Parkinson kór
A Parkinson kór egy lassan kifejlődő, mozgászavarokkal járó neurodegeneratív betegség. A Parkinson kór hátterében az agytörzsi ganglionok károsodása áll, első tünetei 50-60 éves kortól kezdődhetnek. Érdemes tudni, hogy az orvostudomány mai állása szerint a betegség gyógyíthatatlan, viszont kezelésekkel lassítani lehet az állapotromlást, sőt jelentősen javítani a tüneteket.
Tartalom
Milyen okok állhatnak a Parkinson-kór kialakulása mögött?
Milyen tünetei lehetnek a Parkinson-kórnak?
Hogyan zajlik a Parkinson-kór kivizsgálása?
Hogyan kezelhető a Parkinson-kór?
Milyen kilátások vannak Parkinson-kór betegségben?
Online Bejelentkezés
Dr. Füzesséry Judit
I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- Neurológiai szakorvosi vizit
- Neuropszichológia
- Fizioterápia
- Gyógyszeres kezelés
Mi az a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) egy életkorral összefüggő degeneratív agyi betegség. Ez azt jelenti, hogy a betegség hatására az agy egyes részei fokozatosan, idővel leépülnek. A betegség progresszív, vagyis kezelés nélkül fokozatosan romlik a beteg állapota. Általában azonban sok idő eltelik, mire a Parkinson-kór egyáltalán tüneteket okoz, így főként az idősek (60 év körüliek) korosztályában kerül felismerésre a betegség. A Parkinson-kór fő ismertetőjelei között szerepel a lelassult mozgás, remegés és az egyensúlyzavarok. Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson-kórnak. Habár néhány esetben öröklődhet a Parkinson-kór, az esetek többségében nem tudjuk pontosan, hogy kinél és miért alakul ki. A hátterében idegrendszeri fertőzések, egyéb degeneratív betegségek, valamint bizonyos gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is állhatnak. Amit tudunk, hogy a betegség során az agy dopamin-termelő részében, az ún. bazális ganglionok területén lévő idegsejtek károsodnak vagy elhalnak. Ezek az idegsejtek felelősek egy ingerület átvivő anyag, a dopamin termeléséért, valamint a mozgások szabályozásáért. A Parkinson-kór az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de számos különböző kezelési lehetőség létezik. A kezelések sokat segíthetnek javítani a tüneteken és ezáltal az életminőségen, valamint lassítani a a betegség előrehaladását. Kapcsolódó cikkünk
Életmód tanácsok Parkinson-kórral élő betegeknek
Milyen okok állhatnak a Parkinson-kór kialakulása mögött?
Ahogy már a bevezetésben is említettük, Parkinson-kór során károsodnak a dopamin-termelő sejtek a bazális ganglionokban, ez pedig dopamin hiányhoz vezet. A dopamin egy olyan neurotranszmitter, amely fontos szerepet játszik az izommozgások koordinálásában és a hangulat szabályozásában. Dopamin hiányában jellegzetes mozgási és egyéb tünetek alakulhatnak ki. Parkinson kór esetén a dopamin hiánya és pótlása adja a kezelés alapját is.
Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mi okozza a dopamin termelődés fokozatos csökkenését, illetve az agyban az azt termelő idegsejtek pusztulását. Ennek hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt állhatnak, valamint az idősebb életkor is szerepet játszhat. A Parkinson-kór eseteinek körülbelül 10%-a familiáris, ami azt jelenti, hogy öröklődő forma. Ez bizonyítja a genetika szerepét, viszont a Parkinson-kór többi esetében valószínűleg a környezeti tényezőknek van nagy jelentősége. További hajlamosító tényezői között szerepelhetnek:
- Férfi nem: a férfiaknál 1,2-1,5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél
- Méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közre játszhat a Parkinson kór kialakulásában
- Többszöri fejsérülés: az eszméletvesztéssel járó fejsérülések is fokozzák a Parkinson kór kialakulásának esélyét
A Parkinson-kór kialakulásában szerepet játszhat a fehérjék kóros hajtogatódása is. Kialakulásuk során speciális alakot vesznek fel a fehérjék. Ha ez sérül, a fehérjék nem tudnak beépülni és nem tudják ellátni a feladataikat, hanem helyette csoportosan lerakódnak. Parkinson kór esetén az alfa-synuclein fehérje hajtogatódása szenvedhet zavart, a lerakódott ilyen fehérjéket pedig Lewy-testeknek nevezzük. A Lewy testek jelenléte toxikus, károsítja az idegsejteket.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen tünetei lehetnek a Parkinson-kórnak?
A Parkinson-kór tünetei változnak, fokozatosan alakulnak ki a betegség előrehaladásával, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálását. A panaszok erőssége és progressziója egyénenként változhat. A motoros és nem motoros tünetek együttesen az életminőség jelentős romlásához vezetnek.
A Parkinson-kór elsődleges tünetei:
- Remegés: Nyugalmi remegés a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén.
- Izommerevség: A kar, láb vagy a törzs merevsége, például a kar nem leng szabadon járás közben.
- Lassú mozgás: Ez érintheti az akaratlagos mozgást, például lassul a felállás egy székből; vagy az akaratlan mozgást is, például lassulnak a reflexek. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányozhat (hipomimia) és az arc kifejezéstelenné válhat, „maszkszerű” lesz.
- Egyensúly- és tartászavar: Merev tartás és apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson kór típusos páciensét. További jellemző, hogy a beteg könnyen elveszítheti az egyensúlyát és könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.
A Parkinson-kór másodlagos tünetei:
- Nyelési nehézségek, félrenyelés
- Fokozott nyálelválasztás
- Fokozott izzadás
- Szaglás elvesztése (anosmia)
- Szédülés
- Vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
- Székrekedés
- Száraz, pikkelyes bőrhámlás (seborrhea)
- Beszédzavar
- Alvászavarok
- Kognitív funkciók hanyatlása, demencia
- Szorongás, depresszió, izoláció
- Lassú válaszadási képesség (bradifrénia)
- Apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
- Halk, suttogó beszéd (hipofónia)
A Parkinson-kór előrehaladottabb stádiumában vérnyomásesés is előfordulhat. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.
Hogyan zajlik a Parkinson-kór kivizsgálása?
A Parkinson-kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű. Érdemes tudni, hogy még egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a Parkinson-kór felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt. Éppen ezért gyakran történik tévedés és jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésen anti-parkinson szerekkel. A Parkinson-kórnak ugyanis nincs specifikus kimutatási módszere, így sok egyéb betegséget kell kizárni, mire kimondható a diagnózis. A Parkinson-kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges, a mozgás zavaraival járó tünetekből már kettő jelenléte is a Parkinson-kór mellett szól. A klinikai anamnézis, a neurológiai fizikális vizsgálat és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson-kór végső diagnózisának a felállításához, valamint segítenek kizárni más betegségeket.
Parkinson-kór gyanúja esetén a fentiek miatt mindenképpen célszerű tapasztalt szakorvoshoz fordulni, aki segít a diagnosztikus buktatók elkerülésében, valamint az eredményes terápiás terv kialakításában.
Hogyan kezelhető a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór egyelőre nem gyógyítható betegség, viszont a tünetek kezelésére többféle módszer is létezik. Parkinson-kór esetén egyénre szabott kezelést javasolnak, attól függően, hogy milyenek a konkrét tünetek és mennyire működnek bizonyos kezelések. Elsődleges módja a gyógyszeres kezelés: a gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók.
A másodlagos kezelési lehetőség a műtét. Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja. Ez bizonyos tünetek javulását eredményezi.
A Parkinson-kór kezelésében ezen kívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia is. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak gyakran a betegeknek. Életmód tanácsok Parkinson-kórral élő betegeknek - Neurológiai Központ Mennyi idő alatt válhat súlyossá a Parkinson-kór? - Neurológiai KözpontKapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Mozgásterápia Parkinson-kórban
A Parkinson-kór egy összetett betegség, amely számos mozgásos tünettel jár. A jellegzetes mozgásos tünetek közé tartozik a nyugalmi remegés, az izommerevség, a lelassult mozgás, azaz bradykinesia, az instabilitás, valamint a megváltozott járásminta, ideértve a járás lefagyását is. Emellett a Parkinson-kóros betegek fokozott eséskockázatnak vannak kitéve, már a betegség korai szakaszaiban is, ami súlyos következményekkel járhat, például csonttöréssel. A betegség előrehaladtával a tünetek egyre nagyobb akadályt jelentenek a mindennapi tevékenységek elvégzésében, növelik a másokra való ráutaltságot, emaitt pedig csökken az önállóság, és romlik az életminőség.
Ebben a neurológai betegségben a mozgás több szempontból is nagyon hasznos. Javítja a járást, testtartást, egyensúlyt. Csökkenti az izommerevséget és lelassultságot. Segít megtartani és fejleszteni a koordinációt. A rendszeres mozgás pozitívan hat az agyban zajló idegi kapcsolatokra .Fokozza a dopamin aktivitást, ami kulcsfontosságú Parkinsonban. Megakadályozza az izomsorvadást és az ízületi bemerevedést. Csökkenti az esésveszélyt, és nem mellesleg javítja a hangulatot és kognitív funkciókat. Pozitív hatással van a memóriára és figyelemre is. A rendszeres mozgás segíthet tovább megőrizni az önellátási képességet és késleltetheti az ágyhoz kötött állapot.
Fontos, hogy a mozgásterápia rendszeres legyen. Minél több idő jut a terápiára, annál nagyobb az esélye a motoros tünetek lassításának, a mozgáskoordináció javításának, az esések megelőzésének, valamint az önállóság hosszabb távú megőrzésének. Az Európai Irányelvek szerint fontos, hogy a terápia része legyen a járás gyorsaságának fejlesztése, az általános izomerősítés, mozgásfunkciók javítása, funkcionális mobilitás fejlesztése és az egyensúly fejlesztése. Ajánlott a csoportos mozgásterápia, és a terápia során a ritmusos, hangosan vezényelt feladatok tornába való beillesztése.
A mozgásterapeuta nemcsak abban segít, hogy a gyakorlatok biztonságosan és hatékonyan legyenek kivitelezve, hanem személyre szabott mozgásprogramot állít össze a beteg aktuális állapotához, terhelhetőségéhez és képességeihez igazítva. Emellett segít korrigálni a helytelen mozgásmintákat és figyelemmel kíséri a beteg állapotának változását. A mozgásterapeuta támogatja, motiválja a pácienst és visszacsatolást ad.
Milyen kilátások vannak Parkinson-kór betegségben?
A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség. Ez azt jelenti, hogy az agyra gyakorolt hatásai és a betegség tünetei idővel egyre rosszabbak lesznek. Ehhez azonban hosszú időre van szükség, így a legtöbb ember közel ugyanannyi ideig él, mint a Parkinson-kór nélküliek.
A legtöbb embernek a Parkinson-kór korai szakaszában vagy egyáltalán nincs szüksége segítségre, vagy csak kevésre, és továbbra is önállóan élhet. A tünetek súlyosbodásával azonban szükségessé válik a gyógyszeres kezelés. A Parkinson-kór elleni legtöbb gyógyszer hatásosan enyhíti a tüneteket, különösen korai stádiumban. Idővel azonban a betegség súlyosbodásával elégtelenné válhat a gyógyszeres kezelés, és az önálló életvitel is egyre nehezebbé válik. Ilyenkor már egyre nagyobb az esések kockázata is. Az esések hajlamossá teszik a beteget a csonttörésekre és az agyrázkódásra is, a súlyos esésből eredő szövődmények pedig csökkenthetik a várható élettartamot.
Érdemes tudni, hogy a nők tünetei és a betegség lefolyása eltérőek lehetnek, mint a férfiaknak. A Parkinson-kórban szenvedő nőknél gyorsabb lehet a betegség lefolyása és rövidebb az élettartam. Érdemes tudni, hogy Parkinson-kór esetén a korai felismerés a kulcs. Korán felismerve és korán megkezdve a kezelést ritkábban fordulnak elő súlyos, a várható élettartamot megrövidítő szövődmények. Rendelés típusa: Személyes, rendelői vizitTéma szakértője
Dr. Füzesséry Judit
Források:
Bloem BR, Okun MS, Klein C., Parkinson's disease., Lancet. 2021 Jun 12;397(10291):2284-2303.
Day JO, Mullin S., The Genetics of Parkinson's Disease and Implications for Clinical Practice., Genes (Basel). 2021 Jun 30;12(7):1006.
Tolosa E, Garrido A, Scholz SW, Poewe W., Challenges in the diagnosis of Parkinson's disease., Lancet Neurol. 2021 May;20(5):385-397.
Vaidya B, Dhamija K, Guru P, Sharma SS., Parkinson's disease in women: Mechanisms underlying sex differences., Eur J Pharmacol. 2021 Mar 15;895:173862.
Vijiaratnam N, Simuni T, Bandmann O, Morris HR, Foltynie T., Progress towards therapies for disease modification in Parkinson's disease., Lancet Neurol. 2021 Jul;20(7):559-572.
