Agyhártyagyulladás

Agyhártyagyulladás – Tartalom

• Agyhártyagyulladás – Neurológiai Központ
• Mi az agyhártyagyulladás?
• Agyhártyagyulladás kialakulása
• Agyhártyagyulladás tünetei
• Agyhártyagyulladás kivizsgálása
• Agyhártyagyulladás felismerése
• Agyhártyagyulladás kezelése
• Agyhártyagyulladás akut ellátása
• Agyhártyagyulladás megelőzése

Neurológiai Központ szolgáltatásai agyhártyagyulladás kapcsán:

• szakorvosi vizit
• gyógyszeres kezelés

Mi az agyhártyagyulladás?

Az agyhártyagyulladás vagy meningitis az agyat és a gerincvelőt borító hártyák fertőzésének a következménye, melyet általában baktériumok és vírusok, ritkábban gombák okoznak.

Általánosságban elmondható, hogy a vírusos agyhártyagyulladás a kevésbé veszélyes forma, amely leggyakrabban a gyermekek között szokott előfordulni. Jellemzője, hogy rendkívül erős fejfájást képes okozni.

Ezzel szemben a bakteriális agyhártyagyulladás általában sokkal súlyosabb kórkép. Gyakran olyan baktériumok állnak a betegség kialakulásának hátterében, melyek egészséges egyénekben is előfordulnak az orr és a garat baktériumflórájának részeként, és nem okoznak tüneteket, azonban a véráramba, majd onnan az agyhártyára kerülve súlyos betegséget alakíthatnak ki. Az agyhártyagyulladás ezen formája egészségügyi sürgősségi állapot, órákon belül halálhoz vezethet, emiatt a korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú.

Agyhártyagyulladás kialakulása

Az agyhártyagyulladás hátterében álló leggyakoribb kórokozók emberről emberre, jellemzően közeli kontaktussal, cseppfertőzéssel terjednek.

Vírusos agyhártyagyulladás esetén gyakran találkozhatunk enterovírusokkal, de ezek mellett a betegség kialakulását okozhatja a nyugat-nílusi vírus, a mumpsz, a morbilli, herpesz simplex vírus 1 és 2, a varicella zoster (a bárányhimlő kialakulásáért felelős kórokozó) és az LCM vírus is.

A bakteriális agyhártyagyulladás hátterében a Neisseria meningitidis (meningococcus), a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus), a Haemophilus influenzae B típusa, a Mycobacterium tuberculosis, a B típusú Streptococcusok és az Escherichia coli bizonyos típusa merül fel. Erre a formára jellemző, hogy gyakran az agyhártyagyulladás kialakulását megelőzi valamilyen banális felső légúti fertőzés, melyet vírus okoz. Ennek hatására az orrban és a garatban tünetmentesen hordozott meningitist okozó kórokozó könnyebben bejut a véráramba, majd az agyhártyához.

Agyhártyagyulladás tünetei

Az agyhártyagyulladás tünetei különbözőek lehetnek a különböző életkorokban.

Csecsemőkben és kisgyermekekben az agyhártyagyulladás jele lehet:

• a láz,
• a kutacs kidomborodása,
• a sárgaság (icterus),
• a szokatlan vagy magas hangú sírás,
• az aktivitás csökkenése vagy petyhüdtség,
• az irritábilitás,
• az etetési, szoptatási nehezítettség,
• a fej és a hát hátrafeszítése,
• a nehezen ébreszthetőség,
• a lilásvörös kiütések megjelenése a bőrön,
• görcsök.

Idősebb gyermekek és felnőttek esetén az agyhártyagyulladás jellemző tünetei:

• a magas láz,
• a fényre való érzékenység, a fény kerülése,
• a súlyos fejfájás,
• a tarkómerevség,
• a hányinger vagy hányás,
• az étvágy csökkenése, elvesztése,
• a kimerültség és aluszékonyság,
• az irritábilitás,
• a zavartság,
• a lilásvörös kiütések megjelenése a bőrön,
• az ízületi és izomfájdalmak,
• görcsállapotok.

Érdemes azonnal segítséget kérni, ha az alábbi tünetek jelentkeznek:

• magas láz súlyos fejfájással,
• tarkómerevség és nyaki fájdalom,
• fényérzékenység,
• pirosas vagy lilás foltok a bőrön, melyek nyomás hatására nem fehérednek el.

  Kapcsolódó cikkünk

  

  Milyen okai lehetnek a remegésnek?

  A remegéssel kapcsolatban a legtöbb ember azonnal a Parkinson-kórra gondol, holott a tremornak sokféle oka lehet. Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus arról beszélt, hogy nem csak neurológiai betegségek válthatják ki ezt a zavaró ...

Agyhártyagyulladás kivizsgálása

Az agyhártyagyulladás kivizsgálása során fontos szerepe van a fennálló tünetek feltérképezésének, illetve az orvosi fizikális vizsgálatnak, melynek során specifikus próbák elvégzésére is sor kerül. Ezek mellett az általános vizsgálatok közül szerepe van még a laborvizsgálatoknak, illetve esetenként a képalkotó vizsgálatoknak, elsősorban a MRI-nek is. Az agyhártyagyulladás egyértelmű diagnózisának felállításához azonban általában lumbalpunctio végzésére van szükség. Ilyenkor egy fecskendő segítségével agy-gerincvelői folyadékot nyerünk, melynek összetétele segíthet az agyhártyagyulladás diagnózisának felállításában, illetve a kiváltó kórokozó (baktérium, vírus vagy gomba) differenciálásában is hasznunkra lehet. Emellett a mintából mikrobiológiai vizsgálatok is végezhetők, melyek révén megtudhatjuk, hogy melyik kórokozóval állunk szemben, és baktériumok esetén az antibiotikum-érzékenységgel kapcsolatban is információkhoz juthatunk.

Agyhártyagyulladás felismerése

Az agyhártyagyulladás mielőbbi felismerésének szerepe lehet a betegség kimenetelében, ezért érdemes ismerni és felismerni azokat a tüneteket, melyek a betegség fennállására utalnak, és azonnali egészségügyi ellátás igénybevételét teszik szükségessé. Ilyen tünetek, jelek lehetnek:

• a magas láz, ami súlyos fejfájással társul, ezek gyakran láz- ás fájdalomcsillapító segítségével sem enyhíthetők, szüntethetők meg teljesen,
• a tarkómerevség és a nyaki fájdalom nagyon típusos jelek a meningitisben, azonban felnőttekben kevésbé gyakran alakul ki, mint gyermekekben,
• a fényérzékenység, vagyis az érintett szemét bántja a fény,
• pirosas vagy lilás foltok megjelenése a bőrön, melyek nyomás hatására nem fehérednek el.

Agyhártyagyulladás kezelése

Az agyhártyagyulladás kezelése az esetek túlnyomó részében kórházi ellátást tesz szükségessé. Magának az oki terápiának a megválasztása a kiváltó kórokozó függvénye.

Vírusos agyhártyagyulladás esetén többnyire nem áll rendelkezésre specifikus, vírus ellenes készítmény, ilyen esetekben a tüneti kezelés jelenti az egyedüli terápiás lehetőséget. Ez ágynyugalmat, pihenést, megfelelő mennyiségű folyadékbevitelét jelenti, illetve láz- és fájdalomcsillapítók alkalmazása jöhet még szóba. Bizonyos vírusok esetében, például a herpesz simplex vírusok ellen létezik specifikus vírusellenes gyógyszerek, ilyenkor ezeknek a készítményeknek az adása is indokolt lehet.

Bakteriális agyhártyagyulladás a terápia legfontosabb, lényegi része az antibiotikum adása, ami mellett természetesen a tünetek enyhítésének és bizonyos eseteken kortikoszteroidok alkalmazásának is van létjogosultsága.

Gomba által okozott agyhártyagyulladás esetén gombaellenes szerekre és a tünetek csillapítására van szükség.

Agyhártyagyulladás akut ellátása

Mivel a bakteriális agyhártyagyulladás életveszélyes kórkép, azért az akut ellátás során cél a diagnózis minél gyorsabb felállítása, és a kezelés lehető leghamarabbi megkezdése. A lumbalpunctio megtörténte és a vér levételét követően azonnal intravénás antibiotikum kombinációt kell indítani, melyet a vizsgálati eredmények ismeretében a későbbiekben az adott baktériumnak megfelelően le kell szűkíteni.

Agyhártyagyulladás megelőzése

Az agyhártyagyulladás megelőzésének egyik leghatékonyabb módszere a védőoltások alkalmazása. A meningococcus (ACYW és B) ellen létezik választható védőoltás, ezek közül C elleni térítésmentes, míg az ACYW típusok elleni kombinált vakcina térítés ellenében érhető el. A B típus elleni is létezik már hatékony oltóanyag, de Magyarországon az utóbbi években ez a típus háttérbe szorult.

Jelenleg a kötelező oltások közé tartoznak a Haemophilus influenzae B típus elleni, a pneumococcus elleni, a Mycobacterium tuberculosis elleni (BCG), a mumpsz és morbilli elleni (MMR) és a Varicella (bárányhimlő) elleni védőoltások. Mivel azonban a pneumococcus és a bárányhimlő elleni vakcinát csak nem rég vezették be (mindkettőt 2010. után), ezért sok felnőtt nincs beoltva velük. A Varicella elleni védőoltás javasolt mindenkinek, aki még nem esett át a bárányhimlőn, illetve érdemes akkor is felvenni a kapcsolatot szakemberrel, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy átestünk a betegségen, ilyenkor ő segíthet annak eldöntésében, hogy érdemes-e beadatnunk az oltást. A pneumococcus elleni vakcina gyerekeknek kötelező, választható formáját a 65 év felettieknek, illetve krónikus betegségben szenvedőknek, lépeltávolításon átesetteknek ajánlják elsősorban.

Mindezek mellett természetesen a higiéniai szabályok betartása is szerepet játszik az agyhártyagyulladás megelőzésében, illetve bár hazánkban ritka a nyugati-nílusi vírus, inkább behurcolt esetek fordulnak elő, ha olyan országba utazunk, ahol jellemző a vírus előfordulása, a szúnyogok elleni védekezésnek van nagy jelentősége.

Azok számára, akik igazoltan meningitisben szenvedő beteggel kapcsolatba kerültek megelőző antibiotikum adása válik szükségessé, hogy megakadályozzuk az agyhártyagyulladás kialakulását.

Téma szakértője

• Dr. Prinz Géza

• Szakterületek:
  • neurológus, pszichiáter, infektológus
• Specialitások:
  • COVID neurológiai szövődményei
  • epilepszia
  • demencia, Alzheimer kór
  • idegzsába (neuralgia)
  • gerincből kiinduló fájdalmak
  • agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

   

  *A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez!

   

  Rendelés típusa: 

  • Személyes, rendelői vizit

   

ONLINE bejelentkezés

+36 30 313 8792

Kapcsolat