Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

Dr. Prinz Géza Létrehozva: 2019.11.19 Módosítva: 2020.03.17

A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek. Ugyanakkor dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban fontos ismerni azokat a tüneteket, amelyekkel orvoshoz kell fordulni. 

Ezek lehetnek az agyhártyagyulladás tünetei

Mint minden fertőzés okozta betegségben, így a központi idegrendszerében is „kórokozóban” kell gondolkodnunk. Ez életkorokként, évszakokként, és földrajzi hely szerint jelentős különbözőséget mutat. Külön érdekessége e betegségcsoportnak, hogy ugyanaz a kórokozó jelentős arányban tünetmentes fertőzést is tud okozni a lakosság nagy százalékában, ugyanakkor kevés betegben igen súlyos kórformát, akár végzetes kimenetelt provokálhat. Más oldalról ugyanolyan klinikai képet több kórokozó is okozhat. A neuroinfekcióknak, vagyis a központi idegrendszer fertőzéseinek klinikai megjelenése teljesen eltérő aszerint, hogy heveny, subakut, avagy idült fertőzésről, vírus, baktérium okozta, netán gomba, protozoon okozta folyamatról van szó – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. 

Az agyhártyagyulladás tüneteivel fontos orvoshoz fordulni.Ha egy rendelőt felkereső beteg lázas állapotban fejfájást, hányingert panaszol, még a vizsgálata előtt számos célzott kérdéssel tisztázhatjuk, felmerül-e agyhártya-agyvelő gyulladás gyanúja. Ezek a következőek:

  • Mióta beteg?
  • Mi volt az első panasz?
  • Van-e, volt-e láza?
  • Hányingerét hányás kísérte-e?
  • Jelentkezett-e hasmenés?
  • Hangok, fények zavaróak-e?
  • Közelmúltban vagy jelenleg van-e kiütése?
  • Van-e a környezetében beteg felnőtt vagy gyermek?
  • Járt-e falusias vidéken, erdőben, mennyi időt töltött napon?
  • Csípte-e meg kullancs, szúnyog?

A fejfájással kapcsolatosan is számos kérdést kell tisztázni.

  • A fej mely részén érzi a fájdalmat?
  • Volt-e máskor is hasonló fejfájása?
  • Köthető-e konkrét időponthoz, tevékenységhez a fejfájás kezdete?
  • Láztalanul is fáj-e a feje?
  • Testhelyzet befolyásolja-e a fájdalmat?
  • Napszak szerint különbözik-e az intenzitása?
  • Gyógyszerek, fájdalomcsillapítók közül volt-e hatékony?

Az orvosi rendelőt felkeresni képes betegnél – ha egyáltalán heveny neuroinfekció gyanúja felmerül,- az nagy valószínűséggel vírusos eredetű.

Ezt érdemes tudni a kullancs-encephalitis-vírus okozta fertőzésekről

Kullancs agyhártyagyulladás megelőzésére fontos az oltás. Monspart Sarolta megbetegedése óta (1978) e zoonosis a média kedvelt témája. 1991-ben Magyarországon is törzskönyvezték az oltóanyagot e vírus ellen, szerencsére ezt követően a lakosság jelentős arányban meg is vásárolta a vakcinát, így korábban évi 300-400 megbetegedés 40-70-re csökkent 1997-től.
- Akkor lehet gyanakodni a kullancs okozta agyhártyagyulladásra (meningitis), ha a csípést követően 7-14 nappal láz, fejfájás jelentkezik. Ez a meningitisre utaló jelek nélkül a szisztémás viraemia fázisa. Vagyis ez az a fázis, amikor a vírus már jelen van a vérben. Ugyanakkor tudni kell, hogy a vírussal találkozás akár 70 %-ban is történhet tünetmentesen. Rövidebb a lappangási idő, ha fertőzött tejjel, sajttal jut a szervezetbe a kórokozó (3-4 nap). Néhány napos lázas epizódot jellemzően 1 hét tünetmentes időszak követ, ezt követően jelentkeznek az idegrendszeri gyulladás klasszikus tünetei, melyek felnőttek közt kb. 50%-ban meningitisz, 40%-ban meningoencephalitis (agyhártya-agyvelőgyulladás), 10 %-ban meningo-encephalomyelitis klinikai képében észlelhetők - ismerteti Prinz doktor.

Mit kell, és mit lehet tehát tenni?

Elsősorban fel kell figyelni a tünetekre és minél előbb orvoshoz kell fordulni. Amennyiben a betegnél már romlik a tudatéberség, fokozódik a fénykerülés, remegés, görcsök jelentkeznek, hamarabb intenzív osztályra szállítandó! Mindezek fényében pedig az oltás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez a több alkalomból, közel egy év alatt lezajló oltás-sorozat főként azoknak ajánlott, akik például erdei vagy mezőgazdasági munka, vadászat, horgászat, sportolás, gombászás, gyógynövénygyűjtés közben sokszor töltenek hosszabb időt a természetben. Az oltások közül az első két adagot mindenképpen a kullancsok tavaszi aktivitása előtt, azaz ősszel-télen érdemes megkezdeni. Hazánkban ma két oltóanyag van forgalomban, az egyik fajtában külön típus van a 1-12 éves korú gyerekeknek, illetve 12 év feletti személyeknek. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást, és ezt követő 9-12 hónap múlva a 3. oltást.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

 

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

Kapcsolódó oldalak

Hírek

„AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉNEK SZÁMOS FORMÁJA LÉTEZIK”

„AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉNEK SZÁMOS FORMÁJA LÉTEZIK”

A Neurológiai Központ a Prima Medica Egészség Csoport tagjaként a napokban adta át a "Brown Friday" programban összegyűlt összeget. A Ferences Rendtartomány központi alapítványa Karácsony előtt ismét meghirdette a "Brown Friday" programot és adománygyűjtést.  A „brown” szó, vagyis a „barna” a ferencesek habitusára és csuhájuk a színére utal, ez által pedig a rend által képviselt értékekre: az alázatra, az egyszerűségre és a szegénységre.

Koronavírus tájékoztatás

Koronavírus tájékoztatás

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott betegtájékoztatás hasznos információkkal szolgál a Korona vírus elterjedéséről és megelőzéséről.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársak

Dr. Jakab Gábor PhD neurológus
Dr. Mező Anita neurológus
Dr. Prinz Géza neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport