TOS - Mellkaskimeneti szindróma

TOS - Mellkaskimeneti szindróma

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2020.03.11 15:17 | Módosítva: 2020.03.11 16:49

A TOS – vagyis a mellkaskimeneti szindrómák összefoglaló neve az olyan kórképeknek, melyek a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. A nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, ennek következtében állandó vagy ideiglenes tünetek alakulnak ki, melyek gyakran nehezen meghatározhatóak.

Mit jelent a TOS?

Mellkaskimeneti szindróma – Thoracic Outlet Syndroma (TOS)

Az arteria subclavia, a vena subclavia és a plexus brachialis a mellkas ürege és a felső végtag között az első borda, a clavicula és izmok (scalenusok, musculus subclavius) által határolt csatornában futnak. Ebben a régióban bármely okból nyomás alá kerülnek a képletek, a tüneteket mellkaskimeneti szindrómának nevezzük. A vena subclavia elkülönülve fut az artériától és az idegi karfonattól, ezért a mellkaskimeneti szindrómák két nagy csoportra oszthatóak:

  1. vénás obstrukciót okozó 
  2. artériás-neurogén kompressziót okozó tünetegyüttesre

Mik lehetnek a TOS kiváltó okai?

  • hirtelen terhelés (nehéz tárgyak cipelése, sportolás, stb.)
  • centrális (subclavia) katéterek
  • dialysis kanül
  • pacemaker implantatio

A mellkaskimeneti szindróma kialakulását elősegíthetik különböző fejlődési rendellenességek:

  • nyaki borda,
  • összeolvadt 1. és 2. borda,        
  • összeolvadt 1. és nyaki borda

A mozgásszegény életmód, az ülőmunka komoly szerepet játszik a gerinctartási rendellenességek kialakulásában.

Milyen tünetek utalhatnak TOS-ra?

  • fájdalom az alkar és a kéz területén
  • kar zsibbadása
  • érzéskiesés, érzészavar
  • alkar gyengesége, erőtlensége

Milyen betegségek tartoznak a TOS körébe?

Scalenus szindróma 

A karfonat az artéria subclaviával együtt kerül kompresszió alá a scalenus hasadékban.

Tünetei:

  • kézzsibbadás,
  • főként kar távolításakor fájdalom,
  • a vérellátási zavar miatt a bőrszín sápadtsága,
  • a kéz rohamokban jelentkező,
  • fájdalmas elfehéredése majd kipirulása (Raynaud phenomen)

Tesztelhető az úgynevezett Adson-manőverrel: a fej hátra szegésére és az érintett oldalra fordítására, valamint egyidejű, mély belégzésre a radiális pulzus gyengül, adott esetben eltűnik.

Costoclavicularis szindróma

Lényege, hogy az előző képletek és a véna együtt kerülnek nyomás alá a costoclaviculáris résben.

Tünetei: 

  • zsibbadás
  • alkar gyengesége
  • alkar
    • erőtlensége
    • fájdalma
    • fáradékonysága
  • alkar - és kézfejödéma (a véna érintettség okán)

Wechsler-próbával teszteljük: a váll le és hátra feszítésekor a radiális pulzus gyengül vagy megszűnik, és a kézbe kínzó fonákérzések sugároznak.

Hiperabdukciós szindróma

A huzamos ideig emelt-távolított kar (szobafestők, takarítók) esetén a megfeszült kis mellizom (m. pectoralis minor) ina a lapocka felül-elöl lévő hollócsőrnyúlványához (processus coracoideus) nyomja az alatta elfutó ideget.

Provokálni hiperelevációs kartartással lehet, a radiális pulzus gyengül vagy megszűnik, és a kézbe szintén kínzó fonákérzések sugároznak.

Milyen terápia alkalmazható TOS esetén?

Sebészeti beavatkozás

A nyaki borda és a hetes nyakcsigolya oldalsó nyúlványának sebészi eltávolítása egyértelműen bizonyító radiológiai lelet birtokában 

TOS torna

Törekedni kell a konzervatív kezelési gyógymódok korai alkalmazására, nyújtó, trakciós, extenziós kezelések.

A kórképek elnevezése utal a kiváltó okokra, illetve a testhelyzetre, amelyek az adott betegség tüneteit okozzák.

Téma szakértői

Dr. Mező Anita

Dr. Mező Anita

neurológus

Hírek

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben ki kell vizsgálni a hátteret.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica Egészséghálózat