Alzheimer kór
Az Alzheimer kór a demenciák egyik fajtája, a leggyakrabban előforduló. Nevét a betegséget felismerő német neurológusról kapta, aki 1906-ban egy akkor szokatlannak tartott mentális betegségben elhunyt asszony agyában mikroszkóppal speciális elváltozásokat talált. Az Alzheimer kór ugyanis bizonyos fehérjék lerakódásával jár az agyban, aminek következtében az agy zsugorodik, és az agysejtek végül elhalnak.
A demenciáknak egyéb okai is lehetnek
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- Neurológiai szakorvosi vizit
- Neuropszichológia
- Gyógyszeres kezelés
- szakorvosi vizit
- CT
- MRI
Online Bejelentkezés
Dr. Füzesséry Judit
I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Az Alzheimer kór előfordulása
Az Alzheimer kór a demenciák leggyakoribb típusa, egy idővel rosszabbodó és progrediáló betegség. Az Alzheimer kór alapja, hogy bizonyos fehérjék rakódnak le az agyban, úgynevezett plakkok keletkeznek. Ezek megzavarják az idegsejtek működését és az ingerület átvitelt, ami a sejtek pusztulásához vezet. Az ingerületvezetésben fontos szerepet játszó vegyi anyagok is csökkent mértékben fordulhatnak elő. Alzheimer kór esetén az agy zsugorodik és az agysejtek végül elhalnak. Ennek következtében a memória, a gondolkodás, a viselkedés és a szociális készségek megváltoznak és fokozatos hanyatlásnak indulnak. A betegség korai jelei közé tartozik a közelmúltbeli események vagy beszélgetések elfelejtése. Idővel a betegség súlyos memóriaproblémákhoz és a mindennapi feladatok elvégzésére való képesség elvesztéséhez vezethet. Az Alzheimer kór tehát hosszútávon befolyásolja az egyén önellátását és működőképességét.
Az Alzheimer kór az idősek betegségének tekinthető, előfordulása 65 éves kor felett jellemző. Több millió regisztrált beteg van a világon, akik nagyobb része nő. Ennek egyik oka lehet, hogy a nők átlagosan tovább élnek, így a hosszabb idő alatt nagyobb eséllyel tud kialakulni esetükben az Alzheimer kór. Mivel idős embereknél jelentkezik és kerül diagnosztizálásra a betegség, gyakori tévhit az, hogy az időskorral ez együtt is jár. Ez téves elgondolás. Értelemszerűen nem minden idős embert érinti a betegség, így az Alzheimer kór nem egy olyan állapot, ami miatt időskorban következetesen aggódni kellene. Az Alzheimer kór más kockázati tényezőkkel is rendelkezik az öregedés mellett, megfigyelhető például a családi halmozódás egyenesági rokonok esetében, valamint több génmutációt is azonosítottak, amik növelik az Alzheimer kór kockázatát.
Sajnos a mai napig nem létezik olyan kezelés, amely meg tudná gyógyítani az Alzheimer kórt. Világszerte rengeteg kutatás zajlik és több olyan gyógyszert is kifejlesztettek, amik javíthatják a tüneteket vagy lassíthatják a betegség előrehaladását. Sok szolgáltatás is elérhető az Alzheimer kórban szenvedők támogatása érdekében. Ezek által az Alzheimer kór progressziója lassítható és javítható az életminőség, de sajnos még nem tudjuk gyógyítani a betegséget. Előrehaladott stádiumban az agyműködés súlyos csökkenéséhez vezet a betegség. Megfelelő gondozás hiányában emiatt kiszáradás, alultápláltság vagy fertőzések jelentkezhetnek az érintetteknél, amik akár halálhoz is vezethetnek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az Alzheimer kór tünetei
Az Alzheimer kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memória zavarokkal, tanulási nehézségekkel. Más típusú demenciákhoz hasonlóan az első fő tünet a rövid távú memória romlása: elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek. Az Alzheimer kór korai jele lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, a problémamegoldó képesség hanyatlása, a döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak 3 dimenzióban történő érzékelésének zavara. A mindennapi „rutin” feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válnak az Alzheimer kór érintettjei számára. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) is válhatnak, és általában megváltozik a magatartásuk, személyiségük is.
Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan romlik Alzheimer kór esetén. Egy idő után önellátásra is képtelenek lesznek a betegek, és egyre nagyobb mértékű – akár 24 órás- felügyeletet is igényelnek. Legtöbbször végül általános gyengeség miatt következik be a halál.
Az Alzheimer kór tünetei a következő módon csoportosíthatóak:
Kognitív zavarok:
- Emlékezetkiesés
- Végrehajtó működések (cselekvés tervezése, döntéshozatal, figyelem) zavarai
- Beszédzavar (afázia)
- Begyakorolt mozgások zavarai (apraxia)
- Tárgyak, személyek felismerésének zavara (agnózia)
Nem kognitív tünetek:
- Téveszmék: szorongás, félelem, depresszió
- Motiváció hiánya: nem érez késztetést valamilyen feladat elvégzésére
- Személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság stb.
- Alvászavarok: éjszakai kóborlások az alvás-ébrenlét ciklus megváltozása miatt
Vegetatív zavarok: például inkontinencia
A memóriában és a mindennapi készségekben bekövetkező jelentős változások ellenére az Alzheimer kórban szenvedők képesek megtartani bizonyos készségeket. Sokáig képesek megőrizni például az olvasás vagy könyvhallgatás, mesélés, emlékek megosztása, éneklés, zenehallgatás, tánc, rajzolás vagy a kézműveskedés képességét. Ezek a készségek az agynak a betegség későbbi szakaszában érintett részein találhatóak, így tovább megmaradnak.
A demenciáknak egyéb okai is lehetnek
A korábbiakban felsorolt tünetek közül sok nem csak az Alzheimer kór esetén jellemző, hanem általánosságban demencia esetén. A demenciáknak számos típusa van, mindig részletes kivizsgálást igényel, hogy azonosítani lehessen a pontos betegséget. A demenciák egyéb okai a következők lehetnek:
- Vaszkuláris demencia: A csökkent vérellátásnak köszönhetően az agy oxigén ellátottsága is csökken, ami az idegsejtek pusztulásához vezet. Ezt eredményezheti stroke, mini stroke-ok (tranziens iszkémiás attack) sorozata, vagy az agyi kis erek betegsége.
- Kevert demencia: Ebben az esetben többféle típusú demencia van jelen, és a tünetek is igen változatosak, kevertek lehetnek.
- Lewy–testes demencia: Ilyenkor szintén rendellenes szerkezetek, úgynevezett Lewy-testek jelennek meg az agyban, ami szintén az idegsejtek elhalásához vezet.
- Fronto-temporális demencia: Az agy frontális és temporális területein lerakódó rendellenes fehérje okozza a neuronok elhalását.
A demencia tünetei különbözőek lehetnek, annak függvényében, hogy az agy melyik területét károsította elsősorban a betegség. Demenciák esetén azonban a folyamat progrediál, és egyre több területet érint az agyban, egyre jobban romlik a beteg állapota. Kapcsolódó cikkünk
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz
Az Alzheimer kór okai
Az Alzheimer kór rendellenes fehérjék felszaporodásával és lerakódásával jár az agyban. Ez a kulcs, ami elindítja az egész folyamatot és okozza az Alzheimer kór tüneteit. A károsodás leggyakrabban az agynak a memóriát irányító régiójában keletkezik. A fehérjék lerakódásának mechanizmusa ismert, azonban a pontos okait nem teljesen tudjuk. Valószínű, hogy az Alzheimer kór is a genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők kombinációja miatt alakul ki. Az esetek kevesebb mint 1%-ában okozza az Alzheimer kórt specifikus genetikai elváltozás. Ilyen esetekben az Alzheimer kór általában már középkorban kezdődik. Fontos szerepe van az időfaktornak is a betegség kialakulásában, ugyanis az évek során kumulálódó hatások indítják be a reakciót. A betegség kialakulása ugyanis évekkel az első tünetek megjelenése előtt elkezdődik.
Az Alzheimer kór diagnózisa
Az Alzheimer kór gyanítható már az első orvos-beteg találkozás az első beszélgetés és az anamnézis felvétele alapján. Sokat segít, ha egy közeli családtag vagy barát is beszámol az illető – általa tapasztalt - tüneteiről és azok mindennapi életére gyakorolt hatásáról. Az első találkozáskor az orvos fizikális vizsgálatot is elvégez, hogy fel tudja venni a páciens neurológiai státuszát. Az Alzheimer kór speciális vizsgálatok segítségével kimutatható. Ezek közé tartoznak a mentális állapotot, a memóriát és más gondolkodási képességeket felmérő vizsgálatok, valamint a neuropszichológiai vizsgálat.
Az Alzheimer kór diagnosztikájában kérhetőek laborvizsgálatok is. A vérvizsgálatok kizárhatják a tünetek egyéb lehetséges okait, például a pajzsmirigyzavart vagy a túl alacsony vitaminszintet. A vér vagy a gerincvelői folyadék mintából a béta-amiloid fehérje és a tau fehérje szintje is mérhető, melyek az Alzheimer kór specifikus biomarkerei.
Fontos eszköz a képalkotás is az Alzheimer kór diagnosztikájában. Ezek egyrészt az Alzheimer kórtól eltérő, hasonló tüneteket okozó állapotok - például stroke, trauma vagy daganat – kimutatását és kizárást szolgálják. Másik céljuk az Alzheimer kór által okozott specifikus agyi elváltozások kimutatása. Az MRI rádióhullámokat és erős mágneses mezőt használ, hogy részletes képeket készítsen az agyról. A vizsgálat az Alzheimer kórral összefüggésbe hozható egyes agyi régiók zsugorodását mutathatja ki. A demencia értékelésére az MRI-t előnyben részesítik a CT-vel szemben, azonban a daganatok, stroke és fejsérülések kizárására továbbra is alkalmazzák. A pozitronemissziós tomográfia (PET) során különböző anyagok dúsulása látható az agyban. Az eljárással képek rögzíthetőek a betegség folyamatáról. A beadott anyagtól függően alkalmas lehet az eljárás a demenciák elkülönítésére és az Alzheimer kór konkrét, korai kimutatására is. A demencia 10 korai jele - Neurológiai KözpontKapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Időskori demencia - Pszichiátriai Központ
Demencia javítása - Pszichiátriai Központ
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz - Neurológiai Központ
Az Alzheimer kór kezelése
Mivel az Alzheimer kór etiológiája sem tisztázott, ezért a kezelésére sincsenek jól bevált módszerek. Oki kezelés még nincs, de világszerte kutatás folyik, amik remélhetően sikeres kezelést tudnak majd javasolni. Addig is tüneti kezelést lehet alkalmazni, mely egyes pácienseknél átmeneti javulást eredményezhet. Bizonyos gyógyszerek segítik lassítani a memória romlást és javítani a kognitív funkciókat. Az alternatív medicina is számos étrendi és életmódbeli változtatást javasol, melyek segíthetnek késleltetni az Alzheimer kór progresszióját, valamint javíthatják a tüneteket. Az Alzheimer kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség, hiszen a betegség előrehaladtával a demens személy nem ismeri fel még a saját rokonait sem, sem pedig a környezetét. A betegség túlélési ideje átlagosan 7 év; ezt az időt a beteg és a környezete is megszenvedi.Téma szakértői
Dr. Blazsek Péter
gondozóvezető főorvos, pszichiáter
Dr. Füzesséry Judit
neurológus
Professzor Dr. Gács Gyula
Neurológus
