Nyugtalan láb szindróma

Nyugtalan láb szindróma

Módosítva: 2024.05.08 11:01

A nyugtalan láb szindróma egy nehezen diagnosztizálható, sok kellemetlenséget okozó kórkép, mely az alvászavarok közé sorolható. Diagnosztizálása neurológus, alvásszakértő feladata.

Tartalom

Mi a nyugtalan láb szindróma?

Motoros és érző idegek működése és a nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindróma kialakulása

A nyugtalan láb szindróma tünetei

A nyugtalan láb szindróma okozta lehetséges szövődmények

A nyugtalan láb szindróma kivizsgálása

A nyugtalan láb szindróma és az alvásvizsgálat

Online Bejelentkezés

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mi a nyugtalan láb szindróma?

A nyugtalan láb szindróma egy alvászavar, pontosabban egy neurológiai rendellenesség, amely a motoros és az érző idegeket is érinti, különösen az alsó végtagokban. Neurológiai szempontból a nyugtalan láb szindróma kóros ingerlékenységet és aktivitást eredményez a perifériás idegekben, amelyek az izmokhoz és az érző részhez kapcsolódnak.

Motoros és érző idegek működése és a nyugtalan láb szindróma

Az idegrendszer két fő típusú idegrostot tartalmaz, ezek a motoros (vagy más néven mozgató) és érző (másképp szenzoros) idegrostok. Mindkettő működése létfontosságú a test működésében, és a neurológiai kórképek, beleértve a nyugtalan láb szindróma diagnózisát és kezelését is, gyakran ezekre az idegekre fókuszálnak.

Motoros – mozgató – idegrendszer

A motoros idegrostok az idegrendszer részei, amelyek az agyból vagy a gerincvelőből származnak, és az izmokhoz vezetnek. Működése során, az agyból érkező információkat, „parancsokat” továbbítja az izmok felé. Ezek az idegrostok felelősek az izommozgások kiváltásáért és irányításáért. Amikor a motoros idegrostok ingerlés alatt állnak, az izmok összehúzódnak, ezáltal mozgást előidézve.

Érző – szenzoros – idegrendszer

A perifériás idegrendszer részét képezi az érő idegrendszer. Feladata az érzékszervekből az információk továbbítása a központi idegrendszernek. Az érző idegrendszer felelő a külvilágból és a testből származó érzékelések – ilyen például a hő, hideg, fájdalom – átviteléért. Az érző idegrostok érzékelik a környezet változásait, és ezen információk alapján reagál a központi idegrendszer is.

A nyugtalan láb szindróma esetében a probléma az érző idegrendszerrel kapcsolatos. A kórkép az érző idegrostok kóros aktivitását okozza az alsó végtagokban, ami kellemetlen érzéseket kelt, és a lábak kényszermozgását váltja ki. AZ érző idegrostok túlzott ingerlékenysége és az ebből eredő diszkomfort érzés áll a nyugtalan láb szindróma neurológiai eredete mögött. A motoros és érző idegrendszer együttműködése és egyensúlya elengedhetetlen a normális mozgás, érzékelés és funkciók fenntartásához a testben. A neurológiai vizsgálatok segítenek azonosítani a rendellenességeket és kialakítani a megfelelő kezelési tervet a nyugtalan láb szindróma betegeinek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A nyugtalan láb szindróma kialakulása

A nyugtalan láb szindróma kialakulásának pontos mechanizmusai még nem teljesen tisztázottak, de alapvetően a jelenlegi állásfoglalások szerint, több tényező is szerepet játszhat a kialakulásában.

Genetikai tényezők

A genetika hajlam szerepet játszhat a nyugtalan láb szindróma kialakulásában. Ha valaki családjában más családtagok is szenvednek a szindrómától, akkor előfordulhat, az újbóli, későbbi generációkban történő megjelenés is.

A dopamin rendszer diszfunkciója

A dopamin nevű neurotranszmitter szerepe nagy valószínűséggel fontos tényező a nyugtalan láb szindróma kialakulásában. A dopamin, egy vegyület, amely részt vesz az ingerületvezetésben és a mozgás irányításában. A kutatók azt feltételezik, hogy a nyugtalan láb szindróma esetében a dopamin egyensúlyhiánya jelen lehet, ami a kórképnek és annak tüneteinek kialakulásához vezet.

Vashiány

Vashiány következtében is kialakulhat nyugtalan láb szindróma, ilyen esetben szekunder kialakulásról van szó, vagyis az elsődleges probléma a vashiány.

Gyógyszerek

Léteznek bizonyos gyógyszerek, amelyek fokozhatják a nyugtalan szindróma kialakulásának lehetőségét, illetve megléte esetén azok tüneteit is. Ilyen gyógyszer például a lítium, egyes antidepresszánsok, továbbá bizonyos neuroleptikumok is.

A nyugtalan láb szindróma tehát több hatásnak is az eredménye lehet. A pontos mechanizmusok még nem teljesen ismertek, ezért is fontos gyanú esetén a megfelelő szakorvosi kivizsgálás.Nyugtalan láb szindróma - Neurológiai Központ

A nyugtalan láb szindróma tünetei

A szindróma különböző tünetekkel jár, amelyek általában a lábakban jelentkeznek, különösen nyugalomban, például fekvés vagy ülés során. Ebből kifolyólag is adódik az, hogy amellett, hogy neurológiai eredetű problémáról van szó, az alvászavarok körébe is tartozik.

Furcsa érzés a lábakban

A furcsa, kellemetlen, ugyanakkor nehezen leírható érzés elsősorban a lábakban jelentkezik. AZ érzés leginkább zsibbadáshoz, vagy égő érzéshez hasonlítható az érintettek szerint. Ugyanakkor ez az érzés változatos lehet.

Kényszermozgás

A furcsa érzés mellett egyfajta erőteljes érzés is gyakran jelentkezik a lábak mozgatására vonatkozóan. A kényszermozgás oka gyakorlatilag a furcsa érzés megszüntetése a lábban, ugyanis az alsó végtagok mozgatására ez jellemzően – igaz csak átmenetileg – megszűnik.

Alvászavarok

A nyugtalan láb szindróma – mivel elsősorban nyugalmi helyzetben jelentkeznek a tünetei –zavarhatja az alvást. A kórkép tünetei miatt nehezebbé válik az elalvás, illetve gyakoriak a többszöri éjszakai felébredések is. Az alvás nem megfelelő minősége, mélysége és hossza további problémákhoz vezethetnek, ezért is tekinthető alvászavarnak.

A nyugtalan láb szindróma okozta lehetséges szövődmények

A nyugtalan láb szindróma a megfelelő diagnózis és kezelés nélkül, hosszú távon szövődményekhez vezethet.

A leggyakoribb szövődmény az alváshiány. Mivel a tünetek főként éjszaka jelentkeznek, így értelemszerűen a nyugodt alvás nem lehetséges, sem a furcsa érzés, sem pedig a kényszermozgások miatt sem. Az alváshiány és kialvatlanság, kimerültséghez, nappali álmossághoz, fejfájáshoz, ingerlékenységhez és koncentrációs problémákhoz vezethet. Ebből kifolyólag pedig a mindennapi életben, illetve a munkahelyen is gondok adódhatnak. Mind a tünetek, mind pedig a kimerültség fokozott és állandó stresszhez vezet.

Továbbá a szív- és érrendszeri problémák is megjelenhetnek, ugyanis a hosszú távú alváshiány és stressz negatívan befolyásolják a szív egészségi állapotát, illetve a keringési rendszert is.

A nyugtalan láb szindróma kivizsgálása

A nyugtalan láb szindróma diagnózisához jellemzően neurológus, alvásszakértő orvos általi kivizsgálásra van szükség, ugyanis a kórkép alapvetően nem könnyen diagnosztizálható, továbbá a diagnózis felállítása különlegesebb diagnosztikai módszereket igényel.

Az első lépés az anamnézis felvétele: a beteg életvitelének megismerése, a családi kórelőzmények felvétele. Fontos, hogy az orvos pontosan ismerje a tüneteket, azok hosszát, továbbá megjelenési körülményeit is. Kiemelten fontos a szedett gyógyszerekről is tájékoztatni az orvost. A fizikális vizsgálat, illetve a laboreredmények ismerete szintén fontos.

A neurológiai vizsgálat során a neurológus ellenőrzi az idegrendszer működését, beleértve a reflexek működését, az érzékelést. Erre azért van szükség, hogy az egyéb problémák kizárásra kerüljenek.

A nyugtalan láb szindróma diagnózisának teljes bizonyossággal történő felállításához alvásvizsgálat is szükséges.Nyugtalan láb szindróma - Neurológiai Központ

A nyugtalan láb szindróma és az alvásvizsgálat

A diagnózis felállításának érdekében érdemes részt venni poliszomnográfiás alvásvizsgálaton, mely kényelmes, nyugodt, felügyelt körülmények között, alváslaborban történik. Ennek során egy éjszakát az alváslaborban kell eltöltenie az érintettnek. Az éjszaka folyamán a különböző testi funkciók kerülnek mérésre és rögzítésre. Ilyen például az agyhullámok (EEG vizsgálat), a szemmozgás, az izomműködés és légzés, továbbá a lábakra is kerülnek fel érzékelő szenzorok, melyek szintén figyelik a mozgást. A vizsgálat során kapott eredményeket a vizsgálatot végző alvásszakértő kiértékeli, majd felállítja a diagnózist.

Téma szakértője

  • Dr. Simon Márta

  • Szakterületek:
    • neurológus, alvásszakértő
  • Specialitások:
    • fejfájás 
    • migrén
    • szédülés
    • alvászavarokkal összefüggő panaszok

    Rendelés típusa:

    Személyes, rendelői vizit

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK