Parkinson-kór
A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető neuro-degeneratív betegség. Az Alzheimer kórhoz hasonlóan lassan progrediáló mozgászavarokkal járó neurológiai betegség. Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson-kórnak. Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, már 50-60 éves korban jelentkezhetnek az első tünetek.
Tartalom
A Parkinson-kór okai és hajlamosító tényezői
A Parkinson-kór tünetei és jelei
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Az agy dopamin-termelő részében (ún. bazális ganglionok) a mozgás koordinációért felelős idegsejtek károsodnak vagy elhalnak, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A Parkinson-kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken, és egyéb degeneratív betegségeken kívül bizonyos gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.
A Parkinson-kór okai és hajlamosító tényezői
Hogy mi okozza a dopamin termelődés fokozatos csökkenését, illetve az agyban az azt termelő idegsejtek pusztulását, nem egyértelmű. Genetikai és környezeti tényezőkkel egyaránt összefüggésbe hozzák, akárcsak az életkorral.
- a férfiaknál 1,2-1,5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél
- méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közrejátszhat…
- többszöri fejsérülés: amikor ezek eszméletvesztéssel járnak, fokozzák a PD kialakulásának veszélyét.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A Parkinson-kór tünetei és jelei
Elsődleges tünetek:
- remegés - nyugalmi remegése a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén.
- izommerevség – kar, láb vagy a törzs merevsége; pl a kar nem leng szabadon járás közben.
- lassú mozgás – lassú akaratlagos és nem akaratlagos mozgások: pl. felállás egy székből, kacsintás. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányzik (hipomimia), az arc kifejezéstelenné válik, „maszk”szerű lesz
- egyensúly- és tartászavar – merev tartás, apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson-os pácienst, aki könnyen elveszíti az egyensúlyát, így könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.
A másodlagos tünetek igen változatosak lehetnek:
- Székrekedés
- Nyelési, étkezési nehézségek (diszfágia). A nyál és ételmaradványok összegyűlhetnek a szájüregben, mely a nyelési reflex kiesése miatt a légutakba kerülve fulladást, köhögést, akár tüdőgyulladást is okozhat.
- Beszédzavar
- Az írás megváltozása
- Alvászavarok
- Fokozott nyálelválasztás
- Fokozott izzadás
- Vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
- Értelmi hanyatlás, demencia
- Szorongás, depresszió, izoláció
- Száraz, pikkelyes bőrhámlás (szeborrea)
- Lelassult válaszadási képesség (bradifrénia)
- Apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
- Halk, suttogó beszéd (hipofónia)
- Szédülés
Előrehaladottabb stádiumban vérnyomásesés is előfordulhat. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.
A tünetek általában lassan progrediálnak, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálást. Mindemellett a panaszok erőssége és progressziója egyénenként változik. A motoros és nem motoros tünetek együttesen az életminőség jelentős romlásához vezetnek.
A Parkinson-kór diagnózisa
A Parkinson kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű; jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésen anti-parkinson szerekkel.
Nincs specifikus kimutatási módszere; elég sok egyéb betegséget kell kizárni, hiszen a tünetek nem tudják a tankönyvet. A Parkinson-kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges – mozgászavarok- tünetekből már kettő jelenléte a Parkinson mellett szól. A klinikai múlt, a neurológiai fizikális vizsgálat, és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson-kór diagnózisának a felállításához. Egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a kórkép felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt.
A Parkinson-kór kezelése
A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése:
Célja a dopamin pótlása. Ez történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták), és a dopamin előanyagát jelentő levodopa segítségével.
A Parkinson-kór műtéti kezelése:
Kétféle műtéti beavatkozás létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés.
A Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) egyre nagyobb teret nyert. Ilyenkor a műtét során egy vagy kétoldalt elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.
Parkinson-kór kezelésében rendkívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna is.
Kilátások Parkinson-kórral
Sok a buktató a diagnózisban és a kezelésben. Ez a magyarázata, hogy jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésből antiparkinson szerekkel.
Parkinson-kór gyanúja esetén mindenképpen célszerű tapasztalt szakorvoshoz fordulni, aki segít a diagnosztikus buktatók elkerülésében, valamint az eredményes terápiás terv kialakításában.
A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók.
Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.
Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak.
*A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez! Rendelés típusa: Téma szakértője
Dr. Prinz Géza
