Neurológiai vizsgálat

Neurológiai vizsgálat

Módosítva: 2024.05.07 23:57

A neurológiai vizsgálat az idegrendszer állapotának és működésének értékelésére szolgáló eljárás. Neurológus szakorvos végzi, és különböző módszereket alkalmaz a diagnózis és kezelés meghatározására. Ezek közé tartozik az anamnézis felvétele (beteg előzményeinek és tüneteinek megismerése), a fizikális vizsgálat (idegrendszeri funkciók értékelése, például reflexek, izomerő, érzékenység stb.), valamint képalkotó vizsgálatok, például CT, MRI vagy EEG. A neurológiai vizsgálatok segítenek azonosítani az idegrendszeri rendellenességeket, például agyvérzést, agyi sérülést, neurológiai betegségeket vagy idegrendszeri károsodást. A neurológiai vizsgálat során kapott pontos diagnózis alapján megfelelő kezelési tervet lehet kialakítani.

Mit jelent a neurológiai vizsgálat?

Milyen panaszok esetén lehet szükség neurológiai vizsgálat elvégzésére?

Milyen neurológiai vizsglati módszerek vannak?

Neurológiai vizsgálat: Hogyan készüljünk fel rá?

Mit mutat a neurológiai vizsgálat eredménye?

Mit jelent a neurológiai vizsgálat?

A neurológiai vizsgálat olyan orvosi eljárás, amely során egy szakorvos, neurológus értékeli és vizsgálja az idegrendszer -mind a központi, mind pedig a perifériás idegrendszer- állapotát és működését. A neurológiai vizsgálat célja az idegrendszeri rendellenességek, betegségek vagy sérülések minőségének és pontos helyének azonosítása és diagnosztizálása.

A neurológiai vizsgálat magában foglalja a következő lépéseket:

  • Anamnézis felvétele: A neurológus részletesen megkérdezi a pácienst tüneteiről, a panaszok kezdetéről, azok gyakoriságáról és súlyosságáról. Ez segít a neurológusnak az adott probléma pontosabb azonosításában és értelmezésében.
  • Fizikális vizsgálat: A neurológus különböző fizikális teszteket és vizsgálatokat végez, hogy értékelje az idegrendszeri funkciókat. Ez magában foglalhatja az izomzat erejének, az érzékenységnek, a reflexeknek, a mozgáskoordinációnak és a szenzoros (érző) rendszer működésének vizsgálatát.
  • Képalkotó vizsgálatok: Ha szükséges, a neurológus képalkotó vizsgálatokat rendelhet el, például CT (komputertomográfia), MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy EEG (elektroencefalográfia) vizsgálatokat. A neurológiai vizsgálat részletesebb információt nyújt az idegrendszeri rendellenességekről, elváltozásokról.
  • Egyéb specifikus tesztek: A neurológus egyéb specifikus teszteket is elrendelhet az idegrendszeri problémák kivizsgálására, például idegi vezetési tesztek, neuropszichológiai tesztek stb.

A neurológiai vizsgálat nagyon fontos az idegrendszeri betegségek és rendellenességek diagnosztizálásában és kezelésében. A pontos diagnózis alapján a neurológus megfelelő kezelési tervet tud kialakítani a beteg számára.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen panaszok esetén lehet szükség neurológiai vizsgálat elvégzésére?

Bizonyos tünetek vagy panaszok esetén ajánlott lehet a neurológiai vizsgálat elvégzése. Ezek a panaszok jelzik, hogy lehetséges idegrendszeri rendellenesség vagy betegség áll fenn, és a neurológus segítségével azonosíthatók. Íme néhány ilyen panasz:

  • Fejfájás:
    • Súlyos, rendszeresen visszatérő fejfájás, különösen ha más tünetek kísérik, például látászavar vagy szédülés.
  • Szédülés és egyensúlyzavarok:
    • Gyakori szédülés, egyensúlyvesztés, fülzúgás vagy émelygés, különösen akkor, ha nincs egyértelmű külső ok.
  • Látásproblémák:
    • Látásvesztés, kettőslátás, homályos látás vagy más látási problémák.
  • Gyengeség vagy zsibbadás:
  • Memóriavesztés vagy kognitív problémák:
    • Emlékezetvesztés, zavarodottság, koncentrációs nehézségek vagy más kognitív problémák esetén is ajánlott neurológiai vizsgálat elvégzése.
  • Mozgászavarok:
    • Remegés, izomgörcsök, egyensúlyproblémák, mozgászavarok vagy járási nehézségek.
  • Beszédproblémák:
    • Beszédzavarok, beszédértési nehézségek, afázia esetén javasolt a neurológiai vizsgálat elvégzése.
  • Krónikus fájdalom:
    • Tartós, folyamatos fájdalom, amelyne hátterében nincs azonosított ok, szintén a neurológiai vizsgálat elvégzésének alapját képezik.
  • Epilepsziás rohamok:
    • Visszatérő epilepsziás rohamok vagy görcsrohamok esetén is kiemelten fontos a neurológiai vizsgálat.
  • Bármilyen hirtelen jelentkező, súlyos tünetek:
    • Például beszédproblémák, mozgásszervi problémák vagy látási zavarok, amelyek hirtelen és váratlanul jelentkeznek.

      Kapcsolódó cikkünk

      Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - mi lehet az oka?

      Sokan megijednek a bal karban érzett fájdalomtól, mert szívinfarktusra, esetleg stroke-ra asszociálnak. Holott ennek a tünetnek számos más oka lehet, amelyekről dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa beszélt. 

Milyen neurológiai vizsgálati módszerek vannak?

Bizonyos neurológiai problémák diagnosztizálásához és kezeléséhez különböző vizsgálati módszereket alkalmaznak. Íme egy részletes áttekintés ezekről:

  • CT (komputertomográfia):
    • A CT egy képalkotó eljárás, amely során röntgensugarak segítségével részletes képet készítenek a test belső részeiről, például az agyról vagy a gerincről.
    • Segíthet az agyi sérülések, daganatok és emellett más strukturális elváltozások azonosításában is.
  • EEG (elektroencefalográfia) vizsgálat:
    • Az EEG egy olyan neurológiai vizsgálat, mely során az agy elektromos aktivitását mérik speciális érzékelők segítségével, amelyek a fejbőrre vannak helyezve.
    • Segíthet az epilepsziás rohamok diagnosztizálásában és más agyi aktivitási zavarok azonosításában.
  • ENG/EMG (elektromiográfia/idegvezetési vizsgálat):
    • Az ENG/EMG vizsgálat során az izmok elektromos aktivitását mérik (EMG), valamint az idegek működését és vezetési sebességét (ENG).
    • Ez egy olyan neurológiai vizsgálat, amely hasznos lehet idegrendszeri betegségek, például ideggyulladás vagy idegösszenyomódás diagnosztizálásában.
  • Gerincvelői folyadék vizsgálata:
    • Ez a neurológiai vizsgálat azt jelenti, hogy a gerincvelői folyadékot (liquor cerebrospinalis) vizsgálják, ami a gerincvelő körül, a gerinccsatornában található. A liquor számos funkcióval bír, és a vizsgálata bizonyos betegségekben elengedhetetlen.
    • Segíthet bizonyos neurológiai betegségek, például agyhártyagyulladás vagy sclerosis multiplex diagnosztizálásában.
  • Fizikoterápia:
    • A fizikoterápia igaz, hogy nem diagnosztikus, hanem  terápiás módszer, amely fizikai módszereket, például gyakorlatokat, masszázst és elektroterápiát használ a mozgásszervek vagy a neurológiai rendszer problémáinak kezelésére és rehabilitációjára.
  • Ultrahang:
    • Az ultrahang egy olyan neurológiai vizsgálat, mely során hanghullámokat használnak a test belső szerkezetének megjelenítésére és értékelésére, például az agyi vagy nyaki ereket, valamint az izmokat, az idegeket vizsgálhatják ezzel.
  • Röntgen:
    • A röntgen egy másik képalkotó eljárás, amely segít a csontok, ízületek és más szilárd szövetek vizsgálatában. Neurológiai problémák esetén például a gerinc vagy a koponya röntgenfelvétele hasznos lehet.
  • Szédülés vizsgálat:
    • A szédülés vizsgálat során különböző teszteket és vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy mi lehet a szédülés oka, beleértve az egyensúlyzavarokat és más neurológiai problémákat.
  • MR (mágneses rezonancia) vizsgálat:
    • Az MRI olyan neurológiai vizsgálat, amely egy nagyon részletes képalkotó eljárás, amely nagy felbontású képeket készít az agyról, a gerincről és más testrészekről anélkül, hogy röntgensugarakat használna.
    • Nagyon hasznos az agyi daganatok, idegrendszeri elváltozások, sérülések diagnosztizálásában.
  • Neuropszichológiai vizsgálat:
    • A neuropszichológiai vizsgálatok segítenek az agyműködés és a viselkedés közötti kapcsolat megértésében. Ez a neurológiai vizsgálat segíthet az agyi károsodások, demencia vagy más neurológiai problémák diagnosztizálásában.

A neurológiai vizsgálat ezen módszerei segítenek a neurológusnak az idegrendszeri problémák diagnosztizálásában és a megfelelő kezelési terv kidolgozásában. 

Neurológiai vizsgálat: Hogyan készüljünk fel rá?

A neurológiai vizsgálat esetén a felkészülés fontos lépés a hatékony és eredményes vizsgálat biztosításában. Íme néhány tipp arra, hogyan készüljünk fel a neurológiai vizsgálat elvégzésére:

  • Tartsa nyilván a tüneteket és a panaszokat: Jegyezze fel a tapasztalt tüneteket és panaszokat, például fejfájást, szédülést, mozgásszervi problémákat vagy bármilyen Neurológiai vizsgálategyéb neurológiai tünetet. Részletesen írja le, hogy mikor jelentkeztek ezek a tünetek, milyen gyakran fordulnak elő, és milyen körülmények között.
  • Készítsen listát az orvosi előzményekről: Gyűjtse össze az orvosi előzményeket, beleértve a korábbi betegségeket, műtéteket, gyógyszereket és allergiákat. Ezek az információk segíthetnek az orvosnak a diagnózis felállításában és a kezelés megtervezésében.
  • A fizikális vizsgálat: A neurológiai vizsgálat során az orvos elvégzi a fizikális vizsgálatot, például az izomerő, az érzékenység, a reflexek és a mozgás értékelését. Viseljen kényelmes ruhát és számítson arra, hogy az orvos ilyen neurológiai vizsgalatokat végez majd.
  • Vigyen magával minden szükséges dokumentumot: Ha rendelkezik korábbi orvosi dokumentummal, friss laboratóriumi eredményekkel vagy képalkotó vizsgálatokkal, vigye magával azokat a neurológiai vizsgálatra. Ezek az információk segíthetik az orvost a betegség diagnosztizálásában és a kezelés tervezésében.
  • Hozzon magával támogató személyt: Ha úgy érzi, hogy szüksége van rá, hozzon magával valakit, aki segíthet emlékezni a fontos információkra, vagy aki támogatást nyújthat Önnek a vizsgálat során.
  • Ne feledje a kényelmi tárgyakat: Ha szüksége van rá, vigyen magával vizet, ennivalót, gyógyszereket..

Fontos, hogy nyugodt és nyitott legyen a neurológiai vizsgálat előtt, és ne habozzon megosztani a NeurológiaiKözpont orvosaival bármilyen aggályt vagy kérdést. 

Mit mutat a neurológiai vizsgálat eredménye?

A neurológiai vizsgálat eredménye az orvos számára fontos információkat nyújt az idegrendszer állapotáról és működéséről. Az eredmények alapján az orvos azonosítani tudja az esetleges problémákat, diagnózist felállítani és megtervezni a megfelelő kezelési tervet. Általában a neurológiai vizsgálat eredményei a következőket tartalmazzák:

  • Tünetek és panaszok összegzése: Az orvos összegzi a beteg által jelentett tüneteket és panaszokat, beleértve azok gyakoriságát, súlyosságát és időtartamát. Ezek az információk segíthetnek  a helyes diagnózis felállításában.
  • Fizikális vizsgálat eredményei: Az orvos rögzíti a fizikális vizsgálat során észlelt eltéréseket vagy kóros jeleket, például reflexvesztést, izomgyengeséget, érzékenységvesztést vagy mozgászavarokat.
  • Képalkotó vizsgálatok eredményei: Ha a beteg képalkotó vizsgálaton (pl. CT, MRI) esett át, az orvos értékeli a neurológiai vizsgálat eredményeit, például az agyi struktúrák vagy a gerincvelő állapotát és esetleges elváltozásait.
  • Laboratóriumi vizsgálatok eredményei: Rögzítésre kerülnek a laboratóriumi vizsgálatok eredményei, például vérkép, vizeletvizsgálat vagy gerincvelői folyadék vizsgálata.
  • Elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei: Az elektrofiziológiai vizsgálatok (pl. EEG, EMG) eredményei segítenek az agy elektromos aktivitásának vagy az izom-ideg kapcsolatok működésének értékelésében.
  • Kognitív tesztek eredményei: Ha a neurológus kognitív teszteket végzett, azok eredményei is rögzítésre kerülnek, például a memóriavesztés mértéke vagy más kognitív funkciók zavara.

    Téma szakértője

    • EEG vizsgálat

    • Specialitások:
      • fejfájás kivizsgálás
      • epilepszia vizsgálat
      • migrénes roham kivizsgálása

Hírek

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK