Piriformis szindróma

Piriformis szindrómával kapcsolatos szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Mi az a piriformis szindróma?
Mik a piriformis szindróma jellemző tünetei?
Hogyan történik a piriformis szindróma kivizsgálása?
Mi a különbség a piriformis szindróma és az isiász között?
Mi okozza a piriformis szindrómát?
Hogyan kezelhető a piriformis szindróma?

Piriformis szindrómával kapcsolatos szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ENG vizsgálat/EMG vizsgálat
• piriformis torna
• gyorsdiagnosztika
• gyógytorna
• fizioterápia

Mi az a piriformis szindróma?

A piriformis szindróma létrejöttének megértéséhez először nézzük meg hogy mi is az a piriformis izom. A piriformis egy kisebb méretű, lapos izom, mely a medence területén található a mélyebben fekvő izmok között. Nevét magyarul a körteképű izomra fordíthatjuk az alakja alapján. A piriformis izom a nagy farizom alatt található, a keresztcsonttól húzódik a combcsont tetején található nagytomporig. A piriformis izom feladata, hogy összehúzódásával elősegítse a csípő mozgatását és a láb kirotációját (kifelé forgását).
A piriformis szindróma úgy alakul ki, hogy a piriformis izom valamilyen módon sérül, például begörcsöl, megduzzad, hegesedés keletkezik benne. Az izom közvetlen környezetében, alatta fut az ülőideg. Az ülőideg a gerincvelőből lép ki több rosttal, és a fenéken keresztül mindkét láb hátsó részén lefelé fut egészen a lábfejig. Ez a test leghosszabb idege. A piriformis izom duzzadása nyomást fejt ki az ülőidegre. Az idegre eső megnövekedett nyomás következtében az ülőideg gyulladása is kialakulhat. Ez fájdalmat vagy zsibbadást okoz az alsó háti szakaszon, a farpofák területén, a csípőben, az alsó végtagokban és a láb hátsó részén. A piriformis szindróma kialakulhat a test egyik vagy mindkét oldalán, attól függően, hogy melyik oldali piriformis izom és ülőideg az érintett.

Mik a piriformis szindróma jellemző tünetei?

A piriformis szindróma tünetei és azok súlyossága is változóak lehetnek. A fájdalom általában tompa, de nagyon erősen is jelentkezhet. A piriformis szindróma azt az állapotot jelenti, amikor jobb állni, mint ülni. A piriformis szindróma tünetei pihenéssel és megfelelő kezeléssel pár nap vagy hét alatt javulhatnak és el is múlhatnak.
Az alábbiakban felsoroltuk a piriformis szindróma néhány gyakori tünetét:

• derékfájás vagy fájdalom az ágyéki szakaszon
• fartájon és a farokcsont vagy keresztcsont területén érzett enyhe, bizsergő fájdalom
• fenékből kiinduló zsibbadás
• farpofák külső részén érezhető fájdalom
• érzékelés csökkenése a comb hátsó részén
• az alsó végtagba kisugárzó, isiászhoz hasonló fájdalom megjelenése
• a comb és a láb hátoldalán, akár a lábujjakig is kisugárzó fájdalom
• fájdalmas ülés, fájdalom jelentkezése előrehajláskor vagy fokozódása emeléskor
• érzékenységi zavarok, zsibbadás és gyengeség érzése a lábakban az ülőideg nyomása miatt

Hogyan történik a piriformis szindróma kivizsgálása?

A piriformis szindróma kivizsgálása és a pontos diagnózis alkotás egy nem könnyű feladat. Fontos tudni ugyanis, hogy a piriformis szindróma tünetei nagyban hasonlítanak más kórképekre. Ezek közé tartoznak a porckorongsérv, diszkopátia, ágyéki gyöki fájdalom (idegbecsípődés), isiász vagy a csípő-burzitisz. Ezek tüneteitől nem könnyű elkülöníteni a piriformis szindróma tüneteit, azonban mindegyik betegség különböző kezelést igényel. Éppen ezért amennyiben a piriformis szindróma vagy ahhoz hasonló tüneteket tapasztalunk, forduljunk időben orvoshoz. Az orvosok általában fizikális vizsgálatot, képalkotó eljárásokat (például MRI, EMG, CT vagy röntgen) valamint az anamnézist is figyelembe veszik a piriformis szindróma diagnózisának felállításához.  A fizikális vizsgálat során orvosa nyújttatja, forgathatja csípőjét, megkérheti, hogy mozgassa a lábát, hogy megnézze, mi fáj és mi nem. Specifikus piriformis szindróma tesztek nem léteznek. A tünetek megfelelő értékelésével és az állapot kivizsgálásával határozható meg, hogy valóban piriformis szindróma vagy egyéb kórkép állt a tünetek hátterében. Ez teszi lehetővé a legjobb, célzott kezelést is a fájdalom enyhítése érdekében.

Mi a különbség a piriformis szindróma és az isiász között?

Gyakorisága miatt fontos külön kiemelnünk az isiászt. Az isiász és a piriformis szindróma tünetei nagyban hasonlítanak és az állapotok néha össze is függhetnek egymással. A fájdalmas, bizsergéssel vagy megváltozott érzékeléssel járó tünetek általában a hát alsó részét érintik, és lefelé haladhatnak a fenéken és a lábakon keresztül az ülőideg lefutása mentén. Mindkét betegség az ülőidegre hat, azonban kialakulásukban és fő okukban különböznek egymástól. Az isiász hátterében porckorongsérv vagy gerincszűkület állhat, míg a piriformis szindróma oka a piriformis izom sérüléséből, görcsöléséből ered. A piriformis szindróma tehát egy konkrétabb, kisebb terület gyulladását jelenti az ülőidegen.

Mi okozza a piriformis szindrómát?

Valójában a piriformis szindróma hátterében több ok is állhat. Bármi, amitől a piriformis izom nyomja az ülőideget, okozhat piriformis szindrómát.

A piriformis szindróma leggyakoribb okai a következők:

• Gyulladás a piriformis izomban vagy a körülötte lévő szövetekben, ami hatására duzzanat keletkezik és ez nyomja az ülőideget.
• Izomgörcsök
• Hegesedés az izomban

Felmerül a kérdés, hogy hogyan tud ezeken a fent leírt módokon megsérülni egy ilyen kicsi és rejtetten elhelyezkedő izom. Valójában a piriformis izom működésére a hétköznapjaink számtalan tevékenységéhez szükség van. Egészen addig nem vesszük észre, hogy mennyit dolgozik a piriformis izom, amíg ki nem alakul a piriformis szindróma. Onnantól kezdve a fájdalom már jelez, hogy mikor kerül használatra a piriformis izom. A piriformis izom tehát sérülhet a következők miatt:

• Lépcsőmászás, séta vagy futás elég erős piriformis izmok nélkül.
• Csípő, fenék vagy láb sérülése, például esés vagy autóbaleset során.
• Feszült izmok a fizikai aktivitás hiánya miatt.
• Valamilyen nehéz tárgy helytelen módszerrel történő felemelése és a piriformis izom sérülése.
• Fizikai tevékenység előtt elmulasztott bemelegítés, vagy utána a megfelelő nyújtás.
• Túlmozgás vagy ismétlődő mozdulatok, például hosszú távú futás.
• Hosszú ideig tartó ülés (például olyan emberek esetén, akik sokat ülőmunkát végeznek).

Néha a kóros anatómia is állhat a piriformis szindróma hátterében. Elsődleges piriformis szindrómának nevezzük ezt az állapotot az orvostudományban. Ide tartoznak azok az esetek, amikor a piriformis izom vagy az ülőideg fejlődése szokatlanul zajlott, vagy amikor az ülőideg abnormális pályán halad az illető testében. Az elsődleges piriformis szindróma azonban egy ritka kórkép.

Kapcsolódó cikkünk

Bordaközi fájdalomtól az arcidegzsábáig

Az idegi eredetű fájdalmakat a szakorvosok az érintett testrészek szerint különítik el. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa szerint a pontos diagnózis a kezelés sikerének egyik legfontosabb kulcsa. 

Hogyan kezelhető a piriformis szindróma?

A piriformis szindróma kezelése általában több módszer kombinációjával történik. Amennyiben a konzervatív terápia sikertelen, a piriformis szindróma sebészi úton is kezelhető. A piriformis szindróma kezelésében alkalmazott módszerek:

• Pihenés: A piriformis szindróma kezelésében az első és egyik legfontosabb lépés a pihenés. A piriformis szindróma tüneteinek jelentkezése után célszerű a fájdalmat és egyéb tüneteket kiváltó mozgásformát csökkenteni, átmenetileg szüneteltetni. Ezáltal csökkenthető a piriformis izom terhelése és az ülőidegi irritáció is.
• Jegelés: Jó hatású lehet a piriformis izom jegelése is, ez segít csökkenteni a gyulladást valamint a fájdalmat.
• Fizikoterápia: A fizikoterápia speciális gyakorlatai és nyújtógyakorlatok segíthetnek a piriformis izom ellazításában és erősítésében, valamint az izom körüli idegnyomás csökkentésében. A piriformis szindróma esetén alkalmazott fizioterápiás módszerek közé tartoznak az ultrahang, mikroáram kezelés, valamint az izmot nyújtó és erősítő piriformis torna.
• Gyógyszerek: Gyulladáscsökkentő gyógyszerek és fájdalomcsillapítók enyhíthetik a piriformis szindróma tüneteit.
• Injekciók: Az orvosok olykor izomlazító és gyulladáscsökkentő injekciókat is javasolhatnak a fájdalom enyhítésére.
• Alternatív kezelések: Bizonyos esetekben az akupunktúra vagy a masszázs is segíthet a piriformis szindróma által kiváltott fájdalom csökkentésében.
• Sebészi beavatkozás: Ritka esetekben, amikor a konzervatív kezelések nem hatásosak, sebészeti beavatkozás is szóba jöhet. A fájdalom csökkentése érdekében perifériás idegi blokád is alkalmazható idegsebészeti módszerekkel. Az ülőideg sebészi felszabadítása a legvégső megoldás konzervatív terápiára nem reagáló piriformis szindróma esetén.

A megfelelő kezelés és rehabilitáció segíthet enyhíteni a piriformis szindróma tüneteit. A piriformis szindróma fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jár, így a kezelés célja mihamarabb visszaadni az érintetteknek a normális életüket és mozgásszabadságukat. Ha úgy gondolja, hogy piriformis szindrómája van, mindenképpen keresse fel orvosát, hogy pontos diagnózist és megfelelő kezelést kapjon. A korai beavatkozás sokat segíthet a gyorsabb felépülésben és a hosszú távú panaszok elkerülésében.

Téma szakértői

Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta

Gyógytornász