Migrén

Migrén

Létrehozva: 2022.10.13 16:18 | Módosítva: 2024.04.02 12:04

A migrénes fejfájás tipikus esetben bizonyos időközönként jelentkező, rohamszerűen kezdődő, féloldali, pulzáló fejfájás. Egyes esetekben a migrénes rohamot egy ún. aura előzi meg. Az aura érzékcsalódással, leggyakrabban optikai csalódással járó előérzés. A migrén 4 de akár 72 órán keresztül is tarthat.

Tartalom - Migrén

Mi a migrén?

A migrén fajtái

A migrén tünetei

A migrén okai

A migrén diagnózisa

A migrén kezelése 

Mi a migrén?

A migrén egy erős fejfájás, amely általában féloldali, megjelenése nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. A fejfájás jellege lüktető, rohamokban jelentkező, görcsös. A fejfájásos betegségek nagyjából 10%-át a migrén teszi ki. A fájdalom és a migrén velejárói megnehezíthetik azokat a napokat, amikor a fájdalom jelentkezik, hiszen az a mozgás következtében erősödhet.

A migrén fajtái

A migrén alapvetően két nagyobb csoportra bontható fel megjelenési formájuk szerint. Létezik aurás migrén, illetve aura nélküli migrén is.

Aurás migrén

Az aurás migrén esetén arról van szó, hogy vannak bizonyos előjelek, illetve neurológiai tünetek melyek a migrént nem csak, hogy előrevetíthetik, de kísérhetik is. Az aurás tünetek változatosak lehetnek, de leggyakrabban látászavarok (homályos látás, villanások) formájában jelentkezik. Ha az aura nem kíséri a migrén megjelenését, csupán előjelzi, úgy viszonylag hamar, általában 1 órán belül lezajlik, majd ezt követően jelentkezik a fejfájás.

Aura nélküli migrén

Aura nélküli migrénről akkor lehet beszélni, ha az említett előrejelzések nem jelentkeznek, tehát nincsenek egyéb neurológiai tünetek. A migrén roham hirtelen jelentkezik, erős intenzív fejfájással. Időtartamát tekintve változhat, pár órától akár több napig is eltarthat.

Ezentúl az egyéb migrén típusok az alábbiak is.

Menstruációs migrén: Ez a migrén típus a menstruációs ciklus során jelentkezik, általában a menstruáció előtt vagy alatt, és gyakran súlyosabb fejfájással jár.

Hemiplégiás migrén: Ritka típusú migrén, amelyet az egyik oldal végtagjainak gyengesége vagy bénulása kísérhet.

Retinális migrén: Ez a migrén típus az idegek érrendszeri megbetegedésének következményeként alakul ki, és átmeneti látásvesztéssel járhat egy vagy mindkét szemben.

Krónikus migrén: Amikor a migrén epizódok gyakran fordulnak elő, általában legalább 15 napig havonta legalább 3 hónapon keresztül.

Basilaris migrén: Ritka migrén típus, melyet a medulla oblongata területének érintettsége jellemzi, és olyan tünetekkel járhat, mint a látás- vagy beszédzavarok, valamint a szédülés.

A migrén tünetei

A migrén több jól ismert, viszonylag jól elkülöníthető tünetekkel bír. A vezető tünet migrén esetében természetesen a fejfájás, az alábbiak is jelentkezhetnek a migrénes fejfájás során.

  • Aura: Nem minden migrén típus esetén jelentkezik, de az aura nevű jelenség előfordulhat, amely átmeneti neurológiai tüneteket okoz, például látászavart, érzékszervi zavarokat (pl. zsibbadás), vagy beszédzavarokat.
  • Fény- és hangérzékenység: Sok migrénes beteg érzékenyebb a fényre és a hangokra a migrén epizódok során.
  • Hányinger és hányás: Ezek a tünetek gyakran kísérik a migrén megjelenését és súlyosabbá teszik a betegséget.
  • Szagok és ízek érzékelése: Néhány migrénes beteg érzékenyebb lehet bizonyos szagokra vagy ízekre a fejfájás során.
  • Szédülés: Szédülés vagy egyensúlyzavar is előfordulhat migrén epizódok alatt.
  • Koncentrációs nehézségek: A migrén súlyosbíthatja a koncentrációs nehézségeket és a mentális funkciók zavarait.
  • Fáradtság és kimerültség: Sok migrénes beteg fáradtnak vagy kimerültnek érzi magát a rohamok után.

Fontos megjegyezni, hogy a migrén tünetei egyénenként változhatnak, és minden egyes betegnél más és más lehet a tapasztalat. A migrén diagnózisát orvosnak kell felállítania, és a megfelelő kezelést a tünetek és az egyén egyedi jellemzői alapján kell meghatározni.

Kapcsolódó cikkünk

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik ...

A migrén okai

A migrén hátterében a genetika áll, de emellett a környezet is befolyásoló hatással bír. A migrén megjelenhet például hormonális hatásokra, ezért nagyobb számban érinti a nőket. Nem gyakori, de előfordul úgynevezett menstruációs migrén is, amelynél a fejfájás egyedül a havi vérzéshez kötődik. Hormonális fogamzásgátlók szedése ugyancsak a migrén kiváltója lehet, a hormonális hatás miatt. A stressz és a kialvatlanság szintén nagy szerepet játszik egy-egy migrén előidézésében, megjelenésében.

Ritkábban, de a különféle fronthatások is kiválthatják a migrén megjelenését, főként a melegfront esetében és kettősfront következtében jelenhet meg. Ez főként azoknál jellemző, akik alapvetően is érzékenyebbek a különféle környezeti hatásokra.

Az élelmiszerek közül az érett sajtok okozhatják a migrén megjelenését, de az alkohol is. Sajnos a füstölt húsok és a sonkák sem kivételek, főleg ha még tartósítószert is tartalmaznak, amit manapság nehéz elkerülni. Az összefüggéseket külön tesztekkel igazolni nem lehet, de az érintettek jellemzően feljegyzik és megfigyelik, hogy milyen élelmiszer idézi elő a migrén megjelenését.

Az okok közül nem zárható ki, hogy migrén során az agyban lévő erek görcsösen összehúzódnak, majd ellazulnak, majd ismételten összehúzódnak és így tovább. Ám, hogy ez miért alakul ki, arról nincsenek tapasztalatok.​

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A migrén diagnózisa

A migrén kivizsgálása általában orvosi konzultációval és diagnosztikai tesztekkel kezdődik. Az alábbiakban néhány fontos lépés a migrén kivizsgálásában:

  • Orvosi anamnézis: Az orvos részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről és azok jellemzőiről, beleértve a fejfájás típusát, gyakoriságát, intenzitását, kísérő tüneteket és a migrén epizódokra jellemző kiváltó tényezőket.
  • Fizikális vizsgálat: Az orvos fizikális vizsgálatot végezhet a betegnél a migrénhez kapcsolódó tünetek és az egyéb lehetséges egészségügyi problémák felmérésére.
  • Differenciál diagnosztika: Migrén esetén is fontos kizárni más betegségeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, például feszültség fejfájást, cluster fejfájást, vagy más neurológiai rendellenességeket.
  • Laboratóriumi tesztek: Egyes esetekben laboratóriumi vizsgálatokat is elvégezhetnek a migrén kiváltó okainak, például a hormonszintek vagy az élettani funkciók értékelésére.
  • Képalkotó vizsgálatok: Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatok, például koponya CT vagy MRI vizsgálatok segíthetnek kizárni migrén esetén más neurológiai problémákat, mint például az agyi daganat vagy az érkatasztrófa.
  • Migrén napló vezetése: A betegnek ajánlott egy migrén naplót vezetnie, amelyben feljegyzi a fejfájások gyakoriságát, intenzitását, kiváltó tényezőit és az alkalmazott kezeléseket. Ez segíthet az orvosnak a migrén pontosabb megértésében és a megfelelő kezelés kiválasztásában.

Ezek az alapvető lépések, amelyeket az orvos általában megtesz a migrén kivizsgálása során. Érdemes migrén naptárt vezetni, és a tüneteket pontosan megfigyelni. Első migrén esetén, szokatlan fejfájásformák során más okokat is ki kell zárni. Ehhez a neurológus fizikális vizsgálatot végez, további laborvizsgálatot, képalkotó vizsgálatot is elrendelhet a neurológus.

A migrén nem jár következménnyel, azonban aurás migrén esetében - amikor látás,- beszéd,- és mozgászavarok is jelentkeznek - megnőhet a stroke kockázata, azonban ez függ a migrén erősségétől és gyakoriságától is, így mindenképpen célszerű a migrén esetén szakorvost felkeresni!

A migrén kezelése

A migrén kezelésének lehetőségei számos stratégiát foglalnak magukban, beleértve a gyógyszereket, a megelőző intézkedéseket és az életmódbeli változtatásokat. 

  • Gyógyszerek:
    • Akut kezelés: Migrén rohamok esetén alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak a triptánok (pl. sumatriptán), a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) (pl. ibuprofen, naproxen), valamint a fájdalomcsillapítók (pl. acetaminophen). Ezek segítenek csökkenteni a migrén során jelentkező fejfájást és a kísérő tüneteket, mint például a hányinger és a fényérzékenység.
    • Botox kezelés: a migrén kezelésére beadott exotoxin elnevezésű anyag, segít ellazítani az adott izmokat (a fej és nyak területén), feloldja a görcsösséget, mely a migrénes rohamok kiváltója lehet
    • Megelőző kezelés: Ha a migrén rohamok rendszeresek vagy súlyosak, az orvos megfontolhatja a migrén megelőzésére szolgáló gyógyszerek, például béta-blokkolók, antiepileptikumok, antidepresszánsok vagy más gyógyszerek felírását.
  • Migrén specifikus gyógyszerek:
    • Triptánok: Ezek a gyógyszerek célzottan a migrén tüneteire hatnak, és segítenek csökkenteni a fejfájást és a kísérő tüneteket, például a hányingert és a fényérzékenységet.
    • Ditans: Ezek a gyógyszerek újabbak, mint a triptánok, és hatékonyak lehetnek a migrén tüneteinek kezelésében.
  • Alternatív kezelések:
    • Akupunktúra: Néhány kutatás azt sugallja, hogy az akupunktúra segíthet csökkenteni a migrén rohamok gyakoriságát és súlyosságát.
    • Biofeedback: Ez a technika segíthet a migrén rohamok gyakoriságának csökkentésében, segítve a beteget az izomfeszültség és a stressz kezelésében.
  • Életmódbeli változások:
    • Rendszeres alvás: Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás fontos a migrén megelőzésben.
    • Egészséges étkezés: Kerülje az étkezési kiváltó tényezőket, mint például a túl sok koffein, alkohol vagy ételek, amelyek migrén megjelenését okozhatnak.
    • Rendszeres testmozgás: Mérsékelt testmozgás segíthet csökkenteni a migrénrohamok gyakoriságát és súlyosságát.
    • Stresszkezelési technikák: Relaxációs gyakorlatok, meditáció és légzésgyakorlatok segíthetnek csökkenteni a stresszt, ami migrén megjelenését okozhatja.

A migrén teljességgel nem gyógyítható. Azonban több gyógyszer létezik a kezelésére. A megfelelő gyógyszerek kiválasztása migrén típusa alapján történik és az egyénenként változó, ami a neurológus feladata. Célja a migrén rohamok gyakoriságának és súlyosságának a csökkentése. Jellemző az erősebb, vényköteles fájdalomcsillapítók adása, illetve az olyan körülmények kerülése, amelyek rohamot idézhetnek elő. Gyakori javaslat rohamok megjelenése esetén, a pihenés, a sötét, nyugodt környezetben tartózkodás.

Téma szakértője

  • Dr. Simon Márta

  • Szakterületek:
    • neurológus, alvásszakértő
  • Specialitások:
    • fejfájás 
    • migrén
    • szédülés
    • alvászavarokkal összefüggő panaszok

    Rendelés típusa:

    Személyes, rendelői vizit


 

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok