Tartalom

Mit nevezünk gyermekkori fejfájásnak?

Milyen tünetei lehetnek a gyermekkori fejfájásnak?

Milyen típusai vannak a gyermekkori fejfájásnak?

Milyen okok állhatnak a gyermekkori fejfájás hátterében?

Hogyan zajlik a gyermekkori fejfájás kivizsgálása?

Hogyan kezelhető a gyermekkori fejfájás?

Mikor kell orvoshoz fordulni gyermekkori fejfájás esetén?

Érdeklődjön telefonon:

+36 30 313 8792

Mit nevezünk gyermekkori fejfájásnak?

A gyermekkori fejfájás egy olyan összefoglaló kifejezés, amely minden olyan fejfájástípusra vonatkozik, amely gyermekkorban, 0-18 éves kor között jelentkezik. Ez a fejfájás lehet alkalmi, jóindulatú panasz, de akár krónikus vagy akár sajnos súlyosabb kórkép is.

Milyen tünetei lehetnek a gyermekkori fejfájásnak?

 A gyermekkori fejfájás tünetei hasonlóak a felnőtt fejfájás tüneteihez, azonban itt is fontos, a fejfájás típusa, és a kiváltó oka. Nehézség, hogy a kisebb gyermekek nem tudják még pontosan megfogalmazni, elmagyarázni, hogy mit éreznek, ezért náluk fontos a viselkedésük megfigyelése. A gyermekkori fejfájás leggyakoribb jelei közé tartozik, hogy a gyermek panaszkodik a homlok, halánték vagy a tarkó tájékán érzett fájdalomra. Kísérő viselkedésbeli eltérés lehet, hogy a gyermek:

• visszahúzódik, csendesebbé válik
• ingerlékeny, nyűgös lesz,
• becsukja a szemét/fogja a fejét vagy
• keresi a sötét, csendes helyeket.

A különböző fejfájástípusok jellemző tünetei között a migrén esetén a fájdalom többnyire féloldali, lüktető jellegű, közepes vagy erős intenzitású és gyakran társul hozzá:

• hányinger vagy hányás
• fény-, és hangérzékenység
• aura: látászavar vagy zsibbadás.

A fejfájás különösen akkor utalhat egyéb fertőzésre, szemproblémára, vagy komolyabb, a háttérben meghúzódó okra, ha az alábbi figyelmeztető tünetek jelentkeznek:

• hirtelen jelentkező, erős fejfájás
• reggeli fejfájás, ami felébreszti a gyermeket és akár hányással is jár
• köhögés vagy tüsszentés hatására erősödő fejfájás
• tudatzavar, zavartság
• egyéb neurológiai tünetek (pl. látászavar, mozgászavar)

Milyen típusai vannak a gyermekkori fejfájásnak?

A gyermekkori fejfájás típusait elsődlegesen két fő csoportra osztják: vannak a primer (elsődleges) és szekunder (másodlagos) fejfájások. Ez a csoportosítás annak a meghatározásában segít, hogy a fejfájás önálló kórkép-e vagy pedig valami más, a háttérben jelenlévő betegség okozza.

Primer fejfájás típusok

A primer fejfájások nem kapcsolódnak más betegséghez, önmagukban jelentkeznek. Az egyik leggyakoribb megjelenési formája a gyermekkori migrén, amely jellemzően féloldali – bár gyermekeknél előfordul, hogy mind a két oldalon megjelenik -, lüktető jellegű fejfájás, ami erős fájdalommal jár. Gyakran társul hozzá hányinger-hányás, fény-, és hangérzékenység, sápadtság/bágyadtság, látászavar vagy zsibbadás. A gyermekkori migrén, akárcsak felnőttek esetében órákig, de akár napokig is eltarthat.

A migrénhez hasonlóan szintén igen gyakori a tenziós típusú fejfájás. Ez egy tompa, nyomó vagy szorító jellegű fejfájás, mely általában a fej mindkét oldalán jelentkezik, egyéb tünetek jellemzően nem társulnak hozzá. A migrénnél enyhébb. Kiválthatja kialvatlanság, stressz, elégtelen folyadékfogyasztás.

Ugyan nagyon ritka, de gyermekkorban is megjelenő primer fejfájástípus a cluster fejfájás. Ez egy rendkívül intenzív, általában féloldalon jelentkező fejfájás. A szem környékén megjelenő, rövid, ismétlődő rohamok jellemzik. Leginkább idősebb gyermekeknél, serdülőknél fordulhat elő, és fiúknál gyakoribb.

Szekunder fejfájás típusok

A szekunder fejfájások nem önmagukban vannak jelen, hanem valamilyen más egészségügyi probléma mentén alakulnak ki. Ebben az esetben a fejfájás egy tünet, nem pedig önállóan kezelendő betegség.

Szerencsére ritka esett, hogy a fejfájás mögött valamilyen komolyabb betegség húzódjon meg, azonban sajnos ez is előfordulhat. Ilyen esetekben a fejfájás oka lehet agyhártyagyulladás, agyödéma, agydaganat vagy koponyaűri nyomásfokozódás. Ezeknél a betegségeknél jellemző, hogy a fejfájás rendkívül erős, hirtelen jelentkezik, hányással és bizonyos neurológiai tünetek kíséretében jelentkezik.

Továbbá léteznek még az úgynevezett funkcionális fejfájástípusok, amelyek mögött szervi eltérés nem mutatható ki, mégis rendszeresen, visszatérő panaszról van szó. Ezek jellemzően pszichoszomatikus eredetűek.

Milyen okok állhatnak a gyermekkori fejfájás hátterében?

A gyermekkori fejfájás hátterében több minden is állhat: ezek lehetnek egyszerű, hétköznapi okok, de akár súlyosabb problémát is jelezhetnek.

A leggyakoribb okok között szerepelnek:

• fertőzések – különösen a felső légúti megbetegedések okozhatnak fejfájást, mint például a nátha vagy az arcüreggyulladás, amelyek során a gyulladás közvetlenül is kiválthat fejfájást.
• lázas állapotok
• szemészeti problémák - okozhatnak fejfájást, mint például a korrigált fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás), amik a szem erőltetéséhez vezetnek, ami fejfájást okozhat.
• éhség – a rendszertelen étkezés vagy kihagyott étkezések a vércukorszint esését okozhatják, amik miatt fejfájás jelentkezhet
• túl sok képernyőidő is okozhatja a gyermek fejfájását

A gyermekkori fejfájásnak bár ritkán, de lehetnek súlyosabb okai is:

• fejsérülések is okozhatnak fejfájást, különösen, ha azokat eszméletvesztés, tudatzavar, szédülés vagy akár hányás kísér
• az agyhártyagyulladás egyik jellemző tünete lehet a fejfájás, ami mellett magas láz, tarkókötöttség és elesett állapot jelentkezik
• magas vérnyomás, ugyan ritka gyermekkorban, de előfordulhat, hogy ez okozza a panaszt
• koponyaűri térfoglaló folyamatok, mint például daganat vagy vérzés mellett szintén jelentkezhet fejfájás; ebben az esetben a fájdalom reggel erősebb, gyakran kíséri hányás és idővel fokozódik.

Az okok feltérképezéséhez jelentős szerepe van a szülőknek, ugyanis fontos ismerni a fejfájás jellegét, azt, hogy milyen gyakran jelentkezik, milyen intenzitású, illetve, hogy vannak-e egyéb, kísérő tünetek.

Hogyan zajlik a gyermekkori fejfájás kivizsgálása?

A gyermekkori fejfájás kivizsgálása során a cél elsősorban annak a megállapítása, hogy a fejfájás primer – tehát önmagában betegség – vagy pedig szekunder, vagyis valami áll a háttérben, ami kiváltja. A részletes anamnézis felvétel ezért kiemelten fontos. A diagnózis felállításánál fontos kérdés, hogy a fejfájás mikor jelentkezett először és milyen gyakori, mennyi ideig tart, hol lokalizált, milyen a fájdalom jellege, vannak-e kísérő tünetek. Alapvetően az elsődleges lépét tehát a gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat, ami után a szakorvos eldönti, hogy van-e szükség egyéb vizsgálatokra.

Ez lehet laborvizsgálat, melynek célja megnézni, hogy van-e gyulladás a szervezetben, esetleg anyagcsere zavar. A szemészeti vizsgálat szintén szükséges lehet a látásélesség és a szemfenék vizsgálata miatt. Bizonyos esetekben szükség lehet képalkotó vizsgálatokra is, mint az MR (mágneses rezonancia) vagy pedig CT, amit jellemzően sürgős esetekben alkalmaznak, például fejsérülés.

Hogyan kezelhető a gyermekkori fejfájás?

A gyermekkori fejfájás attól is függ, hogy fejfájás mely típusáról van szó és hogy mennyire súlyosak a tünetek. A kezelés célja egyfelől a fájdalom megszüntetése, a fejfájásos rohamok megelőzése, illetve az életminőség javítása.

A kezelést tekintve 3 csoportot lehet felsorolni: akut kezelés, megelőzés (rendszeresen visszatérő fejfájások kezelése), illetve a szekunder fejfájások kezelése.

Akut fejfájásroham kezelése:

Roham esetén az elsődleges cél a fájdalom mielőbbi enyhítése, megszüntetése; enyhe vagy középsúlyos fejfájás esetén otthon is adható a fájdalom csökkentésére paracetamol vagy ibuprofen. A gyógyszert a fájdalom korai szakaszában érdemes bevenni, amikor még nem erősödött fel. Segít még a csendes, sötét szobában történő pihenés is.

Megelőzés:

Azokban az esetekben, amikor a fejfájások gyakran ismétlődnek, nem csak a tünetek csillapítása a fontos, hanem azok megelőzésének kialakulása is. Ilyen esetekben hasznos lehet egy fejfájásnapló vezetése, ami segíthet megállapítani a kiváltó tényezőket és a fejfájás mintázatát. A megelőzés része lehet az életmódbeli változtatás, mint például rövidebb képernyőidő, kiegyensúlyozott étkezés, rendszeres fizikai aktivitás beiktatása. Ugyanakkor, amennyiben a kezelőorvos úgy ítéli meg, a megelőzés történhet gyógyszerek segítségével is. Ez elsődlegesen migrén esetén jöhet szóba.

Szekunder fejfájások kezelése:

Ha a fejfájás egyéb betegségek következménye, valami kiváltotta, akkor a kezelés ebben az esetben tüneti, és a kiváltó ok megszüntetése, kezelése a cél. Ahogyan a kiváltó betegséget sikerül megszüntetni, úgy a fejfájás is megszűnik.

Mikor kell orvoshoz fordulni gyermekkori fejfájás esetén?

Gyermekkori fejfájás esetén nem minden esetben szükséges azonnal orvoshoz fordulni. A fejfájás sokszor ártalmatlan és hamar elmúlik magától is, jellemzően banálisnak nevezhető okok miatt alakul ki (fáradtság, éhség stb.). Azonban vannak olyan tünetek, melyek esetében gyors (akár azonnali), szakszerű orvosi kivizsgálás és ellátás szükséges.

Ilyen esetek az alábbiak:

• amikor a fejfájás hirtelen és szokatlanul erősen jelentkezik
• a fájdalom felébreszti a gyermeket
• a fejfájás napról napra fokozódik
• fejsérülés után lép fel a fejfájás
• tudatzavar, zavartság, erős álmosság jelentkezik a fejfájás mellett
• láz, tarkókötöttség is megjelenik
• a fejfájás mellé egyéb neurológiai tünetek is társulnak, mint zsibbadás, egyensúlyzavar
• terhelésre fokozódik a fájdalom

Vannak olyan esetek, melyek nem sürgősek, ugyanakkor indokolt a mielőbbi szakorvosi vizsgálat:

• a fejfájás hetente többször visszatér
• akadályozza a gyermek napi tevékenységét
• a fájdalomcsillapító nem enyhíti, mulasztja el a fájdalmat
• ha a családban gyakori a migrén

Bármilyen esetről is legyen szó, a gyermekneurológus segít megtalálni a fejfájás kiváltó okát, illetve meghatározza a megfelelő kezelési tervet.