A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

Professzor Dr. Gács Gyula Módosítva: 2024.06.13 07:58

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, a teljesség igénye nélkül.

Átmeneti vagy végleges a memóriavesztés?

A memóriavesztés okát neurológusnek kell kivizsgálnia.A memóriavesztés legsúlyosabb formája a memória teljes elvesztése, ami lehet időleges és végleges. Az időleges memóriavesztés nem annyira ritka, de drámai jelenség, a neve tranziens globális amnézia. Az érintett beteg teljesen normálisan viselkedik, beszél, cselekszik, de a környezet azt veheti észre, hogy egyfolytában kérdezget: hogy kerültem ide, miért vagyok itt, majd 10 másodperc múlva újra megkérdezi ugyanezeket. Ez az állapot nagyjából néhány óráig tart, és nem jár tartós következménnyel. Charcot, a nagy francia ideg-elmegyógyász is leírta már az ún. rendezett homályállapotot, amikor a beteg nem tudja, hol van, de úgy cselekszik, mint akivel minden rendben.
- A század elején úgy gondolták, ez az artéria vertebralis által ellátott területek keringészavara, de később egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem erről van szó, ám még ma sem tudjuk pontosan, hogy mi a mechanizmus – ismerteti Gács doktor. - Én úgy gondolom, ez egy migrénes mechanizmus, vagyis tulajdonképpen egy migrénes aura fejfájás nélkül.

Hasonló jelenség lehet, ha maradandóan sérül a memória. Ennek két példáját érdemes kiemelni a neurológus szerint. Az egyik az alkoholbetegek B1-vitamin hiánya miatt jelentkező kórkép, amit Wernicke-Korszakov szindrómának neveznek, ugyanis Korszakov írta le először egy szegény sorsú, éhező, frissen szült nőnél. Ez a tünetcsoport magában foglalja, hogy a beteg az adott helyzetben tájékozatlan, semmit nem tud megjegyezni a közelmúltból, és az emlékezetzavarát kényszeresen „mesékkel” tölti ki, vagyis konfabulál. (A B1-vitamin hiánynak az alkoholizmuson túl több forrása lehet, például régebben a beri-beri nevű betegség, de a mai táplálkozási szokások mellett ez ritka.) A Korszakov-tünetek is nagyon súlyosak, gyógyíthatatlanok, de a Wernicke-tünetek halálosak lehetnek. Az ilyen betegeknek kettőslátása lesz, aluszékonyak, és ez a folyamat csak néhány óráig fordítható vissza. Ezért, ha egy alkoholbeteg valamiért kórházba kerül, azonnal kapnia kell egy B1-vitamin injekciót, mielőtt kialakulna az életveszélyes állapot.

Herpeszvírus is okozhat emlékezetzavart

Egy másik emlékezetzavarral járó kórkép a herpesz encephalitis, vagyis agyvelőgyulladás, ami alapvetően egy lázas, tudatzavarral járó betegség. Az emlékezetről tudni kell, hogy jelentős részben a mindkét oldali hippocampus működésén múlik. A herpeszvírus pedig – amely általában csak néhány kiütést okoz az ajkakon – valamilyen immunológiai mechanizmus folytán megtámadhatja az agyat, főként azt a részt (a temporális lebenyt), amelyben a hippocampus is található. Az ilyen betegek a 70-es évek végéig 70%-ban meghaltak, az életben maradottak közt soknak teljes emlékezetkiesése támadt, legfeljebb egy percig tudtak megjegyezni bármit is. Az antivirális készítmények megjelenésekor azonban a helyzet jelentősen javult.
- A herpesz encephalitis mindkét típusú memóriánkra képes hatást gyakorolni. Többféle memóriánk van ugyanis: a szemantikus memória a szövegekhez kötődik, az epizódikus memória pedig a velünk történtekhez. Érdekesség, hogy létezik egy kevésbé ismert memória, az instrumentális memória, ami például a hangszerjátékhoz kapcsolódik. Oliver Sachs találkozott néhány herpesz encephalitis-en átesett zongoraművésszel, akik szintén „perc-emberek” voltak, semmire sem emlékeztek, de zongorázni és kottát olvasni továbbra is tudtak.

További oka lehet a memóriazavarnak az ún. normál nyomású hydrocephalus, amelynek a tünetei még a bizonytalan járás és az inkontinencia. A normál nyomás ebben az esetben azt jelenti, hogy ha az ilyen beteget meglumbáljuk, megmérjük a liquor, vagyis az agyvíz nyomását, akkor normál nyomást találunk. De ha ezt a nyomást folyamatosan regisztráljuk, akkor ez az érték időnként felugrik, 20-30 percre úgy marad, majd visszacsökken.

Milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni?

A memóriaromlás a demencia tünete lehet.Az emlékezetzavar egy nagyon általános tünet, amely sokszor egészen ártatlan, betegség és életkori megalapozottság nélkül. Fiatalkorban is előfordul, hogy nem emlékszünk egy-egy névre, vagy csak az jut eszünkbe, hogy B betűvel kezdődik. Ha azonban ezek a jelenségek nagyon elszaporodnak, akkor enyhe kognitív zavarról lehet beszélni, ami a BNO kódrendszerbe is bekerült.
Ennek egy enyhe zavarnak azért lehet jelentősége, mert a komoly amnéziával járó és később már feltűnő kórképeknek is valahol el kell kezdődniük. Például az Alzheimer-kórról, ami a demenciával járó betegségek leggyakoribbja, már tudjuk, hogy nem akkor kezdődik, amikor már súlyos tünetek vannak, hanem jóval korábban. Az Alzheimer-kórnak ugyanis van két meghatározó szövettani jellegzetessége: az ún. szenilis plakkok és az Alzheimer fibrillumok, amelyek már 30-35 éves korban megjelenhetnek a szaglórendszer bizonyos területein és onnan terjednek szét. Tehát amikor már megjelennek a feltűnő tünetek, lehet, hogy már 30 éve jelen vannak a szövettani elváltozások.
- Ha egy demens beteg kerül elénk, először is meg kell állapítani, hogy tényleg demens-e, erre szolgálnak a viszonylag gyors intelligencia tesztek, mint például az órarajzolás – ismerteti dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa. - Amennyiben beigazolódik a mentális hanyatlás, akkor az első dolog, hogy kizárjuk azokat az okokat, amelyet ma tudunk gyógyítani. Az Alzheimer ugyanis ma nem gyógyítható, csak időlegesen javítható a betegek memóriája. De mivel léteznek memóriazavart okozó, gyógyítható állapotok is, mint a B12-vitamin hiány, a pajzsmirigy alulműködés és a normál nyomású hydrocephalus, ezért három dolgot mindenképpen el kell végezni: megnézzük a B12-szintet egy egyszerű laborvizsgálattal, ellenőrizzük a TSH-szintet a pajzsmirigy működésének felméréséhez, és kell csinálni egy képalkotó vizsgálatot, leginkább MR-t, esetleg CT-t az agyvíz dinamikájának a felméréséhez. Ez utóbbin még néhány dolgot felfedezhetünk: például frontális tumort, szubdurális haematómát. Ha gyógyítható ok áll a memóriavesztés hátterében, természetesen azt kezeljük, más esetben pedig igyekszünk lassítani a folyamatot és minél tovább élhető életminőséget biztosítani a betegnek.  

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

  
 

Téma szakértője

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai alaposság

A professzor úr nagybetűs orvos! Szakmai alapossága, empátiája és a hozzáállása a pácienséhez egyedülálló!

További vélemények

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK