Memóriazavar

Memóriazavar

Módosítva: 2024.05.23 15:07

Habár az emlékezőképesség bizonyos mértékű csökkenése az öregedés normális része, az emberek egy részében ennél súlyosabb memóriazavar is kialakulhat. Ilyen neurodegeneratív állapot például az Alzheimer-kór. A memóriazavar egy másik típusa nem fokozatosan alakul ki, hanem hirtelen agysérülés, kábítószer-használat vagy egy traumatikus esemény következtében. Ezt a típust nevezzük amnéziának.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Mit jelent a memóriazavar?
Milyen tényezők állhatnak a memóriazavar kialakulásának hátterében?
Hogyan csoportosítható a memóriazavar?
Mik a memóriazavar főbb típusai?
Milyen tünetekkel jelentkezik a memóriazavar?
Milyen betegségek tünete lehet a memóriazavar?
Hogyan kezelhető a memóriazavar?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

Mit jelent a memóriazavar?

A memóriazavar az agyi struktúrák elváltozását jelenti, ami következtében sérül az emlékek létrehozásának, megőrzésének vagy felidézésének képessége. A memóriazavar gyakori panasz, és bármely életkorban jelentkezhet, de idősödve gyakoribbá válik. A fiatalabbak körében az akut, hirtelen memóriazavar dominál, amit amnéziának nevezünk. Ez lehet átmeneti vagy tartós és gyakran baleset, sérülés miatt alakul ki. Az idősek körében a demencia kórképekhez kapcsolódó memóriazavar dominál. A memóriazavar általában enyhébb formában kezdődik náluk, majd egyre több területre is kihat. A memóriazavar úgy is leírható, mint a megismerési képességek sérülése, ami az érvelési és döntéshozatali képesség romlásához vezet. Ez tovább akadályozza a kommunikációs készségeket, így a beteg elfelejti azokat a szavakat, amelyeket ki akart mondani.

Fontos különbséget tenni a memóriazavar és a mindennapi feledékenység között. A memóriazavar súlyosabb, mint a mindennapi feledékenység, egy olyan állapotot jelent, amely megakadályozza a beteget a biztonságos és hatékony életvezetésben. A memóriavesztés normális fiziológiai folyamat, amely 45 éves korban kezdődik. Az agy élessége és a gondolkodási képessége idővel elvész. Vannak bizonyos betegségek, amik tovább fokozzák a memóriazavar kialakulási esélyét. A szív- és érrendszeri betegségekben és az elhízásban szenvedőknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának, ugyanis ezen állapotokban csökken az agyi véráramlás. Ezzel szemben az egészséges és kiegyensúlyozott életmódról ismert, hogy segít megelőzni a memóriazavar kialakulását.

Kapcsolódó cikkünk

Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek. Ugyanakkor dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban ...

Milyen tényezők állhatnak a memóriazavar kialakulásának hátterében?

Számos tényezőt azonosítottak, amelyek hajlamossá tesznek enyhe vagy súlyos memóriazavar kialakulására. Az itt felsorolt okok külön-külön is állhatnak a memóriazavar hátterében vagy több ok együttesen is létrehozhatja a memóriazavar állapotát. A legfontosabb okokat az alábbiakban soroljuk fel:

  • Idősebb életkor
  • Genetikai öröklődés (példaként említhető az Alzheimer- és a Huntington-kór, melyek génjei örökölhetőek)
  • Korábbi trauma
  • Az agyi erek és artériák szűkülete
  • Túlzott alkoholfogyasztás, kábítószerek vagy opioidok használata
  • Kezeletlen anyagcserezavarok, például cukorbetegség
  • Vitaminhiány, például B12 vitaminhiány
  • Szív- és érrendszeri betegségek
  • Agydaganatok
  • Egészségtelen táplálkozás
  • Túlzott gyógyszerhasználat, mint például az NSAID-ok nagy mennyiségű szedése

Hogyan csoportosítható a memóriazavar?

A memóriazavarokat gyakran aszerint osztályozzák, hogy meddig tartanak. Ez alapján a memóriazavar lehet:

  • átmeneti (mint például az a fajta amnézia, amelyet egy enyhe agysérülés után tapasztal az ember)
  • tartós (mint például a stroke-ot követő memóriavesztés)
  • progresszív (mint például a demenciával járó fokozatos memóriavesztés)

A memóriazavar csoportosítható a kialakulási okától függően és aszerint is, hogy melyik agyi területet érinti az állapot.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mik a memóriazavar főbb típusai?

 Az alábbiakban a memóriazavar típusainak főbb felsorolása következik:Memóriazavar

  • Amnézia: Az amnézia a memória jelentős mértékű elvesztése, beleértve a múltra való emlékezés, az új emlékek létrehozásának vagy mindkettőnek a csökkent képességét. Az amnéziának számos lehetséges oka lehet, és az emlékezetvesztés különböző megnyilvánulási formáit foglalja magában. Amnézia esetén a memóriazavar jelentkezhet hirtelen és átmeneti formában, valamint fokozatos és tartós formában is, mint demenciában.
  • Demencia: Ez az egyik legjelentősebb és leggyakoribb memóriazavar. A kognitív funkciók csökkenő görbét mutatnak, és különösen a feledékenységhez kapcsolódnak. Ezeknek a személyeknek az egyszerű feladatok elvégzése is nehézséget okoz. Náluk is jelentkezhetnek kommunikációs korlátok és tájékozódási zavarok. Demencia esetén ráadásul jelentős személyiségváltozások figyelhetők meg. A trauma, a stroke, a gyógyszerreakciók és a fertőzések demenciához vezethetnek.
  • Érrendszeri demencia: Ez a demencia a kisagyi és agyi területek csökkent véráramlásához vezető érszűkületből ered. A stroke és a fejsérülések okozhatják ezt a fajta demenciát. Tervezési és megértési nehézségek jelentkeznek a memóriazavar területén.
  • Lewy-testes demencia: A demencia ezen típusa különösen a Lewy-testeknek nevezett kóros fehérjetípusok kialakulásával és lerakódásával függ össze. Ezek a kóros lerakódások szűkítik a memóriateret, ami az agyi funkciók romlásához vezet.
  • Frontotemporális demencia: Ez a leggyakoribb demenciatípus, amely az agy homlok- és halántékkéreg területét érinti. Általában a demencia ezen típusa az agyban lévő idegsejteket érinti, amelyek zsugorodását okozzák. Bár 45 és 60 év közötti életkorban fordul elő, de fiatalabbaknál is előfordulhat. A frontotemporális demenciát jellemzi az afáziának nevezett beszédképesség-csökkenés.
  • Alzheimer-kór: A memóriazavar e típusának jellemzői az agyi elváltozások. Az egyik ilyen az amiloid plakkok képződése, a másik pedig a neurofibrilláris csomók kialakulása. Mindkettő az agyban lévő neurotranszmitterek hiányának köszönhető, és károsodásokat okoznak. Alzheimer kór esetén így felléphet memóriazavar és sérül a napi feladatok ellátásának képessége.
  • Enyhe kognitív károsodás: Az enyhe kognitív károsodás a memória társításában és az emlékek koordinációjában okozhat nehézséget. Enyhe kognitív károsodás gyakran alakul át Alzheimer-kórrá. A genetikai hajlam fontos szerepet játszik az ilyen kognitív károsodások kialakulásában.
  • Encephalopathia: Az agyi gyulladás jelentős neurológiai változásokhoz vezethet, megváltoztatva az agyi funkciókat. A memóriazavar mellett kialakulhatnak görcsök, rohamok és delírium is. A vírusok az agyvelőgyulladás fő okozói.

Milyen tünetekkel jelentkezik a memóriazavar?

A memóriazavar tünetei a következők lehetnek:

  • Nehézségek új információk megjegyzésében
  • Nehézségek a régi információk felidézésében
  • Elfelejtett találkozók vagy események
  • Elveszett tárgyak
  • Nehézség a beszélgetések követésében, nem érti a hosszabb beszélgetéseket
  • Koncentrációs zavar
  • Nehézség a beszédben és bizonyos szavak előhívásában

Milyen betegségek tünete lehet a memóriazavar?

A memóriazavar egy tünet, ami felhívja a figyelmet rá, hogy fennállhat valamilyen neurológiai eltérés. Gyakran a memóriazavar mellett egyéb tünetek is megjelennek. Ilyen esetekben részletesen ki kell vizsgálni, hogy hogyan alakulhatott ki a memóriazavar, milyen betegség van jelen. Az alapbetegség azonosítása kulcsfontosságú, ugyanis a kezelés során is alapbetegség kezelése történik meg, ami által javulhat a memóriazavar tünete is. A memóriazavar hátterében az alábbi betegségek vagy állapotok állhatnak:

  • Demencia: A demencia a memóriazavar és más kognitív funkciók súlyos hanyatlása, amely jelentősen befolyásolja a mindennapi életet. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa.
  • Agyi érbetegségek: A stroke és a TIA (tranziens iszkémiás attack) az agyi vérkeringés zavarai, amelyek memóriazavart okozhatnak.
  • Fejsérülések: A fejsérülések, különösen a súlyos fejsérülések következtében is kialakulhat memóriazavar.
  • Pszichés zavarok: A depresszió, a szorongás és a stressz mind vezethetnek memóriazavar kialakulásához, így ezek tünete is lehet a memóriazavar.
  • Alváshiány: Az alváshiány negatívan befolyásolhatja a memóriát és a koncentrációs képességet
  • Bizonyos gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásai miatt is létrejöhet memóriazavar.
  • Nagy mennyiségű alkoholfogyasztás: A túlzott mértékű alkoholfogyasztás is károsíthatja az agyat és így is létrejöhet memóriazavar.

Hogyan kezelhető a memóriazavar?

A memóriazavar kezelése a memóriazavar okától függ. Ha a kivizsgálás során fény derült rá, hogy mi állhat a memóriazavar hátterében, az orvos ennek kezelésére fog javaslatot tenni. Bizonyos esetekben a kezelés magában foglalhatja a gyógyszerek szedését, a sebészi megoldásokat vagy az olyan életmódbeli változtatásokat, mint például az egészséges étkezés, a rendszeres testmozgás és a stressz csökkentése. Ezenkívül számos stratégia létezik a memóriazavarral való megküzdéshez, melyeket otthon gyakorolhatnak a betegek. Ilyenek például a következők:

  • Jegyzetek készítése: Írja le a fontos információkat, például a találkozókat, eseményeket és teendőket egy naptárba vagy füzetbe. Sokkal könnyebb csak arra emlékezni, hogy ezt a füzetet kell megnézni.
  • Emlékeztetők használata: Állítson be emlékeztetőket a telefonján vagy a naptárában az események előtt vagy a gyógyszerek szedéséhez.
  • Rendszeres ismétlés: Ismételje meg magában az új információkat, hogy segítsen megjegyezni őket.
  • Memóriajátékok játszása: A memóriajátékok segíthetnek javítani a memóriát és a koncentrációs képességeket.
  • Egészséges életmód fenntartása: Az egészséges étkezés, a rendszeres testmozgás és a stressz csökkentése is segíthet javítani a memóriát. Szánjon heti háromszor 20-30 percet a testmozgásra. Aludjon eleget és alakítson ki alvási rutint. A memória hosszú távú megőrzésében kiemelten fontos szerepe van az alvásnak. A memóriazavar megelőzésében is az egészséges életmód lehet a kulcs.

    Téma szakértője

    • Dr. Prinz Géza

    • Szakterületek:
      • neurológus, pszichiáter, infektológus
    • Specialitások:

       

      • epilepszia
      • demencia, Alzheimer kór
      • idegzsába (neuralgia)
      • gerincből kiinduló fájdalmak
      • agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás
      • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

       

      *A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez!

       

      Rendelés típusa: 

      • Személyes, rendelői vizit

       

Hírek

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK