Afázia tünetei és kezelése
Az afázia az agyi sérülések vagy neurológiai kórképek egyik tünete lehet. Az afázia azt jelenti, hogy az illető nehezen vagy egyáltalán nem találja meg a megfelelő szavakat, szabálytalanul, alig érthetően formálja meg a mondatot. Az afázia másik típusa esetén az illető nem érti meg a hozzá intézett szavakat. Az afázia tehát kommunikációs problémákat okoz és rendkívüli szenvedést jelenthet ezáltal annak, aki nem tudja kifejezni magát. Az afázia jelentősen rontja az életminőséget, társasági izolációt, szorongást, depressziót okozhat hosszútávon. Az alábbi cikkben megismerheti hogyan alakul ki az afázia és mit lehet tenni a kezelése érdekében.
Afáziával kapcsolatos szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Mit jelent az afázia?
Milyen típusokba sorolható az afázia?
Hogyan alakul ki az afázia?
Milyen tünetekkel jelentkezik az afázia?
Hogyan diagnosztizálható az afázia?
Hogyan zajlik az afázia kezelése?
Online Bejelentkezés
I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Afáziával kapcsolatos szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Mit jelent az afázia?
Az afázia egy neurológiai rendellenesség, egy komplex nyelvi zavar, amely az agy nyelvi központjainak károsodása vagy sérülése miatt alakul ki. Az afázia során az érintett személyek képtelenek megfelelően érteni a beszédet vagy kifejezni magukat szavakkal. Ez nemcsak a beszélt nyelvet, hanem az írott nyelvet is érintheti. Az afázia tünetei eltérőek lehetnek az egyéntől és az érintett agyi területtől függően. Az afázia hátterében álló okok is változatosak lehetnek. Az afázia nagy szenvedést jelenthet az egyénnek, súlyosan rontja az életminőséget. Fontos megérteni, hogy az afázia nem befolyásolja az érintett személy intelligenciáját, és számos terápiás lehetőség áll rendelkezésre az afázia segítésére, a kommunikációs készségek javítására és az életminőség növelésére. Az afázia kezelése hosszú távú elkötelezettséget igényel. Az empátia és a támogatás kulcsfontosságú az afáziával élő személyek segítésében. Törekedjünk az inkluzív kommunikációs környezet megteremtésére, hogy az afázia ellenére be tudjanak vonódni az érintettek a társasági életbe.
Milyen típusokba sorolható az afázia?
Az afázia két fő csoporttal rendelkezik: ezek az expresszív afázia és a receptív afázia. Az expresszív afázia során a beszédkészség károsodik, az illető érti a külvilág beszédét, azonban nem tud szavakkal megfelelően reagálni rá. Ennek eredményeként a beszéd rendszerint lassú, nehézkes és szaggatott. A szavakat és mondatokat nehezebben képesek kiejteni, mivel problémáik vannak a beszédszervek, például az ajkak, a nyelv és a garat megfelelő irányításával. A betegek általában megértik a hallott nyelvet, és képesek olvasni és írni, de a beszédük kiejtése gyakran érthetetlen. Az expresszív afázia nagy szenvedést okoz az illetőnek. Ez a típus motoros afázia néven is ismert.
A receptív afázia során olyan agyi területek sérülnek, amelyek a beszédértésért vagy a beszédkészségért felelősek. Ebben az afázia típusban a külvilág beszédének megértése szenved zavart. A betegeknek nehézségeik vannak a nyelv értelmezésével és megértésével, nem tudják megfelelően feldolgozni a hallott vagy olvasott nyelvet. Mivel ez az információfeldolgozás egy korábbi fázisa, receptív afázia esetében a beszéd, a szavak kifejezése is zavart lehet ennek következtében, hiszen nem megfelelő a reakció. Gyakran előfordul, hogy a betegek olyan szavakat vagy mondatokat használnak, amelyek nincsenek összhangban a mondat kontextusával vagy a beszélgetés témájával. Bár képesek lehetnek beszélni és kiejteni a szavakat, a beszéd tartalma zavaros vagy értelmetlen lehet. Éppen ezért nehéz is elkülöníteni, hogy csak receptív vagy expresszív afázia is fennáll-e az illetőnél. A receptív afázia szenzoros afázia néven is ismert.
Globális afáziának nevezzük a legsúlyosabb afázia típust, ahol az érintett személyeknek komoly nehézségei vannak mind a beszéd, mind a megértés terén. Kapcsolódó cikkünk
Afázia - a beszéd zavara
Hogyan alakul ki az afázia?
Az afázia agyi sérülés következtében alakul ki. Az agy különböző területei különböző funkciókat töltenek be. A legtöbb embernél a nyelvhasználatot érintő területek a bal agyféltekéhez tartoznak. Afázia esetében ezek a területek sérülnek, leggyakrabban stroke, baleset vagy agyi daganat következtében.
Az afázia hátterében álló agyi sérülések eredete legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség, például a stroke. A stroke Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Stroke-ról akkor beszélünk amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik (elsősorban vérrög okozza agyi-infarktus) vagy vérzés lép fel (agyvérzés). Előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő, gyakoribb férfiaknál, mint nőknél.
Az afázia kialakulását okozhatja egyéb agyi sérülés is, amely például autóbalesetben keletkezik. Az afázia hátterében agytumor is állhat, mely roncsolja az agyi szöveteket, valamint nyomás alatt tart bizonyos területeket. Kialakulhat afázia neurodegeneratív betegségek következtében is, például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór miatt.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen tünetekkel jelentkezik az afázia?
Afázia esetében a legtipikusabb probléma a szótalálási nehezítettség, vagy, hogy a betegek elhagyják vagy eltévesztik a ragokat, mondataik hiányosak. A szótalálási probléma az agyat érintő sérüléstől függően lehet enyhe, de akár nagyon súlyos is. Az afáziánál bizonyos mértékben beszédértési zavar is fennállhat, gondot okozhat az olvasás és az írás, probléma lehet a számolással is. Ezek a tünetek mindig az agyi sérülés jellegétől, mértékétől függenek.
Az afázia leggyakoribb tünetei:
- Beszédzavarok: Az egyik legnyilvánvalóbb tünet a beszédzavar, amely különböző formákat ölthet. Például a beteg nehezen talál szavakat, zavarosan vagy nehezen érthetően beszél, rosszul ejti ki vagy helytelenül hangsúlyozza a szavakat.
- Szókincsvesztés: Az afáziás betegek szókincsének csökkenése vagy elvesztése is előfordulhat. A beteg nehezen tudja kifejezni magát, mivel kevesebb szó áll rendelkezésére.
- Megértési nehézségek: Az afáziás betegeknek problémáik lehetnek a beszéd megértésével. Nehézséget okozhatnak a mások által mondott szavak vagy mondatok értelmezése.
- Helytelen grammatika: Az afáziás betegek hajlamosak lehetnek helytelen nyelvtani szerkezeteket használni vagy helytelenül variálni a mondatokat.
- Nehezen értelmezhető mondatok: Az afázia miatt az általános kommunikáció során előfordulhat, hogy a beteg által mondott mondatok nehezen értelmezhetőek vagy zavarosak.
Az afázia tünetei kialakulhatnak fokozatosan, ezt nevezzük elsődleges progresszív afáziának. Ennek oka a nyelvi hálózatokban található agysejtek fokozatos degenerációja. Néha az afázia ezen típusa általánosabb memóriaromlássá és demenciává fejlődik.
Az afázia jelentkezése néha lehet átmeneti epizódok formájában is. Ezek oka lehet migrénes roham vagy átmeneti iszkémiás roham (TIA). Az átmeneti iszkémiás roham (TIA) akkor következik be, amikor a véráramlás átmenetileg elakad az agy egy területén. Azoknál az embereknél, akiknek már volt egy TIA, megnő a kockázata annak, hogy a közeljövőben stroke-ot kapnak. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Hogyan diagnosztizálható az afázia?
Az afázia diagnózisa általában neurológiai vizsgálatok, neuropszichológiai tesztek és képalkotó vizsgálatok (pl. MRI vagy CT) segítségével történik. Az afázia diagnosztizálása sokszor team-munkát kíván, részt vehet benne neurológus és beszédterapeuta, logopédus is. Olyan teszteket végeztetnek a beteggel, amelyekkel fel lehet térképezni az alapvető beszéd- és nyelvtani képességeket, a kifejezés lehetőségeit, a kommunikációs határokat, például benne tud-e maradni a beszélgetésben az illető, érti-e a viccet, illetve, hogy sérült-e és milyen mértékben az írás és olvasás képessége. A diagnózishoz szükség lehet képalkotó vizsgálatokra is, például CT-re, MRI-re, hogy láthatóvá váljon az esetleges agyi sérülés, és annak a pontos helye.
Hogyan zajlik az afázia kezelése?
Az afázia kezelése és rehabilitációja személyre szabott és hosszú távú folyamat lehet. A terápia célja a kommunikációs készségek javítása és az érintett személy életminőségének növelése. A terápia magában foglalhatja beszédterápiát, nyelvterápiát és logopédiai gyakorlatokat. Az érintett személyeknek és családtagjaiknak is fontos szerepe van a támogatásban és a kommunikációs készségek fejlesztésében.
Minél előbb születik meg az afázia diagnózisa, annál előbb kezdődhet meg a kezelés, és lassítható az afázia romlása. Az afázia kezelése egy szakemberek által irányított, hosszú és személyre szabott folyamat. A beszédértés és a beszédkészség különböző területei károsodhattak, így ezek felmérése után egyénre szabottan kell az afázia leghatékonyabb kezelését kifejleszteni. Az afázia kezelésének célja az alapbetegség kezelése, a megromlott beszéd képességek visszaállítása, illetve, ha ez nem lehetséges, alternatív kommunikációs csatornák megerősítése. Ezek a terápiák egyénileg, csoportosan és újabban online is elérhetők, de minden formánál nagyon fontos a szakértő irányítás. Enyhébb esetekben, megfelelő hozzáállással és gyakorlással akár a teljes felépülés is elérhető, más esetekben, például, ha demencia áll a háttérben, legfeljebb csak lassítható a folyamat. Minden esetben érdemes dolgozni az állapot javításán, hiszen az afázia jelentősen rontja az életminőséget, korlátozza a társasági életet, szorongásos zavar és depresszió is kialakulhat következtében.Téma szakértői
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, alvásszakértő
Dr. Prinz Géza
neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Jakab Gábor PhD
neurológus
