Izomgyengeség

Tartalom

Mit jelent az izomgyengeség?
Hogyan működnek az izmok?
Milyen tünetek utalnak az izomgyengeség fennállására?
Mik lehetnek az izomgyengeség okai?
Hogyan vizsgálható ki az izomgyengeség?
Hogyan kezelhető az izomgyengeség?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban:

• Szakorvosi vizit
• ENG/EMG vizsgálat
• Laborvizsgálatok
• Kontroll vizsgálatok

Mit jelent az izomgyengeség?

Izomgyengeség akkor fordul elő, amikor teljes erőfeszítés ellenére sem jön létre normális izomösszehúzódás vagy mozgás. Az izomgyengeség hátterében az állhat, hogy az agy, az idegrendszer, az izmok vagy a közöttük lévő kapcsolatok valamilyen módon megsérülnek. Az izomgyengeség miatt a mindennapi tevékenységek elvégzése is nehézzé válhat. A súlyos izomgyengeség akadályozhatja a mozgást, az ülésből felállást, a járást és az egyensúly megtartását is. Izomgyengeség esetén az izmok gyakran petyhüdtebbek a szokásosnál, és csökken a tömegük is. Ez előfordulhat például agyvérzést követően, vagy az izomdisztrófia nevű betegségben is, mindkettő az izomerő valódi, érezhető csökkenésévek jár együtt.

Az izomgyengeség másik típusa az izom használata közben érzett fáradtság vagy kimerültség érzése. Ilyen esetben az izom még mindig képes ellátni a feladatát, ennek elérése viszont nagyobb erőfeszítésbe kerül. Ez a fajta izomgyengeség gyakran fordul elő krónikus fáradtság szindrómában, alvászavarokban, depresszióban, valamint krónikus szív-, tüdő- és vesebetegségben szenvedőknél. Az izomgyengeség hátterében ilyenkor az állhat, hogy csökken az izmok energiaellátásának sebessége. Az izomgyengeség harmadik típusaként említhető az izmok fáradékonysága. Ilyen esetben az izom normálisan működik, de nagyon gyorsan elfárad, és a normálisnál hosszabb ideig tart a regenerálódása. Ez a típus fordul elő például myasthenia gravis vagy a myotonikus dystrophia esetén.

 Az izomgyengeség gyakoribb, mint gondolnánk, rengeteg embert érint, különösen a rövidtávú izomgyengeség. A rövid távú izomgyengeség hátterében olyan egyszerű dolog is állhat, mint egy kemény edzés. Ha azonban az izomgyengeség tartós vagy nincsen valamilyen egyértelmű oka, mindenképp ki kell vizsgálni egy neurológus segítségével!

Kapcsolódó cikkünk

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Az alagút szindróma a test több pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat, később izomsorvadást és mozgáskorlátozottságot okozva. Leggyakrabban azonban a karban, a kézben alakul ki. Dr. Mayer Ibolya , a Neurológiai Központ neurológusa a ...

Hogyan működnek az izmok?

Az izmok létfontosságú szerepet játszanak az emberi test mozgatásában, az ő összehúzódásuk biztosítja a csontok egymáshoz képesti elmozdulását. Az izmoknak alapvetően három nagy típusát különböztethetjük meg: a vázizom az akaratlagos mozgásokért felel, a simaizom a szervek és az erek falában található, míg a szívizom a szív összehúzódásáért felel. A vázizmok inakban végződnek, amik segítségével csontokhoz kötődnek és összehúzódásukkal, valamint ellazulásukkal közelíteni és távolítani tudják a csontokat egymástól. Az izmok elsődleges feladata, hogy a kémiai energiát mechanikai energiává alakítsák, és ezzel lehetővé tegyék a mozgást. Az izmok az idegrendszertől kapnak jeleket, amik hatásásra összehúzódnak és ellazulnak. Amikor egy izom összehúzódik, a hossza lerövidül és közelebb kerül a két csonthoz rögzített végpontja egymáshoz. Így tudjuk behajlítani például az ujjainkat vagy a kezünket. Ezzel szemben, amikor egy izom ellazul, visszatér eredeti hosszához. Ez az összehúzódási és relaxációs mechanizmus lehetővé teszi az izmok számára, hogy erőt tudjanak kifejteni, mozgást hozzanak létre, illetve, hogy megtartsák a testünket. A vázizmok párban találhatóak, az egyik izom összehúzódása hajlítja, míg a másik kinyújtja az adott ízületet.

Az izom összehúzódását és elernyedését két fehérje, az aktin és a miozin kölcsönhatása segíti. Amikor az idegrendszer összehúzódási parancsot ad le egy izomnak, azzal kalciumionok felszabadulását idézi elő, amelyek az aktin- és miozinszálakhoz kötődnek, és lehetővé teszik, hogy ezek egymás mellett elcsússzanak. Ez a csúszó mechanizmus lerövidíti az izomrostokat és előállítja a mozgáshoz szükséges energiát. Az összehúzódás után a kalciumionok visszapumpálódnak, az aktin és a miozin fehérjék pedig elválnak egymástól, így az izom újra el tud lazulni.

Milyen tünetek utalnak az izomgyengeség fennállására?

Az izomgyengeség egyik legjellemzőbb tünete az általános gyengeségérzet a teljes testben, de az is előfordulhat, hogy csupán bizonyos izmokat érint az izomgyengeség. Az általános gyengeségérzet megnehezítheti a mindennapokat, ugyanis kihívássá válhatnak olyan egyszerű, fizikai erő kifejtését igénylő mozzanatok, mint például a lépcsőzés vagy egy befőttesüveg kinyitása. A beteg úgy érezheti, mintha az izmok nem tudnának megfelelő erőt kifejteni, és mintha csökkenne az általános erőnlét, valamint fáradtság és kimerültség is gyakran tapasztalható az izomgyengeség mellett. Az izomgyengeség következtében fellépő fáradtságra jellemző, hogy még pihenés után sem múlik el.

Az izomgyengeség másik gyakori, és jellemző tünete a tárgyak emelésének és megtartásának a nehézsége. Előfordulhat, hogy az izomgyengeség miatt az érintettek még viszonylag könnyű tárgyakat is nehezen tudnak felemelni (például egy fél literes palackot) és észrevehetően csökken az izomzatuk erőkifejtési képessége. 

Mik lehetnek az izomgyengeség okai?

Az izomgyengeség hátterében álló okokat hosszan lehetne sorolni, de általában mozgáshiány, öregedés, izomsérülés vagy terhesség következménye az izomgyengeség. Előfordulhat izomgyengeség hosszú távú betegségek, például cukorbetegség vagy szívbetegség esetén is. Számos más lehetséges ok is létezik, például a stroke, a sclerosis multiplex vagy a depresszió.

Neurológiai szempontból fontos, hogy az izomgyengeség gyakran az idegek és az izmok közötti kommunikációs zavar miatt alakul ki. A miasthenia gravis vagy a Guillain-Barre szindróma példák az ilyen kórképekre. Ezek izomgyengeséghez vezetnek, mivel az izmok nem képesek megkapni a szükséges jeleket az összehúzódáshoz és a megfelelő működéshez. A miasthenia gravis gyakorlatilag egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet immunrendszere saját maga ellen fordul. A betegség egyes receptorok hibás működése miatt alakul ki, így pedig az idegek felől érkező ingerület nem kerül továbbításra az izomsejtekbe. Ez okozza az izomgyengeséget. A kór több izmot is érinthet, ám különösen az alábbiakat:

• a szemeket körülvevő izmok (szemhéjmozgató és szemmozgató izmok)
• rágó izomzat
• nyelő izmok
• rekeszizom, illetve a köhögéshez szükséges izmok
• arcizomzat
• légzőizmok
• végtagok

A miasthenia gravishoz hasonlóan, a Guillain-Barre szindróma is egy autoimmun betegség, melynek egyik jellemzője az izomgyengeség. A kórkép oka, hogy a motoros idegek állandó gyulladásban vannak, kialakulásában pedig jelentős szerepet játszanak egyes vírusfertőzések. Sok esetben megfigyelhető, hogy az anamnézisben CMV (cytomegalovírus) vagy EBV (Epstein-Barr vírus) fertőzés szerepel.

Az izomsorvadás és az erővesztés miatt kialakult izomgyengeség más idegrendszeri betegségekben is előfordulhat. Genetikai mutációk izomdisztrófiákat okozhatnak, amelyeket az izomsorvadás és az általános izomgyengeség jellemez. Ezen kívül a gerincvelőt vagy magukat az izmokat érintő betegségek, sérülések következtében is felléphet izomgyengeség.

Az izomgyengeség összefüggésbe hozható a krónikus fáradtság szindrómával is, ahol az egyének rendkívüli fáradtságot és gyengeséget tapasztalnak. A krónikus fáradtság szindróma egy nehezen diagnosztizálható betegség, így gyakran előfordul, hogy mentális problémáknak tudják be a megjelenő tüneteket. A kórképnek nincsenek specifikus tünetei, ám az izomgyengeség egy fontos jellemzője.
Ezen kívül bizonyos vitamin- és ásványianyag-hiányok is hozzájárulhatnak az izomgyengeséghez. Ezek a legkönnyebben orvosolható problémák az izomgyengeség okai közül. A leggyakoribb ásványianyag hiány a vashiány, ami anémiát is okoz az izomgyengeség mellett. A B12 vitamin hiány miatt is felléphet izomgyengeség, a B12 vitamin ugyanis a központi idegrendszer megfelelő működésében játszik jelentős szerepet.

Ha tapasztalja az izomgyengeség tüneteit, ha folyamatosan erő- és energiahiányt érez az izmokban, akkor mihamarabb konzultáljon egy szakorvossal, aki meg tudja határozni az izomgyengeség kiváltó okát!

Hogyan vizsgálható ki az izomgyengeség?

Mivel az izomgyengeség okai többfélék lehetnek, az izomgyengeség pontos okának a  feltárásához az anamnézis felvétele, a páciens kikérdezése és a neurológus általi szakorvosi vizsgálat elengedhetetlen lépések. Az okok kivizsgálásában fontos diagnosztikai szerepe van az ENG, illetve EMG vizsgálatoknak is. Az ENG, vagy más néven elektroneurográfia az idegek (mozgató- és érzőidegek) állapotáról ad visszajelzést. Ennek segítségével a környéki idegrendszer állapota jól feltérképezhető. Az EMG, vagy elektromiográfia pedig az izmok működését vizsgálja, az izmok akaratlagos és akaratlan működését egyaránt.

Hogyan kezelhető az izomgyengeség?

A kezelést elsődlegesen az izomgyengeség okai határozzák meg. Például vashiányos vérszegénység esetén egy egyszerű gyógyszeres kezeléssel, pontosabban vaspótlással megoldható, akár meg is szüntethető a probléma. Azonban az autoimmun kórképek esetében már összetettebb terápiára van szükség, és a kezelés mindig az adott betegségtől, illetve annak súlyosságától függ. Egyes esetekben gyógytorna segítségével javítható az izomgyengeség, vagy pedig megállítható a romlás folyamata. Fontos megjegyezni, hogy az izomgyengeség jellemzően nem egy önálló betegség, hanem egy mögöttes kórkép vagy panasz tünete! Éppen ezért az izomgyengeség kezelésének legfontosabb lépése a kivizsgálás, csak ezután kezdhető meg a specifikus és hatékony kezelés.

Téma szakértője

• Dr. Mayer Ibolya

• Szakterületek:
  • neurológus
• Specialitások:

  Neurológiai szakorvosi vizsgálatok az alábbi betegségekben:

  • demencia 
  • gerincből kiinduló fájdalmak, porckorongsérv, isiász 
  • perifériás idegrendszeri kórképek
  • neuropátiák
  • traumás idegsérülések

  Elektrofiziológiai vizsgálatok (ENG/EMG):

  • alagút szindrómák, traumás idegkárosodások
  • több ideg érintettsége (polyneuropathia)
  • ideggyökök, idegfonatok betegsége
  • izombetegségek

   

  Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

  Rendelési helyszíne: 1147 Budapest, Csömöri út 18.

  Rendelés típusa:

  ENG/EMG vizsgálatok végzése. Személyes, rendelői vizit. 

ONLINE bejelentkezés

+36 30 313-8792

Kapcsolat