A neuroendokrin rendszer a testben található két különböző szabályozási rendszer, a neurológiai és az endokrin rendszer összefonódása. Az idegrendszer által termelt neurotranszmitterek és a hormonok együttesen szabályozzák a test működését.
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A neuroendokrin rendszer idegsejtekkel, a központi idegrendszerrel (CNS) és az endokrin rendszerrel kapcsolódik össze, mely utóbbi a hormonok termelődéséért és szabályozásáért felelős. Az endokrin rendszer a hormonokat a véráramba szabadítja, amelyek így a vér útján áramlanak az egész testben, hogy elérjék és hatást tudjanak kifejteni a célszervekre, célszövetekre és azonbelüli célsejtekre. Általános szinten a neuroendokrin rendszer feladata a hormonok termelése és transszmisziója azonban ezenfelül sok más fontos feladatot is ellát. Képes koordinálni az éhség és szomjúság érzetet, a szexuális reakciókat, növekedési folyamatokat illetve az immunrendszer szabályozásában is részt vesz.
A neuroendokrin rendszer számos fontos funkciót lát el a testben, mint például a stressz reakció szabályozása, az anyagcsere szabályozása, a életfontosságú szervek működésének szabályozása, a nemi hormonok termelése és a növekedés szabályozása. Az egyensúlyhiányok a neuroendokrin rendszerben különböző betegségekhez vezethetnek, például pajzsmirigy problémákhoz, cukorbetegséghez és különböző típusú daganatokhoz.
Szervezetünk megfelelően összehangolt működéséhez elengedhetetlen a sejtek közötti hírközlés biztosítása, amely kulcsfontosságú résztvevői a hormonok. Az endokrin rendszerre jellemző, hogy az emberi szervezetben a különböző helyeken található mirigyek termelte hormonok a vérkeringésbe kerülnek és a termelés helyétől eltérő lokációban fejtik ki a hatásukat. A hormonális üzenetet egy erre specifikus fehérje, az úgynevezett receptor fogja felfogni és egy a többi sejt számára is felfogható üzenetté alakítani a rendszerben. A neuroendokrin rendszer szempontjából ez egy fontos folyamat, ugyanis minden folyamat egyedi mechanizmussal bír és így válik egy szigorúan szabályozott folyamattá. Ezenfelül a neuroendokrin rendszer tárgyalásánál érdemes kiemelni, az egyes központok közötti hiearchiát, ami azt jelenti, hogy a felsőbb központok irányítják az alattuk elhelyezkedőket és az utóbbiak egy feedback rendszeren keresztül jeleznek vissza az irányító központ felé.
Az idegrendszer idegsejtek, más néven neuronok hálózatából áll. Feladata a környezetből érkező információk feldolgozása és ezen információk alapján döntések meghozatala és kivitelezése ( például reflex, mozgás és beszéd). Alapvetően a központi és perifériás idegrendszerből áll, melyek működési zavarai számos betegség formájában jelentkezhet. Az idegrendszer működési zavarának legfőbb tünetei közé tartozik a zsibbadás, fejfájás, látászavar, szédülés és a különféle emlékezési zavarok.
A hypothalamus, azaz a köztiagy alsó része az idegrendszer fő magjának tekinthető, amely a teljes neuroendokrin szabályozásért felelős. A hypothalamus számos hormont termel, melyek az agyalapi mirigybe jutnak. Kétféle hormoncsoportot tudunk megkülönböztetni az alapján, hogy utána a hypophysis elülső vagy hátulsó részébe jut-e a hypothalamusból. A hypophysis hátulsó részébe jutó hormonok az úgynevezett aktív hormonok,melyek a hipophysisben csak tárolódnak. A hypothalamus magjaiban szintetizálódó aktív hormon az oxitocin, melynek kettő fő fiziológiás hatása ismert: elősegíti a terhes méh izomrostjainak összehúzódását, továbbá kiváltja a tejelő emlőmirigyben a tejürülést. A hypothalamus magjaiban szintetizálódó másik aktív hormon a vazopresszin, mely a vérnyomás szabályozásában bír elengedhetetlen szereppel.
A vazopresszinen és oxitocinon felül a hypothalamus serkentő hormonokat is termel, melyek a hipofízis elülső lebenyébe jutnak és az agyalapi mirigyet serkentik hormontermelésre.
A hipofízis, más néven agyalapi mirigy a neuroendokrin rendszer másik fő eleme a hypothalamuson felül. Kettő részét különíthetjük el, elülső részét, az adenohipofízist, ahol aktív hormontermelés folyik, illetve hátulsó felét, a neurohipofízist, ahol csak tárolódnak a hormonok.
Tehát a hypothalamusban szintetizálódott aktív hormonok csak tárolódnak a hipofízis hátulsó lebenyében, míg a serkentő hormonok az elülső felén fejtik ki hatásukat. A serkentő hormonok hatására az adenohipofízisben növekedési hormon, ACTH, luteinizáló, prolaktin, béta-endorfinok és pajzsmirigy hormon keletkezik.
A neuroendokrin rendszer hipofízise által termelt hormonok közé soroljuk a növekedési hormont. Nevéből is adódóan a növekedési hormon fontos szerepet tölt be az egyes szervek, csontok izmok anabolikus felépülésében, a növekedésben. Hiánya törpenövést okozhat gyerekkorban, mely az átlagosnál jóval alacsonyabb testméretet jelent. A növekedési hormon túltermelése pedig gigantizmust eredményez, amikor az illető jóval magasabbra nő, mint az átlag. A felnőttkorban megjelenő növekedési hormon túltermelődés akromegáliához vezet, ami az egyes testrészek (pl orr, ízületek,áll) kicsúcsosodását jelenti, ezzel egy jellegzetes kinézetet kölcsönözve a páciensnek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az adrenokortikotrop hormont (röviden: ACTH) szintén a hipofízis elülső lebenye termeli, elsődleges funkciója, hogy serkentse a mellékvesekéregben a glükokortikoidok (például kortizol) termelését. A kortizol hormon egy mellékvesekéreg általt termelt szteroid hormon, melynek szintje stresszes helyzetekbe emelkedik meg, ezért szokták “stressz hormonként” is emlegetni. Hatását a szív és érrendszertől kezdve az immunrendszeren át a só-víz háztartás szabályozásáig megfigyelhetjük.
A megemelkedett kortizol szint tartós stresszre utal, azonban ha folyamatosan magas, akkor úgynevezett Cushing-szindrómáról beszélhetünk. Hátterében számtalan ok állhat, például bizonyos gyógyszerek szedése, mellékvese megbetegedések, daganatok azonban legtöbbször az agyalapi mirigyben található jóindulatú tumor okozza ezt a neuroendokrin megbetegedést. Az állapot jellegzetes tünetei közé soroljuk a centrális, hasi elhízást,fáradékonyságot, nehezen gyógyuló sebeket bőrön megjelenő striákat, zsíros és pattanásos bőrt.
A neuroendokrin rendszer betegségei közé tartozik az Addison-kór is, melynek lényege a mellékvesekéreg krónikus elégtelensége, aminek következtében csökken a mellékvesekéreg hormonjainak termelődése. Hátterében leggyakrabban autoimmun folyamat bújik meg, ezenkívül ritkán, de okozhatja daganatos megbetegedés, krónikus fertőzés vagy a mellékvesekéreg korábbi sebészi eltávolítása is.
Fő tünetei:
Alacsony vérnyomás, alacsony vércukorszint
Fáradékonyság, gyengeség
Étvágytalanság, fogyás
Hasi fájdalmak, hasmenés
Görcsök, izomfájdalmak
Menstruációs ciklus megszűnése
A pajzsmirigyhormon a pajzsmirigy által termelt hormon, amely számos fontos funkciót lát el a szervezetben. A pajzsmirigyhormonok szerepet játszanak az anyagcsere szabályozásában, az idegrendszer működésének szabályozásában, a testhőmérséklet szabályozásában, az izomzat működésében és az egészséges bőr, haj és köröm fenntartásában. A pajzsmirigyhormonok két fajtája van: a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4). A T3 a pajzsmirigy által termelt hormon aktív formája, míg a T4 inaktív formája. A pajzsmirigy először T4-et termel, majd az aktív T3-hormonná alakul át a testben.
A pajzsmirigy nem megfelelő működése neuroendokrin eltéréseket, a hormonális egyensúly felborulását okozhatja a szervezetben. Ha a pajzsmirigy túl kevés hormont termel, akkor az eredményezhet hipotireózist, melynek jellegzetes tünetei közé tartozik a fáradtság, súlygyarapodás, hideg érzés, székrekedés és hangulatingadozások. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az eredményezhet hipertireózist,ami súlyvesztéssel, magas vérnyomással, szívritmuszavarral, ingerlékenységgel és meleg érzéssel járhat.
A prolaktin a hypophysis elülső lebenyében termelődő hormon, amely számos funkciót lát el a szervezetben, különösen a nőknél fontos szerepe van a tejtermelésben és a szoptatásban.
Neuroendokrin hormon egyensúly eltérést jelent a nőknél a magas prolaktinszint, amely okozhatja a menstruációs ciklus zavarait, terméketlenséget, csökkent szexuális vágyat, fáradtságot és fejfájást. Férfiaknál magas prolaktinszint okozhat impotenciát és csökkent libidót.
Az alacsony prolaktin szintnek általában nincsenek tünetei, de ha túl alacsony a a prolaktin mennyisége, akkor az a tejtermelés csökkenését vagy teljes hiányát okozhatja szoptatás alatt.
Az egyes neuroendokrin betegségek diagnosztikája alapvetően laboratóriumi értékek alapján történik. Ezenfelül segíthetnek a diagnózis felállításában különböző képalkotó vizsgálatok, mint például CT vagy MRI. Az egyes hormonok vizsgálatára léteznek az adott hormonra specifikus funkcionális vizsgálatok, mint például az ACTH-stimulációs teszt vagy a CRH-stimulációs teszt.
Kapcsolódó cikkünk
Neuropszichológus - a diagnózisban és a terápiában is fontos a részvétele
Neuroendokrin betegségek kezelése a betegség típusától, súlyosságától és az érintett szövetek helyétől függ. Az első vonalbeli kezelési lehetőség általában a gyógyszeres kezelés. A gyógyszerek célja a betegség tüneteinek enyhítése, illetve az érintett szövetek vagy szervek működésének helyreállítása. A neuroendokrin betegségek esetében gyakran hormonpótló kezelést alkalmaznak.
A neuroendokrin betegségek esetében, ha az érintett szerv vagy szövet működésének helyreállításához sebészeti beavatkozásra van szükség, akkor ezt az eljárást alkalmazzák. Például a pajzsmirigyben kialakult daganatok esetében gyakran szükség van a pajzsmirigy eltávolítására.
A neuroendokrin betegségek esetében a sugárkezelés célja az érintett szövetek vagy szervek sejtjeinek megsemmisítése. A sugárkezelés általában azoknak az eseteknek az alternatívája, amikor a sebészeti beavatkozás nem megfelelő vagy nem lehetséges.
Az életmódváltás, például a diéta és a testmozgás, segíthet a neuroendokrin betegségek tüneteinek enyhítésében, illetve elősegítheti az érintett szervek vagy szövetek egészségének helyreállítását.
Pajzsmirigybetegségek és a szem - Szemészeti Központ Hormonzavarok diagnosztikája: ezek a legfontosabb vizsgálatok - Endokrin Központ Gond a fejben - az agyalapi mirigy zavarai - Endokrin Központ A hízás az agyalapi mirigy problémájának tünete is lehet - Endokrin KözpontKapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői
Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!
A felújítás ideje alatt a rendelők zavartalanul működnek!
Köszönettel:
Prima Medica Egészségközpontok