Agyhártyagyulladás

Agyhártyagyulladás

Szerző: Neurológiai Központ | Módosítva: 2024.02.21 14:16

Az agyhártyagyulladás vagy meningitis életveszélyes állapotot hozhat létre, ezért felismerése, és a kezelés mielőbb megkezdése kulcsfontosságú a betegség kimenetelének szempontjából.

Agyhártyagyulladás – Tartalom

Neurológiai Központ szolgáltatásai agyhártyagyulladás kapcsán:

Online Bejelentkezés

Dr. Prinz Géza

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mi az agyhártyagyulladás?

Az agyhártyagyulladás vagy meningitis az agyat és a gerincvelőt borító hártyák fertőzésének a következménye, melyet általában baktériumok és vírusok, ritkábban gombák okoznak.

Általánosságban elmondható, hogy a vírusos agyhártyagyulladás a kevésbé veszélyes forma, amely leggyakrabban a gyermekek között szokott előfordulni. Jellemzője, hogy rendkívül erős fejfájást képes okozni.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Ezzel szemben a bakteriális agyhártyagyulladás általában sokkal súlyosabb kórkép. Gyakran olyan baktériumok állnak a betegség kialakulásának hátterében, melyek egészséges egyénekben is előfordulnak az orr és a garat baktériumflórájának részeként, és nem okoznak tüneteket, azonban a véráramba, majd onnan az agyhártyára kerülve súlyos betegséget alakíthatnak ki. Az agyhártyagyulladás ezen formája egészségügyi sürgősségi állapot, órákon belül halálhoz vezethet, emiatt a korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú.

Agyhártyagyulladás kialakulása

Az agyhártyagyulladás hátterében állóAgyhártyagyulladás - Neurológiai Központ leggyakoribb kórokozók emberről emberre, jellemzően közeli kontaktussal, cseppfertőzéssel terjednek.

Vírusos agyhártyagyulladás esetén gyakran találkozhatunk enterovírusokkal, de ezek mellett a betegség kialakulását okozhatja a nyugat-nílusi vírus, a mumpsz, a morbilli, herpesz simplex vírus 1 és 2, a varicella zoster (a bárányhimlő kialakulásáért felelős kórokozó) és az LCM vírus is.

A bakteriális agyhártyagyulladás hátterében a Neisseria meningitidis (meningococcus), a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus), a Haemophilus influenzae B típusa, a Mycobacterium tuberculosis, a B típusú Streptococcusok és az Escherichia coli bizonyos típusa merül fel. Erre a formára jellemző, hogy gyakran az agyhártyagyulladás kialakulását megelőzi valamilyen banális felső légúti fertőzés, melyet vírus okoz. Ennek hatására az orrban és a garatban tünetmentesen hordozott meningitist okozó kórokozó könnyebben bejut a véráramba, majd az agyhártyához.

Agyhártyagyulladás tünetei

Az agyhártyagyulladás tünetei különbözőek lehetnek a különböző életkorokban.


Csecsemőkben és kisgyermekekben az agyhártyagyulladás jele lehet:

  • a láz,
  • a kutacs kidomborodása,
  • a sárgaság (icterus),
  • a szokatlan vagy magas hangú sírás,
  • az aktivitás csökkenése vagy petyhüdtség,
  • az irritábilitás,
  • az etetési, szoptatási nehezítettség,
  • a fej és a hát hátrafeszítése,
  • a nehezen ébreszthetőség,
  • a lilásvörös kiütések megjelenése a bőrön,
  • görcsök.


Idősebb gyermekek és felnőttek esetén az agyhártyagyulladás jellemző tünetei:

  • a magas láz,
  • a fényre való érzékenység, a fény kerülése,
  • a súlyos fejfájás,
  • a tarkómerevség,
  • a hányinger vagy hányás,
  • az étvágy csökkenése, elvesztése,
  • a kimerültség és aluszékonyság,
  • az irritábilitás,
  • a zavartság,
  • a lilásvörös kiütések megjelenése a bőrön,
  • az ízületi és izomfájdalmak,
  • görcsállapotok.


Érdemes azonnal segítséget kérni, ha az alábbi tünetek jelentkeznek:

  • magas láz súlyos fejfájással,
  • tarkómerevség és nyaki fájdalom,
  • fényérzékenység,
  • pirosas vagy lilás foltok a bőrön, melyek nyomás hatására nem fehérednek el.

    Kapcsolódó cikkünk

    Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

    Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok ...

Agyhártyagyulladás kivizsgálása

Az agyhártyagyulladás kivizsgálása során fontos szerepe van a fennálló tünetek feltérképezésének, illetve az orvosi fizikális vizsgálatnak, melynek során specifikus próbák elvégzésére is sor kerül. Ezek mellett az általános vizsgálatok közül szerepe van még a laborvizsgálatoknak, illetve esetenként a képalkotó vizsgálatoknak, elsősorban a MRI-nek is. Az agyhártyagyulladás egyértelmű diagnózisának felállításához azonban általában lumbalpunctio végzésére van szükség. Ilyenkor egy fecskendő segítségével agy-gerincvelői folyadékot nyerünk, melynek összetétele segíthet az agyhártyagyulladás diagnózisának felállításában, illetve a kiváltó kórokozó (baktérium, vírus vagy gomba) differenciálásában is hasznunkra lehet. Emellett a mintából mikrobiológiai vizsgálatok is végezhetők, melyek révén megtudhatjuk, hogy melyik kórokozóval állunk szemben, és baktériumok esetén az antibiotikum-érzékenységgel kapcsolatban is információkhoz juthatunk.

Agyhártyagyulladás felismerése

Az agyhártyagyulladás mielőbbi Agyhártyagyulladás - Neurológiai Központfelismerésének szerepe lehet a betegség kimenetelében, ezért érdemes ismerni és felismerni azokat a tüneteket, melyek a betegség fennállására utalnak, és azonnali egészségügyi ellátás igénybevételét teszik szükségessé. Ilyen tünetek, jelek lehetnek:

  • a magas láz, ami súlyos fejfájással társul, ezek gyakran láz- ás fájdalomcsillapító segítségével sem enyhíthetők, szüntethetők meg teljesen,
  • a tarkómerevség és a nyaki fájdalom nagyon típusos jelek a meningitisben, azonban felnőttekben kevésbé gyakran alakul ki, mint gyermekekben,
  • a fényérzékenység, vagyis az érintett szemét bántja a fény,
  • pirosas vagy lilás foltok megjelenése a bőrön, melyek nyomás hatására nem fehérednek el.

Agyhártyagyulladás kezelése

Az agyhártyagyulladás kezelése az esetek túlnyomó részében kórházi ellátást tesz szükségessé. Magának az oki terápiának a megválasztása a kiváltó kórokozó függvénye.

Vírusos agyhártyagyulladás esetén többnyire nem áll rendelkezésre specifikus, vírus ellenes készítmény, ilyen esetekben a tüneti kezelés jelenti az egyedüli terápiás lehetőséget. Ez ágynyugalmat, pihenést, megfelelő mennyiségű folyadékbevitelét jelenti, illetve láz- és fájdalomcsillapítók alkalmazása jöhet még szóba. Bizonyos vírusok esetében, például a herpesz simplex vírusok ellen létezik specifikus vírusellenes gyógyszerek, ilyenkor ezeknek a készítményeknek az adása is indokolt lehet.

Bakteriális agyhártyagyulladás a terápia legfontosabb, lényegi része az antibiotikum adása, ami mellett természetesen a tünetek enyhítésének és bizonyos eseteken kortikoszteroidok alkalmazásának is van létjogosultsága.

Gomba által okozott agyhártyagyulladás esetén gombaellenes szerekre és a tünetek csillapítására van szükség.

Agyhártyagyulladás akut ellátása

Mivel a bakteriális agyhártyagyulladás életveszélyes kórkép, azért az akut ellátás során cél a diagnózis minél gyorsabb felállítása, és a kezelés lehető leghamarabbi megkezdése. A lumbalpunctio megtörténte és a vér levételét követően azonnal intravénás antibiotikum kombinációt kell indítani, melyet a vizsgálati eredmények ismeretében a későbbiekben az adott baktériumnak megfelelően le kell szűkíteni.

Agyhártyagyulladás megelőzése

Az agyhártyagyulladás megelőzésének egyik leghatékonyabb módszere a védőoltások alkalmazása. A meningococcus (ACYW és B) ellen létezik választható védőoltás, ezek közül C elleni térítésmentes, míg az ACYW típusok elleni kombinált vakcina térítés ellenében érhető el. A B típus elleni is létezik már hatékony oltóanyag, de Magyarországon az utóbbi években ez a típus háttérbe szorult.

Jelenleg a kötelező oltások közé tartoznak a Haemophilus influenzae B típus elleni, a pneumococcus elleni, a Mycobacterium tuberculosis elleni (BCG), a mumpsz és morbilli elleni (MMR) és a Varicella (bárányhimlő) elleni védőoltások. Mivel azonban a pneumococcus és a bárányhimlő elleni vakcinát csak nem rég vezették be (mindkettőt 2010. után), ezért sok felnőtt nincs beoltva velük. A Varicella elleni védőoltás javasolt mindenkinek, aki még nem esett át a bárányhimlőn, illetve érdemes akkor is felvenni a kapcsolatot szakemberrel, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy átestünk a betegségen, ilyenkor ő segíthet annak eldöntésében, hogy érdemes-e beadatnunk az oltást. A pneumococcus elleni vakcina gyerekeknek kötelező, választható formáját a 65 év felettieknek, illetve krónikus betegségben szenvedőknek, lépeltávolításon átesetteknek ajánlják elsősorban.

Mindezek mellett természetesen a higiéniai szabályok betartása is szerepet játszik az agyhártyagyulladás megelőzésében, illetve bár hazánkban ritka a nyugati-nílusi vírus, inkább behurcolt esetek fordulnak elő, ha olyan országba utazunk, ahol jellemző a vírus előfordulása, a szúnyogok elleni védekezésnek van nagy jelentősége.

Azok számára, akik igazoltan meningitisben szenvedő beteggel kapcsolatba kerültek megelőző antibiotikum adása válik szükségessé, hogy megakadályozzuk az agyhártyagyulladás kialakulását.

Téma szakértője

  • Dr. Prinz Géza

  • Szakterületek:
    • neurológus, pszichiáter, infektológus
  • Specialitások:

     

    • epilepszia
    • demencia, Alzheimer kór
    • idegzsába (neuralgia)
    • gerincből kiinduló fájdalmak
    • agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    *A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez!

     

    Rendelés típusa: 

    • Személyes, rendelői vizit

     

Hírek

Stroke után minél előbb el kell kezdeni a rehabilitációt

Stroke után minél előbb el kell kezdeni a rehabilitációt

A stroke ma már túlélhető, de a roham után szinte mindig a képességek károsodásával lehet számolni. A jó hír, hogy van lehetőség az elvesztett képességek fejlesztésére, helyettesítésére, ehhez azonban egy bizonyos időablakon belül meg kell kezdeni a rehabilitációt. Dr. Para ...
Fejfájás a fej hátsó részén? Ilyen okai lehetnek

Fejfájás a fej hátsó részén? Ilyen okai lehetnek

A fej hátsó részének fájdalma mögött többféle ok is meghúzódhat, a gyakori tenziós fejfájástól a ritkább occipitális neuralgiáig és a kiszáradásig. A diagnosztizálás nem mindig könnyű, de nagyon fontos, ugyanis ahogyan dr. Para Szabolcs , a Neurológiai Központ ...
Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Az epilepszia tünetei nagyon ijesztőek lehetnek, ezért az érintettek viszonylag gyorsan orvoshoz fordulnak, ha ismeretlen eredetű rosszulléteket, rohamokat, megmagyarázhatatlan ájulásokat élnek át. De mi a különbség az epilepsziás roham és az epilepszia betegség közt, és mi a szerepe a diagnosztizálásban az EEG ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK