
Mennyi idő alatt válhat súlyossá a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór nem minden betegnél ugyanolyan módon nyilvánul meg, ami azt jelenti, hogy nem mindenki ugyanolyan tüneteket tapasztal, ugyanazzal az intenzitással, ugyanabban a sorrendben. Ám miközben a betegség előrehaladása egyénenként különbözhet, a Parkinson tipikus stádiumainak ismerete segítséget jelenthet ahhoz, hogy felkészülhessünk a változásokra. Ezeket a stádiumokat mutatta be dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ neurológusa.
A Parkinson-kór változatos lefolyása
A Parkinson-kór egy úgynevezett progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy a beteg állapota folyamatosa változik, romlik. Egyeseknél ezek a változások 20 év alatt, vagy még lassabban mennek végbe, míg mások sokkal gyorsabb lefolyást tapasztalnak.
- Nehéz pontosan megjósolni a Parkinson-kór progresszióját, már csak azért is, mert sokan nagyon jól reagálnak a gyógyszerekre, így az ő esetükben jelentősen lassítható a folyamat – mondja Füzesséry doktornő. – Éppen ezért szükséges a folyamatos orvos-beteg kapcsolat, hiszen az állapotot rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén a kezelésen is módosítani kell. Mindig az adott és esetleg új tünetekhez kell alkalmazkodni, amelyek megjelennek, hiszen a gyakran elsőként feltűnő kézremegésen túl idővel kialakulhat dyskinesia, nyelési problémák, egyensúlyzavar, és még számos más tünet. A súlyosbodás alakulása szerint a betegséget 1967-ben öt fázisra osztották, és ezt a leírást alkalmazzuk ma is, hogy az előrehaladást követhessük. Az első és a második fázist nevezzük korai szakasznak, a második és a harmadik fázis a középső, míg a negyedik-ötödik szakasz az előrehaladott stáció.
A Parkinson-kór 5 fázisa
1. fázis
A betegség tünetei ebben a szakaszban még enyhék, gyakorlatilag nem befolyásolják a mindennapi életvitelt. A remegés (tremor) és más mozgásos tünetek jellemzően csak az egyik oldalon jelentkeznek, de már megjelenhetnek a járásban, a tartásban, az arckifejezésben beálló változások.
2. fázis
A tünetek romlani kezdenek, a remegés, a merevség és más mozgásos tünet már mindkét oldalt érintik vagy a középvonalban (a nyaknál, a törzsnél) is kialakulnak. A járási problémák és a megváltozott tartás állandósul. A beteg még képes önálló életvezetésre, de már nehézségekbe ütköznek bizonyos feladatok, egyre hosszabbá, körülményesebbé válnak a mindennapos tevékenységek.
3. fázis
Ebben a középső szakaszban válnak kifejezetté az egyensúly problémák, a beteg elveszti az egyensúlyát forduláskor, vagy ha állásból kell elmozdulnia. Emiatt gyakoribbá válnak az esések is, ahogyan a motoros funkciók is romlanak. Előfordul, hogy a beteg ebben a fázisban még képes a fizikailag önálló életre, azonban egyre inkább visszavonul a napi aktivitástól, az enyhe-közepes mértékben romló képességei miatt.
4. fázis
Ennél a szakasznál a tünetek már teljes mértékben jelen vannak és komoly nehézségeket okoznak. A beteg még képes segítség nélkül állni vagy járni, de már segédeszközt, botot kell alkalmaznia a biztonság miatt. Nem képes egyedül ellátni magát, mindenképpen segítségre van szüksége a mindennapi tevékenységhez.
5. fázis
Ebben az erősen előrehaladott szakaszban a láb merevsége lehetetlenné teszi az állást, a járást, a betegnek kerekesszékre van szüksége a helyváltoztatáshoz és teljes gondozásra szorul.
Minél előbb születik meg a diagnózis, annál jobb
- Egyelőre nincs egyetlen, standard és hatékony kezelés Parkinson-kór esetén, viszont a tünetek enyhíthetők, a folyamat lassítható. Bár a betegség nem gyógyítható, a megfelelő anyag adagolásával a beteg életminőségét fenn lehet tartani. Ma már a betegség kialakulásáért felelős hiányzó anyagot egyszerű gyógyszerként be tudjuk juttatni. Ennek köszönhetően meglehetősen hosszú ideig szinte tünetmentesen lehet tartani a Parkinson-os beteget, és még hosszú évek múlva is jelentősen csökkenthető a tünetek mértéke. Későbbi fázisokban a kezelés mindig személyre szabott, a tünetek és az általános állapot függvénye – ismerteti dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ilyenkor a gyógyszeres kezelés célja tehát az adott helyzet javítása, a tünetek kezelése, legyen szó mozgásjavításról, vagy az olyan, nem mozgásos tünetek enyhítéséről, mint az vizelési diszfunkció, az alvászavar vagy a székrekedés. Ugyanakkor a páciens is tehet a még jó állapotának megőrzéséért, elsősorban az egészséges életmóddal, másodsorban a tünetek menedzselésére szolgáló terápiák – például a rendkívül fontos speciális gyógytorna, a fiziko-, foglalkozás-, beszédterápia – kitartó végzésével.
Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés neurológiai vizsgálatra
Téma szakértője
-
Dr. Füzesséry Judit
-
Szakterületek:
- neurológus
-
Specialitások:
- demencia
- Alzheimer kór
- Parkinson kór
- memóriazavar
- post-stroke
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- Személyes, rendelői vizit
Orvos válaszol
Kb. 7 éve vagyok Parkinsonos. 3 év volt míg nem tudtam miért esek el olyan sokszor. Aztán jött rossz közérzet, a
fáradtság. Egy nagy esés után muszáj voltam orvoshoz menni. Vizsgálatok stb. és kiderült a betegségem. Most tartok, hogy már csak segítséggel tudok biztonságosan sétálni A szédülés tönkre teszi a napomat. Kétféle gyógyszert kapok, a Ropinirolt és Rivotrilt. lehetséges-e, hogy a Rivotril már nincs hatással rám és le kellene cserélni? Kérdésemre a választ hálásan köszönöm!
Személyes megjelenés, vizsgálat után tudok kérdésére válaszolni.
Üdvözlettel: Dr Füzesséry Judit
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Precíz
További véleményekA panaszaimról a Főorvosnő alaposan kikérdezett és nagyon precízen végigmentünk mindenen, ami fontos lehet a diagnózishoz. Örülök, hogy rátaláltam!