Parkinson kór

Parkinson kór

Szerző: dr. Babai László | Módosítva: 2024.08.26 10:18

A Parkinson kór egy lassan kifejlődő, mozgászavarokkal járó neurodegeneratív betegség. A Parkinson kór hátterében az agytörzsi ganglionok károsodása áll, első tünetei 50-60 éves kortól kezdődhetnek. Érdemes tudni, hogy az orvostudomány mai állása szerint a betegség gyógyíthatatlan, viszont kezelésekkel lassítani lehet az állapotromlást, sőt jelentősen javítani a tüneteket.

Tartalom
A Parkinson kór jelentése
A Parkinson kór okai és hajlamosító tényezői
A Parkinson kór tünetei és jelei
A Parkinson kór diagnózisa
A Parkinson kór kezelése
Kilátások Parkinson kór esetén

Online Bejelentkezés

Dr. Para Szabolcs

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

A Parkinson kór jelentése

A Parkinson kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) egy életkorral összefüggő degeneratív agyi betegség. Ez azt jelenti, hogy a betegség hatására az agy egyes részei fokozatosan, idővel leépülnek. A betegség progresszív, vagyis kezelés nélkül fokozatosan romlik a beteg állapota. Általában azonban sok idő eltelik, mire a Parkinson kór egyáltalán tüneteket okoz, így főként az idősek (60 év körüliek) korosztályában kerül felismerésre a betegség. A Parkinson kór fő ismertetőjelei között szerepel a lelassult mozgás, remegés és az egyensúlyzavarok. Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson kórnak. Habár néhány esetben öröklődhet a Parkinson kór, az esetek többségében nem tudjuk pontosan, hogy kinél és miért alakul ki a Parkinson kór. A Parkinson kór hátterében idegrendszeri fertőzések, egyéb degeneratív betegségek, valamint bizonyos gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is állhatnak. Amit tudunk, hogy a betegség során az agy dopamin-termelő részében, az ún. bazális ganglionok területén lévő idegsejtek károsodnak vagy elhalnak. Ezek az idegsejtek felelősek egy ingerület átvivő anyag, a dopamin termeléséért, valamint a mozgások szabályozásáért. A Parkinson kór az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de számos különböző kezelési lehetőség létezik. A kezelések sokat segíthetnek javítani a Parkinson kór tünetein és ezáltal az életminőségen, valamint lassítani a Parkinson kór előrehaladását.

Kapcsolódó cikkünk

Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Az epilepszia tünetei nagyon ijesztőek lehetnek, ezért az érintettek viszonylag gyorsan orvoshoz fordulnak, ha ismeretlen eredetű rosszulléteket, rohamokat, megmagyarázhatatlan ájulásokat élnek át. De mi a különbség az epilepsziás roham és az epilepszia betegség közt, és mi a szerepe ...

A Parkinson kór okai és hajlamosító tényezői

Ahogy már a bevezetésben is említettük, Parkinson kór során károsodnak a dopamin-termelő sejtek a bazális ganglionokban, ez pedig dopamin hiányhoz vezet. A dopamin egy olyan neurotranszmitter, amely fontos szerepet játszik az izommozgások koordinálásában és a hangulat szabályozásában. Dopamin hiányában jellegzetes mozgási és egyéb tünetek alakulhatnak ki. Parkinson kór esetén a dopamin hiánya és pótlása adja a kezelés alapját is.

Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mi okozza a dopamin termelődés fokozatos csökkenését, illetve az agyban az azt termelő idegsejtek pusztulását. Ennek hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt állhatnak, valamint az idősebb életkor is szerepet játszhat. A Parkinson kór eseteinek körülbelül 10%-a familiáris, ami azt jelenti, hogy öröklődő forma. Ez bizonyítja a genetika szerepét, viszont a Parkinson kór többi esetében valószínűleg a környezeti tényezőknek van nagy jelentősége. A Parkinson kór további hajlamosító tényezői között szerepelhetnek:

  • Férfi nem: a férfiaknál 1,2-1,5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél
  • Méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közre játszhat a Parkinson kór kialakulásában
  • Többszöri fejsérülés: az eszméletvesztéssel járó fejsérülések is fokozzák a Parkinson kór kialakulásának esélyét

A Parkinson kór kialakulásában szerepet játszhat a fehérjék kóros hajtogatódása is. Kialakulásuk során speciális alakot vesznek fel a fehérjék. Ha ez sérül, a fehérjék nem tudnak beépülni és nem tudják ellátni a feladataikat, hanem helyette csoportosan lerakódnak. Parkinson kór esetén az alfa-synuclein fehérje hajtogatódása szenvedhet zavart, a lerakódott ilyen fehérjéket pedig Lewy-testeknek nevezzük. A Lewy testek jelenléte toxikus, károsítja az idegsejteket.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A Parkinson kór tünetei és jelei

A Parkinson kór tünetei változnak, fokozatosan alakulnak ki a betegség előrehaladásával, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálását. A panaszok erőssége és progressziója egyénenként változhat. A motoros és nem motoros tünetek együttesen az életminőség jelentős romlásához vezetnek.

A Parkinson kór elsődleges tünetei:Parkinson kór - Neurológiai Központ

  • Remegés: Nyugalmi remegés a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén.
  • Izommerevség: A kar, láb vagy a törzs merevsége, például a kar nem leng szabadon járás közben.
  • Lassú mozgás: Ez érintheti az akaratlagos mozgást, például lassul a felállás egy székből; vagy az akaratlan mozgást is, például lassulnak a reflexek. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányozhat (hipomimia) és az arc kifejezéstelenné válhat, „maszkszerű” lesz.
  • Egyensúly- és tartászavar: Merev tartás és apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson kór típusos páciensét. További jellemző, hogy a beteg könnyen elveszítheti az egyensúlyát és könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.

A Parkinson kór másodlagos tünetei:

  • Nyelési nehézségek, félrenyelés
  • Fokozott nyálelválasztás
  • Fokozott izzadás
  • Szaglás elvesztése (anosmia)
  • Szédülés
  • Vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
  • Székrekedés
  • Száraz, pikkelyes bőrhámlás (seborrhea)
  • Beszédzavar
  • Alvászavarok
  • Kognitív funkciók hanyatlása, demencia
  • Szorongás, depresszió, izoláció
  • Lassú válaszadási képesség (bradifrénia)
  • Apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
  • Halk, suttogó beszéd (hipofónia)

A Parkinson kór előrehaladottabb stádiumában vérnyomásesés is előfordulhat. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.

A Parkinson kór diagnózisa

A Parkinson kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű. Érdemes tudni, hogy még egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a Parkinson kór felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt. Éppen ezért gyakran történik tévedés és jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésen anti-parkinson szerekkel. A Parkinson kórnak ugyanis nincs specifikus kimutatási módszere, így sok egyéb betegséget kell kizárni, mire kimondható a diagnózis. A Parkinson kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges, a mozgás zavaraival járó tünetekből már kettő jelenléte is a Parkinson kór mellett szól. A klinikai anamnézis, a neurológiai fizikális vizsgálat és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson kór végső diagnózisának a felállításához, valamint segítenek kizárni más betegségeket. Előfordulhat, hogy Parkinson kór elleni gyógyszereket adnak a betegnek, ha erre állapotjavulás következik be, valószínű a Parkinson kór diagnózisa.

Parkinson kór gyanúja esetén a fentiek miatt mindenképpen célszerű tapasztalt szakorvoshoz fordulni, aki segít a diagnosztikus buktatók elkerülésében, valamint az eredményes terápiás terv kialakításában.

A Parkinson kór kezelése

A Parkinson kór egyelőre nem gyógyítható betegség, viszont a tünetek kezelésére többféle módszer is létezik. Parkinson kór esetén egyénre szabott kezelést javasolnak, attól függően, hogy milyenek a konkrét tünetek és mennyire működnek bizonyos kezelések. A Parkinson kór kezelésének elsődleges módja a gyógyszeres kezelés. A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók.

A másodlagos kezelési lehetőség a műtét. Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja. Ez bizonyos tünetek javulását eredményezi.

A Parkinson kór kezelésében ezen kívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia is. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak gyakran a betegeknek.

Kilátások Parkinson kór esetén

A Parkinson kór egy degeneratív betegség. Ez azt jelenti, hogy az agyra gyakorolt hatásai és a betegség tünetei idővel egyre rosszabbak lesznek. Ehhez azonban hosszú időre van szükség, így a legtöbb ember közel ugyanannyi ideig él, mint a Parkinson kór nélküliek.

A legtöbb embernek a Parkinson kór korai szakaszában vagy egyáltalán nincs szüksége segítségre, vagy csak kevésre, és továbbra is önállóan élhet. A Parkinson kór tünetei súlyosbodásával azonban szükségessé válik a gyógyszeres kezelés. A Parkinson kór elleni legtöbb gyógyszer hatásosan enyhíti a tüneteket, különösen korai stádiumban. Idővel azonban a betegség súlyosbodásával elégtelenné válhat a gyógyszeres kezelés, és az önálló életvitel is egyre nehezebbé válik. Ilyenkor már egyre nagyobb az esések kockázata is. Az esések hajlamossá teszik a beteget a csonttörésekre és az agyrázkódásra is, a súlyos esésből eredő szövődmények pedig csökkenthetik a várható élettartamot.

Érdemes tudni, hogy a nők tünetei és a betegség lefolyása eltérőek lehetnek Parkinson kór esetén, mint a férfiaknak. A Parkinson kórban szenvedő nőknél gyorsabb lehet a betegség lefolyása és rövidebb az élettartam. Érdemes tudni, hogy Parkinson kór esetén a korai felismerés a kulcs. Korán felismerve és korán megkezdve a kezelést ritkábban fordulnak elő súlyos, a várható élettartamot megrövidítő szövődmények.

Téma szakértője

  • Dr. Para Szabolcs

  • Szakterületek:
    • neurológus
  • Specialitások:

    Rendelés típusa:

    • Személyes, rendelői vizit az alábbi helyszíneken:
    • Hétfő, kedd: 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I/1.
    • Szerda, péntek: 1147 Budapest, Csömöri út 18. 
    • Csütörtök: 1036 Budapest, Lajos u. 66.

    Ellátás magyar, német és román nyelven./consultation in English, German, Romanian available

    Az ENG vizsgálat a Csömöri úti rendelőben elérhető!

Hírek

Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Az epilepszia tünetei nagyon ijesztőek lehetnek, ezért az érintettek viszonylag gyorsan orvoshoz fordulnak, ha ismeretlen eredetű rosszulléteket, rohamokat, megmagyarázhatatlan ájulásokat élnek át. De mi a különbség az epilepsziás roham és az epilepszia betegség közt, és mi a szerepe a diagnosztizálásban az EEG ...
A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK