldali bénulás kialakulásának rizikófaktorai

A féloldali bénulás kezelése

Stroke utáni rehabilitáció célja

Stroke utáni rehabilitáció eszközei

Mi az a féloldali bénulás?

A féloldali bénulás, vagyis a hemiplégia egy olyan kifejezés, amely a test egyik felének bénulását jelenti. Általában az agyi érkatasztrófa (stroke) következményeként vagy más agyi rendellenességek miatt alakul ki. A féloldali bénulás azt foglalja magában, hogy az érintett teste egyik felének, például a jobb vagy bal oldalának, részleges vagy teljes bénulása áll fenn.

A féloldali bénulás megjelenési formái sokfélék lehetnek, a betegség különböző okaira vezethetők vissza, azonban egy dolog közös – a féloldali bénulás tüneteinek hátterében mindig agyi probléma áll. Gyakoribb a felső vagy alsó végtagok gyengülése, vagy csak egy-egy izomcsoport bénulása, illetve az izmok gyengeségéhez társulhat egyensúly zavar, rendezetlen mozgás is.

A stroke leggyakoribb tünete a féloldali bénulás. A mozgás koordinációja zavart szenved, ezért alakulhat ki egyensúlyzavar, illetve ügyetlen mozgás, végtagok ügyetlensége – ataxia. Az agy domináns féltekének károsodása esetén kialakulhat beszédzavar, mely fokozódhat akár beszédképtelenségig.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Stroke következtében fellépő zavarok

  • érzészavarok
  • látásvesztés
  • gondolkodási funkciók lassulása
  • észlelési, érzékelési zavarok
  • saját test felismerésének zavara
  • pszichés zavar, leépülés
  • súlyosabb esetben ürítési zavar – kontrollvesztés

A féloldali bénulás lehet organikus és funkcionális. Az organikus az agyvelő sérülésekor történik, a funkcionális pedig hisztériás betegeknél, általában görcsös roham után, vagy valamilyen erő behatására fejlődik ki.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen okai lehetnek a remegésnek?

A remegéssel kapcsolatban a legtöbb ember azonnal a Parkinson-kórra gondol, holott a tremornak sokféle oka lehet. Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus arról beszélt, hogy nem csak neurológiai betegségek válthatják ki ezt a zavaró ...

A féloldali bénulás okai

A féloldali bénulás, vagy hemiplégia, különféle egészségügyi problémákból eredhet. Az alábbiakban kifejtem és kiegészítem az említett okokat:

  • Agydaganatok: Az agydaganatok növekedése nyomást gyakorolhat az agy különböző részeire, és megzavarhatja az idegsejtek működését, így féloldali bénulás kialakulását eredményezve. A növekedés és a terjedés mértékétől függően az agydaganatok kompresszálhatják az idegpályákat és az ereket, ami hemiplégia megjelenését okozza.
  • Koponya és agy sérülései: Balesetek, mint például koponyatörések, agyrázkódások vagy súlyos fejsérülések, belső vérzést vagy közvetlen károsodást okozhatnak az agyban. Az ilyen sérülések zavarhatják az idegimpulzusok normális vezetését és gátolhatják az agy megfelelő működését, ami hemiplégiához vezethet.
  • Agyi erek betegségei:
    • Agyi embólia: Az agyi artériákba jutó vérrögök (embóliák) blokkolhatják a véráramlást, és így okozhatnak az agy egy részének oxigén- és tápanyaghiányát, végül pedig féloldali bénulás kialakulásához vezet.
    • Agyi trombózis: Az agyi artériákban kialakuló vérrögök (trombózis) is gátolhatják a véráramlást, kiváltva a féloldali bénulás, hemiplégia jellegzetességeit.
    • Agyvérzés: Az agyvérzés, vagy intracerebrális vérzés, az agy egy részének vérzését jelenti, ami az érintett terület károsodásához és hemiplégiához vezethet.

Fontos megjegyezni, hogy a hemiplégia nem csak ezeknél az okoknál fordulhat elő, és az egyes esetek különbözőek lehetnek. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a féloldali bénulás okának meghatározásában és a legjobb eredmények elérésében. Az agyi egészség megőrzése és a rizikófaktorok kezelése is fontos szerepet játszik a hemiplégia megelőzésében.

A féloldali bénulás tünetei, korai jelei

A féloldali bénulás, vagy hemiplégia, számos lehetséges tünettel járhat, és a korai jelek felismeréseFéloldali bénulás - Neurológiai Központ kulcsfontosságú a megfelelő kezelés szempontjából. Az alábbiakban lehet olvasni a féloldali bénulás korai jeleit:

  • Féloldali zsibbadások, izomgyengeségek: Az egyik legjellemzőbb tünet féloldali bénulás esetén a test egyik felének, például az arc, a kar vagy a láb, érzékenységének és mozgásának zavara. Ez a zsibbadás és izomgyengeség lehet részleges vagy teljes, és az érintett oldalon fordul elő.
  • Beszédzavarok: Féloldali bénulás esetén az agyi területek károsodása befolyásolhatja a beszédértést és kifejezést. Beszédzavarok, mint a nehezen érthető beszéd vagy a szavak összekeverése, jelentkezhetnek.
  • Látászavarok: Az agy egyes részeinek károsodása féloldali bénuláson kívül látásproblémákat okozhat. Ezek a tünetek lehetnek például homályos látás, látótér-kiesés vagy más látási zavarok.
  • Fülzúgás: Az agy károsodása fülzúgást vagy más auditív tüneteket is okozhat féloldali bénulás on kívül. Ez a fülzúgás, vagy tinnitus, lehet állandó vagy időszakos.
  • Szédülés (nem maradandó tünet): A hemiplégiához vezető állapotok, mint például az agyi érkatasztrófa előtti szakaszban, szédülést vagy egyensúlyproblémákat is okozhatnak. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek lehetnek átmenetiek és nem feltétlenül maradandók.

 

Az említett tünetek jelentkezése esetén sürgősen konzultálni kell egy szakorvossal vagy sürgősségi osztállyal. Az időben történő diagnózis és kezelés segíthet minimalizálni az agykárosodást és növelni a gyógyulás esélyeit. A stroke vagy más agyi katasztrófák esetén a sürgős orvosi ellátásnak kiemelkedő fontossága van, mivel az időben kapott segítség jelentősen javíthatja a prognózist és a helyreállást. Az egészséges életmód és a rizikófaktorok kezelése is fontos a féloldali bénulás megelőzésében.

A féloldali bénulás kialakulásának rizikófaktorai

A féloldali bénulás vagy hemiplégia kialakulásának rizikófaktorai valójában az agyi érbetegségek kialakulásához vezethetnek, amelyek befolyásolhatják az agyi vérellátást. 

  • Cukorbetegség: A magas vércukorszint és a cukorbetegség növelheti az érelmeszesedés, az artériás elzáródás és az érrendszeri károsodás kockázatát, ami hozzájárulhat az agyi érbetegségek, így a féloldali bénulás kialakulásához.
  • Dohányzás: A dohányzás számos káros hatással bír az érrendszerre. A dohányfüstben található káros anyagok elősegíthetik az érelmeszesedést, az artériás gyulladást, és növelhetik a vérrögképződés kockázatát, így pedig a féloldali bénulás kialaulását.
  • Elhízás: Az elhízás szoros kapcsolatban áll az érrendszeri betegségekkel. Az elhízás fokozza az érelmeszesedés és a magas vérnyomás kockázatát, mindkettő pedig hozzájárulhat az agyi érbetegségekhez és a féloldali bénulás kialakulásához.
  • Szívbetegségek: Szívproblémák, például szívbillentyű problémák, szívritmuszavarok vagy szívelégtelenség, növelhetik a vérrögképződés és az agyi érbetegségek kialakulásának kockázatát.
  • Túlzott alkoholfogyasztás: Az alkoholfogyasztásnak lehet káros hatása az érrendszerre is, beleértve a magas vérnyomást és a szívbetegségeket, amelyek hozzájárulhatnak az agyi érbetegségek és következményesen a féloldali bénulás kialakulásához.
  • Mozgásszegény életmód: Az inaktív életmód, az ülőmunka és a kevés testmozgás is rizikófaktorként szerepelhet az érrendszeri problémák esetében.
  • Fogamzásgátló készítmények használata: Nőknél a fogamzásgátló tabletták növelhetik a vérrögképződés kockázatát, ami potenciálisan hozzájárulhat az agyi érbetegségekhez.
  • Magas koleszterinszint: A magas koleszterinszint érelmeszesedéshez vezethet, ami csökkenti az erek átjárhatóságát és növeli a vérrögképződés kockázatát.

Fontos kiemelni, hogy ezek a rizikófaktorok kölcsönhatásba léphetnek egymással, és egyéni kockázatértékelésre van szükség a pontos kockázat meghatározásához. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és az alapvető egészségügyi szűrések rendkívül fontosak lehetnek a rizikó csökkentése és az agyi érbetegségek megelőzése érdekében.

 

A féloldali bénulás kezelése

A féloldali bénulás kezelése és rehabilitációja valóban összetett és multidiszciplináris feladat. Az ilyen betegek számára fontos, hogy szakemberek csapatával dolgozzanak együtt, és a beteg is aktívan részt vegyen a rehabilitációs folyamatban. Az alábbiakban lehet megtalálni a féloldali bénulás kezelésének és rehabilitációjának néhány kulcsfontosságú aspektusát:

  • Orvosi kezelés és diagnózis: Az elsődleges lépés a pontos diagnózis felállítása, amely magában foglalja az agyi károsodás típusát és okát. Az orvosi csapat célja, hogy minimalizálja az agykárosodást és kezelje a kiváltó okot, például az agyi érbetegséget vagy más agyi rendellenességet.
  • Fizioterápia: A fizioterápia segíti a beteget féloldali bénulás esetén az izomtónus normalizálásában, az izomerő növelésében és az egyensúly visszaállításában. Specifikus mozgásterápiás gyakorlatokat alkalmaznak az érintett oldalon lévő izmok erősítésére és az egész test mozgékonyságának javítására.
  • Ergoterápia: Féloldali bénulás esetén az ergoterapeuta segít a betegnek újra megtanulni mindennapi tevékenységeket, például öltözködést, evést és írást, különféle technikák és segédeszközök alkalmazásával.
  • Beszédterápia: Ha a beteg beszédzavarokkal küzd, a beszédterapeuta segíthet a kommunikációs készségek fejlesztésében, a beszédértés javításában és más kommunikációs módszerek alkalmazásában.
  • Pszichológiai támogatás: A féloldali bénulás komoly pszichológiai hatással bírhat, beleértve a depressziót és az életminőség romlását. Pszichológus vagy pszichiáter segíthet a betegnek megküzdeni az érzelmi kihívásokkal és a változásokkal.
  • Táplálkozási tanácsadás: Ha a beteg az étkezési és lenyelési nehézségekkel küzd, dietetikus segíthet a megfelelő táplálkozás kialakításában, hogy megfelelő tápanyagokhoz jussanak.
  • Szociális munkás: A szociális munkás segíthet a betegnek és családjának az életmódváltások és az új kihívások kezelésében, és segíthet a szükséges támogatási rendszerek megtalálásában.

Stroke utáni rehabilitáció célja

Összességében az életminőség javítása a cél, hogy a beteg vissza térhessen a családba, a társadalomba. Ennek segítése az alábbiak fejlesztésével elérhető:

Stroke utáni rehabilitáció eszközei

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok