Parkinson kór

Parkinson kór

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 14:24 | Módosítva: 2023.12.07 11:25

Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető neuro-dege­neratív betegség. Az Alzheimer kórhoz hasonlóan lassan progrediáló mozgászavarokkal járó neurológiai betegség.  Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson-kórnak.  Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, már 50-60 éves korban jelentkezhetnek az első tünetek.

Tartalom

A Parkinson kór okai és hajlamosító tényezői

A Parkinson kór tünetei és jelei

A Parkinson kór diagnózisa

A Parkinson kór kezelése

Kilátások Parkinson kórral

Az agy dopamin-termelő részében (ún. bazális ganglionok) a mozgás koordinációért felelős idegsejtek károsodnak vagy elhalnak, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A Parkinson kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken, és egyéb degeneratív betegségeken kívül bizonyos gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.

A Parkinson kór okai és hajlamosító tényezői

Hogy mi okozza a dopamin termelődés fokozatos csökkenését, illetve az agyban az azt termelő idegsejtek pusztulását, nem egyértelmű. Genetikai és környezeti tényezőkkel egyaránt összefüggésbe hozzák, akárcsak az életkorral.

A Parkinson kór tünetei és jelei

A Parkinson kór elsődleges tünetei:

  • remegés - nyugalmi remegése a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén.
  • izommerevség – kar, láb vagy a törzs merevsége; pl a kar nem leng szabadon járás közben.
  • lassú mozgás – lassú akaratlagos és nem akaratlagos mozgások: pl. felállás egy székből, kacsintás. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányzik (hipomimia), az arc kifejezéstelenné válik, „maszk”szerű lesz
  • egyensúly- és tartászavar – merev tartás, apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson-os pácienst, aki könnyen elveszíti az egyensúlyát, így könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.

A másodlagos tünetek igen változatosak lehetnek:

  • Székrekedés
  • Nyelési, étkezési nehézségek (diszfágia). A nyál és ételmaradványok összegyűlhetnek a szájüregben, mely a nyelési reflex kiesése miatt a légutakba kerülve fulladást, köhögést, akár tüdőgyulladást is okozhat.
  • Beszédzavar
  • Az írás megváltozása
  • Alvászavarok
  • Fokozott nyálelválasztás
  • Fokozott izzadás
  • Vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
  • Értelmi hanyatlás, demencia
  • Szorongás, depresszió, izoláció
  • Száraz, pikkelyes bőrhámlás (szeborrea)
  • Lelassult válaszadási képesség (bradifrénia)
  • Apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
  • Halk, suttogó beszéd (hipofónia)
  • Szédülés

A Parkinson kór előrehaladottabb stádiumában vérnyomásesés is előfordulhat. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassu­lásával.

A tünetek általában lassan progrediálnak, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálást. Mindemellett a panaszok erőssége és progressziója egyénenként változik. A motoros és nem motoros tünetek együttesen az életminőség jelentős romlásához vezetnek.Parkinson-kór - Neurológiai Központ

A Parkinson kór diagnózisa

A Parkinson kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű; jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésen anti-parkinson szerekkel.

Nincs specifikus kimutatási módszere; elég sok egyéb betegséget kell kizárni, hiszen a tünetek nem tudják a tankönyvet. A Parkinson kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges – mozgászavarok- tünetekből már kettő jelenléte a Parkinson kór mellett szól.  A klinikai múlt, a neurológiai fizikális vizsgálat, és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson kór diagnózisának a felállításához. Egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a kórkép felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt.

A Parkinson kór kezelése

A Parkinson kór gyógyszeres kezelése: 

Célja a dopamin pótlása. Ez történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták), és a dopamin előanyagát jelentő levodopa  segítségével.

A Parkinson kór műtéti kezelése:  

Kétféle műtéti beavatkozás létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés.

A Parkinson kór idegsebészeti kezelésében az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) egyre nagyobb teret nyert. Ilyenkor a műtét során egy vagy kétoldalt elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.

Parkinson kór kezelésében rendkívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna is.

Kilátások Parkinson kórral

Sok a buktató a diagnózisban és a kezelésben. Ez a magyarázata, hogy jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésből antiparkinson szerekkel.

Parkinson kór gyanúja esetén mindenképpen célszerű tapasztalt szakorvoshoz fordulni, aki segít a diagnosztikus buktatók elkerülésében, valamint az eredményes terápiás terv kialakításában.

gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók.

Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.

Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak.

Téma szakértője

  • Dr. Prinz Géza

  • Szakterületek:
    • neurológus, pszichiáter, infektológus
  • Specialitások:

     

    • epilepszia
    • demencia, Alzheimer kór
    • idegzsába (neuralgia)
    • gerincből kiinduló fájdalmak
    • agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    *A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez!

     

    Rendelés típusa: 

    • Személyes, rendelői vizit

     

Hírek

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK