Arczsibbadás

Mi az az arczsibbadás?

Az arczsibbadás lehetséges okai

Az arczsibbadás lehetséges okai részletesebben: Stroke

Az arczsibbadás lehetséges okai részletesebben: Bell-féle arcidegbénulás

Az arczsibbadás lehetséges okai részletesebben: Sclerosis multiplex

Az arczsibbadás lehetséges okai részletesebben: Hemiplégiás migrén

Több oka is lehet, ha az arc egyik oldala zsibbad

A tartós arczsibbadás oka

A rövidebb ideig tartó arczsibbadás oka

Az arczsibbadás terápiája

Arczsibbadáshoz kapcsolódó neurológiai szolgáltatásaink

• szakorvosi vizit
• ENG/EMG vizsgálat
• gyógyszeres kezelés 
• gyógytorna 
• fizioterápia

Mi az az arczsibbadás?

Az arczsibbadás egy olyan érzés, amikor az arc bizonyos része, például az ajkak, az áll, a fél arc vagy az egész arc területe érzéketlenné válik vagy zsibbadtnak érződik. Ennek oka lehet ideiglenes, például nyomás vagy helyzetváltozás miatt, de hosszabb távon is kialakulhat, és különböző egészségügyi problémákhoz kapcsolódhat.

Az arczsibbadás lehetséges okai

Az arczsibbadás számos lehetséges okra vezethető vissza, és a kiváltó tényezők változatosak lehetnek. Az arczsibbadás hátterében álló okok közé tartoznak:

• Idegbecsípődés: Az arc területét ellátó idegek összenyomódása vagy irritációja idegbecsípődést okozhat, ami arczsibbadás kialakulásához vezethet.

• Arcidegproblémák: Az arcideg (trigeminusz ideg) rendellenességei, például neuralgia vagy egyéb idegi problémák, arczsibbadás kialakulásával fenyegetnek.

• Vérkeringési problémák: Az arc vérellátását biztosító artériák vagy vénák problémái, például atherosclerosis vagy érszűkület, arczsibbadást eredményezhetnek.

• Feszültség vagy stressz: A stressz vagy feszültség hatására a test egyes részei, így az idegrendszer is kissé károsodhat, és ez arczsibbadás kialakulását okozhatja.

• Magas vérnyomás: A magas vérnyomás is befolyásolhatja az arc vérellátását és így arczsibbadás kialakulását okozhatja.

• Idegi rendellenességek: Különböző idegi rendellenességek, például agydaganat, agyvérzés vagy sclerosis multiplex, arczsibbadás kialakulását okozhatja.

• Fogászati problémák: Fogszuvasodás, fogínygyulladás vagy más fogászati problémák is vezethetnek arczsibbadás kialakulásához.

• Gyógyszerek mellékhatásai: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként okozhatnak arczsibbadás vagy érzékenységet.

• Migrén: A migrénes rohamok során előfordulhat arczsibbadás.

• Fej- és nyaktraumák: Balesetek, ütések vagy más sérülések hatására az arcideg vagy az idegek sérülhetnek, ami arczsibbadás kialakulását okozhtaja.

Bár nem az összes vírusfertőzés járhat az arczsibbadás tüneteivel, néhány vírus okozhat olyan tüneteket, amelyek közé tartozik az arc érzékenységének változása. Például:

• Herpeszvírusok: A herpeszvírusok, beleértve a herpes simplex vírust (HSV) és a varicella-zoster vírust (VZV), különféle tüneteket okozhatnak, köztük az arc területén jelentkező érzékenységet vagyaz  arczsibbadás jellegzetes tünetét. Az arcideg (trigeminusz ideg) érintettsége okozhat ilyen tüneteket.

• Mononucleosis: A mononucleosis vírusos fertőzést okoz, és egyes esetekben az arczsibbadás is előfordulhat.

• Influenzavírus: Az influenzavírus okozta fertőzés számos tünettel járhat, és néhány esetben az arc területén érzékenység vagy arczsibbadás is előfordulhat.

Ez csupán néhány példa, és fontos megérteni, hogy az arczsibbadás mögött egyedi okok lehetnek minden egyes esetben. Ha rendszeresen tapasztal arczsibbadást vagy más szokatlan tüneteket, fontos, hogy konzultáljon orvosával. Az orvos elvégezhet különböző vizsgálatokat és diagnosztikai eljárásokat annak érdekében, hogy azonosítsa az okot, és megfelelő kezelést javasoljon.

Kapcsolódó cikkünk

A diabéteszes neuropátia 4 fő formája - érinti valamelyik?

A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség miatt következtében kialakuló idegi károsodás, ami idővel súlyosbodhat. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa az idegfájdalmakkal, érzéskieséssel járó betegség típusaira, és a ...

Az arczsibbadás lehetséges okai részletesebben: Stroke

Amikor az agyban lévő ér elzáródik, az adott agyterület nem jut elég vérhez ekkor következik be a stroke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.

• Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, zavart viselkedés.
• Egyensúlyzavar, járási nehézségek.
• Erős, hirtelen kezdődő, tarkótáji fejfájás.
• Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon.
• Arczsibbadás

Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása! Az akut tünetek okának megállapítása után kezdődhet az agyi ereket elzáró vérrög feloldása, például gyógyszerekkel vagy szükség esetén műtéttel. Agyvérzés esetén gyógyszeres kezelés, vagy műtéti eltávolítása jön szóba.

Az arczsibbadás lehetséges okai részletesebben: Bell-féle arcidegbénulás

Ez a fajta arczsibbadás alakul ki, ha az arc egyik felének mozgását irányító idegek begyulladnak, vagy nyomás alá kerülnek, és bár a konkrét okra sokszor nem derül fény, gyakran megfázás, influenza után jelennek meg a tünetek. A bénulás mellett a féloldali arczsibbadás, állkapocs fájdalom, fejfájás, fülcsengés, az ízérzékelés csökkenése is jellemző.
A Bell-féle arcidegbénulás néha magától elmúlik, részletes orvosi vizsgálat dönthet gyulladáscsökkentő (pl. szteroid tartalmú gyógyszerek) esetleges beállításáról. Fizikoterápiás eljárások is segíthetnek az izmok működésének helyreállításában.

Az arczsibbadás lehetséges okai részletesebben: Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex (röviden: SM), a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amelynek során az agy és a gerincvelő idegrostjainak védőburka - az úgynevezett velős hüvely (mielinhüvely) károsodik. A mielinhüvelynek jelentős szerepe van az ingerületvezetésben, sérülés következtében az idegrost rosszul működik - lassabban vezeti és/vagy blokkolja az ingerületet.  

A tünetek a lábakon, a karokon és az arcon jelentkezhetnek, egyik vagy mindkét oldalon. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha homályos látás, beszédbeli és koordinációs nehézségek mutatkoznak, amelyekhez erős fáradtság társul. A szklerózis multiplex egyelőre nem gyógyítható, de a betegség fellángolásai bizonyos mértékig visszaszoríthatók, és a rokkantság kialakulása késleltethető

Az arczsibbadás lehetséges okai részletesebben: Hemiplégiás migrén

A hemiplegiás migrén tünetei a görcsös fejfájás,fényérzékenység és hányinger mellett egyéb  idegrendszeri tünetek, mint például féloldali zsibbadás,  átmeneti féloldali bénulás,  beszédzavar, járászavar, amelyeket olykor tudatzavar is kísér. Ez az ijesztő jelenség gyakrabban érinti a férfiakat, és az esetek egy részében öröklődik. Ezzel a ritka típusú migrénnel érdemes fejfájás kezelésében is jártas neurológushoz fordulni, ugyanis a standard migrén ellenes szerek gyakran nem hatnak.
 Az arc egyik felének zsibbadása, bénulása számos más ok miatt is kialakulhat, mint például allergiás reakció, fogászati beavatkozás, arcot ért sérülés vagy éppen tumor miatt. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek nem múlnak, esetleg romlanak, ha fejsérülés következtében alakultak ki, vagy ha a test más részeire is kiterjednek . Természetesen stroke gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, de a kevésbé ijesztő, esetleg tartósan fennálló tünetek is kezelést igényelhetnek.

Több oka is lehet, ha az arc egyik oldala zsibbad

Alapvetően különböző idegek irányítják az arc izmainak munkáját, ezek az idegek sérülhetnek, nyomás alá helyeződhetnek,vagy akár begyulladhatnak. A nem megfelelő működés következtében zsibbadást, esetleg bizsergést érezhetnek az arcuk adott felén, vannak, akik úgy tapasztalják, hogy elvesztettek mindenféle érzést. Számos betegség okozhatja ezeket a tüneteket, ezért a hatékony kezelés csak a pontos diagnózis megállapítása után lehetséges, vagyis a legfontosabb első lépés az orvosi vizsgálat.

A tartós arczsibbadás oka

• Neurológiai rendellenességek: Különféle neurológiai problémák, például agyi érkatasztrófa (stroke), sclerosis multiplex vagy trigeminusz neuralgia is okozhatnak tartós arczsibbadás tünetét.

• Autoimmun betegségek: Bizonyos autoimmun betegségek, mint például Guillain-Barré szindróma, az immunrendszer megtámadja a saját idegeket, és ezzel összefüggésben arczsibbadás is előfordulhat.

• Daganatok: Bizonyos fej-nyaki daganatok vagy az agyban lévő daganatok nyomást gyakorolhatnak az idegekre, és arczsibbadás tüneteit eredményezhetik.

• Balesetek vagy sérülések: Fej- és nyaktraumák, ütések vagy balesetek hatására az idegek sérülhetnek, ami arczsibbadás kialakülásával járhat.

• Egyéb rendellenességek: Különféle egyéb egészségügyi állapotok, mint például cukorbetegség, vitaminhiány vagy hormonális problémák is előidézhetik az arczsibbadás tüneteit.

A rövidebb ideig tartó arczsibbadás oka

Az arczsibbadás rövidebb ideig tartó lehet, és a tünet időtartamát befolyásolhatják különböző tényezők. Néhány lehetséges ok közé tartozik:

• Átmeneti helyzetváltozás: Hosszan tartó helyzetváltozás, például hosszas ülés vagy fekvés, időszakos arczsibbadás tüneteivel járhat, mivel az idegek és a véráramlás korlátozódhatnak. Az érzékenység általában rövid időn belül normalizálódik, amint a személy megváltoztatja a testhelyzetét.

• Hideg vagy hőhatás: Éles hideg vagy meleg hatására az idegek érzékenyebbé válhatnak, és ez okozhat rövid ideig tartó arczsibbadást. Például hideg szél vagy forró italok fogyasztása után jelentkezhetnek ilyen tünetek.

• Kis idegbecsípődés vagy nyomás: Rövid ideig tartó arczsibbadás előfordulását okozhatják kisebb idegbecsípődések vagy nyomás a nyaki gerinc idegein. Az idegvégződések gyorsan visszanyerhetik az érzékenységüket.

• Alvási pozíció: Bizonyos alvási pozíciók vagy nyomás az arcra, például egy párnával való érintkezés, időszakos arczsibbadást okozhat.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  Szemhéj-csüngés és végtaggyengeség: a myastenia gravis tünete lehet - Neurológiai Központ

  Mozgásszervi fájdalmak csillapítása - Fájdalom Központ

  Okozhat-e a légszennyezettség idegrendszeri tüneteket?- Neurológiai Központ

Az arczsibbadás terápiája

Az arczsibbadás terápiája az okoktól függ, és a kezelés a tünetek hátterében álló probléma alapján történik. Hangsúlyozni kell, hogy minden eset egyedi, és az orvos döntése alapján történik. Az arczsibbadás kezelését mindig orvos felügyelete mellett kell elkezdeni, mivel az eredményesség és az alkalmazott kezelési módszerek az egyes esetekben eltérőek lehetnek. Az orvos célja az, hogy azonosítsa az okokat, és egyéni terápiás tervet alkosson a tünetek enyhítésére vagy megszüntetésére.

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus