A demencia az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, melynek számos oka lehet. Az Alzheimer-kór(Alzheimer – demencia) a demenciák egyik fajtája, a leggyakrabban előforduló.
Az Alzheimer-kórt Dr. Alois Alzheimerről, egy német neurológusról (1864-1915) kapta a nevét, aki 1906-ban egy akkor szokatlannak tartott mentális betegségben elhunyt asszony agyában mikroszkóppal speciális elváltozásokat talált.
A demencia tünetei különbözőek lehetnek, annak függvényében, hogy az agy melyik területét károsította elsősorban. Ugyanakkor a folyamat progrediál, és egyre jobban
romlik a beteg állapot.
Alzheimer demencia esetén ún. „plakkok”, „csomók” keletkeznek az agyszövet belsejében; ezek megzavarják az idegsejtek működését, az ingerüle átvitelt, ami a sejtek pusztulásához vezet. Az ingerületvezetésben fontos szerepet játszó vegyi anyagok is csökkent mértékben fordulhatnak elő, Alzheimer-kórban, de az etiológiájához ezeknek nincs közük.
Az Alzheimer –kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memória zavarokkal, tanulási nehézségekkel. Jel lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, probléma megoldó képesség hanyatlása, döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak 3 dimenzióban történő érzékelésének zavara.
Alzheimer-kórban (és más típusú demenciákban is) az első fő tünet a rövid távú memória romlása: elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek. A mindennapi „rutin” feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, magatartásuk, személyiségük is megváltozik általában.
Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan csökken; egy idő után önellátásra is képtelenek, egyre nagyobb mértékű – 24 órás- felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször általános gyengeség miatt következik be a halál.
A diagnózis felállításához az előzmények ismerete, a beteg megfigyelése, fizikális vizsgálata, kognitív tesztek elvégeztetése szükséges. Az agysorvadás nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal (CT, MRI) könnyen vizualizálható. Egyesek az agy szövettani vizsgálatát is indokoltnak tartják, az egyéb típusú demenciák elkülönítése végett.
Mivel az etiológiája sem tisztázott, ezért a kezelésére sincsenek jól bevált módszerek. Oki kezelés nincs, tüneti kezelést lehet alkalmazni, mely egyes pácienseknél átmeneti javulást eredményezhet. Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség. A betegség túlélési ideje átlagosan 7 év; ezt az időt a beteg és a környezete is megszenvedi.
Online bejelentkezés
Rendelés típusa: Páciensek fogadása COVID fertőzés után:Téma szakértője
Dr. Prinz Géza
Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.
A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben ki kell vizsgálni a hátteret.
