Ébredés utáni szédülés

Ébredés utáni szédülés

Létrehozva: 2023.08.17 12:51 | Módosítva: 2024.02.22 11:59

Az ébredés utáni szédülés egy kellemetlen panasz, mely ébredés után, az ágyból felkelve tapasztalható, amikor pozícióváltás történik. Többféle oka is lehet, ezek között főként neurológiai okok húzódnak meg, de kardiológiai tényezők is állhatnak mögötte vagy akár hormonális változások is kiválthatják.

Tartalom

Mi az ébredés utáni szédülés?

Az ébredés utáni szédülés lehetséges okai

Az ébredés utáni szédülés neurológiai okai

Az ébredés utáni szédülés kardiológiai okai

Az ébredés utáni szédülés egyéb okai

Az ébredés utáni szédülés kivizsgálása

Az ébredés utáni szédülés kezelése

Ébredés utáni szédüléssel kapcsolatos szolgáltatások a Neurológiai Központban

Mi az ébredés utáni szédülés?

Szédülést nagy valószínűséggel mindenki tapasztal élete során, ám az esetek többségében szerencsére egy múló állapotról van szó és valamiféle külső tényező váltja ki. A szédülés egy furcsa, jellemzően forgó érzést okoz, mely a fejben érezhető, azonban kihatással lehet a látásra és a mozgáskoordinációra is.

Az ébredés utáni szédüléssel is ez a helyzet: az egyén, amikor felkel az ágyból alvást követően, úgy érezheti, hogy forog vele a világ, és egyfajta hirtelen jövő bizonytalanságérzés is tapasztalható, ez pedig megtorpanásra kényszeríti az embert. Gyakori, hogy az ébredés után tapasztalt szédülés úgynevezett látszólagos mozgásérzésben nyilvánul meg: olyan érzés keletkezik, mintha az egyén, vagy a környezete mozogna, azonban ilyenről nincs szó. Jellemzően, ha nem áll mögötte semmilyen különösebb ok, vagy betegség, ez csak pár másodpercig tart, nagyon ritkán fordul elő, és elmúlását követően pedig minden megy a normális kerékvágásban. Bárki tapasztalhatja ritkán az ébredés utáni szédülést, azonban, ha gyakran, esetleg rendszeresen jelentkezik és pár másodpercnél tovább tart, érdemes kivizsgálni, hogy mi állhat mögötte.

Az ébredés utáni szédülés esetén – rövid időtartama miatt is -, általában nincsenek egyéb, kísérő tünetek, amik általánosan jellemzők lehetnek szédülés esetén, mint például a hányinger. 

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Az ébredés utáni szédülés lehetséges okai

Önmagában a szédülés, így az ébredés utáni szédülés alapvetően neurológiai tünetnek tekinthető, így elsődlegesen ezen a területen lehet érdemes keresni az okokat, azonban nem csak ilyen jellegű problémák húzódhatnak meg mögötte. Ezen túlmenően előfordulhat, hogy szív- és keringési, tehát kardiológiai probléma váltja ki a reggeli szédülést, de stressz vagy akár gyógyszer mellékhatás is lehet.

Az ébredés utáni szédülés neurológiai okai

Az ébredést követő szédülésnek több neurológiai oka is lehet, ezért ennek kiderítése érdekében átfogó szakorvosi vizsgálat szükséges. A leggyakoribb okok a következők lehetnek:

  • BPPV-vertigo
  • alvászavarok
  • nyaki problémák
  • perifériás neuropátia

BPPV-vertigo

Alapvetően a BPPV-vertigo egy jóindulatú szédülési forma, melynek megjelenése összefüggésben van a fej pozíciójának megváltoztatásával, tehát a fej – általában nagyobb fokú - mozgatásának következtében jelentkezik. Ezt jellemzően a hirtelen, esetleg jelentősebb mértékű mozgatások váltják ki. Pontos okként a belső fül egyensúlyzavara felelős. Itt található egy kis szerv, a vestibularis labirintus, melynek érzékelői figyelemmel kísérik a fej forgását, illetve a többi, itt megtalálható szerv is figyeli a fej többirányú mozgását. Tehát például ebben az esetben szédülés jelentkezhet akkor, ha az egyén lehajtja a fejét vagy elforgatja valamely irányba. Magát a szédülés a belső fül szerveiben található kristályok elmozdulása okozza.

Alvászavarok

Tudható, hogy az alvás fontos szerepet játszik a normál idegrendszeri működésben. Míg az ember alszik, addig a szervezet és pihen, az idegrendszer regenerálódik, ám az agy ekkor is dolgozik; ekkor történik a napi események feldolgozása is. Egyes alvászavarok, mint például az alvási apnoé, befolyásolhatják az idegrendszer és a teljes szervezet regeneráló folyamatait, aminek következtében idegi kimerültség alakulhat ki, ez okozhat ébredés utáni szédülést, sok más egyéb panasz mellett.

Nyaki problémák

A nyaki problémák, pontosabban a nyaki gerincproblémák szintén olyan neurológiai állapotok, melyek ébredés utáni szédülést okozhatnak. Ide tartozhat a nyaki gerincsérv, a nyaki csigolyák elmozdulása, illetve egyes, erről a területről kiinduló idegi problémák. Abban az esetben is elmondható ez, ha az állapot még az elején jár és fájdalom nem tapasztalható. Ilyenkor a szédülést, a BPPV-hez hasonlóan a fej mozgatása váltja ki, így amennyiben fejmozgást követően tapasztalható szédülés, érdemes ezt a lehetőséget is kivizsgálni.Ébredés utáni szédülés - Neurológiai központ

Az ébredés utáni szédülés egyéb neurológiai okai

Neurológiai okok közé sorolható még a migrén, de akár a sclerosis multiplex, vagy a Parkinson-kór is. Utóbbi két kórkép kezelése feltétlenül szükséges, ezeknek következtében gyakran lép fel mind szédülés, mind pedig egyensúlyzavar.

Az ébredés utáni szédülés kardiológiai okai

A leggyakoribb kardiológiai oka az ébredés utáni szédülés kialakulásának, az úgynevezett ortosztatikus hipotenzió. Ez egy olyan állapot, amikor a vérnyomás hirtelen csökken a (hirtelen) felállás során, a szív pedig ekkor nem képes elegendő mennyiségű vért juttatni az agyba, ami szédüléshez vezet. Másképp fogalmazva: átmeneti keringési elégtelenség jön létre annak következtében, hogy a vérnyomás hirtelen csökken, ami szédüléshez vezet. Ilyen esetekben javasolt kardiológiai, illetve neurológiai kivizsgálás is. Előfordulhat, hogy nem áll semmiféle különösebb, vagy kezelést igénylő ok az ortosztatikus hipotenzió mögött, azonban ez csak egy átfogó kardiológiai kivizsgálást követően állapítható meg. Amennyiben kardiológiai ok nem kimutatható, abban az esetben neurológus szakorvoshoz irányítják a pácienst, a fentebb is említett neurológiai okok kivizsgálásának céljából.

Az ébredés utáni szédülés egyéb okai

Előfordulhat, hogy banális okok miatt tapasztalható szédülés, ébredés után. Ilyen lehet például a nyak és a fej rossz pozíciója alvás közben, de akár a kevés folyadékfogyasztás, a dehidratáltság is okozhat szédülést. Ugyanez elmondható az elégtelen étkezésre, melynek következtében rosszul lét és szédülés is gyakorta jelentkezik.

Az ébredés utáni szédülés kivizsgálása

Mivel az ébredés után jelentkező szédülésnek több oka is lehet, így komplex megközelítés szükséges. Az anamnézis felvétele során fontos pontosan meghatározni, hogy mikor jelentkezik a szédülés, milyen gyakorisággal, illetve mennyi ideig tart, vannak-e egyéb panaszok, amik segíthetnek eldönteni, hogy milyen irányba érdemes elindulni.

Neurológiai kivizsgálás során az orvos ellenőrizheti a belső fül érintettségét az úgynevezett Dix-Hallpike teszt segítségével. A vizsgálat során a páciens, ülő pozícióból lefekszik a vizsgálóágyra, melyről a fejét le kell, hogy lógassa, majd elfordítania az egyik irányba 45 fokos szögben, majd újra fel kell ülnie. Amennyiben szédülést tapasztal, úgy a belső fül felelős az ébredés utáni szédülésért.

Szükség esetén elrendelhetők képalkotó vizsgálatok, mint például MRI vagy CT, melyek az agy szerkezeti állapotáról adnak visszajelzést. Továbbá az EEG vizsgálat is segíthet az okok kiderítésében melynek segítségével az agyműködés vizsgálható.

Az ébredés utáni szédülés kezelése

A kezelés mindig a kiváltó okoktól függ. Ha egy egyszerű, életvitelből fakadó probléma okozta az ébredés utáni szédülést, abban az esetben könnyen orvosolható.

Ha a gondot ortosztatikus hipertenzió okozza, segíthet, ha lassan történik az ágyból való felkelés. Ezáltal a test könnyebben alkalmazkodik az új pozíciójához, így nem lép fel az átmeneti keringészavar.

Belső fül zavar esetén, a neurológus szakorvos által elvégzett, úgynevezett Epley-manőver segítségével megoldható például a fül kristály elmozdulás okozta szédülés. Fontos, hogy az első alkalom minden esetben orvosi segítséggel és orvosi jelenlétben történjen! 

Téma szakértője

  • EEG vizsgálat

  • Specialitások:
    • fejfájás kivizsgálás
    • epilepszia vizsgálat
    • migrénes roham kivizsgálása

 

 

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok