Demencia

Demencia

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2023.02.15 22:36 | Módosítva: 2024.02.21 14:07

A demencia tünet és betegség egyszerre, melynek hátterében az agy szerkezeti károsodása áll. Legismertebb tünete a memóriazavar, azonban emellett számos más módon is megnehezíti az érintett személy életét. A demencia többnyire az idősebb korosztályt érinti, de ritkán felléphet fiatalokban is, ekkor rossz prognózisra számíthatunk.

Demencia – Tartalom

Demenciával kapcsolatos neurológiai szolgáltatásaink

Demencia fogalma

A demencia egy betegség és egy szindróma, azaz tünetek összessége, melyek hátterében olyan folyamatok állnak, amik az idegsejtek, illetve a köztük lévő kapcsolatok károsodását vagy elvesztését okozzák az agyban. Annak ellenére, hogy a betegek többsége 65 év feletti, a demencia nem a normális öregedés része, így az erre utaló tünetek kivizsgálása mindenképpen indokolt.

Demencia típusai

A demencia a kiváltó októl függően lehet elsődleges, azaz egy degeneratív idegrendszeri betegség tünete, vagy másodlagos, tehát olyan szisztémás betegség vagy trauma következménye, amely az idegrendszert is károsítja.

Primer degeneratív demenciaDemencia- Neurológiai Központ

Vaszkuláris demencia

Traumához társuló demencia

Tumorhoz társuló demencia

Hydrocephalushoz társuló demencia

Gyulladásos vagy fertőzéses demencia

  • neuroszifiliszhez társuló demencia
  • encephalitist követő demencia
  • progresszív multifokális leukoencephalopathia
  • sclerosis multiplex
  • HIV-demencia
  • prionbetegségek (pl. Creutzfeldt-Jakob betegség)

Toxikus vagy metabolikus demencia

  • alkohol
  • gyógyszerek
  • endokrin zavarok (pl. pajzsmirigy problémák esetén)
  • vitaminhiányos (pl. B-1, -6, -12 hiány)

Gyakoribb demencia formák

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór áll az összes demencia 2/3-ának a hátterében. Jellemző a betegségre, hogy a rövid távú memória zavaraival kezdődik, a pszichiátriai tünetek és a mindennapi feladatok ellátására való képtelenség csak később jelentkezik. Genetikai meghatározottsága is lehet, előfordulását összefüggésbe hozták az ApoE4 génnel, azonban ez az esetek kisebb százaléka.

Vaszkuláris demencia

A vaszkuláris demencia az agyi erek károsodása következtében alakul ki, mivel így az agy vérellátása nem lesz megfelelő. Legjellemzőbb tünetei a probléma-megoldási nehézségek, a meglassult gondolkodás, a figyelem és a rendszerezési képesség zavarai.

Lewy-testes demencia

A Lewy-testes demencia a második leggyakoribb degeneratív demencia forma, de gyakran aluldiagnosztizált, melynek oka, hogy sokszor társul Alzheimer-kórra is jellemző eltérésekkel.  Típusos esetben vizuális hallucinációk, a koncentráció és figyelem zavarai, a tünetek hullámzó lefolyása és Parkinson-kórban is előforduló tünetek (pl. remegés, merevség) jellemzik a betegséget.

Frontotemporalis demencia

A frontotemporalis demencia gyűjtőfogalom, számos kórforma sorolható ebbe a csoportba. Az idegsejteket érintő károsodás elsősorban a frontalis és a temporalis lebenyekre lokalizálódik. A betegségre jellemző a korai kezdet (40-60 év körül), a viselkedés, a végrehajtó funkciók és a hangulati élet zavarai, viszont – az Alzheimer-kórhoz képest – a memóriazavar később és kisebb mértékben jelentkezik.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Kevert demencia

Kevert demenciáról akkor beszélünk, amikor két korábban említett kórforma kombinálódik. Jellemző, hogy az Alzheimer-kór mellett vaszkuláris demencia jelentkezik.

Huntington-kór

A Huntington-kór egy genetikai betegség, melynek egyik vezető tünete a rendkívül korán, már akár a 30-40-es években jelentkező demencia. Öröklődő kórkép, amelyre jellemző, hogy az újabb generációkban egyre korábbi életszakaszban jelennek meg a tünetek (ez a jelenség az anticipáció).

Traumás agysérülés

Általában az ismétlődő feji sérülések okoznak demenciát, így például boxolók között, illetve a koordinációra negatív hatással lévő alkohol miatt az alkoholistákban nagyobb ennek a formának a gyakorisága. Attól függően, hogy melyik agyterület érintett, eltérőek lehetnek a tünetek.

Creutzfeldt-Jakob kór

A Creutzfeldt-Jakob kór egy ritka agyi rendellenesség, melynek létezik örökletes, illetve fertőzéses formája is.

Parkinson-kór

Parkinson-kórban szenvedő betegek esetében is gyakran jelentkezik a demencia, mint tünet.

Kapcsolódó cikkünk

Miért fontos a Covid utáni neurológiai panaszok kivizsgálása?

A poszt- és long-Covid panaszok rendkívül sok embert érintenek, akik enyhébb-súlyosabb lefolyással átestek a koronavírus fertőzésen. Ezen panaszok annyira szerteágazóak lehetnek, hogy kezelésük sokszor számos szakterület együttműködését igényli. A ...

Demencia tünetei

A demencia vezetőtünete a memóriazavar, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, valamint a viselkedés és a személyiség hanyatlása. Emellett egyéb tünetek is kialakulhatnak a kiváltó októl függően, de az általános jelek és panaszok a legtöbb esetben megfigyelhetőek. Ahhoz, hogy demenciáról beszéljünk szükséges, hogy ezek a tünetek a mindennapi életben, munkában zavart okozzanak, az egyént jelentős mértékben korlátozzák, és előfordulásukkor nem állhat fenn tudatzavar.

Kognitív változások

  • a rövid és hosszú távú memória zavarai, amit gyakran nem is az érintett személy, hanem környezete ismer fel
  • afázia: beszédértéssel kapcsolatos problémák, szótalálási nehézség, az írás és olvasás zavarai
  • téri-vizuális képességekkel kapcsolatos zavarok (például vezetés közben eltéved)
  • érvelési és probléma-megoldási nehézségek
  • nehézségek a komplex feladatok elvégzésével kapcsolatban
  • tervezési és rendszerezési problémák
  • apraxia: koordinációs zavarok és motoros zavarok
  • agnosia: megszokott tárgyak felismerésének zavara
  • zavartság, dezorientáltság (nem tudja elhelyezni magát térben és/vagy időben)

Pszichés változások

  • személyiségváltozás
  • depresszió
  • szorongás
  • nem az adott helyzethez illő viselkedés
  • agresszió
  • paranoia
  • agitáció
  • hallucináció

Demencia kivizsgálásaDemencia - Neurológiai Központ

A demencia diagnosztizálásához elengedhetetlen a panaszok és a kórtörténet feltárása, valamint a neurológiai fizikális vizsgálat. Demencia esetén hasznos lehet egy közeli hozzátartozó tapasztalatainak ismerete, ugyanis a betegeknek sok tünet nem tűnik fel.

Kognitív és neuropszichológiai tesztek

A demencia kivizsgálásában fontos szerepet kapnak a beteggel felvett tesztek, melyek célja a gondolkodás, a memória, a tájékozódás, az érvelés és értékelés, a nyelvi készségek és a figyelmi funkciók feltérképezése. Ilyen teszt például a Mini-Mental teszt vagy az óra teszt.

Agyi képalkotó vizsgálatok

  • CT vagy MR: segít elkülöníteni a demenciát más kórállapotoktól, melyek hasonló tünetekkel járhatnak, illetve segíthet megállapítani a demencia hátterében álló megbetegedést.
  • PET: Alzheimer-kórban észrevehetők bizonyos agyi elváltozások az eljárás segítségével.

Laborvizsgálatok

A demencia kivizsgálása során a laborvizsgálatoknak szintén az elkülönítésben van szerepük, segítségükkel azonosíthatók hiányállapotok, endokrin zavarok, melyek a demencia tüneteit okozhatják. Bizonyos betegségekben lehet vizsgálni az agy-gerincvelői folyadékot fertőzések, gyulladás és néhány neurodegeneratív betegség kizárásának vagy megerősítésének céljából.

Pszichiátriai szakvizsgálat

A pszichiátriai állapotfelmérés segíthet azonosítani olyan betegségeket, amelyek a demencia tüneteit utánozhatják. Ilyen lehet típusosan a depresszió például.

Demencia kezelése

Sajnos a legtöbb demencia nem gyógyítható, csupán a tünetek kezelésére állnak rendelkezésre lehetőségek.

Gyógyszeres kezelés

  • kolinészteráz-gátlók
  • memantine
  • egyéb gyógyszerek

Terápiák

A demencia számos tünete kordában tartható különböző nem gyógyszeres módszerekkel.

  • Foglalkozásterápia: segít a betegnek alkalmazkodni a betegségéhez a mindennapi életben.
  • Környezetváltoztatás: a rendszerezett környezet és a zajok csökkentése javíthatja a beteg komfortérzetét.
  • Feladatok leegyszerűsítése, strukturálása: segíthet az érintett személynek könnyebben elvégezni azokat.

Életmódbeli változtatások

A demencia tüneteit és a viselkedésbeli problémák rosszabbodását bizonyos esetekben le lehet lassítani az alábbi technikákkal, a beteg környezetének segítségével.

  • A hozzátartozók megkönnyíthetik a kommunikációt, ha lassabban, érhetően és türelmesen beszélnek a beteggel.
  • Testmozgásra való motiválás.
  • Közös tevékenységek.
  • Esti rituálé: a tünetek gyakran este rosszabbak, így igyekezni kell az estéket és éjszakákat minél nyugodtabbá, zavaró tényezőktől mentessé tenni.
  • Napirend és naptár segíthet emlékezni az eseményekre, feladatokra.

Egyéb terápiás megközelítések

  • zeneterápia
  • fényterápia
  • állat asszisztált terápia
  • művészetterápia

Demencia megelőzése

A demencia esetében számos rizikófaktor ismert, melyek egy része nem megváltoztatható. Ilyen tényezők például:

  • a kor: minél magasabb az életkor, annál nagyobb a demencia kialakulásának a rizikója, különösen 65 éves kor felett;
  • ha a családban már fordult elő demencia;
  • a Down-szindróma: ezen betegek körében viszonylag gyakori a korai Alzheimer-kór;
  • ApoE4-allél megléte: növeli az Alzheimer-kór rizikóját.

A megelőzés szempontjából fontosabbak azok a kockázati tényezők, amelyeken lehet változtatni:

  • Étkezés és testmozgás: a mozgásszegény életmód növeli a demencia rizikóját, míg a mediterrán étrend csökkenti azt.
  • Régóta ismert tény, hogy a túlzott alkoholfogyasztás károsítja az agyat.
  • A kardiovaszkuláris rizikófaktorok, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az érelmeszesedés és az elhízás a demencia kialakulásának esélyét is növelik.
  • A nem megfelelően karbantartott cukorbetegség szintén negatív hatású.
  • A dohányzás az erek károsítása révén növelheti a kockázatot.
  • A koponyatrauma önmagában demenciához vezethet.
  • Vitamin- és tápanyaghiányos állapotok.

A rizikótényezők mellett vannak ajánlások arra vonatkozóan, hogy mit tehetünk agyunk egészségének megóvás érdekében, de a demencia elkerülésére nincs olyan módszer, amelynek hatásossága 100%-os.

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a növekvő légúti megbetegedések száma miatt rendelőinkben újra kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!