Demencia
A demencia tünet és betegség egyszerre, melynek hátterében az agy szerkezeti károsodása áll. Legismertebb tünete a memóriazavar, azonban emellett számos más módon is megnehezíti az érintett személy életét. A demencia többnyire az idősebb korosztályt érinti, de ritkán felléphet fiatalokban is, ekkor rossz prognózisra számíthatunk.
Demencia – Tartalom
- Neurológiai Központ - Demencia
- Demencia fogalma
- Demencia típusai
- Gyakoribb demencia formák
- Alzheimer-kór
- Vaszkuláris demencia
- Lewy-testes demencia
- Frontotemporalis demencia
- Kevert demencia
- Huntington-kór
- Traumás agysérülés
- Creutzfeldt-Jakob kór
- Parkinson-kór
- Demencia tünetei
- Demencia kivizsgálása
- Demencia kezelése
- Demencia megelőzése
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Demenciával kapcsolatos neurológiai szolgáltatásaink
- Neurológiai szakorvosi vizit
- Neuropszichológia
- Gyógyszeres kezelés
Demencia fogalma
A demencia egy betegség és egy szindróma, azaz tünetek összessége, melyek hátterében olyan folyamatok állnak, amik az idegsejtek, illetve a köztük lévő kapcsolatok károsodását vagy elvesztését okozzák az agyban. Annak ellenére, hogy a betegek többsége 65 év feletti, a demencia nem a normális öregedés része, így az erre utaló tünetek kivizsgálása mindenképpen indokolt.
Demencia típusai
A demencia a kiváltó októl függően lehet elsődleges, azaz egy degeneratív idegrendszeri betegség tünete, vagy másodlagos, tehát olyan szisztémás betegség vagy trauma következménye, amely az idegrendszert is károsítja.
Primer degeneratív demencia
- Alzheimer-kór
- Frontotemporalis demencia
- Lewy-testes demencia
- Parkinson-kórhoz társuló demencia
- Huntington-kór
Vaszkuláris demencia
Traumához társuló demencia
Tumorhoz társuló demencia
Hydrocephalushoz társuló demencia
Gyulladásos vagy fertőzéses demencia
- neuroszifiliszhez társuló demencia
- encephalitist követő demencia
- progresszív multifokális leukoencephalopathia
- sclerosis multiplex
- HIV-demencia
- prionbetegségek (pl. Creutzfeldt-Jakob betegség)
Toxikus vagy metabolikus demencia
- alkohol
- gyógyszerek
- endokrin zavarok (pl. pajzsmirigy problémák esetén)
- vitaminhiányos (pl. B-1, -6, -12 hiány)
Gyakoribb demencia formák
Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór áll az összes demencia 2/3-ának a hátterében. Jellemző a betegségre, hogy a rövid távú memória zavaraival kezdődik, a pszichiátriai tünetek és a mindennapi feladatok ellátására való képtelenség csak később jelentkezik. Genetikai meghatározottsága is lehet, előfordulását összefüggésbe hozták az ApoE4 génnel, azonban ez az esetek kisebb százaléka.
Vaszkuláris demencia
A vaszkuláris demencia az agyi erek károsodása következtében alakul ki, mivel így az agy vérellátása nem lesz megfelelő. Legjellemzőbb tünetei a probléma-megoldási nehézségek, a meglassult gondolkodás, a figyelem és a rendszerezési képesség zavarai.
Lewy-testes demencia
A Lewy-testes demencia a második leggyakoribb degeneratív demencia forma, de gyakran aluldiagnosztizált, melynek oka, hogy sokszor társul Alzheimer-kórra is jellemző eltérésekkel. Típusos esetben vizuális hallucinációk, a koncentráció és figyelem zavarai, a tünetek hullámzó lefolyása és Parkinson-kórban is előforduló tünetek (pl. remegés, merevség) jellemzik a betegséget.
Frontotemporalis demencia
A frontotemporalis demencia gyűjtőfogalom, számos kórforma sorolható ebbe a csoportba. Az idegsejteket érintő károsodás elsősorban a frontalis és a temporalis lebenyekre lokalizálódik. A betegségre jellemző a korai kezdet (40-60 év körül), a viselkedés, a végrehajtó funkciók és a hangulati élet zavarai, viszont – az Alzheimer-kórhoz képest – a memóriazavar később és kisebb mértékben jelentkezik.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Kevert demencia
Kevert demenciáról akkor beszélünk, amikor két korábban említett kórforma kombinálódik. Jellemző, hogy az Alzheimer-kór mellett vaszkuláris demencia jelentkezik.
Huntington-kór
A Huntington-kór egy genetikai betegség, melynek egyik vezető tünete a rendkívül korán, már akár a 30-40-es években jelentkező demencia. Öröklődő kórkép, amelyre jellemző, hogy az újabb generációkban egyre korábbi életszakaszban jelennek meg a tünetek (ez a jelenség az anticipáció).
Traumás agysérülés
Általában az ismétlődő feji sérülések okoznak demenciát, így például boxolók között, illetve a koordinációra negatív hatással lévő alkohol miatt az alkoholistákban nagyobb ennek a formának a gyakorisága. Attól függően, hogy melyik agyterület érintett, eltérőek lehetnek a tünetek.
Creutzfeldt-Jakob kór
A Creutzfeldt-Jakob kór egy ritka agyi rendellenesség, melynek létezik örökletes, illetve fertőzéses formája is.
Parkinson-kór
Parkinson-kórban szenvedő betegek esetében is gyakran jelentkezik a demencia, mint tünet. Kapcsolódó cikkünk
Mit jelent a minor stroke (TIA) és miért kell kivizsgálni?
Demencia tünetei
A demencia vezetőtünete a memóriazavar, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, valamint a viselkedés és a személyiség hanyatlása. Emellett egyéb tünetek is kialakulhatnak a kiváltó októl függően, de az általános jelek és panaszok a legtöbb esetben megfigyelhetőek. Ahhoz, hogy demenciáról beszéljünk szükséges, hogy ezek a tünetek a mindennapi életben, munkában zavart okozzanak, az egyént jelentős mértékben korlátozzák, és előfordulásukkor nem állhat fenn tudatzavar.
Kognitív változások
- a rövid és hosszú távú memória zavarai, amit gyakran nem is az érintett személy, hanem környezete ismer fel
- afázia: beszédértéssel kapcsolatos problémák, szótalálási nehézség, az írás és olvasás zavarai
- téri-vizuális képességekkel kapcsolatos zavarok (például vezetés közben eltéved)
- érvelési és probléma-megoldási nehézségek
- nehézségek a komplex feladatok elvégzésével kapcsolatban
- tervezési és rendszerezési problémák
- apraxia: koordinációs zavarok és motoros zavarok
- agnosia: megszokott tárgyak felismerésének zavara
- zavartság, dezorientáltság (nem tudja elhelyezni magát térben és/vagy időben)
Pszichés változások
- személyiségváltozás
- depresszió
- szorongás
- nem az adott helyzethez illő viselkedés
- agresszió
- paranoia
- agitáció
- hallucináció
Demencia kivizsgálása
A demencia diagnosztizálásához elengedhetetlen a panaszok és a kórtörténet feltárása, valamint a neurológiai fizikális vizsgálat. Demencia esetén hasznos lehet egy közeli hozzátartozó tapasztalatainak ismerete, ugyanis a betegeknek sok tünet nem tűnik fel.
Kognitív és neuropszichológiai tesztek
A demencia kivizsgálásában fontos szerepet kapnak a beteggel felvett tesztek, melyek célja a gondolkodás, a memória, a tájékozódás, az érvelés és értékelés, a nyelvi készségek és a figyelmi funkciók feltérképezése. Ilyen teszt például a Mini-Mental teszt vagy az óra teszt.
Agyi képalkotó vizsgálatok
- CT vagy MR: segít elkülöníteni a demenciát más kórállapotoktól, melyek hasonló tünetekkel járhatnak, illetve segíthet megállapítani a demencia hátterében álló megbetegedést.
- PET: Alzheimer-kórban észrevehetők bizonyos agyi elváltozások az eljárás segítségével.
Laborvizsgálatok
A demencia kivizsgálása során a laborvizsgálatoknak szintén az elkülönítésben van szerepük, segítségükkel azonosíthatók hiányállapotok, endokrin zavarok, melyek a demencia tüneteit okozhatják. Bizonyos betegségekben lehet vizsgálni az agy-gerincvelői folyadékot fertőzések, gyulladás és néhány neurodegeneratív betegség kizárásának vagy megerősítésének céljából.
Pszichiátriai szakvizsgálat
A pszichiátriai állapotfelmérés segíthet azonosítani olyan betegségeket, amelyek a demencia tüneteit utánozhatják. Ilyen lehet típusosan a depresszió például.
Demencia kezelése
Sajnos a legtöbb demencia nem gyógyítható, csupán a tünetek kezelésére állnak rendelkezésre lehetőségek.
Gyógyszeres kezelés
- kolinészteráz-gátlók
- memantine
- egyéb gyógyszerek
Terápiák
A demencia számos tünete kordában tartható különböző nem gyógyszeres módszerekkel.
- Foglalkozásterápia: segít a betegnek alkalmazkodni a betegségéhez a mindennapi életben.
- Környezetváltoztatás: a rendszerezett környezet és a zajok csökkentése javíthatja a beteg komfortérzetét.
- Feladatok leegyszerűsítése, strukturálása: segíthet az érintett személynek könnyebben elvégezni azokat.
Életmódbeli változtatások
A demencia tüneteit és a viselkedésbeli problémák rosszabbodását bizonyos esetekben le lehet lassítani az alábbi technikákkal, a beteg környezetének segítségével.
- A hozzátartozók megkönnyíthetik a kommunikációt, ha lassabban, érhetően és türelmesen beszélnek a beteggel.
- Testmozgásra való motiválás.
- Közös tevékenységek.
- Esti rituálé: a tünetek gyakran este rosszabbak, így igyekezni kell az estéket és éjszakákat minél nyugodtabbá, zavaró tényezőktől mentessé tenni.
- Napirend és naptár segíthet emlékezni az eseményekre, feladatokra.
Egyéb terápiás megközelítések
- zeneterápia
- fényterápia
- állat asszisztált terápia
- művészetterápia
Demencia megelőzése
A demencia esetében számos rizikófaktor ismert, melyek egy része nem megváltoztatható. Ilyen tényezők például:
- a kor: minél magasabb az életkor, annál nagyobb a demencia kialakulásának a rizikója, különösen 65 éves kor felett;
- ha a családban már fordult elő demencia;
- a Down-szindróma: ezen betegek körében viszonylag gyakori a korai Alzheimer-kór;
- ApoE4-allél megléte: növeli az Alzheimer-kór rizikóját.
A megelőzés szempontjából fontosabbak azok a kockázati tényezők, amelyeken lehet változtatni:
- Étkezés és testmozgás: a mozgásszegény életmód növeli a demencia rizikóját, míg a mediterrán étrend csökkenti azt.
- Régóta ismert tény, hogy a túlzott alkoholfogyasztás károsítja az agyat.
- A kardiovaszkuláris rizikófaktorok, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az érelmeszesedés és az elhízás a demencia kialakulásának esélyét is növelik.
- A nem megfelelően karbantartott cukorbetegség szintén negatív hatású.
- A dohányzás az erek károsítása révén növelheti a kockázatot.
- A koponyatrauma önmagában demenciához vezethet.
- Vitamin- és tápanyaghiányos állapotok.
A rizikótényezők mellett vannak ajánlások arra vonatkozóan, hogy mit tehetünk agyunk egészségének megóvás érdekében, de a demencia elkerülésére nincs olyan módszer, amelynek hatásossága 100%-os.
- Rendszeres szellemi tevékenységek végzése (pl. rejtvényfejtés).
- Fizikai és szociális aktivitás.
- Jó minőségű alvás.
- Hallászavarok kezelése (a hallászavar fokozza a kognitív hanyatlás rizikóját).
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Memóriaromlás - JóAlvás Központ
A szívkoszorúér betegség felgyorsíthatja a szellemi hanyatlást - KardioKözpont
Jelek, melyek hormonzavarra utalhatnak - Endokrin Központ
Memóriagondjai vannak? Lehet, hogy magas a vérnyomása! - Trombózis Központ
Hormonpótló terápia menopauza esetén - Nőgyógyászati Központ
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Téma szakértője
-
Professzor Dr. Gács Gyula
-
Szakterületek:
- Neurológus
-
Specialitások:
- szédülés
- fejfájás
- migrén
- demencia
- pszichiátriai kórképek
Rendelés típusa:
Személyes, rendelői vizit
-
