Szédülés fekve, lefekvés során – ezek a szédülés leggyakoribb okai

Szédülés fekve, lefekvés során – ezek a szédülés leggyakoribb okai

Professzor Dr. Gács Gyula Módosítva: 2024.02.21 11:52

A szédülés sokszor ijesztő és nehezen megfogható panasz, amivel egy beteg a neurológushoz érkezhet. Ilyenkor ugyanis sokszor hosszú kikérdezés, próbálkozás után sem derül ki pontosan, hogy mit is érez a beteg és főleg nem, hogy miért érzi. Dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa a szédülést okozó leggyakoribb betegségekről beszélt.

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Gács Gyula

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Gyakori a szédülés fekvő helyzetben

Neurológus segít, ha a szédülés fekve jelentkezik. - A szédülés csak egy szó arra az érzésre, amit nehezen lehet leírni, és ami alatt szinte mindenki mást ért. Ezért meg kell próbálni minél pontosabban értelmezni a panaszokat – mondja Gács doktor. – Természetesen vannak szédüléses betegségek, amelyeket viszont nem szédülésnek neveznek, de az az egyik vezető tünetük. Amikor a beteg arról panaszkodik, hogy hirtelen vagy fokozatosan forogni kezd el körülötte a világ, vagy úgy őrzi, hogy ő forog, akkor beszélhetünk a szó orvosi értelmében forgó jellegű szédülésről, vagyis a vertigóról.
A forgó jellegű szédülések is két nagy csoportba oszthatók: az egyik csoportba tartoznak azok a helyzetek, amikor elkezdődik a szédülés és tart valameddig – akár több napig vagy egy hétig – aztán abbamarad. Ebben a csoportban is meg lehet nevezni néhány gyakoribb betegséget.  A leggyakrabban előforduló betegség a belső fülnek, a labyrinth-nak – ahol az egyensúly szervecske is található – a valószínűleg vírusos eredetű gyulladása. Ez a betegség a kb. 1 hétig tartó szédülés után meggyógyul és nem kell vele tovább foglalkozni.

Van, amikor ismétlődik a forgó szédülés

- A másik csoportba tartozó betegségeknél az ugyanilyen forgó szédülések ismétlődnek. Ha ilyen tünet jelentkezik, az egyik fontos lépés, hogy megtudjuk, hogy egyes szédülések mennyi ideig tartanak. Ha kb. 15 másodperctől kb. 3 percig, akkor megkérdezhetjük, mit csinált éppen akkor a páciens. Gyakori válasz, hogy készült lefeküdni, letette a fejét és elkezdett vele forogni a világ. Ez egy kisebb betegség, amit úgy hívnak, hogy helyzetváltozásra rohamokban jelentkező forgó szédülés, vagyis BPPV (beningnus paroxizmalis pozícionális vertigo). Ez olyan gyakori betegség, hogy hetente legalább egy ilyen beteg jelentkezik a neurológusnál. Ez egy nagyon ijesztő jelenség lehet, aminek azonban egyszerű gyógymódja van, az Epley manőver. Ezt bár egyszerű végrehajtani, fontos orvostól megtanulni a pontos kivitelezését – hangsúlyozza dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista.

A visszatérő, rohamokban jelentkező szédülés szintén gyakori oka a Meniére betegség. Ennél a betegségnél a szédülés időtartama akár néhány óra is lehet. Azonban itt a szédülés csak a három fő tünet egyike, a másik kettő a fülzúgás és a halláscsökkenés az érintett fülön (bár idővel akár mindkét fül érintett lehet). Magától értetődő módon a forgó szédüléses roham a legfeltűnőbb tünet, amit mindenki észlel, ennek oka pedig a labyrinth-ban történő nyomásfokozódás. Az is előfordulhat azonban, hogy a három tünet nem jelentkezik egyszerre, de attól még Meniére diagnosztizálható. A Meniére önmagában nem súlyos betegség, de azért kell vele foglalkozni, mert végső soron meg lehet benne süketülni.
A szédülés okainak vizsgálata neurológus feladata.A visszatérő szédülések harmadik, viszonylag gyakori oka nem olyan régen ismert, ez a migrénes szédülés. Amikor tehát valakinek migrén jellegű fejfájása van és szédül is, akkor nagy valószínűséggel a vesztibuláris migrén áll a háttérben. (A vestibulum, vestibularis jelentése az a bonyolult rendszer, amely a labyrinth jelzéseiből az egyensúllyal összefüggő számos jelenséget levezényli.)
. A fentieken kívül van még kb. három feltételezett visszatérő forgó szédülésfajta, de ezek ritkák, és bizonyítatlanok. Ezeken felül van még egy – ami, noha aligha valóságos, mégis állandóan emlegetik -, és ez a nyaki gerinc igazából nem létező szerepe a szédülésekben. Ezt valójában el kéne felejteni – teszi hozzá Gács doktor.

Visszatérő és forgó szédüléssel neurológushoz kell fordulni

- Forgó szédülés esetén mindig érdemes orvoshoz fordulni, hogy diagnosztizálni lehessen a pontos okot és ki lehessen választani a megfelelő gyógyszereket – hívja fel a figyelmet Gács doktor. - Szerencsére ma már egyre hatékonyabb gyógyszerek állnak rendelkezésre, a migrénnél például már nem csak roham esetén alkalmazható, de preventív gyógyszerek is elérhetők, a Meniére-nél pedig gyógyszerrel csökkenthető a labyrinth-ban lévő nyomás. Vagyis, ha valaki az ijesztő forgó szédülést tapasztalja, akár többször is, nem kell megijedni, mert az esetek nagy többségében nem veszélyes betegségek okozzák azt, de a kellemetlenség csökkentése, megszüntetése érdekében fontos a pontos diagnózis.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

Téma szakértője

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Precíz

A Doktor úr rendkívül precíz és alapos vizsgálatott végzett rajtam. Szédülés miatt jelentkeztem be hozzá, aminek sikeresen kiderítette az okát!

További vélemények

Hírek

Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Az epilepszia tünetei nagyon ijesztőek lehetnek, ezért az érintettek viszonylag gyorsan orvoshoz fordulnak, ha ismeretlen eredetű rosszulléteket, rohamokat, megmagyarázhatatlan ájulásokat élnek át. De mi a különbség az epilepsziás roham és az epilepszia betegség közt, és mi a szerepe a diagnosztizálásban az EEG ...
A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK