Agyhártyagyulladás

Agyhártyagyulladás

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2023.03.15 16:26 | Módosítva: 2023.09.15 13:35

Az agyhártyagyulladás vagy meningitis életveszélyes állapotot hozhat létre, ezért felismerése, és a kezelés mielőbb megkezdése kulcsfontosságú a betegség kimenetelének szempontjából.

Agyhártyagyulladás – Tartalom

Neurológiai Központ szolgáltatásai agyhártyagyulladás kapcsán:

Mi az agyhártyagyulladás?

Az agyhártyagyulladás vagy meningitis az agyat és a gerincvelőt borító hártyák fertőzésének a következménye, melyet általában baktériumok és vírusok, ritkábban gombák okoznak.

Általánosságban elmondható, hogy a vírusos agyhártyagyulladás a kevésbé veszélyes forma, amely leggyakrabban a gyermekek között szokott előfordulni. Jellemzője, hogy rendkívül erős fejfájást képes okozni.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Ezzel szemben a bakteriális agyhártyagyulladás általában sokkal súlyosabb kórkép. Gyakran olyan baktériumok állnak a betegség kialakulásának hátterében, melyek egészséges egyénekben is előfordulnak az orr és a garat baktériumflórájának részeként, és nem okoznak tüneteket, azonban a véráramba, majd onnan az agyhártyára kerülve súlyos betegséget alakíthatnak ki. Az agyhártyagyulladás ezen formája egészségügyi sürgősségi állapot, órákon belül halálhoz vezethet, emiatt a korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú.

Agyhártyagyulladás kialakulása

Az agyhártyagyulladás hátterében állóagyhartyagyulladas leggyakoribb kórokozók emberről emberre, jellemzően közeli kontaktussal, cseppfertőzéssel terjednek.

Vírusos agyhártyagyulladás esetén gyakran találkozhatunk enterovírusokkal, de ezek mellett a betegség kialakulását okozhatja a nyugat-nílusi vírus, a mumpsz, a morbilli, herpesz simplex vírus 1 és 2, a varicella zoster (a bárányhimlő kialakulásáért felelős kórokozó) és az LCM vírus is.

A bakteriális agyhártyagyulladás hátterében a Neisseria meningitidis (meningococcus), a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus), a Haemophilus influenzae B típusa, a Mycobacterium tuberculosis, a B típusú Streptococcusok és az Escherichia coli bizonyos típusa merül fel. Erre a formára jellemző, hogy gyakran az agyhártyagyulladás kialakulását megelőzi valamilyen banális felső légúti fertőzés, melyet vírus okoz. Ennek hatására az orrban és a garatban tünetmentesen hordozott meningitist okozó kórokozó könnyebben bejut a véráramba, majd az agyhártyához.

Agyhártyagyulladás tünetei

Az agyhártyagyulladás tünetei különbözőek lehetnek a különböző életkorokban.


Csecsemőkben és kisgyermekekben az agyhártyagyulladás jele lehet:

  • a láz,
  • a kutacs kidomborodása,
  • a sárgaság (icterus),
  • a szokatlan vagy magas hangú sírás,
  • az aktivitás csökkenése vagy petyhüdtség,
  • az irritábilitás,
  • az etetési, szoptatási nehezítettség,
  • a fej és a hát hátrafeszítése,
  • a nehezen ébreszthetőség,
  • a lilásvörös kiütések megjelenése a bőrön,
  • görcsök.


Idősebb gyermekek és felnőttek esetén az agyhártyagyulladás jellemző tünetei:

  • a magas láz,
  • a fényre való érzékenység, a fény kerülése,
  • a súlyos fejfájás,
  • a tarkómerevség,
  • a hányinger vagy hányás,
  • az étvágy csökkenése, elvesztése,
  • a kimerültség és aluszékonyság,
  • az irritábilitás,
  • a zavartság,
  • a lilásvörös kiütések megjelenése a bőrön,
  • az ízületi és izomfájdalmak,
  • görcsállapotok.


Érdemes azonnal segítséget kérni, ha az alábbi tünetek jelentkeznek:

  • magas láz súlyos fejfájással,
  • tarkómerevség és nyaki fájdalom,
  • fényérzékenység,
  • pirosas vagy lilás foltok a bőrön, melyek nyomás hatására nem fehérednek el.

    Kapcsolódó cikkünk

    Fejfájás? 5 ok, ami miatt orvoshoz kell fordulni

    A fejfájás a leggyakoribb panasz, ami miatt ideggyógyászhoz fordulnak az emberek. Dr. Prinz Géza , a FájdalomKözpont neurológusa, infektológus, pszichiáter azokat a jeleket vette számba, amelyek esetén nem szabad csupán a fájdalomcsillapítókra hagyatkozni.

Agyhártyagyulladás kivizsgálása

Az agyhártyagyulladás kivizsgálása során fontos szerepe van a fennálló tünetek feltérképezésének, illetve az orvosi fizikális vizsgálatnak, melynek során specifikus próbák elvégzésére is sor kerül. Ezek mellett az általános vizsgálatok közül szerepe van még a laborvizsgálatoknak, illetve esetenként a képalkotó vizsgálatoknak, elsősorban a MRI-nek is. Az agyhártyagyulladás egyértelmű diagnózisának felállításához azonban általában lumbalpunctio végzésére van szükség. Ilyenkor egy fecskendő segítségével agy-gerincvelői folyadékot nyerünk, melynek összetétele segíthet az agyhártyagyulladás diagnózisának felállításában, illetve a kiváltó kórokozó (baktérium, vírus vagy gomba) differenciálásában is hasznunkra lehet. Emellett a mintából mikrobiológiai vizsgálatok is végezhetők, melyek révén megtudhatjuk, hogy melyik kórokozóval állunk szemben, és baktériumok esetén az antibiotikum-érzékenységgel kapcsolatban is információkhoz juthatunk.

Agyhártyagyulladás felismerése

Az agyhártyagyulladás mielőbbi agyhartyagyulladasfelismerésének szerepe lehet a betegség kimenetelében, ezért érdemes ismerni és felismerni azokat a tüneteket, melyek a betegség fennállására utalnak, és azonnali egészségügyi ellátás igénybevételét teszik szükségessé. Ilyen tünetek, jelek lehetnek:

  • a magas láz, ami súlyos fejfájással társul, ezek gyakran láz- ás fájdalomcsillapító segítségével sem enyhíthetők, szüntethetők meg teljesen,
  • a tarkómerevség és a nyaki fájdalom nagyon típusos jelek a meningitisben, azonban felnőttekben kevésbé gyakran alakul ki, mint gyermekekben,
  • a fényérzékenység, vagyis az érintett szemét bántja a fény,
  • pirosas vagy lilás foltok megjelenése a bőrön, melyek nyomás hatására nem fehérednek el.

Agyhártyagyulladás kezelése

Az agyhártyagyulladás kezelése az esetek túlnyomó részében kórházi ellátást tesz szükségessé. Magának az oki terápiának a megválasztása a kiváltó kórokozó függvénye.

Vírusos agyhártyagyulladás esetén többnyire nem áll rendelkezésre specifikus, vírus ellenes készítmény, ilyen esetekben a tüneti kezelés jelenti az egyedüli terápiás lehetőséget. Ez ágynyugalmat, pihenést, megfelelő mennyiségű folyadékbevitelét jelenti, illetve láz- és fájdalomcsillapítók alkalmazása jöhet még szóba. Bizonyos vírusok esetében, például a herpesz simplex vírusok ellen létezik specifikus vírusellenes gyógyszerek, ilyenkor ezeknek a készítményeknek az adása is indokolt lehet.

Bakteriális agyhártyagyulladás a terápia legfontosabb, lényegi része az antibiotikum adása, ami mellett természetesen a tünetek enyhítésének és bizonyos eseteken kortikoszteroidok alkalmazásának is van létjogosultsága.

Gomba által okozott agyhártyagyulladás esetén gombaellenes szerekre és a tünetek csillapítására van szükség.

Agyhártyagyulladás akut ellátása

Mivel a bakteriális agyhártyagyulladás életveszélyes kórkép, azért az akut ellátás során cél a diagnózis minél gyorsabb felállítása, és a kezelés lehető leghamarabbi megkezdése. A lumbalpunctio megtörténte és a vér levételét követően azonnal intravénás antibiotikum kombinációt kell indítani, melyet a vizsgálati eredmények ismeretében a későbbiekben az adott baktériumnak megfelelően le kell szűkíteni.

Agyhártyagyulladás megelőzése

Az agyhártyagyulladás megelőzésének egyik leghatékonyabb módszere a védőoltások alkalmazása. A meningococcus (ACYW és B) ellen létezik választható védőoltás, ezek közül C elleni térítésmentes, míg az ACYW típusok elleni kombinált vakcina térítés ellenében érhető el. A B típus elleni is létezik már hatékony oltóanyag, de Magyarországon az utóbbi években ez a típus háttérbe szorult.

Jelenleg a kötelező oltások közé tartoznak a Haemophilus influenzae B típus elleni, a pneumococcus elleni, a Mycobacterium tuberculosis elleni (BCG), a mumpsz és morbilli elleni (MMR) és a Varicella (bárányhimlő) elleni védőoltások. Mivel azonban a pneumococcus és a bárányhimlő elleni vakcinát csak nem rég vezették be (mindkettőt 2010. után), ezért sok felnőtt nincs beoltva velük. A Varicella elleni védőoltás javasolt mindenkinek, aki még nem esett át a bárányhimlőn, illetve érdemes akkor is felvenni a kapcsolatot szakemberrel, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy átestünk a betegségen, ilyenkor ő segíthet annak eldöntésében, hogy érdemes-e beadatnunk az oltást. A pneumococcus elleni vakcina gyerekeknek kötelező, választható formáját a 65 év felettieknek, illetve krónikus betegségben szenvedőknek, lépeltávolításon átesetteknek ajánlják elsősorban.

Mindezek mellett természetesen a higiéniai szabályok betartása is szerepet játszik az agyhártyagyulladás megelőzésében, illetve bár hazánkban ritka a nyugati-nílusi vírus, inkább behurcolt esetek fordulnak elő, ha olyan országba utazunk, ahol jellemző a vírus előfordulása, a szúnyogok elleni védekezésnek van nagy jelentősége.

Azok számára, akik igazoltan meningitisben szenvedő beteggel kapcsolatba kerültek megelőző antibiotikum adása válik szükségessé, hogy megakadályozzuk az agyhártyagyulladás kialakulását.

Téma szakértője

  • Dr. Prinz Géza

  • Szakterületek:
    • neurológus, pszichiáter, infektológus
  • Specialitások:

     

    • epilepszia
    • demencia, Alzheimer kór
    • idegzsába (neuralgia)
    • gerincből kiinduló fájdalmak
    • agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    *A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez!

     

    Rendelés típusa: 

    • Személyes, rendelői vizit

     

Hírek

Pánikroham, pánikbetegség? Így segíthet a pszichológus

Pánikroham, pánikbetegség? Így segíthet a pszichológus

A pánikrohamok, a pánikbetegség egyre több embert érintenek, sokan tapasztalják meg a félelmetes, letaglózó érzéseket időről időre. Kispál Mónika , a Neurológiai Központ pszichológusa, szexuálpszichológus arról beszélt, pontosan milyen kritériumok alapján dönthetjük el, ...
Mit jelent a minor stroke (TIA) és miért kell kivizsgálni?

Mit jelent a minor stroke (TIA) és miért kell kivizsgálni?

A stroke, vagy magyarul szemléletesen szélütés egy ér eredetű agyi katasztrófa. Egyik formája a vérzés, a másik az érelzáródás miatti infarktus. A minor stroke vagy TIA (tranziens iszkémiás attak) egy olyan agyi vérellátási zavarból származó kórkép, amelyben a stroke-ot ...
Parkinson- kór - tünet lehet az automatikus mozgások elvesztése

Parkinson- kór - tünet lehet az automatikus mozgások elvesztése

Sokan a remegést gondolják a Parkinson-kór első tünetének, holott az automatikus mozgások megváltozására sokszor előbb fel lehet figyelni. Mi okozza ezt a betegséget, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan lehet a lehető legtovább fenntartani a jó életminőséget? Dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai ...

Prima Medica Egészségközpontok

Tisztelt Pácienseink!

Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!

A felújítás ideje alatt a rendelők zavartalanul működnek!

Köszönettel:

Prima Medica Egészségközpontok