Kéz- karzsibbadás, gyengeség? Mellkaskimeneti szindróma is lehet
A mellkaskimeneti szindrómák a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. A három betegséget összefoglaló tünetegyüttes lényege, hogy a nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, ezért zsibbadás, érzéskiesés, izomgyengeség alakul ki a kézben, a karban. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa összefoglalta a tudnivalókat.
Mellkaskimeneti szindróma (TOS)
Rossz testtartás, sovány alkat, háti gerincferdülés, a csontos mellkas deformitásai, hosszútávú egyoldalú, aszimmetrikus terhelés (munkavégzés, sport) egyaránt vezethetnek a mellkaskimeneti szindrómák kialakulásához, de egy katéter vagy kanül felhelyezés, illetve egy hirtelen terhelés is okozhatja azokat. Ennél jóval ritkábban, de előfordulhat, hogy az ún. nyaki borda hozza létre a problémát. Ez egy olyan számfeletti borda, amely a legalsó nyaki csigolyához kapcsolódik.(Normál esetben a bordák csak a hátcsigolyákhoz kapcsolódva fejlődnek ki.) Ha a nyaki borda is kifejlődik, szerepet játszhat a nyak képleteinek összenyomatásában, és létrehozhatja a TOS nevű betegséghez tartozó kórképek bármelyikét. Ez a megnevezés szerepelhet a diagnózisban is, a TOS jelentése: Thoracic Outlet Syndroma.
Három betegség - egy tünetegyüttes
Scalenus szindróma
Ebben az esetben a bordatartó izmok rendellenes eredése, tapadása vagy megvastagodása miatt létrejön egy szűkület az adott területen. Emiatt az érintett idegek, erek nyomás alá kerülnek, ami tünetekhez vezet. Igen gyakran egyoldalú megterhelést végzőknél jelentkezik, például hegedűművészeknél.
Costoclaviculáris szindróma
A megnevezés a costa (borda), és a clavicula (kulcscsont) kifejezésekből származik. Lényege, hogy az idegek és az érintett erek időnként az I. borda és a kulcscsont közé szorulnak, és ez a nyomás okozza a panaszokat. Sokszor gerincferdülés, helytelen testtartás következménye, de a csontos mellkas deformitásai is okozhatják.
Hyperabductiós szindróma
Tartósan aszimmetrikus megterhelés (például szobafestők) esetén a nyaki ér- és érfonat rendelkezésre álló hely szűkül, ami a kar felemelt helyzetében tüneteket vált ki. Az elnevezés is a kar maximálisan felemelt helyzetére utal (hyperabductio).
Milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni?
Sokan a korral járó jelenségnek gondolják a kar, és kéz zsibbadását, fájdalmát, holott ha többről van szó, mint egy egyszerű „elalvás”, mindenképpen érdemes utána járni az okoknak. Ilyen tünetekkel ajánlott neurológushoz fordulni:
- fájdalom az alkar és a kéz területén,
- kar- és kéz zsibbadása,
- érzéskiesés, érzészavar,
- alkar gyengesége, erőtlensége,
- a kar távolításakor jelentkező fájdalom,
- a vérellátási zavar miatt a bőrszín sápadtsága,
- a kéz rohamokban jelentkező fájdalmas elfehéredése, majd kipirulása (Raynaud jelenség),
- alkar- és kézfej-ödéma (véna érintettsége miatt).
- Ha egy beteg ilyen tünetekkel jelentkezik, elsősorban fizikális vizsgálatot kell végeznünk. Már az is segít a diagnózis felállításában, ha kiderül, hogy a beteg bizonyos testtartásokban érzi a tünetet. Ezen túl a komplex diagnosztizáláshoz szükség lehet röntgenvizsgálatra, MR- vizsgálatra, illetve esetleg angiográfiára, az erek vizsgálatához, valamint ENG-re az idegek, és EMG-re az izmok működésének megítélésére – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ha sikerül pontos diagnózist felállítani, invazív beavatkozás abban az esetben szükséges, amennyiben fény derül a nyaki borda jelenlétére, és annak műtéti eltávolítása lehet indokolt. A legtöbb esetben a konzervatív gyógymódokat részesítjük előnyben, ilyen a nyaki gerinc gyógytorna, valamint a célzottan erre a régióra irányuló TOS torna.
Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés neurológiai kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Dr. Para Szabolcs
-
Szakterületek:
- neurológus
-
Specialitások:
- szédülés
- fejfájás, migrén botox kezelése
- végtagzsibbadás, fájdalom
- Parkinson kór
- epilepszia
- ENG vizsgálat
Rendelés típusa:
- Személyes, rendelői vizit az alábbi helyszíneken:
- Hétfő, kedd: 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I/1.
- Szerda, péntek: 1147 Budapest, Csömöri út 18.
- Csütörtök: 1036 Budapest, Lajos u. 66.
Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett!)
Ellátás magyar, német és román nyelven./consultation in English, German, Romanian available
Az ENG vizsgálat a Csömöri úti rendelőben elérhető!
Orvos válaszol
Bizonyos időközönként előfordul nálam szédülés, ami jellemzően pár óráig tart maximum, majd egyszer csak elmúlik. Általában akkor jelentkezik, ha gyorsan mozdítom a fejem, de vezetés közben is jelentkezett már. Nem tudom lehet-e összefüggés, de migrénem is van.
Mi okozhatja? Mit tehetnék ellene?
Előre is köszönöm! Réka
A szédülésnek rengeteg oka lehet, neurológiai, belgyógyászati, fül-orr-gégészeti hogy csak egy párat említsek. Annak érdekében, hogy ezt jobban be tudjuk határolni szükség lesz egy fizikális vizsgálatra, valamint egy koponya képalkotásra is szükség lehet. A leírtakból jóindulatú pozicionális szédülésre (BPPV) gondolok de vannak migrén típusok, amihez szédülés is társulhat.
Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a szédülést először meg kell találjuk az okát, ehhez azonban szakorvosi vizsgálat szükséges!
Várjuk szeretettel rendelőnkben!
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Alaposság
További véleményekA Doktor úrnál alaposabb, körültekintőbb orvossal még nem találkoztam! Alaposan kikérdezett a panaszaimról, és gondosan határozta meg a további teendőket.