Tartalom:

Mi az a demencia?

Milyen tünetekről ismerhető fel a demencia?

Milyen típusai vannak a demenciának?

Hogyan vizsgálható ki a demencia?

Hogyan kezelhető a demencia?

Megelőzhető a demencia?

Mi az a demencia?

A demencia nem egy konkrét betegség, hanem olyan, több tünetből álló állapot, ami az agy tartós, jellemzően fokozatos károsodását jelöli. Tehát a demencia különböző kórképek megjelenési formája, összefoglaló neve. Jellemzője, hogy az értelmi működésben olyan szintű hanyatlási folyamat megy végbe, mely az önálló életvitelt ellehetetleníti.

A demencia hátterében az agysejtek pusztulása, illetve azok működési zavara áll. Leggyakoribb betegség az Alzheimer-kór, ugyanakkor agyi érkárosodás (éreredetű demencia), az agy frontotemporális lebenyét érintő degeneráció és egyéb idegrendszeri kórképek is okozhatják. A demenciát kiváltó okok tünetei között lehet átfedés, ezért fontos a pontos diagnózis, de minden kórképnek vannak olyan sajátosságai, melyek segítenek a betegségek elkülönítésében. A demenciára sokan az öregedés természetes velejárójaként gondolnak, ez azonban nincs így. A demencia nem azonos és nem jár együtt a normális öregedéssel. Ugyan az állapot időskorban gyakrabban fordul elő – a betegek többsége 65 év feletti -, de nem természetes velejárója.

Milyen tünetekről ismerhető fel a demencia?

A demencia tünetei általában fokozatosan alakulnak ki, kezdeti szakaszban jellemzően enyhék, ezért sem az érintettek, sem pedig a családtagok nem gondolnak betegséget a háttérben, csupán az időskori feledékenység merül fel. Idővel azonban a tünetek felerősödnek, gyakrabban fordulnak elő. A leggyakoribb tünet az a memóriazavar – különösen a közelmúlt eseményeinek felidézése okoz nehézséget az érintetteknek, a régebbi emlékek és tudás sokáig viszonylag ép marad. A memóriazavar következtében gyakran előfordul, hogy ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, elfelejtenek dolgokat. A memóriazavar mellett egyéb kognitív képességek is hanyatlásnak indulnak a demencia előrehaladtával. Ilyen például a gondolkodásban felmerülő nehézség, aminek következtében az érintett számára nehézzé válik a szervezés, a pénzügyekkel kapcsolatos intézések, illetve bármi egyéb összetettebb feladat elvégzése. Ezzel együtt pedig az ítélőképesség is csökken.

A beszédben és az önkifejezésben is felléphetnek zavarok: az érintett nehezebben találja a szavakat, beszéd közben megakad, mert nem jut eszébe egy szó, gyakran inkább körülírja a dolgokat, mert nehézzé válik annak konkrét megnevezése. Idővel a hosszabb, bonyolultabb mondatok megértése is nehézzé válik. Gyakori tünet még a tájékozódási képesség romlása is. Ez az ismerős, jól megszokott környezetre is igaz: az érintett hirtelen nem tudja, hogy hol van, elfelejti, hogy hova tartott vagy éppen nem talál haza.

Ezek mellett a kognitív tünetek romlása mellett, viselkedésbeli és pszichés változások is megjelennek, ahogy a betegség halad előre. Jellemző lehet az ingerlékenység, esetlegesen az agresszív viselkedés, hangulati labilitás, depresszió, alvászavarok.

A demencia tünetei tehát:

Kognitív változások:

• a rövid és hosszú távú memória zavarai, amit gyakran nem is az érintett személy, hanem környezete ismer fel
• afázia: beszédértéssel kapcsolatos problémák, szótalálási nehézség, az írás és olvasás zavarai
• téri-vizuális képességekkel kapcsolatos zavarok (például vezetés közben eltéved)
• érvelési és probléma-megoldási nehézségek
• nehézségek a komplex feladatok elvégzésével kapcsolatban
• tervezési és rendszerezési problémák
• apraxia: koordinációs zavarok és motoros zavarok
• agnosia: megszokott tárgyak felismerésének zavara
• zavartság, dezorientáltság (nem tudja elhelyezni magát térben és/vagy időben)

Pszichés változások:

• személyiségváltozás
• depresszió
• szorongás
• nem az adott helyzethez illő viselkedés
• agresszió
• paranoia
• agitáció
• hallucináció

Milyen típusai vannak a demenciának?

A demencia a kiváltó októl függően lehet elsődleges, azaz egy degeneratív idegrendszeri betegség tünete, vagy másodlagos, tehát olyan szisztémás betegség vagy trauma következménye, amely az idegrendszert is károsítja.

Primer degeneratív demencia

• Alzheimer-kór
• Frontotemporalis demencia
• Lewy-testes demencia
• Parkinson-kórhoz társuló demencia
• Huntington-kór

Gyulladásos vagy fertőzéses demencia

• neuroszifiliszhez társuló demencia
• encephalitist követő demencia
• progresszív multifokális leukoencephalopathia
• sclerosis multiplex
• HIV-demencia
• prionbetegségek (pl. Creutzfeldt-Jakob betegség)

Toxikus vagy metabolikus demencia

• alkohol
• gyógyszerek
• endokrin zavarok (pl. pajzsmirigy problémák esetén)
• vitaminhiányos (pl. B-1, -6, -12 hiány)

Gyakoribb demencia formák:

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór áll az összes demencia 2/3-ának a hátterében. Jellemző a betegségre, hogy a rövid távú memória zavaraival kezdődik, a pszichiátriai tünetek és a mindennapi feladatok ellátására való képtelenség csak később jelentkezik. Genetikai meghatározottsága is lehet, előfordulását összefüggésbe hozták az ApoE4 génnel, azonban ez az esetek kisebb százaléka.

Vaszkuláris demencia

A vaszkuláris demencia az agyi erek károsodása következtében alakul ki, mivel így az agy vérellátása nem lesz megfelelő. Legjellemzőbb tünetei a probléma-megoldási nehézségek, a meglassult gondolkodás, a figyelem és a rendszerezési képesség zavarai.

Lewy-testes demencia

A Lewy-testes demencia a második leggyakoribb degeneratív demencia forma, de gyakran aluldiagnosztizált, melynek oka, hogy sokszor társul Alzheimer-kórra is jellemző eltérésekkel.  Típusos esetben vizuális hallucinációk, a koncentráció és figyelem zavarai, a tünetek hullámzó lefolyása és Parkinson-kórban is előforduló tünetek (pl. remegés, merevség) jellemzik a betegséget.

Frontotemporalis demencia

A frontotemporalis demencia gyűjtőfogalom, számos kórforma sorolható ebbe a csoportba. Az idegsejteket érintő károsodás elsősorban a frontalis és a temporalis lebenyekre lokalizálódik. A betegségre jellemző a korai kezdet (40-60 év körül), a viselkedés, a végrehajtó funkciók és a hangulati élet zavarai, viszont – az Alzheimer-kórhoz képest – a memóriazavar később és kisebb mértékben jelentkezik.

Kevert demencia

Kevert demenciáról akkor beszélünk, amikor két korábban említett kórforma kombinálódik. Jellemző, hogy az Alzheimer-kór mellett vaszkuláris demencia jelentkezik.

Huntington-kór

A Huntington-kór egy genetikai betegség, melynek egyik vezető tünete a rendkívül korán, már akár a 30-40-es években jelentkező demencia. Öröklődő kórkép, amelyre jellemző, hogy az újabb generációkban egyre korábbi életszakaszban jelennek meg a tünetek (ez a jelenség az anticipáció).

Traumás agysérülés

Általában az ismétlődő feji sérülések okoznak demenciát, így például boxolók között, illetve a koordinációra negatív hatással lévő alkohol miatt az alkoholistákban nagyobb ennek a formának a gyakorisága. Attól függően, hogy melyik agyterület érintett, eltérőek lehetnek a tünetek.

Creutzfeldt-Jakob kór

A Creutzfeldt-Jakob kór egy ritka agyi rendellenesség, melynek létezik örökletes, illetve fertőzéses formája is.

Parkinson-kór

Parkinson-kórban szenvedő betegek esetében is gyakran jelentkezik a demencia, szellemi hanyatlás, mint tünet.

Hogyan vizsgálható ki a demencia?

A demencia kivizsgálása összetett folyamat, célja egyfelől kideríteni, hogy biztosan demenciáról van-e szó, illetve, hogy mi a pontos kiváltó oka. Ez azért is különösen fontos, mert léteznek olyan demenciára emlékeztető állapotok, amik megfelelő kezeléssel javíthatók. Demencia kivizsgálása esetén is kiemelten fontos, a részletes kórtörténet ismerete. A vizsgálat ezen részénél kiemelt jelentőségű a hozzátartozók beszámolója – ez azért fontos, mert az érintett sokszor nem érzékeli pontosan a saját tüneteit, esetleg másképp látja. Fontos információval szolgál, hogy a tünetek mióta állnak fenn, volt-e romlás azóta.

A fizikális vizsgálat során a neurológus az idegrendszer állapotát méri fel. A kognitív felmérések egyszerű tesztekkel történnek, melyekkel felmérhető a memória, figyelem, számolás és tájékozódási képesség. Ezeknek a felméréseknek köszönhetően lehetőség van objektíven megítélni a szellemi teljesítményt. A demencia kivizsgálása során egyes laborvizsgálatok elvégzése is szükséges – ezekkel az olyan eltérések és állapotok zárhatók ki, amelyek a demenciához hasonló tüneteket okoznak; például B12-vitaminhiány, pajzsmirigybetegségek vagy egyes gyulladásos állapotok.

A demencia diagnózisának felállításához szükséges képalkotó vizsgálatok elvégzése is – ez lehet CT vagy MR vizsgálat. Ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével felmérhető, hogy van-e valamilyen éreredetű elváltozás, láthatóak-e sorvadás jelei vagy egyéb strukturális eltérések.

A neurológus szakorvosi vizsgálaton túl, szükség lehet neuropszichológusi vizsgálatra is. Különböző tesztek segítségével a neuropszichológus pontosan fel tudja térképezni, hogy mely kognitív funkciók sérültek, melyek maradtak épen, továbbá ezekkel a teszteknek a segítségével segíti a neurológust a demencia stádiumának megállapításában.

Pszichiátriai vizsgálat demenciában

Bizonyos esetekben szükség lehet pszichiátriai vizsgálatra is demencia gyanúja esetén. Különösen azokban az esetekben javasolt, amikor a vezető tünetek között hangulatbeli- vagy viselkedésbeli változás szerepel. Az időskorban jelentkező depresszió például gyakran jár memóriazavarral és a koncentrációs nehézségek sem gyakoriak – pszichiáter bevonásával elkülöníthető a demenciától. Szintén javasolt pszichiáter bevonása a diagnózis felállításához abban az esetben, ha pszichotikus tünetek is jelentkeznek. Ilyen tünet például a hallucináció, téveszmék – vannak olyan demencia típusok, amikor ezek a tünetek jellemzően jelen vannak, azonban fontos elkülöníteni egyéb pszichiátriai kórképektől.

Hogyan kezelhető a demencia?

Sajnos a legtöbb demencia nem gyógyítható, csupán a tünetek kezelésére állnak rendelkezésre lehetőségek. A legtöbb – neurodegeneratív eredetű – demencia (pl.Alzheimer-kór) tüneteinek romlása lassítható bizonyos mértékig, ezáltal az életminőség is korlátozottan javítható.

Gyógyszeres kezelés

• kolinészteráz-gátlók
• memantine
• egyéb gyógyszerek

Terápiák

A demencia számos tünete kordában tartható különböző nem gyógyszeres módszerekkel.

• Foglalkozásterápia: segít a betegnek alkalmazkodni a betegségéhez a mindennapi életben.
• Környezetváltoztatás: a rendszerezett környezet és a zajok csökkentése javíthatja a beteg komfortérzetét.
• Feladatok leegyszerűsítése, strukturálása: segíthet az érintett személynek könnyebben elvégezni azokat.

Életmódbeli változtatások

A demencia tüneteit és a viselkedésbeli problémák rosszabbodását bizonyos esetekben le lehet lassítani az alábbi technikákkal, a beteg környezetének segítségével.

• A hozzátartozók megkönnyíthetik a kommunikációt, ha lassabban, érhetően és türelmesen beszélnek a beteggel.
• Testmozgásra való motiválás.
• Közös tevékenységek.
• Esti rituálé: a tünetek gyakran este rosszabbak, így igyekezni kell az estéket és éjszakákat minél nyugodtabbá, zavaró tényezőktől mentessé tenni.
• Napirend és naptár segíthet emlékezni az eseményekre, feladatokra.

Egyéb terápiás megközelítések

• zeneterápia
• fényterápia
• állat asszisztált terápia
• művészetterápia

Megelőzhető a demencia?

A demencia esetében számos rizikófaktor ismert, melyek egy része nem megváltoztatható. Ilyen tényezők például:

• a kor: minél magasabb az életkor, annál nagyobb a demencia kialakulásának a rizikója, különösen 65 éves kor felett;
• ha a családban már fordult elő demencia;
• a Down-szindróma: ezen betegek körében viszonylag gyakori a korai Alzheimer-kór;
• ApoE4-allél megléte: növeli az Alzheimer-kór rizikóját.

A megelőzés szempontjából fontosabbak azok a kockázati tényezők, amelyeken lehet változtatni:

• Étkezés és testmozgás: a mozgásszegény életmód növeli a demencia rizikóját, míg a mediterrán étrend csökkenti azt.
• Régóta ismert tény, hogy a túlzott alkoholfogyasztás károsítja az agyat.
• A kardiovaszkuláris rizikófaktorok, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az érelmeszesedés és az elhízás a demencia kialakulásának esélyét is növelik.
• A nem megfelelően karbantartott cukorbetegség szintén negatív hatású.
• A dohányzás az erek károsítása révén növelheti a kockázatot.
• A koponyatrauma önmagában demenciához vezethet.
• Vitamin- és tápanyaghiányos állapotok.

A rizikótényezők mellett vannak ajánlások arra vonatkozóan, hogy mit tehetünk agyunk egészségének megóvás érdekében, de a demencia elkerülésére nincs olyan módszer, amelynek hatásossága 100%-os.

• Rendszeres szellemi tevékenységek végzése (pl. rejtvényfejtés).
• Fizikai és szociális aktivitás.
• Jó minőségű alvás.
• Hallászavarok kezelése (a hallászavar fokozza a kognitív hanyatlás rizikóját).

A demencia sajnos napjainkban még nem gyógyatható, de az időben történő felfedezés és a korán megkezdett kezelés, illetve fejlesztések segíthetnek lassítani a betegség romlását, ezáltal a jobb életminőség is tovább fenntarthatóvá válhat.

Téma szakértői

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus

Dr. Füzesséry Judit

neurológus

Források:

Hermann P., Zerr I., Rapidly progressive dementias - aetiologies, diagnosis and management., Nat Rev Neurol. 2022 Jun;18(6):363-376.

Liampas I., Special Issue: The Role of Genetics in Dementia., Int J Mol Sci. 2025 Aug 28;26(17):8355.

Schneider JA., Neuropathology of Dementia Disorders., Continuum (Minneap Minn). 2022 Jun 1;28(3):834-851.

Wilbur J., Dementia: Dementia Types., FP Essent. 2023 Nov;534:7-11.

Zieschang T, Schütze S., General aspects of dementia disorders., Inn Med (Heidelb). 2023 Feb;64(2):127-130.