Parkinzon-kór

Parkinzon-kór

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 14:24 | Módosítva: 2019.09.02 14:22

Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető neuro-dege­neratív betegség. Az Alzheimer kórhoz hasonlóan lassan progrediáló mozgászavarokkal járó neurológiai betegség.  Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson-kórnak.  Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, már 50-60 éves korban jelentkezhetnek az első tünetek.

Az agy dopamin-termelő részében (ún. bazális ganglionok) a mozgás koordinációért felelős idegsejtek károsodnak vagy elhalnak, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A Parkinson-kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken, és egyéb degeneratív betegségeken kívül bizonyos gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.

A Parkinson-kór okai és hajlamosító tényezői:

Hogy mi okozza a dopamin termelődés fokozatos csökkenését, illetve az agyban az azt termelő idegsejtek pusztulását, nem egyértelmű. Genetikai és környezeti tényezőkkel egyaránt összefüggésbe hozzák, akárcsak az életkorral.

  • a férfiaknál 1,2-1,5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél
  • méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közrejátszhat…
  • többszöri fejsérülés: amikor ezek eszméletvesztéssel járnak, fokozzák a PD kialakulásának veszélyét.

A Parkinson-kór tünetei/jelei:

Parkinson kór kivizsgálása és kezelése a Neurológiai Központban

Elsődleges tünetek:

  • remegés - nyugalmi remegése a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén.
  • izommerevség – kar, láb vagy a törzs merevsége; pl a kar nem leng szabadon járás közben.
  • lassú mozgás – lassú akaratlagos és nem akaratlagos mozgások: pl. felállás egy székből, kacsintás. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányzik (hipomimia), az arc kifejezéstelenné válik, „maszk”szerű lesz
  • egyensúly- és tartászavar – merev tartás, apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson-os pácienst, aki könnyen elveszíti az egyensúlyát, így könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.

A másodlagos tünetek igen változatosak lehetnek:

  • Székrekedés
  • Nyelési, étkezési nehézségek (diszfágia). A nyál és ételmaradványok összegyűlhetnek a szájüregben, mely a nyelési reflex kiesése miatt a légutakba kerülve fulladást, köhögést, akár tüdőgyulladást is okozhat.
  • Beszédzavar
  • Az írás megváltozása
  • Alvászavarok
  • Fokozott nyálelválasztás
  • Fokozott izzadás
  • Vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
  • Értelmi hanyatlás, demencia
  • Szorongás, depresszió, izoláció
  • Száraz, pikkelyes bőrhámlás (szeborrea)
  • Lelassult válaszadási képesség (bradifrénia)
  • Apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
  • Halk, suttogó beszéd (hipofónia)
  • Szédülés

Előrehaladottabb stádiumban vérnyomásesés is előfordulhat. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassu­lásával.

A tünetek általában lassan progrediálnak, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálást. Mindemellett a panaszok erőssége és progressziója egyénenként változik. A motoros és nem motoros tünetek együttesen az életminőség jelentős romlásához vezetnek.

A Parkinzon-kór kivizsgálában nagy szerepet játszik a CT és az MRI vizsgálat

A Parkinson-kór diagnózisa:

A Parkinson kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű; jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésen anti-parkinson szerekkel.

Nincs specifikus kimutatási módszere; elég sok egyéb betegséget kell kizárni, hiszen a tünetek nem tudják a tankönyvet. A Parkinson-kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges – mozgászavarok- tünetekből már kettő jelenléte a Parkinson mellett szól.  A klinikai múlt, a neurológiai fizikális vizsgálat, és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson-kór diagnózisának a felállításához. Egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a kórkép felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt.

A Parkinson-kór kezelése/gyógyítása:

A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése: 

Célja a dopamin pótlása. Ez történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták), és a dopamin előanyagát jelentő levodopa  segítségével.

A Parkinson-kór műtéti kezelése:  

Kétféle műtéti beavatkozás létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés.

A Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) egyre nagyobb teret nyert. Ilyenkor a műtét során egy vagy kétoldalt elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.

Parkinson-kór kezelésében rendkívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna is.

A Parkinson-kór diagnózisa

Sok a buktató a diagnózisban és a kezelésben. Ez a magyarázata, hogy jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésből antiparkinson szerekkel.

Parkinson-kór gyanúja esetén mindenképpen célszerű tapasztalt szakorvoshoz fordulni, aki segít a diagnosztikus buktatók elkerülésében, valamint az eredményes terápiás terv kialakításában.

gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók.

Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.

Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Mező Anita

Dr. Mező Anita

neurológus

Hírek

Parkinson-kór – miért érinti gyakrabban a férfiakat?

Parkinson-kór – miért érinti gyakrabban a férfiakat?

A Parkinson-kór nemi különbségeinek vizsgálatára számos tanulmány született, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb, mint a nőknél. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a nemek közti különbségekről beszélt a betegség tekintetében.

Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek. Ugyanakkor dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban fontos ismerni azokat a tüneteket, amelyekkel orvoshoz kell fordulni. 

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársak

Dr. Jakab Gábor PhD neurológus
Dr. Mező Anita neurológus
Dr. Prinz Géza neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport