Átmeneti vagy végleges a memóriavesztés?

A memóriavesztés legsúlyosabb formája a memória teljes elvesztése, ami lehet időleges és végleges. Az időleges memóriavesztés nem annyira ritka, de drámai jelenség, a neve tranziens globális amnézia. Az érintett beteg teljesen normálisan viselkedik, beszél, cselekszik, de a környezet azt veheti észre, hogy egyfolytában kérdezget: hogy kerültem ide, miért vagyok itt, majd 10 másodperc múlva újra megkérdezi ugyanezeket. Ez az állapot nagyjából néhány óráig tart, és nem jár tartós következménnyel. Charcot, a nagy francia ideg-elmegyógyász is leírta már az ún. rendezett homályállapotot, amikor a beteg nem tudja, hol van, de úgy cselekszik, mint akivel minden rendben.
- A század elején úgy gondolták, ez az artéria vertebralis által ellátott területek keringészavara, de később egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem erről van szó, ám még ma sem tudjuk pontosan, hogy mi a mechanizmus – ismerteti Gács doktor. - Én úgy gondolom, ez egy migrénes mechanizmus, vagyis tulajdonképpen egy migrénes aura fejfájás nélkül.

Hasonló jelenség lehet, ha maradandóan sérül a memória. Ennek két példáját érdemes kiemelni a neurológus szerint. Az egyik az alkoholbetegek B1-vitamin hiánya miatt jelentkező kórkép, amit Wernicke-Korszakov szindrómának neveznek, ugyanis Korszakov írta le először egy szegény sorsú, éhező, frissen szült nőnél. Ez a tünetcsoport magában foglalja, hogy a beteg az adott helyzetben tájékozatlan, semmit nem tud megjegyezni a közelmúltból, és az emlékezetzavarát kényszeresen „mesékkel” tölti ki, vagyis konfabulál. (A B1-vitamin hiánynak az alkoholizmuson túl több forrása lehet, például régebben a beri-beri nevű betegség, de a mai táplálkozási szokások mellett ez ritka.) A Korszakov-tünetek is nagyon súlyosak, gyógyíthatatlanok, de a Wernicke-tünetek halálosak lehetnek. Az ilyen betegeknek kettőslátása lesz, aluszékonyak, és ez a folyamat csak néhány óráig fordítható vissza. Ezért, ha egy alkoholbeteg valamiért kórházba kerül, azonnal kapnia kell egy B1-vitamin injekciót, mielőtt kialakulna az életveszélyes állapot.

Herpeszvírus is okozhat emlékezetzavart

Egy másik emlékezetzavarral járó kórkép a herpesz encephalitis, vagyis agyvelőgyulladás, ami alapvetően egy lázas, tudatzavarral járó betegség. Az emlékezetről tudni kell, hogy jelentős részben a mindkét oldali hippocampus működésén múlik. A herpeszvírus pedig – amely általában csak néhány kiütést okoz az ajkakon – valamilyen immunológiai mechanizmus folytán megtámadhatja az agyat, főként azt a részt (a temporális lebenyt), amelyben a hippocampus is található. Az ilyen betegek a 70-es évek végéig 70%-ban meghaltak, az életben maradottak közt soknak teljes emlékezetkiesése támadt, legfeljebb egy percig tudtak megjegyezni bármit is. Az antivirális készítmények megjelenésekor azonban a helyzet jelentősen javult.
- A herpesz encephalitis mindkét típusú memóriánkra képes hatást gyakorolni. Többféle memóriánk van ugyanis: a szemantikus memória a szövegekhez kötődik, az epizódikus memória pedig a velünk történtekhez. Érdekesség, hogy létezik egy kevésbé ismert memória, az instrumentális memória, ami például a hangszerjátékhoz kapcsolódik. Oliver Sachs találkozott néhány herpesz encephalitis-en átesett zongoraművésszel, akik szintén „perc-emberek” voltak, semmire sem emlékeztek, de zongorázni és kottát olvasni továbbra is tudtak.

További oka lehet a memóriazavarnak az ún. normál nyomású hydrocephalus, amelynek a tünetei még a bizonytalan járás és az inkontinencia. A normál nyomás ebben az esetben azt jelenti, hogy ha az ilyen beteget meglumbáljuk, megmérjük a liquor, vagyis az agyvíz nyomását, akkor normál nyomást találunk. De ha ezt a nyomást folyamatosan regisztráljuk, akkor ez az érték időnként felugrik, 20-30 percre úgy marad, majd visszacsökken.

Milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni?

Az emlékezetzavar egy nagyon általános tünet, amely sokszor egészen ártatlan, betegség és életkori megalapozottság nélkül. Fiatalkorban is előfordul, hogy nem emlékszünk egy-egy névre, vagy csak az jut eszünkbe, hogy B betűvel kezdődik. Ha azonban ezek a jelenségek nagyon elszaporodnak, akkor enyhe kognitív zavarról lehet beszélni, ami a BNO kódrendszerbe is bekerült.
Ennek egy enyhe zavarnak azért lehet jelentősége, mert a komoly amnéziával járó és később már feltűnő kórképeknek is valahol el kell kezdődniük. Például az Alzheimer-kórról, ami a demenciával járó betegségek leggyakoribbja, már tudjuk, hogy nem akkor kezdődik, amikor már súlyos tünetek vannak, hanem jóval korábban. Az Alzheimer-kórnak ugyanis van két meghatározó szövettani jellegzetessége: az ún. szenilis plakkok és az Alzheimer fibrillumok, amelyek már 30-35 éves korban megjelenhetnek a szaglórendszer bizonyos területein és onnan terjednek szét. Tehát amikor már megjelennek a feltűnő tünetek, lehet, hogy már 30 éve jelen vannak a szövettani elváltozások.
- Ha egy demens beteg kerül elénk, először is meg kell állapítani, hogy tényleg demens-e, erre szolgálnak a viszonylag gyors intelligencia tesztek, mint például az órarajzolás – ismerteti dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa. - Amennyiben beigazolódik a mentális hanyatlás, akkor az első dolog, hogy kizárjuk azokat az okokat, amelyet ma tudunk gyógyítani. Az Alzheimer ugyanis ma nem gyógyítható, csak időlegesen javítható a betegek memóriája. De mivel léteznek memóriazavart okozó, gyógyítható állapotok is, mint a B12-vitamin hiány, a pajzsmirigy alulműködés és a normál nyomású hydrocephalus, ezért három dolgot mindenképpen el kell végezni: megnézzük a B12-szintet egy egyszerű laborvizsgálattal, ellenőrizzük a TSH-szintet a pajzsmirigy működésének felméréséhez, és kell csinálni egy képalkotó vizsgálatot, leginkább MR-t, esetleg CT-t az agyvíz dinamikájának a felméréséhez. Ez utóbbin még néhány dolgot felfedezhetünk: például frontális tumort, szubdurális haematómát. Ha gyógyítható ok áll a memóriavesztés hátterében, természetesen azt kezeljük, más esetben pedig igyekszünk lassítani a folyamatot és minél tovább élhető életminőséget biztosítani a betegnek.  

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)