Parkinzon-kór

Az agy dopamin-termelő részében (ún. bazális ganglionok) a mozgás koordinációért felelős idegsejtek károsodnak vagy elhalnak, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A Parkinson-kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken, és egyéb degeneratív betegségeken kívül bizonyos gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

A Parkinson-kór okai és hajlamosító tényezői:

Hogy mi okozza a dopamin termelődés fokozatos csökkenését, illetve az agyban az azt termelő idegsejtek pusztulását, nem egyértelmű. Genetikai és környezeti tényezőkkel egyaránt összefüggésbe hozzák, akárcsak az életkorral.

• a férfiaknál 1,2-1,5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél
• méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közrejátszhat…
• többszöri fejsérülés: amikor ezek eszméletvesztéssel járnak, fokozzák a PD kialakulásának veszélyét.

A Parkinson-kór tünetei/jelei:

Elsődleges tünetek:

• remegés - nyugalmi remegése a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén.
• izommerevség – kar, láb vagy a törzs merevsége; pl a kar nem leng szabadon járás közben.
• lassú mozgás – lassú akaratlagos és nem akaratlagos mozgások: pl. felállás egy székből, kacsintás. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányzik (hipomimia), az arc kifejezéstelenné válik, „maszk”szerű lesz
• egyensúly- és tartászavar – merev tartás, apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson-os pácienst, aki könnyen elveszíti az egyensúlyát, így könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.

A másodlagos tünetek igen változatosak lehetnek:

• Székrekedés
• Nyelési, étkezési nehézségek (diszfágia). A nyál és ételmaradványok összegyűlhetnek a szájüregben, mely a nyelési reflex kiesése miatt a légutakba kerülve fulladást, köhögést, akár tüdőgyulladást is okozhat.
• Beszédzavar
• Az írás megváltozása
• Alvászavarok
• Fokozott nyálelválasztás
• Fokozott izzadás
• Vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
• Értelmi hanyatlás, demencia
• Szorongás, depresszió, izoláció
• Száraz, pikkelyes bőrhámlás (szeborrea)
• Lelassult válaszadási képesség (bradifrénia)
• Apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
• Halk, suttogó beszéd (hipofónia)
• Szédülés

Előrehaladottabb stádiumban vérnyomásesés is előfordulhat. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassu­lásával.

A tünetek általában lassan progrediálnak, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálást. Mindemellett a panaszok erőssége és progressziója egyénenként változik. A motoros és nem motoros tünetek együttesen az életminőség jelentős romlásához vezetnek.

A Parkinson-kór diagnózisa:

A Parkinson kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű; jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésen anti-parkinson szerekkel.

Nincs specifikus kimutatási módszere; elég sok egyéb betegséget kell kizárni, hiszen a tünetek nem tudják a tankönyvet. A Parkinson-kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges – mozgászavarok- tünetekből már kettő jelenléte a Parkinson mellett szól.  A klinikai múlt, a neurológiai fizikális vizsgálat, és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson-kór diagnózisának a felállításához. Egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a kórkép felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt.

A Parkinson-kór kezelése/gyógyítása:

A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése: 

Célja a dopamin pótlása. Ez történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták), és a dopamin előanyagát jelentő levodopa  segítségével.

A Parkinson-kór műtéti kezelése:  

Kétféle műtéti beavatkozás létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés.

A Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) egyre nagyobb teret nyert. Ilyenkor a műtét során egy vagy kétoldalt elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.

Parkinson-kór kezelésében rendkívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna is.

A Parkinson-kór diagnózisa

Sok a buktató a diagnózisban és a kezelésben. Ez a magyarázata, hogy jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésből antiparkinson szerekkel.

Parkinson-kór gyanúja esetén mindenképpen célszerű tapasztalt szakorvoshoz fordulni, aki segít a diagnosztikus buktatók elkerülésében, valamint az eredményes terápiás terv kialakításában.

A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók.

Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.

Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak.