Neuroendokrin rendszer

Neuroendokrin rendszer-Tartalom

• A neuroendokrin rendszer működése
• A neuroendokrin rendszer funkciója
• Az endokrin rendszer működéséről
• Az idegrendszer működéséről
• A neuroendokrin rendszer fő részei
• Hipofízis termelte hormonokról részletesen
• Növekedési hormon neuroendokrin szerepe
• Adrenokortikotrop hormon szerepe a neuroendokrin működésben
• Pajzsmirigy hormon szerepe a neuroendokrin működésben
• Prolaktin hormon neuroendokrin szerepe
• A neuroendokrin betegségek diagnosztikája
• Neuroendokrin betegségek kezelése

A neuroendokrin rendszer működése

A neuroendokrin rendszer idegsejtekkel, a központi idegrendszerrel (CNS) és az endokrin rendszerrel kapcsolódik össze, mely utóbbi a hormonok termelődéséért és szabályozásáért felelős. Az endokrin rendszer a hormonokat a véráramba szabadítja, amelyek így a vér útján áramlanak az egész testben, hogy elérjék és hatást tudjanak kifejteni a célszervekre, célszövetekre és azonbelüli célsejtekre. Általános szinten a neuroendokrin rendszer feladata a hormonok termelése és transszmisziója azonban ezenfelül sok más fontos feladatot is ellát. Képes koordinálni az éhség és szomjúság érzetet, a szexuális reakciókat, növekedési folyamatokat illetve az immunrendszer szabályozásában is részt vesz.

A neuroendokrin rendszer funkciója

A neuroendokrin rendszer számos fontos funkciót lát el a testben, mint például a stressz reakció szabályozása, az anyagcsere szabályozása, a életfontosságú szervek működésének szabályozása, a nemi hormonok termelése és a növekedés szabályozása. Az egyensúlyhiányok a neuroendokrin rendszerben különböző betegségekhez vezethetnek, például pajzsmirigy problémákhoz, cukorbetegséghez és különböző típusú daganatokhoz.

Az endokrin rendszer működéséről

Szervezetünk megfelelően összehangolt működéséhez elengedhetetlen a sejtek közötti hírközlés biztosítása, amely kulcsfontosságú résztvevői a hormonok. Az endokrin rendszerre jellemző, hogy az emberi szervezetben a különböző helyeken található mirigyek termelte hormonok a vérkeringésbe kerülnek és a termelés helyétől eltérő lokációban fejtik ki a hatásukat. A hormonális üzenetet egy erre specifikus fehérje, az úgynevezett receptor fogja felfogni és egy a többi sejt számára is felfogható üzenetté alakítani a rendszerben. A neuroendokrin rendszer szempontjából ez egy fontos folyamat, ugyanis minden folyamat egyedi mechanizmussal bír és így válik egy szigorúan szabályozott folyamattá. Ezenfelül a neuroendokrin rendszer tárgyalásánál érdemes kiemelni, az egyes központok közötti hiearchiát, ami azt jelenti, hogy a felsőbb központok irányítják az alattuk elhelyezkedőket és az utóbbiak egy feedback rendszeren keresztül jeleznek vissza az irányító központ felé.

Az idegrendszer működéséről

Az idegrendszer idegsejtek, más néven neuronok hálózatából áll. Feladata a környezetből érkező információk feldolgozása és ezen információk alapján döntések meghozatala és kivitelezése ( például reflex, mozgás és beszéd). Alapvetően a központi és perifériás idegrendszerből áll, melyek működési zavarai számos betegség formájában jelentkezhet. Az idegrendszer működési zavarának legfőbb tünetei közé tartozik a zsibbadás, fejfájás, látászavar, szédülés és a különféle emlékezési zavarok.

A neuroendokrin rendszer fő részei

Hypothalamus

A hypothalamus, azaz a köztiagy alsó része az idegrendszer fő magjának tekinthető, amely a teljes neuroendokrin szabályozásért felelős. A hypothalamus számos hormont termel, melyek az agyalapi mirigybe jutnak. Kétféle hormoncsoportot tudunk megkülönböztetni az alapján, hogy utána a hypophysis elülső vagy hátulsó részébe jut-e a hypothalamusból. A hypophysis hátulsó részébe jutó hormonok az úgynevezett aktív hormonok,melyek a hipophysisben csak tárolódnak. A hypothalamus magjaiban szintetizálódó aktív hormon az oxitocin, melynek kettő fő fiziológiás hatása ismert: elősegíti a terhes méh izomrostjainak összehúzódását, továbbá kiváltja a tejelő emlőmirigyben a tejürülést. A hypothalamus magjaiban szintetizálódó másik aktív hormon a vazopresszin, mely a vérnyomás szabályozásában bír elengedhetetlen szereppel.

A vazopresszinen és oxitocinon felül a hypothalamus serkentő hormonokat is termel, melyek a hipofízis elülső lebenyébe jutnak és az agyalapi mirigyet serkentik hormontermelésre.

Hipofízis

A hipofízis, más néven agyalapi mirigy a neuroendokrin rendszer másik fő eleme a hypothalamuson felül. Kettő részét különíthetjük el, elülső részét, az adenohipofízist, ahol aktív hormontermelés folyik, illetve hátulsó felét, a neurohipofízist, ahol csak tárolódnak a hormonok. 

Tehát a hypothalamusban szintetizálódott aktív hormonok csak tárolódnak a hipofízis hátulsó lebenyében, míg a serkentő hormonok az elülső felén fejtik ki hatásukat. A serkentő hormonok hatására az adenohipofízisben növekedési hormon, ACTH, luteinizáló, prolaktin, béta-endorfinok és pajzsmirigy hormon keletkezik.

Hipofízis termelte hormonokról részletesen

Növekedési hormon neuroendokrin szerepe

A neuroendokrin rendszer hipofízise által termelt hormonok közé soroljuk a növekedési hormont. Nevéből is adódóan a növekedési hormon fontos szerepet tölt be az egyes szervek, csontok izmok anabolikus felépülésében, a növekedésben. Hiánya törpenövést okozhat gyerekkorban, mely az átlagosnál jóval alacsonyabb testméretet jelent. A növekedési hormon túltermelése pedig gigantizmust eredményez, amikor az illető jóval magasabbra nő, mint az átlag. A felnőttkorban megjelenő növekedési hormon túltermelődés akromegáliához vezet, ami az egyes testrészek (pl orr, ízületek,áll) kicsúcsosodását jelenti, ezzel egy jellegzetes kinézetet kölcsönözve a páciensnek.

Adrenokortikotrop hormon szerepe a neuroendokrin működésben

Az adrenokortikotrop hormont (röviden: ACTH) szintén a hipofízis elülső lebenye termeli, elsődleges funkciója, hogy serkentse a mellékvesekéregben a glükokortikoidok (például kortizol) termelését. A kortizol hormon egy mellékvesekéreg általt termelt szteroid hormon, melynek szintje stresszes helyzetekbe emelkedik meg, ezért szokták “stressz hormonként” is emlegetni. Hatását a szív és érrendszertől kezdve az immunrendszeren át a só-víz háztartás szabályozásáig megfigyelhetjük.

Cushing-szindróma

A megemelkedett kortizol szint tartós stresszre utal, azonban ha folyamatosan magas, akkor úgynevezett Cushing-szindrómáról beszélhetünk. Hátterében számtalan ok állhat, például bizonyos gyógyszerek szedése, mellékvese megbetegedések, daganatok azonban legtöbbször az agyalapi mirigyben található jóindulatú tumor okozza ezt a neuroendokrin megbetegedést. Az állapot jellegzetes tünetei közé soroljuk a centrális, hasi elhízást,fáradékonyságot, nehezen gyógyuló sebeket bőrön megjelenő striákat, zsíros és pattanásos bőrt.

Addison-kór

A neuroendokrin rendszer betegségei közé tartozik az Addison-kór is, melynek lényege a mellékvesekéreg krónikus elégtelensége, aminek következtében csökken a mellékvesekéreg hormonjainak termelődése. Hátterében leggyakrabban autoimmun folyamat bújik meg, ezenkívül ritkán, de okozhatja daganatos megbetegedés, krónikus fertőzés vagy a mellékvesekéreg korábbi sebészi eltávolítása is.

Fő tünetei:

• Alacsony vérnyomás, alacsony vércukorszint

• Fáradékonyság, gyengeség

• Étvágytalanság, fogyás

• Hasi fájdalmak, hasmenés

• Görcsök, izomfájdalmak

• Menstruációs ciklus megszűnése

Pajzsmirigy hormon szerepe a neuroendokrin működésben

A pajzsmirigyhormon a pajzsmirigy által termelt hormon, amely számos fontos funkciót lát el a szervezetben. A pajzsmirigyhormonok szerepet játszanak az anyagcsere szabályozásában, az idegrendszer működésének szabályozásában, a testhőmérséklet szabályozásában, az izomzat működésében és az egészséges bőr, haj és köröm fenntartásában. A pajzsmirigyhormonok két fajtája van: a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4). A T3 a pajzsmirigy által termelt hormon aktív formája, míg a T4 inaktív formája. A pajzsmirigy először T4-et termel, majd az aktív T3-hormonná alakul át a testben.

A pajzsmirigy nem megfelelő működése neuroendokrin eltéréseket, a hormonális egyensúly felborulását okozhatja a szervezetben. Ha a pajzsmirigy túl kevés hormont termel, akkor az eredményezhet hipotireózist, melynek jellegzetes tünetei közé tartozik a fáradtság, súlygyarapodás, hideg érzés, székrekedés és hangulatingadozások. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az eredményezhet hipertireózist,ami súlyvesztéssel, magas vérnyomással, szívritmuszavarral, ingerlékenységgel és meleg érzéssel járhat.

Prolaktin hormon neuroendokrin szerepe

A prolaktin a hypophysis elülső lebenyében termelődő hormon, amely számos funkciót lát el a szervezetben, különösen a nőknél fontos szerepe van a tejtermelésben és a szoptatásban.

Neuroendokrin hormon egyensúly eltérést jelent a nőknél a magas prolaktinszint, amely okozhatja a menstruációs ciklus zavarait, terméketlenséget, csökkent szexuális vágyat, fáradtságot és fejfájást. Férfiaknál magas prolaktinszint okozhat impotenciát és csökkent libidót.

Az alacsony prolaktin szintnek általában nincsenek tünetei, de ha túl alacsony a a prolaktin mennyisége, akkor az a tejtermelés csökkenését vagy teljes hiányát okozhatja szoptatás alatt.

A neuroendokrin betegségek diagnosztikája

Az egyes neuroendokrin betegségek diagnosztikája alapvetően laboratóriumi értékek alapján történik. Ezenfelül segíthetnek a diagnózis felállításában különböző képalkotó vizsgálatok, mint például CT vagy MRI. Az egyes hormonok vizsgálatára léteznek az adott hormonra specifikus funkcionális vizsgálatok, mint például az ACTH-stimulációs teszt vagy a CRH-stimulációs teszt.

Kapcsolódó cikkünk

Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása

A kar és a láb számos okból zsibbadhat, például egy ártatlan „elalvás” is okozhat ilyen tünetet. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a zsibbadás visszatérően jelentkezik, akár komolyabb probléma, ...

Neuroendokrin betegségek kezelése

Neuroendokrin betegségek kezelése a betegség típusától, súlyosságától és az érintett szövetek helyétől függ. Az első vonalbeli kezelési lehetőség általában a gyógyszeres kezelés. A gyógyszerek célja a betegség tüneteinek enyhítése, illetve az érintett szövetek vagy szervek működésének helyreállítása. A neuroendokrin betegségek esetében gyakran hormonpótló kezelést alkalmaznak.

A  neuroendokrin betegségek esetében, ha az érintett szerv vagy szövet működésének helyreállításához sebészeti beavatkozásra van szükség, akkor ezt az eljárást alkalmazzák. Például a pajzsmirigyben kialakult daganatok esetében gyakran szükség van a pajzsmirigy eltávolítására.

A neuroendokrin betegségek esetében a sugárkezelés célja az érintett szövetek vagy szervek sejtjeinek megsemmisítése. A sugárkezelés általában azoknak az eseteknek az alternatívája, amikor a sebészeti beavatkozás nem megfelelő vagy nem lehetséges.

Az életmódváltás, például a diéta és a testmozgás, segíthet a neuroendokrin betegségek tüneteinek enyhítésében, illetve elősegítheti az érintett szervek vagy szövetek egészségének helyreállítását.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Vincze Judit

Neuropszichológus