Gyógytorna - Neurológiai Központ

Gyógytorna - Neurológiai Központ

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 13:17 | Módosítva: 2019.09.02 12:36

A neurológia témaköre rendkívül átfogó, hisz lehet szó centrális érintettségről (agyi vagy gerincvelői károsodás) vagy perifériás idegrendszeri működési zavaráról is (pl. alkar zsibbadás, gyengeség, lábszárban fellépő görcsösség, fájdalom), azonban a neurológiában jártas gyógytornász a legtöbb betegség esetén nem csak az állapot megtartását, de javulást is elér.

Miért szükséges a gyógytorna neurológiai betegségek esetén?

Nem csak a sérülések kezelésekor, hanem sok más betegség esetén is fontos a gyógytornász által vezetett terápia. A legtöbb neurológiai kórkép több idegrendszeri területet érint és sok esetben ismeretlen a kiváltó ok, azonban a célzott, vezetett koordinációs torna javítja a beteg állapotát. Maga a mozgás nem csak izommunka, de bonyolult idegrendszeri folyamat is, így képes a koordináció javításával, a különböző idegrendszeri struktúrák összehangolásával, a mozgástanulással gyógyítani a neurológiai betegségeket.

Milyen neurológiai betegségek esetén segít a gyógytorna?

A legtöbb neurológiai betegség esetén javulást okoz a mozgásterápia, azonban a gyógytornász felkeresése előtt szükséges a megfelelő orvosi diagnózis, mivel a gyógytornász erre alapozva tudja elkészíteni a terápiás tervet. Az alábbi betegségeknél igazoltan fontos a neurológiai gyógytorna:

  • Stroke rehabilitációja
  • Izomgyengeségek
  • Hipotóniás, hipertóniás,( spasztikus) parézis
  • Koordinációs zavarok, ataxia
  • Sclerosis multiplex
  • Parkinson-kór
  • Myasthenia gravis
  • Heine-Medine-kór
  • Neuropátia
  • Cukorbeteg neuropátia
  • Idegbecsípődések
  • Izombetegségek

 

A mozgásterápiát hosszú távra kell kidolgozni, hisz a neurológiai problémák csak rendszeres és türelmes gyakorlással javulnak.

A gyógytorna segíthet a neurológiai betegségek terápiájában.

Hogyan hat a mozgás neurológiai betegségek esetén?

A kezelés megkezdése előtt az orvos és a gyógytornász részletes kommunikációja a siker feltétele. A rendszeres gyakorlás megkezdése előtt a gyógytornász az érintett izomcsoportok erejének és ügyességének felmérésével készíti el a terápiás tervet. Sok esetben a legegyszerűbb, a mindennapi tevékenységekhez szükséges alapvető mozgások is „kiesnek” a betegségek hatására, elsőként ezeket kell újratanulni. A koordinációt is érintő betegségek esetén (mint például a Parkinson-kór, stroke, sclerosis multiplex) kezelésénél átfogóan az egyensúlyt, koordinációt és a járásbiztonságot is szükséges javítani.

Amellett, hogy a lassú javulás hatására a beteg képes végrehajtani az életét is megkönnyítő mozgásokat, maga a tanulás folyamata is serkentően hat az idegrendszerre, ami a különböző betegségek javulásához vezet. Minél előbb elkezdődik a mozgásterápia, annál nagyobb az esély arra, hogy több funkció maradjon meg, de persze lényeges ekkor is a betegség súlyossága, mert mindegyiknek van enyhébb és erősebb lefolyású változata is.

Miért fontos a gyógytorna a neurológiai betegségek esetén?

A neurológiai betegségek során (legyen az akut vagy krónikus lefolyású) elsődleges szempont a különböző mozgásfunkciók visszanyerése és fejlesztése, ami nem csak a kórfolyamatok lassításában vagy a javulásban segítenek, de a mindennapi teendőket is könnyebbé teszik. Ehhez azonban fontos a gyógytornász segítsége és a gyakori kezelések, mert az idegrendszer minél gyakoribb ingerlése hoz mihamarabbi, tartós eredményeket. Ebben az otthonra összeírt gyakorlatsorok is segítséget jelentenek. A görcsös, spasztikus izmok esetén a célzott izomlazító gyakorlatok is a neurológiai gyógytorna fontos részei.

További kezelési lehetőségek

A neurológiai gyógytorna mellett más fizikoterápiás kezelések alkalmazása gyorsíthatja a javulás mértékét. Ilyen kezelések:

  • Manuálterápia
  • Masszázs
  • PNF
  • Krioterápia
  • Elektroterápia
  • Fürdőterápia, balneológia
  • Ortézisek, segédeszközök

Téma szakértői

Dr. Torák Gyöngyi

Dr. Torák Gyöngyi

neurológus, neurofiziológus
Dr. Csobay Ildikó

Dr. Csobay Ildikó

szemfenéki érbetegség specialista, szemész szakorvos
Dr. Mező Anita

Dr. Mező Anita

neurológus

Hírek

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben ki kell vizsgálni a hátteret.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica Egészséghálózat