TOS - Mellkaskimeneti szindróma

TOS - Mellkaskimeneti szindróma

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2020.03.11 15:17 | Módosítva: 2024.02.26 16:51

A TOS – vagyis a mellkaskimeneti szindrómák összefoglaló neve az olyan kórképeknek, melyek a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. A nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, ennek következtében állandó vagy ideiglenes tünetek alakulnak ki, melyek gyakran nehezen meghatározhatóak.

Mellkaskimeneti szindróma - Tartalom

Mit jelent a mellkaskimeneti szindróma (TOS)?

Mik lehetnek a mellkaskimeneti szindróma kiváltó okai?

Mellkaskimeneti szindróma tünetei

Mellkaskimeneti szindróma kivizsgálása

Mellkaskimeneti szindróma kezelése

Neurológus szerepe mellkaskimeneti szindróma esetén

Kezeletlen mellkaskimeneti szindróma lehetséges szövődményei

Mit jelent a mellkaskimeneti szindróma?

Mellkaskimeneti szindróma – Thoracic Outlet Syndroma (TOS)

Az arteria subclavia, a vena subclavia és a plexus brachialis a mellkas ürege és a felső végtag között az első borda, a clavicula és izmok (scalenusok, musculus subclavius) által határolt csatornában futnak. Ebben a régióban bármely okból nyomás alá kerülnek a képletek, a tüneteket mellkaskimeneti szindrómának nevezzük. A vena subclavia elkülönülve fut az artériától és az idegi karfonattól, ezért a mellkaskimeneti szindrómák két nagy csoportra oszthatóak:

  1. vénás obstrukciót okozó 
  2. artériás-neurogén kompressziót okozó tünetegyüttesre

Kapcsolódó cikkünk

Kéz- karzsibbadás, gyengeség? Mellkaskimeneti szindróma is lehet

A mellkaskimeneti szindrómák a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. A három betegséget összefoglaló tünetegyüttes lényege, hogy a nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, ...

Mik lehetnek a mellkaskimeneti szindróma kiváltó okai?

  • hirtelen terhelés (nehéz tárgyak cipelése, sportolás, stb.)
  • centrális (subclavia) katéterek
  • dialysis kanül
  • pacemaker implantatio

A mellkaskimeneti szindróma kialakulását elősegíthetik különböző fejlődési rendellenességek:

  • nyaki borda,
  • összeolvadt 1. és 2. borda,        
  • összeolvadt 1. és nyaki borda

A mozgásszegény életmód, az ülőmunka komoly szerepet játszik a gerinctartási rendellenességek kialakulásában.

Mellkaskimeneti szindróma tünetei

  • fájdalom az alkar és a kéz területén
  • kar zsibbadása
  • érzéskiesés, érzészavar
  • alkar gyengesége, erőtlensége

Milyen betegségek tartoznak a mellkaskimeneti szindróma körébe?

Scalenus szindróma 

A karfonat az artéria subclaviával együtt kerül kompresszió alá a scalenus hasadékban.

Tünetei:

  • kézzsibbadás,
  • főként kar távolításakor fájdalom,
  • a vérellátási zavar miatt a bőrszín sápadtsága,
  • a kéz rohamokban jelentkező,
  • fájdalmas elfehéredése majd kipirulása (Raynaud phenomen)

Tesztelhető az úgynevezett Adson-manőverrel: a fej hátra szegésére és az érintett oldalra fordítására, valamint egyidejű, mély belégzésre a radiális pulzus gyengül, adott esetben eltűnik.

Costoclavicularis szindróma

Lényege, hogy az előző képletek és a véna együtt kerülnek nyomás alá a costoclaviculáris résben.

Tünetei: 

  • zsibbadás
  • alkar gyengesége
  • alkar
    • erőtlensége
    • fájdalma
    • fáradékonysága
  • alkar - és kézfejödéma (a véna érintettség okán)

Wechsler-próbával teszteljük: a váll le és hátra feszítésekor a radiális pulzus gyengül vagy megszűnik, és a kézbe kínzó fonákérzések sugároznak.

Hiperabdukciós szindróma

A huzamos ideig emelt-távolított kar (szobafestők, takarítók) esetén a megfeszült kis mellizom (m. pectoralis minor) ina a lapocka felül-elöl lévő hollócsőrnyúlványához (processus coracoideus) nyomja az alatta elfutó ideget.

Provokálni hiperelevációs kartartással lehet, a radiális pulzus gyengül vagy megszűnik, és a kézbe szintén kínzó fonákérzések sugároznak.

Mellkaskimeneti szindróma kivizsgálása

A mellkaskimeneti szindróma (MKS) kivizsgálása általában orvosi kivizsgálást és diagnosztikai vizsgálatokat foglal magában. Az alábbiakban felsorolom a leggyakrabban alkalmazott módszereket:

  • Betegkikérdezés és fizikális vizsgálat: Az orvos először részletesen megkérdezi a beteget a tüneteiről és azok jellegéről. A fizikális vizsgálat során az orvos megvizsgálja a nyaki és vállövet, valamint a mellkas területét, hogy észlelje a lehetséges jellegzetes tüneteket, például a tapintásra érzékeny pontokat vagy az idegsebezhetőséget.
  • Képalkotó vizsgálatok: Ilyen vizsgálatok közé tartozhat a röntgen, a CT (számítógépes tomográfia) vagy az MRI (mágneses rezonancia képalkotás). Ezek a vizsgálatok segíthetnek az anatómiai eltérések vagy az összenyomódások pontos lokalizálásában.
  • Elektrodiagnosztikai vizsgálatok: Ide tartoznak az idegvezetési vizsgálatok és az elektromiográfia (EMG). Ezek a vizsgálatok segíthetnek az idegkárosodás mértékének és helyének meghatározásában.
  • Laboratóriumi vizsgálatok: Néha laboratóriumi vizsgálatokat is elvégezhetnek, például vérképet vagy egyéb specifikus teszteket a lehetséges gyulladásos folyamatok vagy egyéb kóros állapotok kimutatására.
  • Speciális tesztek: Bizonyos esetekben speciális teszteket is elvégezhetnek, például TOS (thoracic outlet syndrome) provocációs tesztet vagy érzéstesztet.

Miután az orvos megállapította a mellkaskimeneti szindróma diagnózisát, a kezelés a vizsgálatok eredményeire és a beteg tüneteire alapozva történik. A kezelés lehet konzervatív, például fizikoterápia vagy gyógyszeres terápia, vagy esetleg sebészi beavatkozás, ha szükséges. Fontos azonban a pontos diagnózis, hogy megfelelő kezelést lehessen biztosítani.

Mellkaskimeneti szindróma kezelése

A mellkaskimeneti szindróma kezelése attól függ, hogy mi okozza a szűkületet vagy az összenyomódást a mellkas kimeneti nyílásánál. Általánosságban a kezelés többféle módon történhet:

  • Konzervatív kezelés: Ez magában foglalhatja a fizikoterápiát, például a nyaki és vállizmok megnyújtását, az izomerősítő gyakorlatokat és a testtartásjavító technikákat. A fizikoterapeuta segíthet azoknak az izmoknak az erősítésében és nyújtásában, amelyek befolyásolják a mellkaskimeneti régió stabilitását és mozgékonyságát.
  • Gyógyszeres kezelés: Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) vagy izomlazítók segíthetnek a fájdalom és az izomfeszültség enyhítésében. A gyógyszeres kezelést azonban mindig orvos írja fel, és a beteg egyedi állapotának és tüneteinek figyelembevételével kell megválasztani.
  • Injekciós kezelés: Néha a gyulladáscsökkentő vagy fájdalomcsillapító gyógyszereket közvetlenül a szűkület vagy összenyomódás helyére injektálják, hogy közvetlenül helyileg hatást fejtsenek ki.
  • Sebészeti beavatkozás: Ha a tünetek súlyosak és nem reagálnak jól a konzervatív kezelésekre, illetve ha az alapvető ok súlyosabb, például csontkinövések, az artériák vagy az idegek súlyos kompressziója, akkor sebészeti beavatkozásra lehet szükség. A sebészi megoldás általában a nyaki csigolyák vagy a mellkasbeli struktúrák műtéti úton történő felszabadítását jelenti.

A kezelés megválasztása az egyén egyedi állapotától, tüneteitől, a szűkület vagy összenyomódás súlyosságától és az alapbetegségtől függ. Fontos a megfelelő diagnózis felállítása és a kezelési terv kidolgozása, amelyet általában orvos, fizikoterapeuta és más szakemberek közösen határoznak meg.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Neurológus szerepe mellkaskimeneti szindróma esetén

A neurológus szerepe jelentős lehet a mellkaskimeneti szindróma (MKS) esetén, mivel ez az állapot gyakran az idegek kompressziójával vagy irritációjával jár. A neurológusok speciálisan képzettek az idegrendszeri rendellenességek diagnosztizálására és kezelésére, így az MKS kezelése is az ő hatáskörükbe tartozhat.

A neurológus általában a következő szerepeket töltheti be MKS esetén:

  • Diagnózis felállítása: A neurológus segíthet az MKS diagnózisának megerősítésében azáltal, hogy felismeri az idegi kompresszió vagy irritáció jeleit és tüneteit. Ehhez általában klinikai vizsgálatokat, neurológiai teszteket és képalkotó vizsgálatokat alkalmaznak.
  • Kezelési terv kidolgozása: A neurológus segíthet abban, hogy egyéni kezelési tervet állítsanak össze az MKS-ban szenvedő beteg számára, figyelembe véve a tünetek súlyosságát, az alapbetegséget, és az egyéb egészségügyi tényezőket.
  • Gyógyszeres kezelés: A neurológus gyógyszereket írhat fel, mint például fájdalomcsillapítókat vagy izomlazítókat, amelyek enyhítik az MKS tüneteit.
  • Szükség esetén további vizsgálatok és kezelési lehetőségek: Ha szükséges, a neurológus további képalkotó vizsgálatokat, mint például MRI vagy CT vizsgálatokat, vagy más speciális eljárásokat is javasolhat az MKS okának pontosabb azonosítása és a megfelelő kezelés kiválasztása érdekében.
  • Sebészeti konzultáció: Ha szükséges, a neurológus sebészeti konzultációt javasolhat az MKS súlyosabb eseteiben, hogy értékeljék a sebészeti beavatkozás lehetőségét az idegek kompressziójának vagy irritációjának enyhítése érdekében.

Fontos megjegyezni, hogy az MKS kezelése általában multidiszciplináris megközelítést igényel, és a neurológus csak egy része lehet a kezelőcsapatnak, amely magában foglalhat más szakembereket is, például ortopéd sebészeket, fizioterapeutákat és fájdalomspecialistákat.

Kezeletlen mellkaskimeneti szindróma lehetséges szövődményei

Ha a mellkaskimeneti szindrómát  nem kezelik megfelelően, vagy ha a kezelés nem hatékony, különböző szövődmények alakulhatnak ki. Ezek közé tartozhatnak az alábbiak is.

Idegi károsodás: Az MKS fő jellemzője az idegek összenyomódása vagy irritációja a mellkas kimeneti nyílásánál. Ha ez az állapot hosszabb ideig fennáll vagy nem kezelik megfelelően, idegi károsodás alakulhat ki. Ennek következtében zsibbadás, gyengeség, fájdalom és más neurológiai tünetek jelentkezhetnek a karokban, kézben vagy ujjakban.

Artériás károsodás: Az MKS esetén az artériák is összenyomódhatnak, ami csökkentheti a véráramlást a karokban és a kezekben. Ez az állapot is vezethet vérkeringési problémákhoz, amelyeknek számos szövődménye lehet, például a hideg érzés, a bőr elszíneződése vagy az érzékenység csökkenése.

Izomsorvadás: Ha az MKS hosszú ideig fennáll, az összenyomódott vagy irritált idegek hatására az érintett izmok sorvadásnak indulhatnak, ami tartós gyengeséget és funkcionális károsodást okozhat.

Krónikus fájdalom: Az MKS-ban szenvedők gyakran tapasztalhatnak krónikus fájdalmat a nyakban, vállakban, karokban vagy kézben. Ha az alapbetegséget nem kezelik megfelelően, vagy ha a fájdalom nem enyhül, krónikus fájdalom állhat elő, amely jelentősen befolyásolhatja az életminőséget.

Mozgásszervi rendellenességek: Az MKS hatására kialakuló ideg- és izomsérülések hosszú távon vezethetnek a mozgásszervi rendellenességek kialakulásához, például a váll merevségéhez, az ízületek instabilitásához vagy a gerinc elváltozásaihoz.

Fontos hangsúlyozni, hogy az MKS kezelése időben és megfelelően történjen annak érdekében, hogy minimalizáljuk vagy megelőzzük ezeket a szövődményeket. Az időben történő kezelés segíthet megelőzni a tartós károsodást és javíthatja az életminőséget az érintett egyének számára.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. med.habil Lövey József PHD

Dr. med.habil Lövey József PHD

klinikai onkológus
Dr. Blazsek Péter

Dr. Blazsek Péter

gondozóvezető főorvos, pszichiáter

 

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok