Kéz- karzsibbadás, gyengeség? Mellkaskimeneti szindróma is lehet

Mellkaskimeneti szindróma (TOS)

Rossz testtartás, sovány alkat, háti gerincferdülés, a csontos mellkas deformitásai, hosszútávú egyoldalú, aszimmetrikus terhelés (munkavégzés, sport) egyaránt vezethetnek a mellkaskimeneti szindrómák kialakulásához, de egy katéter vagy kanül felhelyezés, illetve egy hirtelen terhelés is okozhatja azokat. Ennél jóval ritkábban, de előfordulhat, hogy az ún. nyaki borda hozza létre a problémát. Ez egy olyan számfeletti borda, amely a legalsó nyaki csigolyához kapcsolódik.(Normál esetben a bordák csak a hátcsigolyákhoz kapcsolódva fejlődnek ki.) Ha a nyaki borda is kifejlődik, szerepet játszhat a nyak képleteinek összenyomatásában, és létrehozhatja a TOS nevű betegséghez tartozó kórképek bármelyikét. Ez a megnevezés szerepelhet a diagnózisban is, a TOS jelentése: Thoracic Outlet Syndroma.

Három betegség - egy tünetegyüttes

Scalenus szindróma

Ebben az esetben a bordatartó izmok rendellenes eredése, tapadása vagy megvastagodása miatt létrejön egy szűkület az adott területen. Emiatt az érintett idegek, erek nyomás alá kerülnek, ami tünetekhez vezet. Igen gyakran egyoldalú megterhelést végzőknél jelentkezik, például hegedűművészeknél.

Costoclaviculáris szindróma

A megnevezés a costa (borda), és a clavicula (kulcscsont) kifejezésekből származik. Lényege, hogy az idegek és az érintett erek időnként az I. borda és a kulcscsont közé szorulnak, és ez a nyomás okozza a panaszokat. Sokszor gerincferdülés, helytelen testtartás következménye, de a csontos mellkas deformitásai is okozhatják.

Hyperabductiós szindróma

Tartósan aszimmetrikus megterhelés (például szobafestők) esetén a nyaki ér- és érfonat rendelkezésre álló hely szűkül, ami a kar felemelt helyzetében tüneteket vált ki. Az elnevezés is a kar maximálisan felemelt helyzetére utal (hyperabductio).

Milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni? 

Sokan a korral járó jelenségnek gondolják a kar, és kéz zsibbadását, fájdalmát, holott ha többről van szó, mint egy egyszerű „elalvás”, mindenképpen érdemes utána járni az okoknak. Ilyen tünetekkel ajánlott neurológushoz fordulni:

• fájdalom az alkar és a kéz területén,
• kar- és kéz zsibbadása,
• érzéskiesés, érzészavar,
• alkar gyengesége, erőtlensége,
• a kar távolításakor jelentkező fájdalom,
• a vérellátási zavar miatt a bőrszín sápadtsága,
• a kéz rohamokban jelentkező fájdalmas elfehéredése, majd kipirulása (Raynaud jelenség),
• alkar- és kézfej-ödéma (véna érintettsége miatt).

- Ha egy beteg ilyen tünetekkel jelentkezik, elsősorban fizikális vizsgálatot kell végeznünk. Már az is segít a diagnózis felállításában, ha kiderül, hogy a beteg bizonyos testtartásokban érzi a tünetet. Ezen túl a komplex diagnosztizáláshoz szükség lehet röntgenvizsgálatra, MR- vizsgálatra, illetve esetleg angiográfiára, az erek vizsgálatához, valamint ENG-re az idegek, és EMG-re az izmok működésének megítélésére – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ha sikerül pontos diagnózist felállítani, invazív beavatkozás abban az esetben szükséges, amennyiben fény derül a nyaki borda jelenlétére, és annak műtéti eltávolítása lehet indokolt. A legtöbb esetben a konzervatív gyógymódokat részesítjük előnyben, ilyen a nyaki gerinc gyógytorna, valamint a célzottan erre a régióra irányuló TOS torna.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)