Alzheimer kór

Az Alzheimer-kórt Dr. Alois Alzheimerről, egy német neurológusról (1864-1915) kapta a nevét, aki 1906-ban egy akkor szokatlannak tartott mentális betegségben elhunyt asszony agyában mikroszkóppal speciális elváltozásokat talált.

A demenciáknak egyéb okai is lehetnek:

• Vaszkuláris demencia, ahol a csökkent vérellátásnak köszönhetően az agy oxigén ellátottsága is csökken, és ez az idegsejtek pusztulásához vezet. Ezt eredményezheti stroke, mini-stroke-ok sorozata, vagy az agyi kis erek betegsége.
• Kevert demencia, ahol többféle típusú demencia van jelen, és a tünetek is igen változatosak, keverednek.
• Lewy –testes demencia, ahol rendellenes szerkezetek, Lewy-testek- jelennek meg az agyban, és vezetnek az idegsejtek elhalásához.
• Fronto-temporális demencia, ahol az agy ezen területein rendellenes fehérje lerakódások okozzák a neuronok elhalását.

A demencia tünetei különbözőek lehetnek, annak függvényében, hogy az agy melyik területét károsította elsősorban. Ugyanakkor a folyamat progrediál, és egyre  jobban

romlik a beteg állapot.

Alzheimer demencia esetén ún. „plakkok”, „csomók” keletkeznek az agyszövet belsejében; ezek megzavarják az idegsejtek működését, az ingerüle átvitelt, ami a sejtek pusztulásához vezet. Az ingerületvezetésben fontos szerepet játszó vegyi anyagok is csökkent mértékben fordulhatnak elő, Alzheimer-kórban, de az etiológiájához ezeknek nincs közük.

Tünetek:

Az Alzheimer –kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memória zavarokkal, tanulási nehézségekkel. Jel lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, probléma megoldó képesség hanyatlása, döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak 3 dimenzióban történő érzékelésének zavara.

Alzheimer-kórban (és más típusú demenciákban is) az első fő tünet a rövid távú memória romlása: elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek. A mindennapi „rutin” feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, magatartásuk, személyiségük is megváltozik általában.

Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan csökken; egy idő után önellátásra is képtelenek, egyre nagyobb mértékű – 24 órás- felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször általános gyengeség miatt következik be a halál.

 A tünetek csoportosíthatóak:

1.Kognitív zavarok

• Emlékezetkiesés
• Végrehajtó működések (cselekvés tervezése, döntéshozatal, figyelem) zavarai
• Beszédzavar (afázia)
• Begyakorolt mozgások zavarai (apraxia)
• Tárgyak, személyek felismerésének zavara (agnózia)

2.Nem kognitív tünetek

• Téveszmék: szorongás, félelem, depresszió
• Motiváció hiánya – nem érez semmi késztetést bármi elvégzésére
• Személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság stb.
• Alvászavarok – éjszakai kóborlások az alvás-ébrenlét ciklus megváltozása miatt
• Vegetatív zavarok: pl. inkontinencia

Az Alzheimer-kór diagnózisa

A diagnózis felállításához az előzmények ismerete, a beteg megfigyelése, fizikális vizsgálata, kognitív tesztek elvégeztetése szükséges. Az agysorvadás nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal (CT, MRI) könnyen vizualizálható. Egyesek az agy szövettani vizsgálatát is indokoltnak tartják, az egyéb típusú demenciák elkülönítése végett.

Az Alzheimer-demencia kezelése:

Mivel az etiológiája sem tisztázott, ezért a kezelésére sincsenek jól bevált módszerek. Oki kezelés nincs, tüneti kezelést lehet alkalmazni, mely egyes pácienseknél átmeneti javulást eredményezhet.  Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség. A betegség túlélési ideje átlagosan 7 év; ezt az időt a beteg és a környezete is megszenvedi.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

---