Az izomgyengeség okai
A neurológiai betegségek izomgyengeségének egyik elsődleges oka az idegkárosodás és a degeneráció. Ha az idegsejtek, más néven neuronok megsérülnek vagy elpusztulnak, az neuropátiának nevezett állapothoz vezethet.
Tartalom
Az izmok működési mechanizmusa
Az izomgyengeség okai I. – miasthenia gravis
Az izomgyengeség okai II. - Guillain-Barre szindróma
Az izomgyengeség okai III. – krónikus fáradtság szindróma
Az izomgyengeség okai IV. – vitamin- és ásványianyag hiány
Az izomgyengeség okai és vizsgálata
Az izomgyengeség okai és kezelése
Izomgyengeséggel kapcsolatos neurológiai szolgáltatásaink
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Az izmok szerepe
Az izmok létfontosságú szerepet játszanak az emberi test mozgatásában. Az izmoknak alapvetően három nagy típusa van: a vázizom, a simaizom és a szívizom. A vázizomzat felel az akaratlagos mozgásokért, ilyen mozgás például a séta, futás és súlyemelés. Tehát azok a mozgások, amiket szándékosan hajtunk végre. Inak kötődnek a csontokhoz, és párban dolgoznak, hogy összehúzódással és ellazulással mozgást hoznak létre. A simaizmok a szervek és az erek falában találhatók. A vázizomzattal ellentétben, az akaratlan mozgásokért felelnek, például az emésztőrendszer, de az erek összehúzódásáért is. A szívizomzat konkrétan magát a szívet jelöli.
Az izmok működési mechanizmusa
Az izmok elsődleges feladata, hogy a kémiai energiát mechanikai energiává alakítsák, ezzel lehetővé téve a mozgást és a test, végtagok mozgatását. Az izmok az idegi jelekre adott válaszként összehúzódnak és ellazulnak. Amikor egy izom összehúzódik, annak hossza lerövidül, ami mozgást okoz. Ezzel szemben, amikor egy izom ellazul, visszatér eredeti hosszához. Ez az összehúzódási és relaxációs mechanizmus lehetővé teszi az izmok számára, hogy erőt tudjanak kifejteni, mozgást hozzanak létre és megtartsák a testtartást.
Az izom összehúzódást és ellazítását, elernyedését két fehérje, az aktin és a miozin kölcsönhatása segíti. Amikor egy idegi jel elér egy izmot, kalciumionok felszabadulását idézi elő, amelyek az aktin- és miozinszálakhoz kötődnek, lehetővé téve, hogy egymás mellett elcsússzanak. Ez a csúszó mechanizmus lerövidíti az izomrostokat és előállítja a mozgáshoz szükséges energiát, erőkifejtést. Az összehúzódás után a kalciumionok visszapumpálódnak, az aktin és a miozin fehérjék elválnak, lehetővé téve az izom ellazulását. Ez az izomösszehúzódás és izomlazítás folyamata állandó jelleggel zajlik az egész testben, lehetővé téve különféle mozgásokat és funkciókat.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az izomgyengeség tünetei
Az izomgyengeség egyik értelemszerű tünete az általános gyengeségérzet a teljes testben. Ez az általános gyengeség megnehezítheti a mindennapokat, de a fizikai erő kifejtését igénylő mozzanatokat, tevékenységeket is. Az egyén úgy érezheti, mintha az izmok nem tudnának megfelelő erőt kifejteni, ennek következtében az erőnlét csökkenése is tapasztalható, illetve érezhető. Fáradtság és kimerültség is gyakran tapasztalható az izomgyengeség mellett. Az izomgyengeséggel küzdő egyének állandóan fáradtnak és energiahiányosnak érezhetik magukat, még megfelelő pihenés után is.
Az izomgyengeség másik gyakori és jellemző tünete a tárgyak emelésének és megtartásának a nehézsége is. Előfordulhat, hogy az izomgyengeséggel küzdő egyének még viszonylag könnyű tárgyakat is nehezen tudnak felemelni, és észrevehetően csökken az izomzati erőkifejtési képességük.
Tünetek:
- általános gyengeség érzése
- csökkent fizikai képességek
- tárgyak emelésének nehézsége
- nehézség az erőkifejtésben
Az izomgyengeség okai
Neurológiai betegségek által kiváltott izomgyengeség okai között lehet az idegek és az izmok közötti kommunikációs zavar. Például a miasthenia gravis vagy a Guillain-Barre szindróma is ilyen kórképek, továbbá az ehhez hasonló állapotok is az idegek és az izmok közötti jelátvitel meghibásodásával járnak. Ezek izomgyengeséghez vezetnek, mivel az izmok nem képesek megkapni a szükséges jeleket az összehúzódáshoz és a megfelelő működéshez. Hasonlóképpen, más neurológiai betegségek is megzavarhatják az idegek és az izmok közötti kommunikációt, amik szintúgy az izomgyengeség okai lehetnek. Ezek a zavarok a neuromuszkuláris csomópontban jelentősen befolyásolhatják az izomerőt és a koordinációt.
Az izomsorvadás és az erővesztés is gyakori oka az izomgyengeségnek idegrendszeri betegségekben. Genetikai elváltozások, mutációk okozzák az olyan betegségeket, mint az izomdisztrófiák, amelyeket izomsorvadás és gyengeség jellemez. Ezek az állapotok általános izomgyengeséghez vezetnek az egész testben. Ezen kívül a gerincvelőt vagy magukat az izmokat érintő betegségek következtében is jelentkezhet gyengeség.
Az izomgyengeség összefüggésbe hozható a krónikus fáradtság szindrómával is, ahol az egyének rendkívüli fáradtságot és gyengeséget tapasztalnak. Ezen kívül bizonyos vitamin- és ásványianyag-hiányok is hozzájárulhatnak az izomgyengeséghez. Ezért, ha folyamatosan erő- és energiahiányt érez az izmokban, fontos, hogy konzultáljon egy szakorvossal, hogy meghatározza a kiváltó okot.
Az izomgyengeség okai I. – miasthenia gravis
A miasthenia gravis, vagy más néven súlyos izomgyengeség, egy ritka kórkép, melynek diagnózisát neurológus szakorvos képes felállítani. Ez gyakorlatilag egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet adott része saját maga ellen fordul. A betegség egyes receptorok hibás működése okán alakul ki. Emiatt a hiba miatt az ingerület, mely az idegek felől érkezik, nem kerül továbbításra az izomsejtekbe. Ez okozza az izomgyengeséget. A kór több izmot is érinthet, ám különösen az alábbiakat:
- a szemeket körülvevő izmok (szemhéjmozgató és szemmozgató izmok)
- rágó izomzat
- nyelő izmok
- rekeszizom, illetve a köhögéshez szükséges izmok
- arcizomzat
- légzőizmok
- végtagok
Az izomgyengeség okai II. - Guillain-Barre szindróma
A miasthenia gravishoz hasonlóan, a Guillain-Barre szindróma is egy autoimmun betegség. A kórkép oka, hogy a motoros idegek állandó gyulladásban vannak, a középpontjában a perifériás idegsejtek állnak. A kialakulásában jelentős szerepet játszanak egyes vírusfertőzések – sok esetben megfigyelhető, hogy az anamnézisben szerepelnek, és összefüggésbe hozhatók a kialakult szindrómával. Ilyen vírusok például a CMV (cytomegalovírus), EBV (Epstein-Bar vírus). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akik például herpeszt kapnak (amit a CMV okozhat), kialakul náluk a Guillain-Barré szindróma.
Az izomgyengeség okai III. – krónikus fáradtság szindróma
A krónikus fáradtság szindróma szintén egy nehezebben diagnosztizálható betegség, főként azért, mert nem sok leírás van róla, illetve a tünetei nem feltétlenül utalnak betegségre, így gyakran előfordul, hogy mentális problémáknak tudják be a megjelenő tüneteket. Nincsenek specifikus tünetei a kórképnek, ám az izomgyengeség okai között számontartható. A diagnózis felállításához szükségesek az alábbiak: az elmondható, hogy a beteg állandó fáradtságot érez, romlanak a kognitív képességei, fizikai aktivitásra vagy nagyobb szellemi igénybevétel esetén a tünetek romlanak.
Az izomgyengeség okai IV. – vitamin- és ásványianyag hiány
Az izomgyengeségek okai közül lehetséges, a vitamin- és ásványianyag hiányok a legkönnyebben orvosolható problémák. A leggyakoribb ásványianyag hiány a vashiányos anémia, ami gyakran okoz izomgyengeséget. Ennek oka, hogy ha kevesebb vas van a vérben, akkor a vérsejtek izomsejtekhez történő oxigén szállítása nem megfelelő, így az izmok nem lesznek képesek kellő energiát felvenni, és gyengülés mutatkozik.
Hasonlóan izomgyengeséget vált ki például a B12 vitaminhiány. A B12 vitamin a központi idegrendszer megfelelő működésében játszik jelentős szerepet. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Az izomgyengeség okai és vizsgálata
Mivel az izomgyengeség okai többfélék lehetnek, feltárásához az anamnézis felvétele, a páciens kikérdezése és a neurológus általi szakorvosi vizsgálat elengedhetetlen. Az okok kivizsgálásában fontos diagnosztikai szerepe van az ENG, illetve EMG vizsgálatoknak is. Az ENG, vagy más néven elektroneurográfia az idegek (mozgató- és érzőidegek) állapotáról ad visszajelzést. Ennek segítségével a környéki idegrendszer állapota jól feltérképezhető. Az EMG, vagy elektromiográfia pedig az izmok működését vizsgálja, az izmok akaratlagos és akaratlan működését egyaránt.
Az izomgyengeség okai és kezelése
A kezelést elsődlegesen az izomgyengeség okai határozzák meg. Például vashiányos vérszegénység esetén egy egyszerű gyógyszeres kezeléssel, pontosabban vaspótlással megoldható, akár meg is szüntethető a probléma. Azonban az autoimmun kórképek esetében már összetettebb, a kezelés mindig az adott betegségtől, illetve annak súlyosságától függ. Egyes esetekben gyógytorna segítségével javítható az izomgyengeség, vagy pedig megállítható a romlás folyamata. Fontos megjegyezni, hogy az izomgyengeség jellemzően nem önálló betegség, hanem egy mögöttes kórkép vagy panasz tünete. Ezért kulcsfontosságú az izomgyengeség kiváltó okának azonosítása és kezelése az állapot hatékony kezelése és kezelése érdekében. Neurológiai szakorvosi vizsgálatok az alábbi betegségekben: Elektrofiziológiai vizsgálatok (ENG/EMG): Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelés típusa: ENG/EMG vizsgálatok végzése. Személyes, rendelői vizit. Téma szakértője
Dr. Mayer Ibolya
