Karzsibbadás

Karzsibbadás

Módosítva: 2024.04.07 21:29

A karzsibbadás a kar és a kéz bizonyos részeinek érzékszervi zavara, amelyet bizsergés, égő érzés, fájdalom vagy érzéketlenség kísérhet. A zsibbadás általában akkor fordul elő, amikor a kar beidegzéséért felelős ideg károsodik, vagy valamilyen oknál fogva nyomás, kompresszió alá kerül.

Karzsibbadás - Tartalom

Mi okozhatja a karzsibbadás érzését?

Kompresszió okozta karzsibbadás

Sérülés okozta karzsibbadás

Megerőltetés okozta karzsibbadás

Neurológiai betegségek kiváltotta karzsibbadás

Vitaminhiány miatt fellépő karzsibbadás

Szív és érrendszeri problémákkal kapcsolatos karzsibbadás

Alkoholizmussal kapcsolatos karzsibbadás

Karzsibbadás kivizsgálása

Karzsibbadás kezelése

Karzsibbadás lehetséges szövődményei

Karzsibbadással kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi okozhatja a karzsibbadás érzését?

A karzsibbadás számos okra vezethető vissza. A karzsibbadás maga nem egy betegség -ezt fontos hangsúlyozni, hanem egy tünet, amely számos betegség és kórállapot megnyilvánulási formája lehet. A karzsibbadás lehet egy jelzés, amely azt mutatja, hogy a szervezetben valahol valami nincs rendben. 
Ezért fontos karzsibbadás esetén minél hamarabb neurológushoz fordulni, hogy felderítésre kerüljön, mi állhat a zsibbadás mögött.

Kompresszió okozta karzsibbadás

A kompresszió miatt fellépő karzsibbadás olyan állapotra utal, amikor egy ideg vagy az egész ideggyök nyomás alatt van. Ez tulajdonképpen az ideg összenyomását jelenti valamilyen külső tényező miatt. Ilyen külső tényezők lehetnek például a csontok, izmok, vagy akár a lágyszövetek is. A kompresszió és az okozott karzsibbadás lehet ideiglenes vagy átmeneti, de hosszabb távon is fennállhat.

A leggyakoribb példa erre a  gerincvelőben vagy az ülőidegben fellépő kompresszió. A gerincvelő kompressziója például gerincsérv vagy csigolyák közötti porckorongsérv miatt alakulhat ki. Az ülőideg kompressziója pedig gyakran a piriformis izom szorításából vagy más struktúrák, például csigolyák közötti porckorongsérv miatt következhet be. Mindkét esetben az érintett ideg összenyomása karzsibbadást, bizsergést, gyengeséget és fájdalmat okozhat az érintett területen.

A kompresszió miatti karzsibbadás kezelése általában a nyomás forrásának megszüntetésére irányul, ami lehet konzervatív kezelés (például gyógytorna, fizikoterápia, gyulladáscsökkentő gyógyszerek) vagy szükség esetén sebészeti beavatkozás.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Sérülés okozta karzsibbadás

Sérülés okozta karzsibbadás olyan állapotra utal, amikor a karzsibbadás valamilyen fizikai sérülés következménye. A sérülések sokféle formában előfordulhatnak, és a kar különböző részeit érinthetik, például az izmokat, csontokat, ereket vagy nagukat az idegeket, így vezetve karzsibadáshoz. Ezek a sérülések lehetnek akutak (pl. sportbalesetek, ütések, esések) vagy krónikusak (pl. ismétlődő stressz okozta sérülések).

A sérülés okozta karzsibbadás lehetséges okai közé tartoznak:

  • Idegi sérülések: Az idegek sérülése vagy kompressziója gyakran karzsibbadást okozhat. Például a tompa ütések, kompresszió, vagy az idegek becsípődése miatt fellépő károsodás karzsibbadást eredményezhet.
  • Ízületi sérülések: Az ízületi sérülések, például ficamok, rándulások vagy szalagsérülések gyakran járnak idegi irritációval, ami karzsibbadás kialakulásával járhat.
  • Csontsérülések: A törések következtében a csontokegyrészt nyomást gyakorolhatnak az idegekre, másrészt pedig nagy trauma esetén a törött csontvég az ideget is átvághatja, ami karzsibbadás kialakulását okozhatja a sérült területen.

    Kapcsolódó cikkünk

    Szemhéj-csüngés és végtaggyengeség: a myastenia gravis tünete lehet

    Az olyan általános tünetek, mint a fáradékonyság, gyengeség akár meg is téveszthetik az érintetteket, de amikor ennél jóval speciálisabb tünetek, például szemhéj-csüngés vagy nyelési nehézség, elkent beszéd jelentkeznek, nem szabad ...

Megerőltetés okozta karzsibbadás

A kar és a kéz túlzott használata, például az egész napos írás, számítógépes munka, vagy fizikai munkából adódó megterhelés karzsibbadás kialakulásához vezethetnek.

Neurológiai betegségek kiváltotta karzsibbadás

A neurológiai betegségek számos formája okozhat karzsibbadást.

Szklerózis multiplex

A szklerózis multiplex az idegrendszer krónikus autoimmun betegsége, amely a mielinburkokat támadja meg. Ez az idegrostok szigetelését szolgáló anyag. Az szklerózis multiplex tünetei közé tartozhat a karzsibbadás, az izomgyengeség és az egyensúlyhiány.

Parkinson-kór

A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amelyben az agy dopamin termelő sejtjeinek pusztulása történik. A betegség tünetei közé tartozik a remegés, az izommerevség és a lassú mozgás. Ezek a tünetek később karzsibbadáshoz is vezethetnek.

Alzheimer-kór

 Az Alzheimer-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely befolyásolja az agy kognitív funkcióit. A betegség korai tünetei közé tartozhat a karzsibbadás és az érzékenység hiánya a végtagokban.

Epilepszia

 Az epilepszia az agy átmeneti működészavara, amely görcsrohamokban nyilvánulhat meg. Az epilepsziás rohamok egyes esetekben karzsibbadáshoz és bizsergéshez vezethetnek.

Ideggyulladás

 Az ideggyulladás (neuritisz) az idegrostok gyulladása, amely az érző idegeket és az izmokat is érintheti. Az ideggyulladás tünetei közé tartozik a karzsibbadás, az izomgyengeség és az égő érzés a végtagokban.

Vitaminhiány miatt fellépő karzsibbadás

A vitaminhiány okozta karzsibbadás akkor fordulhat elő, amikor a szervezetben hiányzik egy vagyKarzsibbadás - Neurológiai Központ több fontos vitamin. Bizonyos vitaminok, például a B-vitaminok (például B12, B6 és B1), nélkülözhetetlenek az idegrendszer megfelelő működéséhez.

  • B12-vitamin hiány: A B12-vitamin hiánya a leggyakoribb ok az idegek károsodása és a karzsibbadás mögött. Ez a vitamin nélkülözhetetlen az idegrendszer egészségéhez és a vörösvértestek képződéséhez. A B12-vitamin hiányának leggyakoribb oka a vegán vagy vegetáriánus étrend, valamint az emésztőrendszeri problémák, például a gyomorsav alacsony szintje vagy a cöliákia.
  • B6-vitamin hiány: A B6-vitamin hiánya szintén idegrendszeri problémákat okozhat, beleértve a karzsibbadást is. Ez a vitamin fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti üzenetek továbbításában.
  • Egyéb vitaminok hiánya: Más vitaminok, például a B1-vitamin (tiamin) hiánya is okozhat idegrendszeri problémákat és karzsibbadást.

Szív- és érrendszeri problémákkal kapcsolatás karzsibbadás

A szív és érrendszeri problémák ritkán okoznak közvetlenül karzsibbadást, de bizonyos esetekben előfordulhat. Például, ha az artériákban a véráramlás csökken, a végtagokban (például a karokban) elégtelen oxigén- és tápanyagellátás alakulhat ki, ami bizonyos idegek károsodásához vezethet. Ez az állapot, amelyet perifériás neuropátiának neveznek, a karzsibbadás egyik vezető oka lehet, mely a cukorbetegség egy gyakori szövődménye.

Az érelmeszesedés is okozhat karzsibbadást. Az érelmeszesedés során az artériákban plakkok képződnek, amelyek szűkítik a véráramlást és csökkentik az oxigén- és tápanyagellátást. Ha ez az állapot a karokat érinti, akkor a karzsibbadás tünete jelentkezhet.

Különböző ingerületvezetési zavarok, szívbillentyű problémák, szívelégtelenség, szívritmuszavar vagy szívmegnaggyobodás is vezethetnek karzsibbadáshoz a nem megfelelő vérellátás miatt.

Fontos kiemelni, hogy ha erős szorító mellkasi fájdalom mellett zsibbad a bal kar, akkor a koszorúérgörcs és a szívinfarktus gyanúja merül fel, melyek azonnali orvosi segítséget igényelnek!

Alkoholizmussal kapcsolatos karzsibbadás

Az alkoholizmus hosszú távon számos káros hatást gyakorolhat az idegrendszerre, beleértve a perifériás idegrendszert is. Az alkoholizmus okozhat olyan állapotokat, mint az alkoholos neuropátia vagy a Wernicke-Korsakoff-szindróma, amelyek mind a perifériás idegrendszert érintik, és karzsibbadással járhatnak.

Az alkoholos neuropátia egy olyan állapot, amelyben az alkohol károsítja a perifériás idegeket, és ennek következtében jelentkezhetnek különböző tünetek, például a karzsibbadás, a bizsergés vagy az égő érzés a végtagokban. Az alkoholos neuropátia kezelésének első lépése az alkoholfogyasztás abbahagyása, ami segíthet a tünetek enyhítésében vagy akár megszűntetésében.

A Wernicke-Korsakoff-szindróma olyan állapot, amelyben az alkohol okozza a vitaminhiányt, különösen a B1-vitamin hiányát. Ennek következtében a perifériás idegek károsodnak, és karzsibbadás, bizsergés vagy gyengeség jelentkezhet a végtagokban. A Wernicke-Korsakoff-szindróma kezelése magában foglalja a megfelelő vitaminpótlást és az alkoholfogyasztás abbahagyását.

Fontos megjegyezni, hogy az alkoholizmus okozta karzsibbadás kezelése nem csak a tünetek enyhítésére, hanem az alkoholfogyasztás abbahagyására is fókuszál, ami segíthet a további idegrendszeri károsodás megelőzésében. 

Karzsibbadás kivizsgálása

A karzsibbadás okának meghatározásához a következő kivizsgálásokra lehet szükség:

  • Klinikai vizsgálat: A neurológus által végzett fizikai vizsgálat során a kar és a kéz érzékenységét, az izmok erejét és a reflexeket ellenőrzik.
  • Képalkotó vizsgálatok: A képalkotó vizsgálatok, mint például az MRI vagy a CT, segíthetnek az idegrendszeri károsodások kimutatásában.
  • Elektromiográfia (EMG): Az EMG az idegek és az izmok aktivitását méri és segíthet az idegrendszeri problémák diagnosztizálásában.
  • Vérkép: A vérvizsgálatok, például a B-vitaminok és a vas szintjének ellenőrzése segíthet a vitamin- és ásványi anyaghiány okának kizárásában.
  • Idegvezetési vizsgálat: Az idegvezetési vizsgálatok segíthetnek az idegrendszeri károsodások meghatározásában.
  • Doppler ultrahang: A Doppler ultrahang vizsgálat segíthet az érszűkület és az érsérülések kimutatásában, amelyek a karzsibbadás okozói lehetnek.

A pontos kivizsgálás az egyén klinikai történetétől és a tünetek jellegétől függ. A megfelelő kezelés és kezelési terv kidolgozása érdekében azonban fontos az alapos kivizsgálás és a pontos diagnózis. A megfelelő kezelés és terápia nélkül a karzsibbadás súlyosabb állapotokhoz vezethet, ezért fontos időben szakemberhez fordulni.

Karzsibbadás kezelése 

A karzsibbadás kezelése attól függ, hogy mi okozza a tünetet. Ha az ok valamilyen idegrendszeri vagy neurológiai betegség, például kéztőalagút-szindróma vagy perifériás neuropátia, akkor a kezelési terv magában foglalhatja:

  • Gyógyszerek: A karzsibbadás kezelésére használható gyógyszerek közé tartoznak a gyulladáscsökkentők illetve fájdalomcsillapítók.
  • Fizioterápia: A fizioterápia segíthet a kar és a kéz izmainak erősítésében, javíthatja a mozgékonyságot és az egyensúlyt.
  • Műtét: Ha a karzsibbadás súlyos, akkor a műtét lehet a megfelelő megoldás. A műtét során a kompressziót okozó tényezőket igyekeznek eltávolítani, melyek a karzsibbadás mögött állhatnak.
  • Életmódbeli változtatások: A karzsibbadás enyhítése érdekében ajánlott lehet az életmódon változtatni, mint például a testtartás javítása, a stressz csökkentése, az egészséges étkezés, relaxációs technikák alkalmazása és a testmozgás.

Karzsibbadás lehetséges szövődményei

A karzsibbadás lehet ártalmatlan, átmeneti jelenség, de akár hosszabb ideig is fennállhat. Hosszabb távon vagy súlyosabb esetekben a karzsibbadás szövődményekkel is járhat, amelyek közül néhány a következő:

  • Krónikus fájdalom: Ha a karzsibbadás hosszú ideig fennáll, vagy az okát nem kezelik megfelelően, krónikus fájdalom alakulhat ki az érintett területen.
  • Idegkárosodás: Tartós vagy súlyos karzsibbadás esetén az idegrendszer károsodása is bekövetkezhet, különösen akkor, ha az idegrendszeri működést károsító állapotot nem kezelik megfelelően.
  • Mobilitásproblémák: Ha a karzsibbadás hosszú ideig fennáll, akkor a kar mozgatóműködése is zavart szenvedhet.
  • Érzékenységvesztés: A tartós karzsibbadás hosszú távon érzékenységvesztést is okozhat az érintett területen.
  • Pszichológiai hatások: A tartós fájdalom és kényelmetlenség pszichológiai hatásokat is okozhat, mint például stressz, szorongás vagy depresszió.

Ha Ön is a karzsibbadás tünetét tapasztalja, ne habozzon, forduljon azonnal orvoshoz a mihamarabbi diagnózis felállítása és megfelelő terápia kidolgozása érdekében!

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Mayer Ibolya

Dr. Mayer Ibolya

neurológus

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK