Memóriazavar
Habár az emlékezőképesség bizonyos mértékű csökkenése az öregedés normális része, az emberek egy részében ennél súlyosabb memóriazavar is kialakulhat. Ilyen neurodegeneratív állapot például az Alzheimer-kór. A memóriazavar egy másik típusa nem fokozatosan alakul ki, hanem hirtelen agysérülés, kábítószer-használat vagy egy traumatikus esemény következtében. Ezt a típust nevezzük amnéziának.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Mit jelent a memóriazavar?
Milyen tényezők állhatnak a memóriazavar kialakulásának hátterében?
Hogyan csoportosítható a memóriazavar?
Mik a memóriazavar főbb típusai?
Milyen tünetekkel jelentkezik a memóriazavar?
Milyen betegségek tünete lehet a memóriazavar?
Hogyan kezelhető a memóriazavar?Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- Neurológiai szakorvosi vizit
- Neuropszichológia
- Gyógyszeres kezelés
Mit jelent a memóriazavar?
A memóriazavar az agyi struktúrák elváltozását jelenti, ami következtében sérül az emlékek létrehozásának, megőrzésének vagy felidézésének képessége. A memóriazavar gyakori panasz, és bármely életkorban jelentkezhet, de idősödve gyakoribbá válik. A fiatalabbak körében az akut, hirtelen memóriazavar dominál, amit amnéziának nevezünk. Ez lehet átmeneti vagy tartós és gyakran baleset, sérülés miatt alakul ki. Az idősek körében a demencia kórképekhez kapcsolódó memóriazavar dominál. A memóriazavar általában enyhébb formában kezdődik náluk, majd egyre több területre is kihat. A memóriazavar úgy is leírható, mint a megismerési képességek sérülése, ami az érvelési és döntéshozatali képesség romlásához vezet. Ez tovább akadályozza a kommunikációs készségeket, így a beteg elfelejti azokat a szavakat, amelyeket ki akart mondani.
Fontos különbséget tenni a memóriazavar és a mindennapi feledékenység között. A memóriazavar súlyosabb, mint a mindennapi feledékenység, egy olyan állapotot jelent, amely megakadályozza a beteget a biztonságos és hatékony életvezetésben. A memóriavesztés normális fiziológiai folyamat, amely 45 éves korban kezdődik. Az agy élessége és a gondolkodási képessége idővel elvész. Vannak bizonyos betegségek, amik tovább fokozzák a memóriazavar kialakulási esélyét. A szív- és érrendszeri betegségekben és az elhízásban szenvedőknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának, ugyanis ezen állapotokban csökken az agyi véráramlás. Ezzel szemben az egészséges és kiegyensúlyozott életmódról ismert, hogy segít megelőzni a memóriazavar kialakulását. Kapcsolódó cikkünk
Szédülés, fülzúgás, hallásromlás - Meniére betegség is lehet
Milyen tényezők állhatnak a memóriazavar kialakulásának hátterében?
Számos tényezőt azonosítottak, amelyek hajlamossá tesznek enyhe vagy súlyos memóriazavar kialakulására. Az itt felsorolt okok külön-külön is állhatnak a memóriazavar hátterében vagy több ok együttesen is létrehozhatja a memóriazavar állapotát. A legfontosabb okokat az alábbiakban soroljuk fel:
- Idősebb életkor
- Genetikai öröklődés (példaként említhető az Alzheimer- és a Huntington-kór, melyek génjei örökölhetőek)
- Korábbi trauma
- Az agyi erek és artériák szűkülete
- Túlzott alkoholfogyasztás, kábítószerek vagy opioidok használata
- Kezeletlen anyagcserezavarok, például cukorbetegség
- Vitaminhiány, például B12 vitaminhiány
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Agydaganatok
- Egészségtelen táplálkozás
- Túlzott gyógyszerhasználat, mint például az NSAID-ok nagy mennyiségű szedése
Hogyan csoportosítható a memóriazavar?
A memóriazavarokat gyakran aszerint osztályozzák, hogy meddig tartanak. Ez alapján a memóriazavar lehet:
- átmeneti (mint például az a fajta amnézia, amelyet egy enyhe agysérülés után tapasztal az ember)
- tartós (mint például a stroke-ot követő memóriavesztés)
- progresszív (mint például a demenciával járó fokozatos memóriavesztés)
A memóriazavar csoportosítható a kialakulási okától függően és aszerint is, hogy melyik agyi területet érinti az állapot.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik a memóriazavar főbb típusai?
Az alábbiakban a memóriazavar típusainak főbb felsorolása következik:
- Amnézia: Az amnézia a memória jelentős mértékű elvesztése, beleértve a múltra való emlékezés, az új emlékek létrehozásának vagy mindkettőnek a csökkent képességét. Az amnéziának számos lehetséges oka lehet, és az emlékezetvesztés különböző megnyilvánulási formáit foglalja magában. Amnézia esetén a memóriazavar jelentkezhet hirtelen és átmeneti formában, valamint fokozatos és tartós formában is, mint demenciában.
- Demencia: Ez az egyik legjelentősebb és leggyakoribb memóriazavar. A kognitív funkciók csökkenő görbét mutatnak, és különösen a feledékenységhez kapcsolódnak. Ezeknek a személyeknek az egyszerű feladatok elvégzése is nehézséget okoz. Náluk is jelentkezhetnek kommunikációs korlátok és tájékozódási zavarok. Demencia esetén ráadásul jelentős személyiségváltozások figyelhetők meg. A trauma, a stroke, a gyógyszerreakciók és a fertőzések demenciához vezethetnek.
- Érrendszeri demencia: Ez a demencia a kisagyi és agyi területek csökkent véráramlásához vezető érszűkületből ered. A stroke és a fejsérülések okozhatják ezt a fajta demenciát. Tervezési és megértési nehézségek jelentkeznek a memóriazavar területén.
- Lewy-testes demencia: A demencia ezen típusa különösen a Lewy-testeknek nevezett kóros fehérjetípusok kialakulásával és lerakódásával függ össze. Ezek a kóros lerakódások szűkítik a memóriateret, ami az agyi funkciók romlásához vezet.
- Frontotemporális demencia: Ez a leggyakoribb demenciatípus, amely az agy homlok- és halántékkéreg területét érinti. Általában a demencia ezen típusa az agyban lévő idegsejteket érinti, amelyek zsugorodását okozzák. Bár 45 és 60 év közötti életkorban fordul elő, de fiatalabbaknál is előfordulhat. A frontotemporális demenciát jellemzi az afáziának nevezett beszédképesség-csökkenés.
- Alzheimer-kór: A memóriazavar e típusának jellemzői az agyi elváltozások. Az egyik ilyen az amiloid plakkok képződése, a másik pedig a neurofibrilláris csomók kialakulása. Mindkettő az agyban lévő neurotranszmitterek hiányának köszönhető, és károsodásokat okoznak. Alzheimer kór esetén így felléphet memóriazavar és sérül a napi feladatok ellátásának képessége.
- Enyhe kognitív károsodás: Az enyhe kognitív károsodás a memória társításában és az emlékek koordinációjában okozhat nehézséget. Enyhe kognitív károsodás gyakran alakul át Alzheimer-kórrá. A genetikai hajlam fontos szerepet játszik az ilyen kognitív károsodások kialakulásában.
- Encephalopathia: Az agyi gyulladás jelentős neurológiai változásokhoz vezethet, megváltoztatva az agyi funkciókat. A memóriazavar mellett kialakulhatnak görcsök, rohamok és delírium is. A vírusok az agyvelőgyulladás fő okozói.
Milyen tünetekkel jelentkezik a memóriazavar?
A memóriazavar tünetei a következők lehetnek:
- Nehézségek új információk megjegyzésében
- Nehézségek a régi információk felidézésében
- Elfelejtett találkozók vagy események
- Elveszett tárgyak
- Nehézség a beszélgetések követésében, nem érti a hosszabb beszélgetéseket
- Koncentrációs zavar
- Nehézség a beszédben és bizonyos szavak előhívásában
Milyen betegségek tünete lehet a memóriazavar?
A memóriazavar egy tünet, ami felhívja a figyelmet rá, hogy fennállhat valamilyen neurológiai eltérés. Gyakran a memóriazavar mellett egyéb tünetek is megjelennek. Ilyen esetekben részletesen ki kell vizsgálni, hogy hogyan alakulhatott ki a memóriazavar, milyen betegség van jelen. Az alapbetegség azonosítása kulcsfontosságú, ugyanis a kezelés során is alapbetegség kezelése történik meg, ami által javulhat a memóriazavar tünete is. A memóriazavar hátterében az alábbi betegségek vagy állapotok állhatnak:
- Demencia: A demencia a memóriazavar és más kognitív funkciók súlyos hanyatlása, amely jelentősen befolyásolja a mindennapi életet. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa.
- Agyi érbetegségek: A stroke és a TIA (tranziens iszkémiás attack) az agyi vérkeringés zavarai, amelyek memóriazavart okozhatnak.
- Fejsérülések: A fejsérülések, különösen a súlyos fejsérülések következtében is kialakulhat memóriazavar.
- Pszichés zavarok: A depresszió, a szorongás és a stressz mind vezethetnek memóriazavar kialakulásához, így ezek tünete is lehet a memóriazavar.
- Alváshiány: Az alváshiány negatívan befolyásolhatja a memóriát és a koncentrációs képességet
- Bizonyos gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásai miatt is létrejöhet memóriazavar.
- Nagy mennyiségű alkoholfogyasztás: A túlzott mértékű alkoholfogyasztás is károsíthatja az agyat és így is létrejöhet memóriazavar.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Hogyan segíthet a neuropszichológus stroke után és demencia esetén? - Neurológiai Központ
Memóriaromlás - JóAlvás Központ
Alkoholizmus - Pszichiátriai Központ
Alzheimer-kór - Neurológiai Központ
Hogyan kezelhető a memóriazavar?
A memóriazavar kezelése a memóriazavar okától függ. Ha a kivizsgálás során fény derült rá, hogy mi állhat a memóriazavar hátterében, az orvos ennek kezelésére fog javaslatot tenni. Bizonyos esetekben a kezelés magában foglalhatja a gyógyszerek szedését, a sebészi megoldásokat vagy az olyan életmódbeli változtatásokat, mint például az egészséges étkezés, a rendszeres testmozgás és a stressz csökkentése. Ezenkívül számos stratégia létezik a memóriazavarral való megküzdéshez, melyeket otthon gyakorolhatnak a betegek. Ilyenek például a következők:
- Jegyzetek készítése: Írja le a fontos információkat, például a találkozókat, eseményeket és teendőket egy naptárba vagy füzetbe. Sokkal könnyebb csak arra emlékezni, hogy ezt a füzetet kell megnézni.
- Emlékeztetők használata: Állítson be emlékeztetőket a telefonján vagy a naptárában az események előtt vagy a gyógyszerek szedéséhez.
- Rendszeres ismétlés: Ismételje meg magában az új információkat, hogy segítsen megjegyezni őket.
- Memóriajátékok játszása: A memóriajátékok segíthetnek javítani a memóriát és a koncentrációs képességeket.
- Egészséges életmód fenntartása: Az egészséges étkezés, a rendszeres testmozgás és a stressz csökkentése is segíthet javítani a memóriát. Szánjon heti háromszor 20-30 percet a testmozgásra. Aludjon eleget és alakítson ki alvási rutint. A memória hosszú távú megőrzésében kiemelten fontos szerepe van az alvásnak. A memóriazavar megelőzésében is az egészséges életmód lehet a kulcs.
Téma szakértője
-
Professzor Dr. Gács Gyula
-
Szakterületek:
- Neurológus
-
Specialitások:
- szédülés
- fejfájás
- migrén
- demencia
- pszichiátriai kórképek
Rendelés típusa:
Személyes, rendelői vizit
-
