Mellkaskimeneti szindróma - Tartalom

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Mit jelent a mellkaskimeneti szindróma (TOS)?
Mik lehetnek a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kiváltó okai?
Mellkaskimeneti szindróma (TOS) tünetei
Mellkaskimeneti szindróma (TOS) kivizsgálása
Mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezelése
Neurológus szerepe mellkaskimeneti szindróma (TOS) esetén
Kezeletlen mellkaskimeneti szindróma (TOS) lehetséges szövődményei

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

• Neurológiai vizsgálat
• Szakorvosi kontroll vizit
• ENG/EMG vizsgálat
• Fizikoterápia
• MR
• Gyógytorna

Mit jelent a mellkaskimeneti szindróma (TOS)?

Az arteria subclavia, a vena subclavia és a plexus brachialis (idegi karfonat) a mellkas ürege és a felső végtag között az első borda, a kulcscsont és izmok (scalenusok, musculus subclavius) által határolt csatornában futnak. Ha ebben a régióban bármely okból nyomás alá kerülnek a képletek, létrejöhet mellkaskimeneti szindróma, vagyis thoracic outlet syndrome (TOS). A vena subclavia elkülönülve fut az artériától és az idegi karfonattól, ezért a mellkaskimeneti szindrómák két nagy csoportra oszthatóak:

1. vénás obstrukciót okozó mellkaskimeneti szindróma (TOS)
2. artériás-idegi kompressziót okozó mellkaskimeneti szindróma (TOS)

Kapcsolódó cikkünk

Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet

Az már egyre inkább közismert, hogy a koronavírus fertőzés a központi és a perifériás (környéki) idegrendszerre is hatással van. Utóbbi jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés, azonban egyre többen tapasztalják az érző- és mozgató idegeket ...

Mik lehetnek a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kiváltó okai?

A mellkaskimeneti szindróma (TOS) gyakori okai közé tartoznak a következők:

• autóbalesetből származó trauma
• munkahelyi vagy sportból eredő ismétlődő sérülések
• terhesség
• hirtelen terhelés (nehéz tárgyak cipelése, sportolás, stb.)
• centrális (subclavia) katéterek
• dialysis kanül
• pacemaker implantatio

Az anatómiai különbségek, például a plusz egy nyaki borda vagy szabálytalan borda (összeolvadt 1. és 2. borda vagy összeolvadt 1. és nyaki borda) szintén okozhatják a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kialakulását. Néha a mellkaskimeneti szindróma (TOS) oka nem ismert. A mozgásszegény életmód és az ülőmunka is komoly szerepet játszik a gerinctartási rendellenességek kialakulásában.

Mellkaskimeneti szindróma (TOS) tünetei

A mellkaskimeneti szindróma (TOS) tünetei típustól függően változhatnak. Ha az idegek nyomódnak össze, a neurogén (idegi) mellkaskimeneti szindróma (TOS) tünetei a következők lehetnek:

• fájdalom az alkar és a kéz területén
• fájdalom a nyakban, vállban
• kar zsibbadása
• bizsergés a karban vagy az ujjakban
• érzéskiesés, érzészavar
• alkar gyengesége, erőtlensége
• fogáserősség gyengülése

A vénás mellkaskimeneti szindróma (TOS) tünetei a következők lehetnek:

• A kéz vagy az ujjak színének megváltozása
• Kéz- vagy karfájdalom és duzzanat

Az artériás mellkaskimeneti szindróma (TOS) tünetei a következők lehetnek:

• Pulzáló csomó a kulcscsont közelében
• Hideg ujjak, kezek vagy karok
• Kéz- és karfájdalom
• Egy vagy több ujj vagy az egész kéz színének megváltozása
• Gyengült pulzus vagy nincs pulzus az érintett karban

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  • Kéz és karzsibbadás? Mellkaskimeneti szindróma is lehet az oka - Neurológiai Központ
  • Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - Neurológiai Központ
  • Karba, nyakba, állba sugárzó fájdalom? - Kardio Központ
  • Előfordult a családjában trombózis? Készüljön feltáró vizsgálatra! - Trombózis Központ

Mellkaskimeneti szindróma (TOS) kivizsgálása

A mellkaskimeneti szindróma (TOS) kivizsgálása általában orvosi kivizsgálást és különböző diagnosztikai vizsgálatokat foglal magában. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban alkalmazott módszereket:

• Betegkikérdezés és fizikális vizsgálat: Az orvos először részletesen megkérdezi a beteget a tüneteiről és azok jellegéről. A fizikális vizsgálat során az orvos megvizsgálja a nyaki és vállövet, valamint a mellkas területét, hogy észlelje a lehetséges jellegzetes tüneteket, például a tapintásra érzékeny pontokat vagy az ideg sebezhetőségét.
• Képalkotó vizsgálatok: Ilyen vizsgálatok közé tartozhat a röntgen, a CT (számítógépes tomográfia) vagy az MRI (mágneses rezonancia képalkotás). Ezek a vizsgálatok segíthetnek az anatómiai eltérések vagy az összenyomódott képletek pontos lokalizálásában.
• Elektrodiagnosztikai vizsgálatok: Ide tartoznak az idegvezetési vizsgálatok és az elektromiográfia (EMG). Ezek a vizsgálatok segíthetnek az idegkárosodás mértékének és helyének meghatározásában.
• Laboratóriumi vizsgálatok: Néha laboratóriumi vizsgálatokat is elvégezhetnek, például vérképet vagy egyéb specifikus teszteket a lehetséges gyulladásos folyamatok vagy egyéb kóros állapotok kimutatására.
• Speciális tesztek: Bizonyos esetekben speciális teszteket is elvégezhetnek, például mellkaskimeneti szindróma (TOS) provokációs tesztet vagy érzéstesztet.

Miután az orvos megállapította a mellkaskimeneti szindróma (TOS) diagnózisát, a kezelés a vizsgálatok eredményeire és a beteg tüneteire alapozva történik. A kezelés lehet konzervatív, például fizikoterápia vagy gyógyszeres terápia, vagy esetleg sebészi beavatkozás, ha szükséges. Fontos azonban a pontos diagnózis, hogy megfelelő kezelést lehessen biztosítani.

Mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezelése

A mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezelése attól függ, hogy mi okozza a szűkületet vagy az összenyomódást a mellkas kimeneti nyílásánál. Általánosságban a kezelés többféle módon történhet:

• Konzervatív kezelés: Ez magában foglalhatja a fizikoterápiát, például a nyaki és vállizmok megnyújtását, az izomerősítő gyakorlatokat és a testtartásjavító technikákat. A fizikoterapeuta segíthet azoknak az izmoknak az erősítésében és nyújtásában, amelyek befolyásolják a mellkaskimeneti régió stabilitását és mozgékonyságát.
• Gyógyszeres kezelés: Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) vagy izomlazítók is segíthetnek a fájdalom és az izomfeszültség enyhítésében. A gyógyszeres kezelést azonban mindig orvos írja fel, és a beteg egyedi állapotának és tüneteinek figyelembevételével kell megválasztani.
• Injekciós kezelés: Néha a gyulladáscsökkentő vagy fájdalomcsillapító gyógyszereket közvetlenül a szűkület vagy összenyomódás helyére injektálják, hogy közvetlenül helyileg nagyobb hatást fejtsenek ki.
• Sebészeti beavatkozás: Ha a tünetek súlyosak és nem reagálnak jól a konzervatív kezelésekre, illetve ha az alapvető ok súlyosabb - például csontkinövések, az artériák vagy az idegek súlyos kompressziója áll fent - akkor sebészeti beavatkozásra lehet szükség. A sebészi megoldás általában a nyaki csigolyák vagy a mellkasbeli struktúrák műtéti úton történő felszabadítását jelenti.

A kezelés megválasztása az egyén egyedi állapotától, tüneteitől, a szűkület vagy összenyomódás súlyosságától és az alapbetegségtől függ. Fontos a megfelelő diagnózis felállítása és a kezelési terv kidolgozása, amelyet általában orvos, fizikoterapeuta és más szakemberek közösen határoznak meg.

Neurológus szerepe mellkaskimeneti szindróma (TOS) esetén

A neurológus szerepe jelentős lehet a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezelése esetén, mivel ez az állapot gyakran az idegek kompressziójával vagy irritációjával jár. A neurológusok speciálisan képzettek az idegrendszeri rendellenességek diagnosztizálására és kezelésére, így a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezelése is az ő hatáskörükbe tartozhat.

A neurológus általában a következő szerepeket töltheti be a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezelése esetén:

• Diagnózis felállítása: A neurológus segíthet a mellkaskimeneti szindróma (TOS) diagnózisának megerősítésében azáltal, hogy felismeri az idegi kompresszió vagy irritáció jeleit és tüneteit. Ehhez általában klinikai vizsgálatokat, neurológiai teszteket és képalkotó vizsgálatokat alkalmaznak.
• Kezelési terv kidolgozása: A neurológus segíthet abban, hogy egyéni kezelési tervet állítsanak össze a mellkaskimeneti szindróma (TOS) miatt szenvedő beteg számára, figyelembe véve a tünetek súlyosságát, az alapbetegséget, és az egyéb egészségügyi tényezőket.
• Gyógyszeres kezelés: A neurológus gyógyszereket írhat fel, mint például fájdalomcsillapítókat vagy izomlazítókat, amelyek enyhítik a mellkaskimeneti szindróma (TOS) tüneteit.
• Szükség esetén további vizsgálatok és kezelési lehetőségek: Ha szükséges, a neurológus további képalkotó vizsgálatokat, mint például MRI vagy CT vizsgálatokat, vagy más speciális eljárásokat is javasolhat a mellkaskimeneti szindróma (TOS) okának pontosabb azonosítása és a megfelelő kezelés kiválasztása érdekében.
• Sebészeti konzultáció: Ha szükséges, a neurológus sebészeti konzultációt javasolhat a mellkaskimeneti szindróma (TOS) súlyosabb eseteiben, hogy értékeljék a sebészeti beavatkozás lehetőségét az idegek kompressziójának vagy irritációjának enyhítése érdekében.

Fontos megjegyezni, hogy a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezelése általában multidiszciplináris megközelítést igényel, és a neurológus csak egy része lehet a kezelőcsapatnak. A teljes csapat magában foglalhat más szakembereket is, például ortopéd sebészeket, fizioterapeutákat és fájdalomspecialistákat.

Kezeletlen mellkaskimeneti szindróma (TOS) lehetséges szövődményei

Ha a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezeletlen vagy ha a kezelés nem hatékony, különböző szövődmények alakulhatnak ki. Ezek közé tartozhatnak az alábbiak is:

• Idegi károsodás: A mellkaskimeneti szindróma (TOS) fő jellemzője az idegek összenyomódása vagy irritációja a mellkas kimeneti nyílásánál. Ha ez az állapot hosszabb ideig fennáll vagy nem kezelik megfelelően, idegi károsodás alakulhat ki. Ennek következtében zsibbadás, gyengeség, fájdalom és más neurológiai tünetek jelentkezhetnek a karokban, kézben vagy ujjakban.
• Artériás károsodás: A mellkaskimeneti szindróma (TOS) esetén az artériák is összenyomódhatnak, ami csökkentheti a véráramlást a karokban és a kezekben. Ez az állapot is vezethet vérkeringési problémákhoz, amelyeknek számos szövődménye lehet, például a hideg érzés, a bőr elszíneződése vagy az érzékenység csökkenése.
• Izomsorvadás: Ha a mellkaskimeneti szindróma (TOS) hosszú ideig fennáll, az összenyomódott vagy irritált idegek hatására az érintett izmok sorvadásnak indulhatnak, ami tartós gyengeséget és funkcionális károsodást okozhat.
• Krónikus fájdalom: A mellkaskimeneti szindróma (TOS) miatt szenvedők gyakran tapasztalhatnak krónikus fájdalmat a nyakban, vállakban, karokban vagy kézben. Ha az alapbetegséget nem kezelik megfelelően, vagy ha a fájdalom nem enyhül, krónikus fájdalom állhat elő, amely jelentősen ronthatja az életminőséget.
• Mozgásszervi rendellenességek: A mellkaskimeneti szindróma (TOS) hatására kialakuló ideg- és izomsérülések hosszú távon mozgásszervi rendellenességek kialakulásához vezethetnek, például a váll merevségéhez, az ízületek instabilitásához vagy a gerinc elváltozásaihoz.

Fontos hangsúlyozni, hogy a mellkaskimeneti szindróma (TOS) kezelése időben és megfelelően történjen annak érdekében, hogy minimalizáljuk vagy megelőzzük ezeket a szövődményeket. Az időben történő kezelés segíthet megelőzni a tartós károsodást, csökkentheti a fájdalmat és javíthatja az életminőséget az érintett egyének számára.

Téma szakértői

Dr. Para Szabolcs

neurológus, fejfájás specialista